Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

ÖRÖK KŐBE VÉSVE
A régi török népek irodalmának kistükre

Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985.

Ujgur irodalom, 49-136. oldal

A KELET-TURKESZTÁNI UJGUR BIRODALOM

Az Orhon-vidéki ujgur birodalom 840-ben összeomlott a kirgizek csapásai alatt. Az ujgurok ekkor déli és délnyugati irányba menekültek. Egy csoportjuk a kínai határvidékre vonult, s ott pár év alatt teljesen eltűnt.
A délnyugat felé menekülő tizenöt ujgur törzs is két csoportra vált szét. Az egyik Kanszuban, a Kínát és Kelet-Turkesztánt összekötő területen állapodott meg. Az egymással ellenségeskedő tibetiek és kínaiak között az ujguroknak sikerült hatalmukat megalapozniuk, s főleg kereskedelmük révén jelentős szerephez jutottak két fontos városállamban: Kancsouban és Tunhuangban. A XI. század elején azonban a tangutok elfoglalták Kancsout, s pár év alatt egész Kanszut uralmuk alá hajtották. De az ujgurok nem tűntek el egészen: a kínai források még évszázadokig emlegették őket sárga ujgur néven. Töredékük, pár ezernyi ember, mind a mai napig ott él Kanszuban, ősi török nyelvüket beszélik, s a buddhista vallást követik.
E késői sárga ujgurok a magyar tudomány- és művelődéstörténet szempontjából is tartogatnak számunkra egy érdekességet: Kőrösi Csoma Sándor az ő felkutatásukra indult el 1819-ben Ázsiába, mert a szari-jugur és jugur elnevezés mögött - ahogyan saját magukat nevezték - a magyarság ősi rokonait vélte fölfedezni.
Az ujgurok nagyobbik csoportja Kelet-Turkesztánba vonult, s a keleti és középső Tien-san vidékén - elsősorban a Turfáni-medencében - telepedett meg. Államukhoz tartozott a Tien-san túloldalán fekvő Besbalik, később meghódították keletre Komul (mai nevén Hámi), nyugatra Kucsa (Küszen) vidékét is.
A Turfáni-medencében az ujgurok régi, fejlett kultúrát találtak. A terület lakói túlnyomórészt indoeurópai nyelvet beszélő népek voltak. Az ujgurok már mongóliai hazájukban is fokozott érdeklődést mutattak a civilizáltabb életforma iránt, új hazájukban pedig a belső-ázsiai népek történetében páratlanul álló, gazdag kultúrát hoztak létre. Végleg áttértek a letelepült életformára, virágzó öntözéses kultúrát teremtettek, városokat építettek, s fokozatosan eltörökösítették egész Kelet-Turkesztánt. Birodalmuk négy évszázados fennállásának legvirágzóbb korszaka a X-XI. század volt. Ezután erejük fokozatosan gyengült, mígnem a XIII. század elején, 1209-ben kagánjuk csatlakozni kényszerült a világhódító Dzsingisz kán hadához. Az ujgurok egy ideig a mongol korban is megőrizték szerepüket és jelentőségüket: ők voltak a mongol kánok bizalmas tanácsadói és írnokai. A mongolok tőlük tanulták meg az írás mesterségét, s a tőlük átvett ujgur írást egészen a XX. századig használták. A mongol korból is nagy számban maradtak fenn ujgur nyelven írott emlékek. A legkésőbbiek a XV. századból valók.
A történelmi ujgur nép leszármazottai a mai ujgurok. E mintegy ötmilliós török nyelvű nép ma is Kelet-Turkesztánban él, Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területén. Élnek ujgurok a szomszédos szovjet köztársaságokban is, Tadzsikisztán, Kirgizisztán, Kazahsztán Kínával határos területein.
Kelet-Turkesztán homokba temetett romvárosainak régészeti és művészeti emlékeit a múlt század végétől fokozatosan tárták fel. A legjelentősebb anyag a Turfán közelében lévő egykori ujgur város, Kocsó romjai közül és a káprázatos tunhuangi Ezer Buddha Barlang kamráiból került elő. Ez utóbbi felfedezésében magyar szakemberek is szerepet játszottak. A tunhuangi barlangra Lóczy Lajos, a híres geológus és földrajztudós hívta fel Stein Aurél figyelmét, aki 1907-ben feltárta a barlangrendszer egy részét. A feltárásban később részt vettek még franciák, németek, svédek, oroszok, kínaiak, japánok. A leleteket - melyek az ujgurok mellett más, egykor itt élt tibeti, kínai és indoeurópai népek kultúrájának is felbecsülhetetlen értékű emlékeit tartalmazzák - ma Berlin, Leningrád, London, Moszkva, Párizs, Peking, Stockholm, és Tokió múzeumai őrzik. A turfáni városok feltárásában különösen a porosz expedíciók értek el nagy eredményeket. A Berlinbe került anyagot azonban a második világháború alatt pótolhatatlan veszteség érte.
Az ujgur emlékek kiadása és értékelése felfedezésük óta szüntelenül folyik. Jó részük azonban még mindig feldolgozatlan és kiadatlan.
Az emlékek anyaga többnyire elsárgult, megbarnult, olykor fényesre preparált papír. Tollal vagy ecsettel - tussal jegyezték rá a szöveget. Néhány buddhista tartalmú kéziratban piros tust is használtak. A manicheus kéziratokban az írást keretező, máskor az egész lapot betöltő miniatúrák, a buddhista könyvekben illusztrációk találhatók. A kéziratos lapokat könyvformára összefűzték, vagy az összeragasztott lapokat harmonikaszerűen összehajtogatták, máskor tekercsbe göngyölték. A mongol korban elterjedt a könyvnyomtatás egyik kínai formája, a fanyomatok készítése. Kanbalukban (Pekingben) bizonyosan - de valószínűleg valamely ujgur városban is - működött ujgur nyomda.
Az ujgurok többféle írást használtak. A legelterjedtebb a róluk elnevezett ujgur írás volt. Ezt a szogd írásnak egyik változatából alakították ki. Kezdetben jobbról balra haladva vízszintesen, később kínai hatásra függőlegesen írták. Az iráni eredetű manicheus írást csak a manicheus tartalmú szövegek lejegyzésére használták, az indiai eredetű brahmi írást buddhista szerzetesek terjesztették. Fennmaradt még néhány szogd, kínai, tibeti és szír írással lejegyzett emlék. Az ujgurok egy ideig megőrizték a régi hazájukból hozott rovásírást is, új hazájukban azonban a rovásjeleket már nem kőbe vésték, hanem tollal, ecsettel papírra írták.
Az ujgur emlékek jelentős része vallásos tartalmú. Orhon-vidéki hazájukból a manicheus vallást hozták magukkal az ujgurok. Ezt fokozatosan háttérbe szorította Kelet- és Dél-Ázsia legelterjedtebb vallása, a buddhizmus. Néhány emléktöredék a nesztoriánus kereszténység ismeretéről tanúskodik. Viszonylag kis számban maradtak fenn világi tartalmú írások, részben a szóbeli irodalom átmentett emlékei, részben a politikai-gazdasági-társadalmi élet körébe tartozó feljegyzések.


AZ UJGUROK SZÓBELI IRODALMA

Mint a világ minden népének, az ujguroknak is voltak szólásaik, mondásaik, bölcső- és siratódalaik, szerelmes és harcos verseik, meséik, elbeszéléseik. Sajnos nagyon kevés jutott el hozzánk, s az a kevés is rendszerint bele van szőve vallásos tartalmú emlékekbe. Egyedül jóslásaik, babonáik maradtak fenn önálló művekben.
Egy késői, mongol kori gyógyászati könyv üres lapjaira tizennégy közmondást jegyeztek fel. Közülük öt értelmezése nem világos. A jobbára kétsoros közmondások az ősi török formát mutatják: rendszerint előrímesek és végrímesek.
Ugyancsak a késői ujgur korból származik az a néhány vers, amely egy pár lapos turfáni leletben található. A kis könyvecske a verseken kívül török és mongol elbeszéléseket tartalmaz. A versek ujgur nyelve mongol kori, s gondolatvilágában már a mohamedán vallás hatása is fellelhető. De van közöttük kettő, amely kétségtelenül ősi népdal. Valószínűleg mindkettő siratódal: az elhunyt siratja bennük családját és harcostársait. A versek formája is az ősi típusra utal: a szótagszámláló négysoros strófák négy-négy sora előrímes, második és negyedik sora végrímes. A kis gyűjtemény további dalai szerelemről, barátságról, erényről énekelnek ugyancsak szótagszámláló, rendszerint előrímes és végrímes formában. Egy közülük - ritka ez a török népköltészetben - három strófákból áll.
Megrendítően szép siratódalt őrzött meg a buddhista tartalmú Aranyfény szutra egyik elbeszélése, ahol apa és anya együtt siratja elpusztult legkisebb gyermekét. A siratódalt nem emeltük ki eredeti környezetéből, hanem az Aranyfény szutrából vett részlet megfelelő helyén közöljük.
Kimondottan népi ihletésű elbeszélés az ujguroktól nem maradt ránk. De számos meseelem található a buddhista és manicheus elbeszélésekben, Aiszóposz-töredékekben. Az elbeszélések keretjátékaiban fellelhetők az ősi színjátszás nyomai is.
Az ujgurok szóbeli irodalmának különösen figyelemreméltó emlékei a jóslatokat tartalmazó szövegek. Az emlékek papírjából, írásából, nyelvéből ítélve ezek az emlékek nagyon régiek, az orhoni feliratokkal lehetnek egyidősek. Jelképrendszerük, nyelvük közérthető, nem úgy, mint a későbbi - főleg buddhista - jóslásoké.
A hatvanöt részből álló rovásírásos jóskönyv - vagy inkább álmoskönyv - ősi formát őriz. Minden egyes motívumról megmondja, hogy jót vagy rosszat jelent. Gondolatvilágában különösen nagy szerepet játszanak az állatok, a vadászat és a házi élet. Nyelve, stílusa megragadóan szép és világos.
Egy másik, ugyancsak ujgur írással készült terjedelmes, de nem teljes jóskönyv az ősrégi kínai Ji-king átköltése. A Ji-king szerint a jósláshoz pálcikákat használtak, a jelentés a hosszú és rövid pálcikák hatos kompozíciójához kapcsolódott. A jósjel meghatározása után következik maga a jósszöveg, amelyben nagy szerephez jutnak a kozmikus erők, démonok, de a kereskedelmi élet motívumai is. Városlakó, de még törzsi szervezetben élő népek szellemvilága tükröződik bennük. Az ujgur Ji-king nyelve, stílusa, jelképrendszere bonyolultabb, mint a rovásírásos jóskönyvé. Ősi párhuzamos szerkezetek és alliterációk is felbukkannak benne.
A mongol korból bőven maradtak fenn kevésbé művészi formájú jóslások, hiedelmek, babonák. Ezekben már nincs szó a kozmosz és emberi sors összefüggéséről, egyszerű, mindennapi hiedelmeket írnak le, például melyik nap alkalmas körömvágásra vagy vendégfogadásra. A babonák egy része, gyenge szálakkal ugyan, de a buddhizmushoz kapcsolódik.

A verseket Kakuk Zsuzsa, a jóskönyveket Köves Margit ültette át magyar prózára


KÖZMONDÁSOK

Megvénült eb fekve ugat

Igaz ember mint a gyémánt
igaztalan mint kapcarongy

Jót cselekvő mint királyok
jót nem tevő üres bádog

Kinek erei dagadtak
könnyű azon eret vágni

Kocsó hegyén nincs tigris
kút vizében nincsen hal

Magas hegyen nincs síkság
a sík pusztán nincsen domb

Eső ha hull, takaródat húzd magadra
ember ha jő rossz szándékkal, rejtőzz el!

Érdemtelen hogyha úr lesz
minden csúcsra jelet állít
senki hogyha nevet szerez
minden útra odapiszkít

Folyónak értéke vizének mélysége
férfinak értéke veszélynek ideje

Kakuk Zsuzsa fordítása


HALOTTSIRATÓK

fehér felhő zúgó felhő
friss havat szór-e a földre
fehér hajú agg anyám
fájdalmas könnye hull-e?

sötét felhő zúgó felhő
sűrű-e hava esője
sápadozó agg anyám
siralmas könnye hull-e?

zúgó felhő tavaszfelhő
zúdul-e dús esője
zokogó ifjú hitveseim
záporkönnye még hull-e

szálló felhő őszi felhő
szakad-e bő esője
szívem két köve-kicsinye
szemének könnye hull-e

Tandori Dezső fordítása

hű fiaim fürge csikók
hol jár apánk mondják-e
húgom bátyám sógornőm mind
hívük hol jár mondják-e?

hadam ötven hőst számlált
hát urunk hol mondják-e
háremben a lányok mind
hej szívük hasítják-e?

hősök a had rendjében
harc-urunk hol jár mondják-e
hadd találkozhatnánk mind
hőn.................áhítják-e?

