A Kistarcsai Kalendárium írása a Terebess Centerről:

Halmos Mónika
A KELET KAPUJA
(Kistarcsai Kalendárium 2002, 173-175. oldal)

 

Lassan baktatunk hazafelé a Dózsa György utcán. A kecsesen ívelt tetejű kapun bepillantunk a kerítésen belülre: vajon hoztak-e új hajtást a bambuszok, van-e új virág a japánkertben? Halk zene hallatszik a sarki vendéglő felől – megtorpanunk. A levegőben fűszeres illatok párolognak, ropogós zöldségek sistergése hallik, s nem tudok ellenállni, itt kell vacsorázzunk ma megint.

Álmodom vagy képzelődöm talán?

Ha ma még nem is, rövid időn belül valósággá válhat mindez, ha elkészül Terebess Gábor álma, a keleti kultúrközpont, amivel egész különleges világ költözik az enyészetnek induló Fésűsfonó területére.

De ki is ő, Terebess Gábor valójában? Író, műfordító, vagy keramikus? Könyvtervező vagy orientalista könyvkiadó?

Egy sokoldalú ember alakja rajzolódik ki előttem, amint a forró teát kortyolgatjuk. Egy mozgalmas élet útja vándordiákként Nyugat-Európában, Ausztráliában, Észak-Amerikában. Buddhista szerzetesként egy zen kolostorban, Japánban. Idehaza könyvek körül munkálkodva könyvtárban, nyomdában, könyvtervezőként, kiadóként.

“Könyvet adni ki: ennek megvannak a maga örömei, de több a tövise, mint az öröme.”- írta Brillat Savarin 1825-ben, s ez ma sincs másképp. A könyvkiadó Terebess Gábor könyvein át szeretné megismertetni olvasóival a mesés keletet, útleírásaival az egzotikus tájakat. Rajtuk keresztül bepillanthatunk számunkra idegennek tűnő népek mindennapjaiba, megismerhetjük szokásaikat, a verseken át gondolataikat. Izgalmas és érdekes világ tárul föl szemünk előtt a könyveket lapozgatva az eddig megjelent 75 kötet mindegyikéből.

S itt az üzletember, aki családi vállalkozásban kelet kincseit hozta el nekünk. Kistarcsai nagykereskedésében – ahol 50 dolgozót, főként helyieket foglalkoztat – egy mesés, távoli világ bútorai, festett tibeti szekrények, növények leveleivel befont-beszőtt ülőalkalmatosságok. Színekben-mintákban tobzódó kínai vázák, porcelánok, evőpálcikák, főzőedények, kosarak. Selymek, ezoterikus érdekességek, illatos füstölők. Ki tudná felsorolni, még mi minden, amiket az ország különböző pontjaira visznek el a kereskedők, hogy minél többen ismerhessék és szerethessék meg ezeket.

A gyűjtögető szenvedéllyel megáldott ember egyszer csak azon veszi észre magát, hogy gyűjteménye kinőtte a házát. Mit tehet ilyenkor? Felhagy a passziójával, elajándékozza a kedves tárgyakat – vagy keres új helyet a kollekciónak. Itt, a Terebess Centerben lesz helye Terebess úr gyűjteményeinek is. Remekbe szabott hatalmas fiókos szekrény őrzi majd az egyedülálló gombgyűjtemény darabjait. A befejezés előtt álló kiállítóterem lesz otthona a Terebess-féle cseréptárlatnak,a keramikus múlt megannyi emlékének. Itt tekintheti meg a nagyközönség a tibeti és kínai antik bútorokat, a közel 80 féle wushu fegyvert, a kínai harcművészet arzenálját. S nem utolsó sorban a páratlan yixing zisha teáskanna-kollekciót, amely 650 különböző darabot számlál. A tervek közt szerepel egy ázsiai tálalási bemutató indiai, japán, koreai, thai, kínai terítési módokkal, étkezési szokások ismertetésével.

Nem lenne teljes a kép, ha meg nem említeném a lenyűgöző könyvtárat. A több ezer kötetből álló bibliotékából is kiemelkedik az Európán kívüli egzotikus gyógynövényeket bemutató könyvek és képek gyűjteménye: hasznos tudnivalók, leírások a világ minden tájáról, tusfestmények, akvarellek, metszetek. S ami nekem irigylésre méltónak tűnt, a keleti gasztronómiával foglalkozó temérdek könyv. Terebess úr ebben is szakember, hiszen az ő nevéhez fűződik a hazánkban ebben a témában ezidáig megjelent legnagyobb mű, az “Ezerízű Kína”, a kínai táplálkozás kultúrtörténete.

Ha az interneten keresgélünk, a www.terebess.hu-ra rákattintva meglelhetjük a “szellemi termékek” gyűjteményét, értékes információkat, versfordításokat, s a maga nemében egyedülálló Ázsia-lexikont. Bármilyen távol-kelettel kapcsolatos kérdésünk lenne, itt biztosan megtalálhatjuk rá a választ.

Terebess úr kertjében az ország talán legváltozatosabb bambuszféléivel találkozhatunk, s e növénygyűjteménynek nagy része már gyökeret eresztett itt, az épületek körül. Az építési munkálatok befejezése után keleti tipusú kertek kialakítását tervezi a házigazda. Reményei szerint hamarosan rácsodálkozhatunk az arab, a kínai kertre, a japán teakertre, itt, Kistarcsán. S lesz még ázsiai specialitásokat kínáló vendégfogadó a “falramászó teknős”-höz címezve. A teakerthez stílusosan japán teaház, az épület érdekes posztmodern részében – a valamikori elszívó gépházában – Harmadik Világ Művészmozi. Az érdeklődőknek a Dózsa György utca felől nyílik majd meg “kelet kapuja” a tervek szerint, reméljük, minél hamarabb.

Tervekben tehát nincs hiány, s úgy tűnik, érdeklődésben sem. A nyugati ember számára ugyan kicsit misztikusnak tűnik kelet varázslatos világa, s talán épp ezért érdemes kicsit közelebb kerülni hozzá. Megismerni egy másfajta gondolkodást s ráeszmélni, hogy a mérhetetlen távolság ellenére milyen közel is van hozzánk a távoli kelet.