Tandori Dezső fordítása

..........................................
Ó, én szeretett mindenem
Vipulacsandra,
életemnél is kedvesebb nekem!
Nemző apád volt ki
ily gyászos parancsot adott.
Apádnak, Haricsandra uralkodónak
bánatomat, keserves búmat
sírjátok hát el!

Kakuk Zsuzsa fordítása


DALOK

Ej .............................
egyetlenem.............
egy igaz lelkem......

Vágyakozunk szerelemben,
vért hevít szép szem lángja;
véled találkozni kedvem.

Gondolatom ott terem,
gondolok forró csókjára,
galambomat ölelgetem.

Hej, látnálak, kedvesem,
hozzád mégsem jutok, árva;
hogy lesz boldog életem?

Volnék véled, kicsinyem,
várba vagy, érzem, bezárva,
virágillatod jut csak nekem.

Isten bár rendelne engem
igen szelídem oldalára,
immár ne válnánk sosem.

Velem égi erő legyen,
villám-éjszeműm háza
vígságunk zajával teljen!

*

............................................
.........értékét ismeri,
lelkét adná, ha barátja,
vérét, ha úgy mentheti.

Amit barátodnak adsz ma,
tudd, a sors megtéríti.
Aki barátját elhagyja,
isten érte bünteti.

Ha nagylelkűség a napja,
mind a két világot nyeri;
gonosz sors vár a fukarra
...........nélkül végezi.

*
Tudományt tudj, ó, herceg,
társad egy életre lesz;
tudás-tudó embernek
talán szerencséje lesz.

Derekára követ köt:
drágakő a tudóson;
dőrén a dús aranyrög
durva kő lesz, dög ólom.

*
Sok fa tör magas égre,
kevésnek van termése;
mind isten rendelése,
mit gondolnék, szolga én?

Tégy barátod kedvére,
tudd, jó utad vezére.
Görbe ágat ne törj le,
termést találhatsz tövén.

Héja ügyes - kényére;
ha ügyetlen sincs éhe.
Korona kerül szépre,
alatta .................erény.

*
Minden dolgod, teendőd
jó, ha ésszel fontolod;
ha nem latolod előbb,
keservvel bánni fogod.

...............................................
...............................................

Ha piszkos lett, ruhánkat
vízzel mossuk, míg lehet;
ugyan a szó mocskának
ellenszere mi lehet?

Milyen szép a tisztaság,
őrizd meg, amíg lehet
............................................
............................................

A tiszta asszony előtt,
férfi, mindig hajts fejet.
Kemény férfival, ti nők,
egy életet éljetek.

Ha a férfi jellemes,
életedet add neki;
örök igazságod ez,
törvény - kell mást mondani?

Tandori Dezső fordítása

Abulfajz................................
......................ezt olvassák.
Mikor keze a tollhoz ér
gyönyörűség az őneki.

Kakuk Zsuzsa fordítása


JÓSKÖNYVEK

RÉSZLETEK A ROVÁSÍRÁSOS JÓSKÖNYVBŐL

Aranyszárnyú, ragadozó sas vagyok
Álom még csak ez az álom.
Amit a tenger himbál,
amit megnézek magasomból,
elragadom, ha kedvem tartja,
felfalom.
Ekkora az én erőm!
Meghiggyétek: ez jó jel.

Ment lovához a herceg,
megellett a fehér kanca,
csikaján aranypata csillog.
Ment tevéjéhez a herceg,
tevecsikó orrlikában aranypálca.
Ment házába a herceg,
fiút szült néki a hercegnő,
a boldog herceg hatalma megnőtt.
Ez mind igencsak jó jel.

Szakadék fölött
medve, vadkan találkozott.
Medve hasa fölhasítva,
vaddisznóagyar törve.
Meghiggyétek: ez rossz jel.

Porig égett a nagy ház,
nem maradt alapja sem,
nem maradt kerítése sem.
Meghiggyétek: ez rossz jel.

Hírnök jön fakó lovon,
síkságról lovas küldönc jön,
híre kedves, szava kedves.
Meghiggyétek: ez jó jel.

A férfi vadászni indult,
hegyi bálványoknak hódolt,
Istennél nagyobbak, mondja.
Meghiggyétek: ez rossz jel.

Föld színén köd, ég színén köd,
madárfióka szállt, eltévedt,
zsenge vad futott, eltévedt,
emberfia ment, eltévedt.
Harmadévre, isten akarta,
megint összetalálkoztak,
örvendeztek egymásnak.
Meghiggyétek: ez jó jel.

Áhított jó zsíros földet,
a girhes ló elfutott,
tolvaj fogta meg idegen földön,
nyomban fel is nyergelte.
Törte a nyereg a hátát,
sajgott nyakától farkáig,
megmoccanni se bírt a ló.
Meghiggyétek: ez rossz jel.

Beesett a gyors ló szügye,
fakult, ereje fogyott.
Isten akarta, forrásvizet
találjon a hegytetőn,
Isten akarta, zöld füvet
leljen az erdős dombtetőn.
Futott, ivott, futott, evett,
halálától menekült.
Meghiggyétek: ez jó jel.

Hímteve, Titir vagyok,
fehér habtajtékom fröccsen
föl az égbe, le a földre,
dobogásom alvókat kelt,
ágyban fekvőket fölkelt.
Ekkora az én erőm!
Meghiggyétek: ez jó jel.

Tóba ejtette tükrét az asszony,
ott csilingel az nappal,
ott lenn kong az minden éjjel.
Meghiggyétek: igen rossz jel.

Kakukktollat lelt a fiú,
menyasszony boldog legyen!
Meghiggyétek: ez jó jel.

Közös ekéhez fogtak
két ökröt, most csak ott állnak,
megmoccanni se bírnak.
Meghiggyétek: ez rossz jel.

Égi hajnal hasadozott,
rögös reggel megvirradott,
nap jötte világosodott.
Meghiggyétek: ez jó jel.

Feleségét és fiát
tette fel a kártyás férfi,
feltette őket és nyert.
Ismét feltette őket,
nyert kilencven szabad bárányt,
örvendett felesége, fia.
Meghiggyétek: ez jó jel.

Szegény embernek fia
elindult pénzkeresőbe.
Meg is lelte az utat,
meg is örvendett az útnak.
Meghiggyétek: ez jó jel.

Vad tigris járt prédálni,
lelt is prédát, vitte is,
barlangján tépte is vígan.
Meghiggyétek: ez jó jel.

Egy szál legyezőfűből száz lett,
száz legyezőfűből ezer,
ezer szál legyezőfűből még több.
Meghiggyétek: haszon-jel.

Hadba indult a férfi,
lova gebe lett az úton.
Hattyúmadarat lelt a férfi,
felült a hattyú szárnyára,
a hattyú felszállt, repült,
így apját, anyját elérte,
vígan örvend apja, anyja.
Meghiggyétek: ez jó jel.

Lovat fordítva fogtak be,
állt csak, moccanni se bírt.
Meghiggyétek: ez rossz jel.

Bögréit az asszony lerakta,
elment, aztán töprengett:
minek hagyjam el bögréimet?
Visszament.
Edényeit mind épen találta,
örvendett.
Meghiggyétek: ez jó jel.

Sólyom, folyó madara,
indult vadászni.
Szemköztről sötét sasmadár
szárnyalt fel.
Meghiggyétek: ez rossz jel.

Én, őzgida, fű nélkül,
hogy élhetnék meg víz nélkül?
Meghiggyétek: ez rossz jel.

Világos pej farkát kösd meg,
a síkságon kergesd meg!
Nemez bélésed kilenc réteg,
szaggasd meg, izzadj bele!
Meghiggyétek: ez rossz jel.

Bánat szállt a férfira,
felhők jöttek az ég boltjára,
közben a nap kisütött,
bánat vegyült derűjével.
Meghiggyétek: ez jó jel.

Szürke felhő felvonult,
eső hullt az emberekre,
fekete felhő felvonult,
eső hullt mindenekre.
Magvak beértek,
füvek zöldültek.
Jószágnak jó ez,
embernek előnye.
Meghiggyétek: ez jó jel.

Rab könyörög hercegének,
sas az eget kérleli.
Meghallotta fönn az isten,
megtudta az ember lenn.
Meghiggyétek: ez jó jel.

Ménes-gyarapító mén,
nyaram diófák közt töltöm,
madaras fák közt telem töltöm,
lakozom, kedvem töltöm.
Meghiggyétek: ez jó jel.

Tönkrement a víztartály,
befagyott a vizes vödör.
Víztartály nem megy tönkre,
vizes vödör nem fagy be,
ha a nap feléje fordul.
Meghiggyétek: kín a kezdet,
nyomában jár a jó jel.

Darumadár a társakhoz ült,
hurokba kerül, nem tudta.
Elrepülni se tudott már.
Meghiggyétek: ez rossz jel.

Kagán hajtóvadászatán
vadőzek kerültek a körbe,
kézzel fogta meg őket a kagán,
örvendett sereg és köznép.
Meghiggyétek: ez jó jel.

Vagyok vad, kék sólyom,
sziklán üldögélek,
körbe nézdegélek.
Diófára szállok,
nyaramat ott töltöm.
Meghiggyétek: igen jó jel.

Kövér ló szája kérges lett,
gazdája nem érti, miért?
Meghiggyétek: ez rossz jel.

Most, kedves fiaim, tudjátok meg: jó ez a jóskönyv.
A tigris év második hónapjának tizenötödik napjáig írtam Taiguntanban lévő hallgatóimnak, Iszik szengünnek és Itecsüknek.

Köves Margit és Tandori Dezső fordítása


RÉSZLETEK A KÍNAI JI-KING ÁTKÖLTÉSÉBŐL

Hódoltattad a népeket,
rendre szolgáltak néked.
Isteni boldogság s diadal
sorakozott színed előtt.
Nap-isten fénye kelt, ragyogott,
sötét föld arca zöldült-szépült.
Fehér felhő jött esővel,
a földhöz vert por eltűnt.
Kelet-nyugat földje-falva: mint kívánod,
észak-dél városa-népe: szíved szerint.
Fölemelted alacsony neved,
naggyá tetted csekély neved.
Van-e, ki fölülmúl téged?
Terheidet levették rólad,
követték parancsodat.
Gyereket kívántál, megkaptad,
gazdagságod megtaláltad.
Baj, betegség keresett mégis,
túlcsordult jó edényed.
Szíved örömmel telítsd,
éghez-földhöz szeretettel fordulj.
Kapsz Találkozás-jelet,
szavakkal így szól hozzád:
Száraz, kemény, szúrós.
...........................................
Átdöftek, hogy rontsanak.
Gonosz betegség viselt meg,
felkarodban fájdalom mar.
Ki ápol, tűz-szívű gyötrött?
Bánatos boldogtalan!
Bajodból utad nem leled,
boldog örömed nem találod.
Tűnt a Nap-isten a föld méhébe, nem ragyog,
kék égen madár megállt, röpte szűnt.
Gyötrődött a herceg, nem lelte helyét,
Erklig kán szava: házad viszálya.
Hazugok csalnak meg, ravaszok rászednek,
nap-hold fényét távoztatnák,
jó emberek útját szegnék.
Öt démon hatalmaskodik, három lélek
viaskodik.
Dobd félre minden ügyed,
cselekedj nemesen,
tűnik a vész, a helyére jó jön.

Kapsz Hadvezető-jelet,
szavakkal így szól hozzád:
Hadat vezetsz, föld hasad,
bármit szólsz, elszáll a szó,
utat vétesz, nem lelsz házat,
hibázol, nem éred dolgod végét.
Tartsd magad, kérő szóra adj!
Folyó túlpartjára kelnél?
Nem éred dolgod végét.
Herceg lennél? Parancsod por lesz,
tetteid ellenség-szülők,
szavaid magad rontói.
Vámpír-démon környékez majd,
gonosz ellenség félrevezet.
Seregeden kacag a Nap-isten,
boldogságodra többé nem süt a Hold-isten.
Higgy magadban, tartsd magad!
Hogyha óvatos leszel,
neved, híred felmagaslik,
mint az egyszarvú egy szarva.

Kapsz Hegy-jelet,
szavakkal így szól hozzád:
Hegyből hegy emelkedett,
egy szál csúcsa lett a hegynek.
Földre föld, rákerült,
gyűrődött, emelkedett.
Ha így szólsz: felhágnék rá -
síkon síkság.
Ha így szólsz: átvágok rajta -
hegyre hegy.
Hagytad sok barátod, híved,
kerülj balsorsot, viszályt,
balsorsot, viszályt ne ossz!
Betegséged, kínod gyötrőbb,
kincsed, vagyonod a szélben.
Ellenfeleid, íme, mintha
száraz kútból merítenének.
Szívvel nézz eget-földet,
ha jót cselekedhetsz, tedd meg,
újítod hatalmadat.

Ha Fogyatkozás-jelet kapsz,
szavakkal így szól hozzád:
Ér vize, ha kiszárad,
fonnyad a zöld levél is.
Erőd, ha fogyatkozik,
idegen lesz rajtad az úr.
Kerek fal volt csak körötted,
amíg részegeskedtél,
ellenség is gyűlt körötted.
Hasznod, becsületed fogyott,
vagyonod is fogyatkozott.
Bánatodra is a nagy kán,
veszély fenyeget mindenünnét.
Helyes utad nem leled,
nyugtató, jó útjeled nincs.
Hét démon lakik a hegyben,
kínozza elméd-szíved.
Ravasz hivatalnokok
ártanak erődnek-ügyednek.
Óvakodj minden méltóságtól,
tiszteld az érdemeseket!
Tűnik a veszély, helyébe jó jön.
Aki ilyen jóslatot kap,
sebesül, ha netán hadban jár,
kár éri, ha várost jár.
Amit parancsul kapott,
jótettét hajtsa végre híven.

Ha pedig Öröm-jelet kapsz,
szavakkal így szól hozzád:
Szeretet és öröm vár,
a törvény s a rend jött hozzád.
Mindenki tisztel, bég leszel.
Hang tör fel a fekete földből,
a Tuncsu-béli...... megmenekült.
Belerázkódik föld, ég,
Nap, Hold összetalálkozik.
....................................................
Ballagófű magva széthull -
boldogságod így hagy el.
Mint a kasz-játék zaja -
gazdagságod száll a szélbe.
Betegség jele rossz jel.
Jól használd vagyonodat,
örömöd őrizze szívedben,
vesse ki szívedből bánatodat.

Kapsz Nyugvás jötte-jelet,
szavakkal így szól hozzád:
Szél fúj, tízezer helyről suttog
őszi fa, csörgedezik jó víz.
Két szív egyesül, örömük nagy,
öcs-báty békült, nő vagyonuk!
Minden mozdulatuk boldogság,
minden dolguk, ügyük valósul.
Messzi a szó bár, jól hallatszik,
közeli feladat is teljesül.
Tűnt a gond, a próbálás,
rosszakaróid szertefutottak.
Keleti, déli víg szél fújt,
nyugaton, északon ég-kapu nyílt.
Nagyravágyás nem ég szemedben,
szívedben szomorúság nincs.
Hírneved: szálló pézsma-illat,
szavad hitele arany-ezüst.
Bármit kívánsz, úgy lesz, valóban,
veszteség nem sújt ............................
..............................................................

Irigy szívedet nyugtasd, legalább
feleséged-gyereked véled örüljön.
Nővéred, sógornőd mind boldog,
szomszéd lányokat jutalmaznak.
Minden dolgod jól halad.

Tandori Dezső fordítása


NAPOKHOZ FŰZŐDŐ HIEDELMEK, BABONÁK

A KÖRÖMVÁGÁS NAPJAI

Ha egér napján vágod körmöd - ijedségnek lesz oka
ha tehén napján - az öröm és boldogság
ha tigris napján - ......................................
ha nyúl napján - az rossz jel
ha sárkány napján - az viszály társaiddal
ha kígyó napján - az is ellenségeskedést jelent
ha ló napján - akkor sok hasznod lesz
ha bárány napján - akkor jóakaróval találkozol
ha majom napján - akkor nem gazdagodsz meg
ha tyúk napján - akkor jó emberekkel találkozol
ha eb napján - akkor veszélybe kerülsz
ha disznó napján vágod körmöd - elégedett leszel vagyonoddal
Ezek a körömvágás és hajvágás napjai

Köves Margit fordítása


A HAJVÁGÁS NAPJAI

Ha egér napján vágsz hajat - meggazdagszol
ha tehén napján vágsz - szerencse ér
ha tigris napján - élted megrövidül
ha nyúl napján - hajad megőszül
ha sárkány napján - szégyenbe hoznak
ha kígyó napján - megbetegszel
ha ló napján - megvakulsz
ha bárány napján - sok fiad és lányod lesz
ha majom napján - munkád véget ér
ha tyúk napján - civódást szítanak veled
ha kutya napján - vagyonod gyarapszik
ha disznó napján - marháid elhullanak

Köves Margit fordítása


AMIT NEM SZABAD

Egér napján álmot látni - nem szabad
tehén napján ünneplőt hordani, tehenet vásárolni - nem szabad
tigris napján vendégeskedni - nem szabad
nyúl napján kutat ásni - nem szabad
sárkány napján sírni, otthonról elmenni - nem szabad
kígyó napján házasodni - nem szabad
ló napján tetőt rakni - nem szabad
birka napján orvosságot bevenni - nem szabad
majom napján ruhát varrni, otthonról elmenni - nem szabad
tyúk napján vendéget fogadni - nem szabad
kutya napján áldozatot bemutatni - nem szabad
disznó napján az asszonyt hívni - nem szabad

Kakuk Zsuzsa fordítása


A REMEGÉS

Ha fejed remeg - nagy gazdagságot, sok jószágot szerzel
ha fejednek csak a jobb oldala remeg - messzi városba mégy
ha fejed bal oldala remeg - hatalmas leszel
ha füled csontja remeg - hasznod lesz
ha jobb füled remeg - biztosan hasznod lesz
ha bal füled remeg - meggazdagszol
ha fültöved remeg - a herceg megajándékoz és megtisztel
ha jobb szemöldököd remeg - anyátlan árva leszel
ha bal szemöldököd remeg - valamilyen bosszúságod elmarad
ha jobb szemhéjad remeg ..................................................................

Köves Margit fordítása


AZ EGÉRHARAPÁS

Ha ruhádat sokat rágja - hasznod és szerencséd lesz
ha kereket harap - ijedség ér
ha kicsit harap - civakodás támad házadban
ha többször rágja meg - beteg leszel
ha csak egy lyukat csinál - messzi útra indulsz
ha a ruhád bélését rágja meg - pletykálni fognak rólad
ha a takaród szélét rágja meg - lányodat fiadat veszély fenyegeti
ha hajadat rágja meg - akkor meghalsz
ha övedet rágja meg - jó hírt kapsz
ha nadrágod varrását középütt rágja meg - hadizsákmányt szerzel
ha az oldalánál rágja meg - gazdagság lesz részed
ha ruhádat kívülről rágja meg - új ruhád lesz

Köves Margit fordítása


AZ ANYAJEGY

............................................- özvegyasszonyt vesz el feleségül
ha lágyékán van anyajegy - találkozik szerencse-csillagával,
gazdagság lesz a része
ha szemérmén van anyajegy - kedves lesz az asszonyoknak
ha köldöke fölött van anyajegy - tolvaj lesz belőle
ha köldöke alatt van anyajegy - gazdag lesz
ha ajkán van anyajegy - eltékozolja gazdagságát
ha bokacsontján van anyajegy - neve híres, sorsa fényes lesz
ha nagyujján van anyajegy - rokonainak gondozója lesz

Köves Margit fordítása


MANICHEUS IRODALOM

Az ujgurok már Orhon-vidéki hazájukban megismerkedtek a manicheizmussal. Neves kagánjuk, Bögü kagán, 762-es kínai hadjárata után manicheus vallású szogdokat vitt magával ujgur földre, akik az új vallást terjesztették közöttük. 763-ban Bögü kagán népe hivatalosan is áttért a manicheizmusra. Az áttérés azonban nem volt teljesen zavartalan, a kagán maga is csak hosszas vívódás után fogadta el az új vallást. Minderről a töredékesen fennmaradt háromnyelvű (kínai, ujgur, szogd) karabalgaszuni rovásírásos kőfelirat és egy - valószínűleg manicheus pap által készített - levél, illetőleg beszámoló tudósít bennünket.
A Turfáni-medence népei már korábban is ismerték a manicheizmust, természetes tehát, hogy áttelepülésük után az ujgurok közül még többen tértek át az új vallásra. A manicheizmus csak a buddhizmus nagyarányú terjedésével szorult fokozatosan háttérbe.
A manicheizmus gnosztikus vallás, amely a kereszténység és a Zoroaszter-vallás elemeiből alakult ki. alapítója a perzsa származású Máni (215-273), akit az új vallás terjesztéséért keresztre feszítettek. Meglapítása után a Közel-Keleten igen sok hivője támadt, később a szogdok közvetítésével terjedt Kelet felé, ahol a buddhizmus bizonyos elemeit is magába olvasztotta. Tanítása szerint két elv: a világosság és sötétség, azaz az isten és az anyag áll harcban egymással; a föld és az ember maga is e kettőnek a keveréke.
Az ujgurok manicheus emlékei a turfáni és tunhuangi leletanyagból kerültek elő. Viszonylag kis alakú könyvekben és kéziratokban maradtak fenn. Közülük néhányat színes illusztrációk díszítenek. Főleg a szogd írásból alakult manicheus írással és a buddhista emlékekétől némileg eltérő duktusú ujgur írással készültek.
A fény vallásának legszebb ujgur nyelvű emlékei a liturgikus imák és himnuszok. Ezeket énekelték is a vallásgyakorlatokon. Nyelvük tiszta és világos. Rendszerint előrímesek, ismétlések, párhuzamos szerkezetek fokozzák művészi hatásukat. Fennkölt hangon dicsőítik a Hajnal, a Fény istenét, a belőle áradó erőt és bölcsességet, Máni tetteit és tanait. Érzékletes képet festenek a halálról és a pokol kínjairól.
Miként a buddhista tanítók, a manicheus papok is elbeszélések formájában közvetítették a vallási tanokat, előírásokat. A manicheus elbeszélések és oktató jellegű szövegek - melyek sajnos csak töredékekben maradtak fenn - buddhista (pl. Sziddhártha Gautama herceg első kilovaglása), ószövetségi (pl. részletek Énoh könyvéből) és keresztény (pl. az áldozati bárány motívuma) elemeket tartalmaznak. Szíriai keresztények közvetítésével Aiszóposz-elbeszélések is eljutottak az ujgurokhoz. Egy érdekes töredék a Szél-isten tulajdonságait mondja el. A leírt vagy lemásolt szövegek végére a manicheusok is készítettek kolofonokat.
A himnuszok mellett, a különböző leírásokból szinte teljesen rekonstruálható bűnbánó ima, a Huasztuanift a manicheus irodalom legszebb emléke. Mintája Máni egyik, a vallási előírásokat tartalmazó könyvéből vett részlet lehetett. Bötürmis tarkan műve azonban nem fordítás. A szerző művészi formában, egyszerűen, tiszta török nyelven, tizenöt tételben mondja el a manicheus dogmákat és előírásokat, majd a megsértésükből eredő vétkeket.

A verseket Kakuk Zsuzsa ültette át magyar prózára


AZ UJGUROK ÁTTÉRÉSE
763 KÖRÜL
(Töredék)

Így szólott a kagán:
- Isten vagyok én, veletek lépek én be Isten országába.
A papok pedig így feleltek:
- Elhivatottak és kiválasztottak vagyunk, mi tesszük hallhatóvá Isten szavait. Véghezvisszük Isten akaratát, majd testünket levetvén megtérünk az ő országába... Nagy elnyomásban volt részünk, és súlyos veszélyek támadtak ellenünk, de mindezt elszenvedvén, eljutunk majd Isten országába.
Felséges Úr! Ha törvénytelenséget cselekszel az Örökkévaló ellen, egész birodalmad felbolydul, egész türk néped elpusztul!... És ha e Kínából jött négy kiválasztott négy kívánságával együtt visszatér hazájába, nagy veszély származik abból. Ahol csak hívők és szártok élnek, mind megöletnek akkor, egyet sem hagynak életben közülük. De a te birodalmadban, a te parancsolatodra dicséretre méltó dolgok fognak történni... Felséges Úr! Ha eltávolítod a tarkant, a jó törvények és a jó alkotások mind megmaradnak. De ha a tarkan e súlyos veszedelmet rázúdítja az országra, számtalan gonosztetteket fognak elkövetni, s birodalmadat el fogják pusztítani. Az út, melyen ezután kell járnod, más, mint amelyet eddig követtél. A szentséges episcopus, ha meghallja a történteket, bizony nem fogja helyeselni!
Az istenlényű uralkodó és a papok két nap, két éjjel vitatták a dolgot. A fejedelem még a harmadik napon is a végsőkig gyötörte magát, de akkor ingadozni kezdett, mert valaki ezt mondotta neki:
- Lelked sosem fog megszabadulni e cselekedetek súlyától.
Ettől megrémült, s gondolatai összekuszálódtak.
A fenséges Bögü kán eljött akkor a papok gyülekezetébe, térdre ereszkedvén meghajolt előttük, bocsánatukat kérte elkövetett bűnére eme tiszteletre méltó szavakkal:
- ...Fájdalmat okoztam nektek, éhséggel, szomjúsággal gyötörtelek titeket. Hasonló gyötrelem árán jutottam én is elhatározásra. Bocsássatok hát meg, vegyetek magatok közé, tegyetek magatokhoz hasonlóvá! Gondolataim mind ez idáig nem voltak elég határozottak. De már nem kívánok többé palotában élni e világon, a földi örömök elvesztették immár értéküket előttem. S mikor ti azt mondottátok nékem: "E tettek súlyától lelked sosem fog megszabadulni, de megtalálja majd a hitet a papok által, s képes lesz újra, hogy jó cselekedeteket véghezvigyen" - bátorságom akkor lehanyatlott, és félelem költözött a lelkembe. "Ha papjaitok úgy kívánják, hajlok immár szavatokra, követem immár tanácsotokat" - mondottam. Ilyen cselekedetre válaszszavatok, ímé, ez volt: "Fenséges Úr, visszanyered akkor bátorságod, a bűn elmúlik akkor rólad."
Midőn a fenséges Bögü kagán ily szavakat mondott, a papok s a birodalom minden népe igen örvendezett. Oly nagy volt örömük, hogy el sem lehet azt mondani. Újra meg újra ismételték a történteket, s újra csak örvendeztek. Ezernyi és tízezernyi tömeg gyűlt egybe, mindenféle vidámsággal szórakoztak, hajnalig örömben mind ott maradtak, igen sokan voltak. Mikor feltűnt a hajnal pírja, kisböjtöt tartottak. A fenséges Bögü kagán s kíséretében mind a papok lóra szálltak, a menet élén a hercegek és hercegnők, előkelők és nemesek, kicsik és nagyok, mind az egész nép nagy örömben és vigasságban vonultak a város kapujáig. Akkor a fenséges uralkodó bement a városba, fejére tette koronáját, felöltötte vörös palástját, s felült aranydíszes trónjára. S így szólván parancsot osztott az előkelőknek és a köznépnek:
- Ti vezérek és ti mindnyájan... és ti papok, gondolataim immár megnyugodván, újból rátok bízom magamat. Újból eljöttem, trónusomra ültem, s így kérlek most titeket: ha a papok... lelki tusára késztetnek... az ő szavaik és intéseik szerint cselekedjetek!... Tisztelet nektek!
Midőn az istenlényű Bögü kagán ezt a parancsot kihirdette, a nagyszámú tömeg s az egész nép lelkesen, ujjongva üdvözölte. S minket, papokat is tisztelettel és barátsággal üdvözöltek. Mindenki boldog volt, újból tisztelték az istent, és hittek benne. Szüntelenül a lelki cselekedetekre, a jó cselekedetekre törekedtek. A szerencsés és boldog uralkodó újabb és újabb jó cselekedetekre sarkallta népét. A fenséges uralkodó meghagyta továbbá: minden tíz ember fölé egy ember helyeztessék, az legyen az ő fejük, jó tettekre buzdítójuk. Ha valaki elhanyagolta vallását és bűnbe esett... nemes kioktatásban részesült.

Kakuk Zsuzsa fordítása


HIMNUSZOK

HAJNAL-ISTEN

hej megjött hajnal-isten
hajnal-isten jött megjött
hej megjött hajnal-isten
hajnal-isten jött megjött
hej bégek, testvérek
hajnal-istent talpon imádjuk!

látsz minket nap-isten
ne hagyj minket
látunk újra hold-isten
ne hagyj rabságban minket!

hej halld hajnal-isten
sással suhogó
sugaras suhanó
hajnal-isten
hajnal-isten

hej halld hajnal-isten
sással suhogó
sugaras suhanó
hajnal-isten
hajnal-isten

Tandori Dezső fordítása


FÉNY-ISTEN

nagy erős fényes bölcs istent kérlelünk
nap és hold istenéhez imádkozunk
sugaras istenhez törvényhez
prófétákhoz Mánihoz

istent kérleljük
testünket őrizze meg
lelkünket szabadítsa meg!

fény-istené imánk
bajt ne érjünk
örömet éljünk!

Tandori Dezső fordítása


APRINCSUR TIGIN HIMNUSZA

istenünk jósága, mondják, drágakő
istenünk jósága, mondják, drágakő
hősöm, bátram, jó istenem drágakőnél erősebb
hősöm, bátram, az én istenem drágakőnél erősebb

a gyémánt, azt mondják, titkosan kemény
a gyémánt, azt mondják, titkosan kemény
én bölcsem, forrásom, fényem gyémántnál is keményebb
bölcsem, okosom, elefántom gyémántnál is keményebb

fény-forma keblűm, okosom, nap-isten
fény-forma keblűm, okosom, nap-isten
én magasztos védelmezőm, szép egy igaz istenem
burhánom, egyedül valóm, szép egy igaz istenem

Tandori Dezső fordítása


MINT A SZÜRKE FARKAS...

mint a szürke farkas veled tartanék
sötét hollóként a földre szállanék
betegségre szén volnék
fenőkőre nedvesség

bizony erős nagy urunk vagy
kerekített arany forma
gömbölyített kerek forma
bizony áldott bölcs urunk vagy

íme számos népedet
a te széles kebleden
hosszú ruhaszegélyeden
táplálod óvod neveled

Tandori Dezső fordítása


HIMNUSZ MÁNIHOZ
(Részletek)

Folyton folyvást változatlan:
feledvén születést, életet,
föld porába hanyatlottak,
füst volt minden eszméjük.

Mohóság gyötörte meg őket,
mérge a romlás mételye volt,
mégis kínáltál nekik gyógyírt,
mentségül, gyógyító füvet.

Lelkük a harag őrjítette,
lobogtak esztelen, érzéketlen,
lényük lényegét mégis védted,
látó szívüket visszaadtad.

Te az öt formában élő lényeket
tudatlanságukból kiváltottad,
tudásban újjáalkottad,
tökéletes nirvánához alakítottad.

.......................................................

Hat érzékszerv tévelygőinek, íme,
hanyatlást mutattál, felemelkedést,
hadd érezzék a poklok kínját,
hálájuk ötrét isten-honban éledve áldjon.

Megkeresnéd a szabadulás útját,
minden irányt bejársz, országot, földet,
megleled a szabadulni vágyókat,
már szabadok mind, művedet dicsérik.

Élőlényeket, hozzánk hasonlatosakat
ébresztettél a szent írás igéire,
ékkövek mutatták így szabadulásuk útját,
értjük velük együtt a szent igét mi is.

Már azonban ha így a tiszta szót
magad nem hirdetted volna rendületlen,
mostanáig e világ s élő lényei,
mondd, nem semmisültek volna meg mind?

Teljes buddhák után leszálltál közénk,
tökéletes buddha-léted meglelted,
tízezreket váltottál meg, élőket,
távoztatván tőlük a sötét poklot.

Hanyagságot száműztél, rút csalást,
hasznos dolgokat szerte okítottál,
helyes útra vezettél tévelygőket,
hitványakat a sújtó angyaltól mentettél.

...................................................

Himnuszokat mondjanak,
hamisságot, bűnt bánjanak,
híven gyülekezzenek,
hagytad meg nekik.

Élőlények zavart szíve
értette parancsodat jól,
értük a hűség tengere áradt,
éledtek a megvilágosulásban.

Tévelygő lelkek, mások,
tiszta utat így leltek,
találkoztak, gyülekeztek,
teljes-örök valóságban ujjászülettek.

Könyörgünk hozzád, földig hajlunk,
kegyes, nagy istenünk, nézz ránk!
Kegyelmezz e világ minden lényének,
kérjük, hadd szülessünk újjá nirvánádban!

Tisztelő szívvel könyörgünk,
tekintsd e világ létezőit,
távoztasd tőlük a sok nyomorító bajt,
tedd, hogy a békés nirvánába jussanak,
tárd ki előttük nirvánád csöndjét!

Tandori Dezső fordítása


A HALÁL ANGYALA

Tudós, igaz emberek, találkozzunk,
tiszta szívvel isteni szót hallgassunk!
Tévedhetetlen négy istent imádjunk,
távoztassék négy gyötrelmű kínunk!

Tagadják sokan a négy trónú istent,
tanítását nem követik híven,
titkon a sátánt imádják imigyen,
tízezer módon fetrengnek bűnben.

Tűnik majd az élet, nincs rá orvosság,
tüzével a pokol tátja ránk odvát,
tízszer ezer sátán jön ránk - azt mondják,
torlódik, zúg szörnyű seregük - mondják.

Terül ránk vak éj sötétje - azt mondják,
téli fagy telepszik lelkünkre - mondják,
tűivel döfködi keblünket - mondják,
tizedeli a bűnösöket - mondják.

Tested, mely mint..., otthagyja - mondják,
téged ott kincs, vagyon elhagy - azt mondják,
torz hímsátán jön, vén szőrös - azt mondják,
torzonborz vihar-szemöldökű - mondják.

Két szeme két véres köcsög - mondják,
karó a teste, szén-emlőjű - mondják,
borúfelhőt fúj az orrlika - mondják,
tekerít éjködöt a nyaka - mondják.

Teli a keble kígyókkal - azt mondják,
................kígyó - mondják,
egy-egy karma ................- mondják
...............................................................

Tandori Dezső fordítása


A POKOL KÍNJAI
(Töredék)

.....................................................
Véghez vittük, meg is látszik - azt mondják
víz-föld öröme romlik-mállik - azt mondják
víg tűz-víz csak jajjá válik - azt mondják
vérben fű-fa öröme vásik - azt mondják

Vezérünk, igaz tükörkép, fordulván
vásott istenátka lelket ragadván
viszi, mérlegre is teszi - azt mondják
véle mérleg billen, tettét kérdezik
vallania kell nagy gonoszságait

Vén szipirtyó jön, borzas szőrű sátán
viszi az istenátka lelket, ragadván
vonul véle sötét dzsehennába - mondják
végül fejjel le állítja - azt mondják
vad démonok poklon cibálják - mondják

Vérszomjas démonok jönnek - azt mondják
verik, ostorozzák, gyötrik - azt mondják
vijjogó kínt lát a lélek ott - mondják
vágyna halálára, de hiába - mondják

Tandori Dezső fordítása


VALLÁSOS PRÓZA

A SZÉL-ISTEN TULAJDONSÁGAI
(Töredék)

.........................................................................
A Szél-isten második jeles tulajdonsága ez:
A sokféle fa és növény mind a Szél-isten erejétől keletkezik, hajt sarjat, növekszik és örvendezik. A bimbók gömbölyödnek, keményednek, kipattannak és termést hoznak. A Szél-isten ...hónapban jelenik meg, mikor az emberek fákat ringató és fákat növesztő fénylő holdként hívják őt. Ebben a hónapban tőle a fák teltebbek, színesebbek, nedvdúsabbak, erősebbek lesznek, s igen nagyra nőnek. Megduzzadnak, mint mikor az ember a tömlőt felfújja.
A Szél-isten erejének harmadik jeles tulajdonsága ez:
...Önnön erejéből átjár minden földet és vizet, illatossá teszi a földeket, mint mikor az ember királyok és gazdagok palotáiról gondoskodván házát, udvarát, sátrát kisöpri, kitisztítja, felékesíti és illatos füstölőket éget benne.
A Szél-isten erejének negyedik jeles tulajdonsága ez:
Elűzi a hideget, mint mikor az ember forró vizet tölt a hideghez, s ezáltal kellemessé teszi azt.
A Szél-isten erejének ötödik jeles tulajdonága ez:
Elűzi a meleget, mint mikor az ember hideg vizet tölt a meleghez, s a forró vizet langyossá enyhíti.

Kakuk Zsuzsa fordítása


KOLOFON
EGY MANICHEUS ELBESZÉLÉS VÉGÉN

A mindenható és uralkodó Ezrua isten nevében!
Kimondatott immár nagy örömmel, leíratott immár mély érzéssel. Leíratott íme teljes serénységgel... e fenséges, szent törvénykönyv, mely számtalan módon ösztönzi jóra az embereket, mely felnyitja a szíveket, fénnyel árasztja el a lelkeket. Ő maga az igaz érzés, ő maga a hit a három időben s az elhivatottságban. Ő az, ki elvezet az igaz isten fényes birodalmába. Az isteni bölcs tudásnál is édesebb ő.
Íme e legjobb időben, íme e jó jelű napon, íme ez áldott hónapban, íme e győzedelmes, szerencsés évben. Íme a dicső és áldott harcos türk nép, a talaszi Argu törzs kebelében.
Íme fenn és lenn, keleten és nyugaton szállt a híre, terjedt a neve a szerencsés és díszes Altun Argu népe közt, Kasu, Jigenkent, Ordukent és Csigil városokban, a törvényt osztó isten lakhelyén, az elemekben lakozó istenek orvosló helyén, a fényességes angyalok lakhelyén, a Tiszta Fény sugárzó lakhelyén.
Íme a Talasz völgyi Altun Argu népe, Kasu kagánja, Ordukent és Csigil városának fejedelme, a nagy türköktől származó vezér, a csigil Arszlan Il Tirgük Alp Burgucsan Alp Tarkan bég uralkodása idején.
Íme mostan béke és áldás mind szálljon reájuk! Íme áldassék és dicsértessék a vezér! Íme szerencse kísérje és tisztelet övezze a kiválasztott szent küldötteket! És íme elismerés juttassék nekem, Agduknak, az öreg írnoknak, Jézus úr manicheus papjának, aki íme nagy szeretettel és mély áhítattal megírtam mindezt.
Bűneire nyerjen bocsánatot minden szeretett lélek, ki ezt meghallgatja! Minden emberfia erős és hibátlan maradjon! Betegségtől, rontástól mind mentesek legyünk! Szívünk, lelkünk bútól, gondtól szabad legyen! Jó cselekedetekre mindig készen álljunk! Lelkünk a szabadulásra, a jobbá válásra, isten helyének meglátására ím méltó legyen!
Mindörökké így legyen!

Kakuk Zsuzsa fordítása


HUASZTUANIFT
MANICHEUS BŰNBÁNÓ IMA
(Töredék)

.............................................................
Ötödször
Az öt fajta élőlény ellen: először a kétlábúak, másodszor a négylábú állatok, harmadszor a repülő madarak, negyedszer a vízben élők, ötödször a csúszómászók ellen bűnt követtünk el, ó, Istenem!
Ez ötféle élőlényt, kicsit-nagyot, hányszor rettentettük, félemlítettük, hányszor ütöttük-vertük, hányszor haragítottuk, gyötörtük, hányszor mészároltuk!
Mégis most, ó, Istenem, bűneinktől megszabadulva könyörgünk hozzád: bocsásd meg vétkeinket!

Hatodszor
Gyarlóságban botorkálva gondolattal, szóval és cselekedettel tízfajta bűnt követtünk el.
Mennyi hazugságot hazudtunk, mennyi hamis esküt esküdtünk! Hányszor tanúskodtunk hamisan, hányszor vádoltunk másokat büntetlenül! Szavainkkal hány embert rágalmaztunk és megszóltunk, hánynak tettük tönkre szívét és értelmét! Hány élőlényt rontottunk meg és pusztítottunk el varázslással! Hány embert csaptunk be, tévesztettünk meg, hánynak emésztettük el vagyonát! Nap- és Hold-istennek nem tetsző cselekedetet hányat cselekedtünk! Előző és mostani létünkben, papi ruhás ifjakként is, mennyit vétkeztünk, mennyit bűnöztünk! Oly sok élőlényre mennyi romlást hoztunk!
Mégis most, ó, Istenem, e tízfajta bűntől megszabadulva, könyörgünk hozzád: bocsásd meg vétkeinket!

Hetedszer
Bűnben botorkálva a kettős mérgű út torkához, a pokol kapujához, a tévelygések ösvénye felé ki siet?
Először: aki hamis tanításokhoz és előírásokhoz tartja magát. Másodszor: aki a húsevő és vérivó démonokat istennek nevezi, s hajlongva hódol nekik. Bűnben járunk, ó, Istenem! Az igaz Istent, a tiszta tant nem ismertük, nem értettük. A prófétáknak, a tiszta kiválasztottaknak, mikor prédikáltak, nem hittünk. Helyette azok szavát fogadtuk el, kik megtévesztő eretnek szavakkal azt hajtogatták, hogy ők az Istentől valók, hogy ők a tan szerint valók. Szavukra hallgatva hányszor tartottunk hamis böjtöt, hamis bűnbánatot, hányszor mutattunk be helytelen áldozatot! Hányszor követtünk el gonosz tetteket, míg tévesen azt gondoltuk, hogy igaz alamizsnát, igaz adományt adunk!
Hányszor neveztük isteneknek a húsevő és vérivó démonokat! Hányszor öltünk le élőlényeket tiszteletükre! Hányszor hódoltunk a hamis tanoknak, miközben kinyilatkoztatásnak gondoltuk őket! Hányszor borultunk le előttük boldogságért esdekelve, hányszor imádtuk őket Isten ellen vétkezve!
Mégis most, ó, Istenem, bűnbánatot tartva s terheinktől megszabadulva, könyörgünk hozzád: bocsásd meg vétkeinket!

Nyolcadszor
Az igaz Istent és a tiszta tant megismerve, megértettük a kettős alap és a három idő tanát. Megismertük a világosság alapját: az Isten országát, és a sötétség alapját: a pokol birodalmát.
Megtudtuk, hogy mi volt, mikor föld és ég még nem voltak. Megismertük, hogy a földet és eget ki teremtette, miután az istenek és démonok megvívtak egymással, s a fény és sötétség összekeveredett. Megtudtuk, mi lesz, mikor majd az ég és föld megszűnik, s a fény és árnyék kettéválik.
Hittünk és bíztunk Brahma istenben, a Nap- és Hold-istenben, az Erő istenében és a prófétákban. És így manicheusokká lettünk.
Szívünkben égettük a négy fényes bélyeget: első a szeretet, Brahma istenének bélyege, második a hit, Nap és Hold istenének bélyege, harmadik az istenfélelem öt istenének bélyege, negyedik a bölcs tudás prófétáinak bélyege. De, ó, Istenem, értelmünket és szívünket e négy istentől elfordítottuk, helyükről őket kiűztük. Az istenek bélyegét így meggyaláztuk!
Mégis most, ó, Istenem, bűneinktől megszabadulva, könyörgünk hozzád: bocsásd meg vétkeinket!

Kilencedszer
Törvény írta elő a tíz parancsolat megtartását: Hármat a szájjal, hármat a szívvel, hármat a kézzel és egyet teljes önmagunkkal.
De, ó, Istenem, tudva-tudatlan, magunk vágyát követve, gonosz barátra, társra, ismerősre, rokonra hallgatva, azok kedvét keresve, vagy a földi javaknak élve, vagy akár gondba és szükségbe jutva, e tíz parancsolatot megszegtük. Hányszor követtük hiányosan és tökéletlenül!
Mégis most, ó, Istenem, bűneinktől megszabadulva, könyörgünk hozzád: bocsásd meg vétkeinket!

Tizedszer
Törvény volt, hogy naponta tiszta szívvel és tudással hódoljunk a négy áldás Brahma istenének, a Nap és Hold istenének, az Erő istenének és a prófétáknak.
De hányszor hódoltunk vakmerőn és hanyagul, rosszul és tökéletlenül! Mikor imádkoztunk, szívünket és gondolatainkat nem irányítottuk Isten felé, könyörgéseink nem értek el tisztán az Isten elé, innen maradtak, itt ragadtak.
Mégis most, ó, Istenem, bűneinktől megszabadulva, könyörgünk hozzád: bocsásd meg vétkeinket!

Tizenegyedszer
Törvény volt a tiszta tannak járó hétfajta áldozat és tiszteletadás.
Az öt isten fényét összegyűjtő angyalok és angyali szellemek eljutottak az istenhez, s az ott felszabaduló öt isten fényét elhozták nekünk. Törvény írta elő, hogy mit, hogyan kell cselekednünk a szent tanok szerint. De vagy a szükség miatt, vagy mert az áldozatadással fukarkodtunk, e hétfajta tiszteletet szent vallásunknak maradéktalanul megadni nem tudtuk. Az ég felé szálló és szétáradó öt isten fényét földi javakhoz, gazdasághoz kötöttük, bűnös embereknek, gonosz lényeknek adtuk, sőt kiöntöttük, szétszórtuk, s így az isteni fényt méltatlanul elpocsékoltuk.
Mégis most, ó, Istenem, bűneinktől megszabadulva könyörgünk hozzád: bocsásd meg vétkeinket!

Tizenkettedszer
Törvény írta elő, hogy évente ötven napon át a tiszta kiválasztottakkal közösen megüljük a vuszanti ünnepet. Szabály volt, hogy a vallásos böjtöt megtartsuk, és az isteneket illő módon tiszteljük.
De ó, hányszor akadályoztak otthoni ügyeink-bajaink, csak a földi javaknak éltünk, önnön bajunkkal-gondunkkal küszködtünk. A zabolátlan és szégyentelen mohóság és falánkság miatt, vagy mert istenfélelmet nem ismerve lusták és restek voltunk, szándékosan vagy szándék nélkül, megtörtük a böjtöt. S ha a böjtöt meg is tartottuk, helytelen módon böjtöltünk.
Mégis most, ó, Istenem, bűneinktől megszabadulva, könyörgünk hozzád: bocsásd meg vétkeinket!

Tizenharmadszor
Törvény írta elő, hogy a Hold-isten minden napján imát mondjunk az isteneknek, a tannak és a tiszta kiválasztottaknak, hogy megszabaduljunk bűneinktől és vétkeinktől. De akarva vagy akaratlanul, restségből vagy hanyagságból, ügyes-bajos dolgainkkal foglalkozva, mi nem mentünk el, hogy megkönnyebbüljünk terheinktől.
Mégis most, ó, Istenem, bűneinktől megszabadulva könyörgünk hozzád: bocsásd meg vétkeinket!

Tizennegyedszer
Törvény írta elő, hogy évente hétszer jimki ünnepet tartsunk, hogy egy hónapon át böjtöljünk. Elő volt írva az is, hogy mikor a templomban jimki ünnepet tartunk és böjtöt ülünk, az istenektől és prófétáktól őszinte szívvel kérjük bűneinktől való megszabadulásunkat.
Ó, Istenem, a hét jimkit nem tudtuk jól elvégezni, a havi böjtöt nem tudtuk jól megtartani. Bűneinktől való megszabadulásunkat sem tudtuk évente tiszta szívvel kérni. Mennyi mulasztást követtünk el mindezekben!
Mégis most, ó, Istenem, bűneinktől megszabadulva könyörgünk hozzád: bocsásd meg vétkeinket!

Tizenötödször
Naponta hányszor gondoltunk gonosz gondolatokat, hányszor ejtettünk ki ki nem mondható bűnös szavakat, hányszor követtünk el el nem követhető bűnös tetteket! Gonosz cselekedetekre hányszor unszoltuk magunkat! Bár az öt isten fénye volt mindennapi táplálékunk, csak magunkat és a kielégíthetetlen, szégyentelen és mohó démonokat szerettük. Ezért a kárhozat földjére jutottunk.
Mégis most, ó, Istenem, megszabadulva minden bűneinktől könyörgünk hozzád: bocsásd meg vétkeinket!

Ó, Istenem! Nyomorultak és bűnösök vagyunk, tartozunk neked, és adósaid vagyunk. Gondolattal, szóval és cselekedettel: szemünkkel nézvén, fülünkkel hallván, nyelvünkkel szólván, kezünkkel fogván, lábunkkal taposván, szakadatlanul gyötörtük az öt isten fényét, a száraz és a nedves föld ötféle élőlényeit, ötféle fáit és növényeit a mértéktelen és szégyentelen démonok miatt. Tökéletlenek és bűnösök voltunk! A tíz böjt, a hét áldozat, a három jel miatt manicheusnak hívtak bennünket. De nem tudtunk a helyes úton járni!
Hányszor vétkeztünk a fény istene, a tiszta tan s az isteni igéket hirdető, tiszta papok ellen! Megszegtük isten hirdetett igéit, megtörtük az istenek szívét! Képtelenek voltunk a jimki és vuszanti ünnepet, a tiszteletadást és előírást a szent törvények szerint megtartani. Hányszor végeztük hiányosan és tökéletlenül ezeket! Napokon át, hónapokon át vétkeztünk a fény istene, a törvény áldása és a tiszta papok ellen!
Mégis most, ó, Istenem, bűneinktől megszabadulva könyörgünk hozzád: bocsásd meg vétkeinket!

Bötürmis tarkan befejezte a Huasztuaniftot, a manicheusok bűneinek és vétkeinek vallomását.

Kakuk Zsuzsa fordítása


BUDDHISTA IRODALOM

Az ujgur emlékek legnagyobb része buddhista tartalmú. A buddhizmussal kelet-turkesztáni hazájukban ismerkedtek meg az ujgurok. Gyorsan terjedt közöttük, s hamarosan háttérbe szorította korábbi vallásukat, a manicheizmust.
Az Indiában i. e. VI. században kialakult vallás Buddha tanítására épül, amely szerint a legfőbb cél az élet szenvedéseitől való megváltás, a lélekvándorlás körforgásából való megszabadulás és a nirvánába (= kialvás, megsemmisülés) való eljutás. E cél elérésének eszközei: az anyagi lét örömeiről való lemondás, a passzivitás, befelé forduló elmélyedés, a könyörületesség gyakorlása.
A kialakulását követő századokban a buddhizmus rohamosan terjedt s igen népszerűvé vált egész Belső- és Kelet-Ázsiában. Az i. sz. I. századig az úgynevezett hinajána ('kis szekér') tan volt általános, amely szerint csak a kiválasztottak érik el a megváltást. A II. században kialakult a mahajána ('nagy szekér') tan, amely magába olvasztotta a különböző vidékek helyi kultuszait, s azt tanította, hogy Buddha irgalmasságával mindenki elérheti a nirvánát. A hinajána főleg Indiában és Ceylonban, a mahajána Kínában és Japánban terjedt el. A IV. század körül alakult ki egy újabb iskola, a misztikus vidnyána vádin, amely szerint az öntudaton kívül semmi sem létezik, a nirvánában a tudat is megsemmisül, és ez jelenti az ember teljes felszabadulását. A VI-VII. század körül jött létre a vadzsarájána ('gyémántszekér'), amely mágikus szertartásokkal, amulettekkel, varázsigékkel igyekszik elérni a megváltást.
A buddhizmus szakított a brahmanizmus elvont, a nép tömegei számára érthetetlen elmélkedéseivel, és vallási nézeteit népszerűbb formában, az addig használt holt szanszkrit nyelv helyett mindig az érintett nép nyelvén hirdette.
Az ujgurok a buddhizmus több irányzatával ismerkedtek meg. Elsősorban a kínaiak közvetítették számukra, ezért a buddhista tartalmú ujgur emlékek jelentős része kínaiból készült fordítás. De akad közöttük szanszkritból, szogdból, tochárból való átültetés is. Az irodalmilag kevésbé értékes művek szorosabban tapadtak az eredeti szöveghez, a művészi átköltések során azonban teljes értékű műalkotások is születtek.

A buddhista irodalom legelterjedtebb formája a szanszkritul szutrá-nak, törökül szudur-nak nevezett gyűjteményes mű. Ez Buddha tanítását, prédikációit, a buddhizmus tanait adja elő elbeszélések formájában, a prózai szövegbe azonban verses betétek, imák, himnuszok, varázsszövegek vannak beiktatva.
Az egyik legszebb és legterjedelmesebb, ujgur nyelven fennmaradt szutra az Aranyfény, törökül Altun jaruk szutra, szanszkrit nevén Szuvarnaprabhásza. Eredetije a szanszkrit nyelven írott óind hősi eposzban, a Mahábháratá-ban található meg. Az ujgur szutra azonban nem az eredeti szanszkrit szöveg, hanem annak kínai fordítása alapján készült a X. században. Bölcselő-oktató fejezeteket és Buddha előző életéről szóló legendákat tartalmaz. Ezek közül a legismertebb a három királyfi és az éhes tigris verses betétekkel díszített, megkapó legendája. Hiánytalanul maradt fenn a XI. vagy XII. századból származó, buddhista tanokat tartalmazó Nyolc fényhalom, törökül Szekiz jükmek szutra; vallásfilozófiai elmélkedések mellett kozmológiai okoskodásokat és varázsformulákat is tartalmaz. A Hét csillag, törökül Jitiken szutrában csillagjóslás található. Ezt mongolból fordították ujgurra, s Pekingben ki is nyomatták kétezer példányban. Huszonkét fejezetből álló nagy anyag, de sajnos töredékes a Maitriszimit, amely Maitrejának, a jövő buddhájának történetét mondja el. Ezt tochárból fordították, s műfajaként a "látványosság"-ot jelölték meg. Nagyon valószínű, hogy templomi játékként is előadták. A Tisasztvusztik című elbeszélés-gyűjteményben Buddha két kereskedőhöz intézi népies jámborsággal előadott oktató szavait. A jó és rossz királyfi - szanszkrit nevükön Kaljánamkara és Pápamkara - bájos-szomorú történetét meséli el egy csonkán előkerült, viszonylag késői tunhuangi kézirat. Ugyanez a mese kínaiul, tibetiül és mongolul is megtalálható.
Külön kell néhány szót ejtenünk a szutrák kolofonjairól. A művek írói, fordítói, másolói munkájuk végeztével a kolofonokban foglalták össze az elvégzett munkára vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Megadták a mű címét, célját, terjedelmét, továbbá, hogy kinek az uralkodása alatt, milyen évben, ki készítette, milyen eredetiből fordította stb. E fontos, de száraznak tűnő adatokat a szerző vagy másoló olykor művészien megformált prózában vagy versben adta elő.
A buddhista költemények jórészt Buddha életének, tetteinek, tanainak és országának dicséretét zengő himnuszok. Számos vers szól az eljövendő Buddháról, Maitrejáról. Lírai szépségű dalok dicsérik a természetbe elvonult, Buddha tanain meditáló szerzetesek életét s az örök természet szépségét. Bensőséges hangulatot tükröznek a bűnbánó imák. Formailag a versek nagy része megfelel a török hagyománynak: négysorosak és szótagszámlálók, elő- és végrímesek. Némelyikben refrénszerű ismétlés található. Egy-két vers kolofonjából a szerző nevét is megtudhatjuk.

A verseket Kakuk Zsuzsa ültette át magyar prózára


HIMNUSZOK

HIMNUSZ BUDDHÁHOZ

Buddha nevű mesteremre,
buddhisták ékkövére,
bizony, rábízom magam,
bízom tiszta törvényében.

Kezdete a bang szótagból,
kél a padma-lótuszból,
koszorús-fényes holdon
keresztbe font lábbal ül.

Hófehér négy karja lett,
hímezik testét ékkövek,
hord a fején gyémánt éket,
hímes selyem - ismerjétek!

Tanítása mindenkor:
tudós egyértelműség -
tiszta értelem mudrája,
tűrés szíve-irgalma.

Teljesíti kérésedet,
tiszta fényű drágakő,
teljes nirvánába vezet,
tárt lótusz a kéztartása.

Bolyonghatsz, hat út tied,
balga, nem vezérel senki,
boldogtalan lelkedet
biztos hat szótaggal menti.

Végtelen három időt
végez egy szemvillanása,
valamennyiünk célját:
végső nirvánánkat áldja.

Aki nyugodtan tekint,
akit mindenek dicsérnek,
a tudós úrnak és szentnek
alázatos fejet hajtok.

Bodhiszattva-lényű atyám,
boldog szolgálatom által
bírja minden emberi lény
Buddha boldogságát:
bizony, úgy legyen!

*


A HIMNUSZ MONGOL-KORI KOLOFONJÁNAK BEFEJEZŐ RÉSZE

Megannyi veszélyben bölcs éked-reményed:
mély tisztelettel, magasztalással
mind leírattam, ritka pecsétem rajta,
meggyújtattam érte ezer szál gyertyát.

Bízhatnék csak tettem gyümölcseiben!
Bár élne sok ezer évig
bodhiszattva-törzsből lett kagán s katun,
bókoló fehér lótusz magzatja Jin Vang tajszik, mind
boldogan érne végtelen kort!

Vajha apám, anyám, sok hitvesen, lányom, fiam,
vérrokonom, jó névrokonomnak törzse
valamennyi sokasodnék, növekednék,
válna minden élőlény javára buddhává!

Minden bajban reményünk, Konsim bodhiszattva,
mellénk álljon, így Jol Temür Jiucsinget veszedelmekből
méltóképpen visszavezesse, egyesítse, akivel csak kell,
mi magunk így válhassunk mindentudó buddhává!
Már úgy legyen! Úgy legyen!

Tandori Dezső fordítása


HIMNUSZ MAITREJÁHOZ

Szórjunk arany-ezüst virágokat,
számos ékességed áldjuk napra-nap,
száz meg száz bűnünket lássuk,
szívrontó tetteinket bánjuk,
szánalomért könyörögjünk,
szaporán szóljunk bűnbánó szavakat,
szentséges istenem!

Menjünk, szórjunk arany-ezüst szirmokat,
Maitreja-Buddhát, ki mint szépségünk fakad,
mindegyre keressük, végre lássuk,
már e létben kitörölhetetlen
minden bűnünket híven belássuk,
megbocsátásért könyörögjünk,
magasságos istenem!

Már csak ennyit: "Om maitreja szváhá",
mondjon valaki tízszer,
magáért ezért a tettért
mennyekben születik ujjá,
ó, istenem!
Nagy Maitreja-Bodhiszattva, istenem!
Nemes istenem, ó!

Éntelen és üres, igaz gyökérben,
élőlények segítője, ott állsz,
évezredeken át, szólsz: "ők enyémek",
épségüket óvni igyekszel.
És szívedben, mely mint lángja a tiszta tűznek,
égető, erős segítség lakozik lobogva,
értő lelked tenger-végtelenként
égig hullámzik messze, kegyelemmel, vélünk.
Nemes Maitreja-Bodhiszattva, istenem,
nagy Maitreja, ó!

Tetteidért az úr jutalmazott,
tiéd lett Pidiri isten díja,
tiszta zafír kövek, káprázatok,
tündöklő égi lakók tiéid, jutalmazók.
Tágas mennyedben, urunk, Maitreja,
tudás ragyog, tárul örök mélye,
titkos palotákig ér el a szem.
Ó, nemes Maitreja!

Ekképp ötszázszor számtalan isten
együtt magasztal fönn a mennyben;
elfödik mind a külső falakig
e csodás tereket brokátjaid.
Emeltek néked, tudás királya,
ebben az égben, akárki lássa,
erkélyedig selyemmel vont lakot,
el nem érhetik holmi földlakók.
Nemes Maitreja-Bodhiszattva, istenem,
nemes Maitreja, ó!

Ötszázszor számtalan istene az égnek
összetett kézzel magasztal téged,
örvend e bájos szépségű mennynek,
örökfényű palotád helyének.
Övezik lakod évezredes fák,
ölelik magas tornyaid falát,
őrtornyaid tövén kioszkok állanak,
őriznek, mint fénylő szembogarak.
Ó, nemes Maitreja-Bodhiszattva, istenem,
ó, nemes Maitreja!

Nap nélkül is, hold nélkül is fényletek,
nagy hatalmú, erős istenek!
Nem állhatom, dicsérlek titeket,
nálatok minden fal színezüst veret.
Nosza, szóljon a dob, kereplő, fuvola,
ne hallgasson a csengettyű, koboz, réztrombita,
negédes táncosnők, hős táncosok kara,
nektek zenél a gitár, a lant, ha zeng dala.
Ó, nemes Maitreja!

Hold nélkül is, nap nélkül is fényletek,
hatalmas istenek!
Hadd dicsérjelek titeket,
híven imádva aranyló lakhelyetek!
Hódolatos palotákra
házak néznek csodálva,
hajlongó isten-lányok lejtenek,
hős italuktól éled a holtak vágya!
Nemes Maitreja-Bodhiszattva, istenem,
nemes Maitreja, ó!

Könyörületes keblű istenek
kívánnak téged, tárják forró szívüket,
körülvesznek üvegfalú menny-terek,
kristályok idézik hajdan-helyüket.
Kemény bronzfényű trombiták zengenek,
konganak hó-nyelvektől az egek,
kicseng a földöntúli hang,
kántál, mint öntött vas harang.
Ó, nemes Maitreja-Bodhiszattva, istenem,
ó, nemes Maitreja!

Híven közös céljukra törő istenek
heves fennszóval téged dicsőítenek,
harsan gyémánt-kerítésű mennyország,
hint a fény igazgyöngyöket.
Harang, csengettyű, lant szava,
halk gitár, koboz, fuvola,
hangszerek öt szólama
hallatszik ott ékesen.
Nemes Maitreja-Bodhiszattva, istenem,
nemes Maitreja, ó!

Törvények őrzői, a hű istenek
téged dicsérnek, valóságos létedet,
tiszta menny épült fel neked,
tökéletes, drágaköves műremek.
Tollas fácán, kakukk, garuda madár,
tarka páva, csitrá madár: éneked;
tágas medencékben szantálfák állnak,
teljes szépségű lótusz lebeg.
Ó, nemes Maitreja-Bodhiszattva, istenem,
ó, nemes Maitreja!

Mind az égi seregek
meghajolnak előtted,
menny királynője, dicsérnek,
márvány, gyémánt, berill palota-éked.
Megzendülnek a kürtök, fénylő réz harsog,
melódia hullámzik, dal, vers, ének,
mézes fuvolák zenélnek,
megédesítik a létet a hangok.
Nemes Maitreja-Bodhiszattva, istenem,
nemes Maitreja, ó!

Mint mikor ősszel a háza
már a vándort visszavárja:
megszülettél az égben, vágyva,
mennyei, vágyott szép Maitreja!
Mind a hatalmas isteneket,
menny-fényű őszi hold, hirdeted,
magas oroszlán-palotában,
mosolyod fürdető tavában.
Maitreja, ó, nemes!

Mint a ragadozó garuda,
mely a messzi tengert hasítja,
megszülettél sebesen az égben,
mennyei szép Maitreja, ó!
Mulandó isteneket hirdetsz,
Moccanatlan énen-túlit,
mind a test, mind a javak mulandóságát,
mahajá na tanítását.
Maitreja, ó, nemes!

Atyád, hős Sákjamuni híven
avatott fel téged az égben,
avval születtél ujjá,
arany Maitreja!
Azóta az ott lakozó isteneknek
az elemek személytelenjét hirdeted,
a nirvána tisztaságát,
anyaga-nincs valóságát.
Ó, Maitreja, nemes!

Maitrejám, ó, ha leszállsz te
majd a bodhi-fa tövébe,
meglásd, e boldog, szent helyen
Mahásrávakával együtt fénylesz.
Messiás úr és Mária,
Mohamed próféta és kara
mind ott ül, leül körébed,
Maitrejám, szentül hisznek benned.
Maitreja, ó, nemes!

Te akkor leszállsz, hős uram,
templomokban, kolostorokban
tiszta, törvénytartó szerzetesek
tündökölnek, aranyhegyek.
Téged vár az érsek úr, vele
tízszer tíz embere, a rend főnöke,
tornyos házban fejük búra adják,
tevéled atyád siratják.
Ó, nemes Maitreja!

Kérlek, szállj le, szavad nyomában,
kolostorok sorában
kiváló, tudós szerzetesek
kegyes Jupiterként fénylenek.
Koronás fejek,
köröttük Bagdad s Róma népe:
kegyességedben hisznek ők,
köztük vagy bár, vagy egyebütt.
Ó, nemes Maitreja!

Kérlek, szállj le szavad nyomában,
Ketumati városában
kiváló, tudós szerzetesek
küzdő oroszlánokként fénylenek.
Kürümcsi, Tagcsuk, Kanigcsuk sorra,
Küszen, El-turmis, Barcsuk városa,
ki lát, ki nem lát akkor ott:
kivétel nélkül hódolód.
Ó, nemes Maitreja-Bodhiszattva, istenem,
ó, nemes Maitreja!

Tandori Dezső fordítása


Ó, MAITREJA

Négy dallamú törvény szerint
nem szűnök dicséreteddel,
nagy jóságodat zengem,
ne zárj ki lényedből, ó, Maitreja!

Találsz-e még ily nyomorultat,
tudd, senki nem könyörül rajtam;
tévedhetetlen buddha vagy,
te gondolj rám is, ó, Maitreja!

Engem méreggel rontottak,
ellenem három rossz tett tör;
ereje szent törvényednek
emelne föl mégis, ó, Maitreja!

Ellenségeim űznek,
elküldenének pokolra,
ezért futottam hozzád,
el ne feledj, ó, Maitreja!

Íme, hány szenvedély mérgez,
így juttatnának pokolra,
igédnek mind a négy irányát
ízleltesd velem, ó, Maitreja!

Tandori Dezső fordítása


KI-KI

LÁTNI KELL

.........................................
ágát, levelét, mind virágát,
................ban lévő gyümölcseiből
állandóan sugárzó fényeit!

Igazgyöngyös hálóban
palotáit, házait,
isten-gyermekek valóban
pompás játszadozásait!

Testükön fénylenek
tarka drágakő díszek,
telisteli világítják
táruló tereiket!

Van ott sok tündöklő lény
világunk minden részéről,
válogatatlan e föld
valóságos buddhái.

Ennyi város, ennyi ország
erényét látod, jeles dolgát,
eléd tárul, nem akármi,
egyre látni, látni kell!

*
Gyémántfa virágos ágát,
gyümölcsét, levél-tarkáját,
gyönyörködve benne gyakran,
gyöngéd szemmel látni kell!

Tetézve, ötször figyelve,
teljes hittel elidőzve,
tudást bölcsen megszerezve:
töprengeni, nézni kell!

Drágakövekkel díszített
dús tavak, források között
derengő, nyolc ágú vizek
derék nyugvását - látni kell!

*
Hét gyémántú helyeken,
hűsén kedves forrásoknak,
húsz láb szélesen imbolyognak
hatalmas lótuszvirágok.

Hatvan szirmú virágok,
hullámok hátán játszók,
hímeznek kedves völgyeket,
haladnak csengő vízfolyások.

Hol kis patakok erednek:
helye szép drágaköveknek,
hol ily, hol meg oly színűek,
hanem mind nyugton békések.

Igen sok víz árad, apad,
iramlanak berki madarak,
ics-vics hangok Törvényt szólnak,
imák, íme, hallatszanak.

Mind a szenvedés mulandó,
minden ....................................
...................................................
...................................................

Hajnalok mély édességét,
hallgatni törvény fenségét,
hangok finom teljességét,
helyes, szent voltuk elérnéd.

................................................
Így hát éberek legyetek,
igen makacsul figyeljetek,
igyekezni, szabadulók, ne szűnjetek!

Tandori Dezső fordítása


PRATJA-SIRI

A TUDÁS DICSÉRETE

Meghajolok a tudás erénye előtt

Bűntelen, bőséges, jó, tiszta egy ízig
buddhák rendjeiben szüntelen dicsérik
meg nem nyerhető annak aki akarja
meghajlok előtted teljes-nagy bölcsesség

Mondanak szent törvény első gyökerének
mindenható anyám, hittel hiszünk benned
máshoz nem mérhető szent gyökér a léted
mindegyre titkos vagy bárki száll le érted

Mind ki csak egyszer is tiszta szívvel látott
megmondhatja ki vagy - mint maga, bűntelen
mindenható tökély, jótevő és áldott
megtartó hasznod az éltető végtelen

Makulátlan tiszta - lényed nem éri szenny
mintha csillagok s hold része volnál híven
megannyi erény közt a tiéd tornyosul
mindennél több fenség - dicsértetve légyen!

Szent közösségekben igaz egyezségben
színek választódnak - legmagasztosabbak
szerteszórná minden - óvja név és forma
szava a legszentebb buddháknak ő maga

Ahogy a napisten koronás lángjára
alábbhagy a jég, hó, dér vak tombolása
apad a gond, a baj, betegség menekül
atyám, ó, ez a te erődnek hatása

Bizony az eltompult dőrét félemlítik
bámuldozó balgák hadait büntetik -
béke és nyugalom jár a jöttötökkel
bölcs emberek szívét véletek szeretik

Sehonnét se jöttél semmilyen időből
sehová nem térsz meg nem érkeztél térből
sehol nem lát senki maga erejéből
sóvárognak, atyám, a bölcsek is szívből

Ezért aki téged latolgatva kutat
el nem éri ugyan de megleli utadat
egyszer sem lát - mégis megtisztul általad
ez csodás jóságod, elmékkel áldanak

Kiválasztott vagy, a szívekre érdemes
kemény tiszta és mély, méltán vagy hírneves
komoly lelkű, igaz, jó tettekkel jeles
kiemel minden, ha látszik, ha képzetes

Mert te vagy mentségünk egyetlen hű útja
mivel más út nincsen a bölcs ezt már tudja
minden nemes így lesz véled boldog buddha
mindenkor segítő oszlopunk valója

Színeid, formáid, nemes mozgásodat
szavak szívét lelő szent adományodat
szilárdan megálló erős magányodat
szüntelen dicsérjük, ki szegné szavunkat?

Varázsos beszédet, ékes-szép szavakat
verses dicséretet, betű-bűvsorokat
várhatsz, anyám, méltán - én így magasztallak
vagyok csak szegényed, ebből is megtudjad

Tudás, erényedet így dicsőítettem
talán elnyeri majd jutalmát jó tettem -
tudós erénnyel lelkünk nem menthetetlen
túlpartján e létnek része lehet üdvben

Mélységes tudásnak jeles diadalma -
méltó Nágárdzsuna mester szedte dalba
maga még szanszkritul: ez a Nirvikalpa
most én, Pratja-Siri ezt költöttem arra

*
Hős, nemes, bölcs vezér utódai vagyunk -
hadd terjedjen módja, jóra mint válhatunk
híven leírtam ezt, üdvre igaz utunk.
Hozzá ezt tettem csak magam, Aszig tutung.

Tandori Dezső fordítása


RÉSZLETEK AZ ALFABÉTUM RENDJÉBE SZEDETT
OKÍTÓ VERSBŐL

Az a betűvel kezdődő szavakat
alaposan vegyük szemügyre alább!
Arcod legyen igazság-hely, mint agyad,
ablakodon ne túrd alant-lét sarát.
Alakoskodásra alakod ne add!
Alig-értett szavakat ne aranyozz!
Akaratod értse az alkalmakat;
alítod majd, miért vagy - végy s adakozz!

K hangunkat vegyük sorra komolyan,
kemény szavak kopogása ne késsen.
Kövessük Buddhát, kínáljuk boldogan,
ki-ki virágot kötözzön kezével!
Kínodat ne őrizgesd, szórd korpaként,
kívánságod kellőképp kerítsd sorra,
kényelemben, kifogások nélkül élj,
kerülsz még, ezt mindig tudd, különb sorba!

Szavak sz-szel jönnek, szüntelen szólnak,
szolgálni szeretném hű értelmüket;
szállásai egy szebb, szentebb valónak -
szoktatnám hozzájuk szilaj szívemet.
Szanghadásza mestert hogy is szapulnád!
Szembeszállni véle szégyened lenne -
Szarvajna tudását szánja, ím, rád;
szavuknak töredéke is szerencse.

Tandori Dezső fordítása


ILYEN HELYEKEN

Körbekapaszkodó, réteges hegyeken,
kolostorok magányán, fenn s odalenn,
kókadt boróka-füzek tövében,
kanyargó vizek mentében,

kergetőző, szerelmes madarak röptében,
kóborlók csitult gyülekezetében,
kötetlen, már éppen csak a békében:
egyesülni, íme, ilyen helyeken!

Mély rétegekben gyűrődött hegyeken,
messzi múlt zugain, kolostor-rejteken,
magas, kiálló szikláknak tövében,
mind a világ néma messzeségében,

megzizzenő zelnicemeggy-fák alatt, kőtörőben,
megduzzadó kis patakok vizében,
martokon, csak nézésünk tág terében:
elmerülni, íme, ilyen helyeken!

Hegyek zugán, ég-szakadék szegélyén,
hű kolostorok szentséges csendjében,
hulló vizek frissítő permetében,
halotti csend puszta-terebélyében,

hol a nyolc szél nem zúg hosszán-széltében,
háborítatlan, nagy, néma egészben,
híven, türelemmel ige bűvében:
ízlelni azt, íme, ilyen helyeken!

Fennen nyögve zúgó, kéklő hegyeken,
fáradt szív kedvelte titkos helyeken,
füzek között, ezüstlevél-sűrűben,
forrva felhabzó tavak közelében,

fenn a csúcson, javainktól köszönőben,
fonákján mindennek, értés teljében,
félretolva minden vágyat, már öröklét jegyében:
így s z ü l e t n i , íme, ilyen helyeken!

Tandori Dezső fordítása


KOLOFONOK

SINGKU SZELI TUTUNG KOLOFONJA
(X. SZÁZAD)

Én, Singku Szeli tutung fordítottam ezt kínaiból török nyelvre. A nemes szívűek, kik befogadják, érdemeket szereznek. A hívők, kik ezt elmondják, a lét kötelékeitől, a félelmetes szamszárától megszabadulnak. Így legyen! Így legyen!

Miként a drágaköveket és ékességeket a koromsötét szobában nem látja a szem, ha nem égnek a lámpák, ha sötétség uralkodik, azonképp, ha jelen van is a bölcsesség, az emberek maguktól hozzá nem férhetnek, a dharmát meg nem hallhatják, nem tudják megkülönböztetni a jó és rossz tanokat. De a lámpa fényénél mindazok, kiknek szemük van, meglátják a dolgokat. Hasonlóképp a tudásra támaszkodó bölcs emberek meg tudják különböztetni a jó és rossz tanokat. Azok, kik már sok dharmát hallottak, minden dharmát megismernek. Azok, kik már sok dharmát hallottak, távol tartják magukat a rossz dharmáktól. Azok, kik sok dharmát hallottak, elvetik a szükségtelen, fölös szavakat. Azok, kik sok dharmát hallottak, eljutnak a nirvána Abhávapurának nevezett városába. Így tudjátok ezt meg! Így legyen! Így legyen!
"A törvény kerekének forgása" elnevezésű szutra három tekercse ez. Így legyen! Így legyen!
A disznó áldott évében, mely a sipkan ciklusban a ting törzsnek felel meg, a hetedik hónap tizenötödik napján, a nagy böjti napon én, Bódhidvaja Sila szolga a fentieket illetően a gyümölcsként ismert négy erényhez, kegyhez és örömhöz jutottam, a lentieket illetően, a három rossz úton, az élet szenvedéseivel szemben menedéket leltem.

Tiszta szándék, jó dharma áhítása:
törekvés így ne maradjon hiába
torlasz kerüljön a gonosz útjára
táruljon az isten-vágyónak holtán a nirvána!

Távozzon viszály, éhség és betegség
teljen be a vetéssel a reménység
tavaszi szél, eső jókor érkezzék
tökéletes béke legyen, népek közt jó egyezség!

.............................................

arany magzata és népe
a sereg s minden vezére
avató, szent mesterem egészsége
alázatos, jó szándékú hittársaim épsége
az én rokonaim vére
alávaló ellenségem is, jobb léte -
ahogy mondom, valamennyi védve legyen!

Kakuk Zsuzsa és Tandori Dezső fordítása


KAMALA MESTER KOLOFONJA

Tisztelet Buddhának, tisztelet a szent tanoknak,
tisztelet a papi rendnek!
Íme, hadd lássuk, ki ő!

Bizony, áldás és dicsőség mind a világnak!
Bajba jutottak vezére Ő, árváknak.
Buddha, fenséges mesterünk szavának
bizonysága, éltetője arany ajkának.
Biztatásától a remény feltámad;
bűvös formulák királya, őre a Szitátapatrá szutrának.

Bízón hívő szívvel, lássátok, én, Kamala mester:
boldog szívvel állok véle itt, száznyolc tekercsemmel,
békén fénylő tiszta dharmák nyomtatása éltető jel,
bennük áldassék az isten ereje szent dicsérettel!

Bátor Huang tajszi trónja, asszonya, mind arany magzatja
bőséges áldást érjen meg, sok ezer évet érjen meg!

Balsors, éhség, nyomor, gonosz veszedelmek:
borzasztó időtök tűnjön, vissza ne jöjjön veletek!
Bőséggel áradjon öt világ nemzetsége csudálatra:
bejusson az örök élet kapuján mind, szent vigaszra!

Én apám-anyám elsőül, s mind a lények
éljenek egyre az előírt szent igéknek
értékét mind az örök törvénynek ismerjék meg
érezői lehessenek Buddha boldog örömének!

Tettem, én, Kamala mester mindezt tiszta jó szándékkal
tudom Buddha boldogságát, rátaláltam szorgos tollal
testben járó élőlények minden született fiával
találkozzam holtom után odaát a nirvánában!

Tandori Dezső fordítása


TÖREDÉKEK

I.

......................................uralkodó urunknak
büszke fenségű, tiszta nagyasszonyunknak
becses urunk asszonyának, a hercegeknek
boldogsága és jósága sokasodjék e földön
bú és bánat távozzék tőlük, legyen hosszú életük
bármit kérnek, szívük vágya teljesüljön
Buddha mindentudó boldogságát érjék el!

Boldoguljon minden nemzet, minden nép
betegség, elnyomás, csapás, távozzék tőlük ínség
bízhassanak, jókor jönnek esők-szelek
beérjenek vetéseik, békességben éljenek!

II.

Bárha anyám, apám, minden asszonyom és minden ősöm
bölcs törvényeket kitanult, tanító mester-elődöm
birodalmak világának és a fenti mennyországnak
bárki élőlénye maga kedve szerint nyerne új életet magának!

Tandori Dezső fordítása


SZILIG TIGIN PAPNŐ KOLOFONJA
A JITIKEN SZUTRÁHOZ
1313

A sipkan ciklus kui törzsében, a tehén évének hatodik hónapjában, az első napon, a szent és nagy böjt napján, írtam én, a három drágakőben minden erőmmel és tiszta szívvel hívő papnő, Szilig Tigin.

Minden veszély percében igaz remény szövegét
makulátlan és kemény Jitiken szutra ékkövét
most, íme, olvastam én, teljes fényt ragyogtatott
megannyi jótett által mit másoknak juttatott

mely akár a kiválasztott-áldott uralkodó boldogsága
mérhetetlen jótettű özvegy nagyasszony boldogsága
mind Kusala, mind Sziddhipála asszonyok társaságában
magzatai, arany lények, ne is élhessenek romlásra

mindenkor növekedjék jóságuk, sokasodjék
méltó életüket baj-gond nélkül hosszan élhessék
mi csak lehet, vágyuk mind beteljesedjék
mindentudó Buddha, boldogságodat elérjék!

Én pedig, Szilig Tigin, mert betegség nyom és szenvedek, eme Jitiken szutra kiválóságát és kiválasztott voltát hallván, szabaduljak meg e betegségtől, semmilyen világba többé lánynak ne szülessek, ezt kérem, bár teljesülne kívánságom.

Mind e jó cselekedet által, szavaim által
mi, Eszen és Szilig Tigin élünk buddha-boldogsággal
már e föld minden fiával
méltóképp találkozzunk végül a nirvánában!

Kakuk Zsuzsa és Tandori Dezső fordítása


BŰNBÁNÓ IMÁK

A SZAMSZÁRA HAT ÚTJÁN

Szamszára hat útján szülő, fiú, lány voltam
számtalan élőlény kínját végigkínlódtam
szeretett életem hányszor végeztem, haltam
szörnyű bűnöket mind elkövettem vállaltam

Szép kolostorokból, sztúpákból a kincseket
szent közösségeknek juttatott értékeket
szemérmetlenül megdézsmáltam, ha lehetett
szívek adományát prédáltam, kegyeletet

...........................................................................
gazdátalan időmet hasztalan fecséreltem
galád bűnök nehéz terhét magamra vettem
gonoszságom kertjét ekképp népesítettem

Felülmúlhatatlan Buddhánk teljes jóságát
fenséges erényét végtelen boldogságát
fitymáltam hitványul tagadtam szent nagyságát
fertővé tettem életem minden formáját

Sorolnám minden bűnöm - elég az se volna
sötét szamszárában nincs, hol ne jártam volna
súlyos bűn nincs már, mit el ne követtem volna
silány tett, melyet én véghez ne vittem volna

Bűneimet most - érezvén, rogyasztják térdem
borzasztó átkuk súlyát iszonyodva élem -
bánom keservvel, tekints végre énrám, kérem
bocsánatért esdem, javulásom ígérem

Négy égtáj buddhái, három idő urai
nagy, erős remeték, tíz tudás tanítói
nemes menedékek, oltalmak hű osztói
ne átalljatok kegyesen rám pillantani

Mióta létezem, egyre bennetek bízom
menedék, vezér, tanító kell, áhítozom
megtisztítsanak e föld fáklyái, kibírom
már szent remetéknek gyónok, fejem lehajtom

Bánom valamennyi összeszámlált bűnömet
beismerem minden elkövetett vétkemet
balga volnék, ha tovább leplezném bármimet
bizodalommal tárom fel titkos szívemet

Tudatlanságom bűnei mind elhagyjanak
tiszta lehessek újra, várom, oldozzanak
távozzék tőlem mind a földi szenny és salak
tetteim háromszor megbocsátást kapjanak

Korábbi vétkeimért gyónó imát mondok
keserves megbánással tőlük szabadulok
követem tiszta utam, rossztól elfordulok
kevélység nem mételyez ...........................

Kínra kellett születnem, démonos négy útra
kallódtam hat keservben, két fertőbe fúlva
könyörtelen kívánták, szívem ne tisztulna
könyörgöm, tisztulhassak gyónó imán újra

Bízom benned, nézz reám e mostani létben
bátorítóm te maradj eljövő időmben
bárhol járok, tedd, a bűn gyümölcsét kerüljem
bármi létezés vár, vétek ne várjon engem

Tandori Dezső fordítása


ÜTRET TESTVÉR GYÓNÁSA

.........................................................................................................................
Továbbá: én, Ütret, korábbi életemben és mostani létemben vétkeztem testemmel, vétkeztem nyelvemmel, vétkeztem szívemmel, vétkeztem szememmel. Harag, tudatlanság, irigység, gőg, rosszindulat, kétkedés és más bűnös indulatok által vétkeztem Buddha ellen, vétkeztem a tanok ellen, vétkeztem az igehirdetők ellen. A fentebb valóknak ellenszegültem, sértegettem őket. Értéktelen, apró dolgokba kapaszkodtam, a tiszteletre méltó, nagy dolgokat lebecsültem. Ezért most minden elkövetett bűneimet megvallom, és töredelmesen megbánom. Legyen rá bocsánat!
Továbbá: én, Ütret, korábbi életemben és mostani létemben szent helyeket gyaláztam, fényes városokban elkövettem jó szívvel és tiszta fejjel el nem követhető tetteket, templomok, kolostorok javait eltulajdonítottam, fizetség nélkül dolgoztattam, adás-vevés közben mérleg, hányad, véka által csaltam, kevesebbet adtam, magamnak többet megtartottam.
Továbbá: házhely, szőlőskert vagy szántóföld művelésekor a vízben élő lényeket szárazra vetettem, így öltem meg őket. A földön élő lényeket pedig vízbe vetettem, így öltem meg őket. Mások életét nem kímélve, csak a magaméval törődtem.
Továbbá: páncélt öltve hadba vonultam, az ellenséget leszúrtam, éles karddal kaszaboltam, íjat feszítve nyilat lőttem, másokat megöltem. Jó szándékú, bűntelen embereket, fiakat és leányokat megzavartam, szeretetben élőket elválasztottam. Jólelkű, békés embereket rabszolgákká s rabszolganőkké tettem, rosszakat, gonoszakat pedig felemeltem. Országokat, törvényeket nem tiszteltem, zavargásokba keveredvén, tiszteletre méltó személyek ellen lázadtam és másokat lázítottam. Országot, városokat szétszakítottam, országról országra, városról városra, nemzetségtől nemzetségig járva kikémleltem őket. Ilyen sokféle szörnyű bűnt, ilyen sok nyomorult tettet követtem el. De most mindezt beláttam és megbántam. Jót bizony nem tettem, gonoszt sokat tettem.
Most, én, Ütret, ez áldott mai napon meg akarok szabadulni bűneim súlyától. Mielőtt a pokol démonai szívemet, eszemet szétszórnák, mielőtt a pokol lángjai felém csapnának, s a tűzlángok elemésztenének, beismerem és megbánom bűneimet. Akkor meglátom majd Buddha-atyámat, meghallom majd az ő szavát, eljutok majd az üdvözültek seregébe. Bűneimet megbánván, bizton feloldoztatom. De a pokol izzó lángjai közé taszítva, ha ezerszer, ha százezerszer bánnám is bűneimet, mit használna az már? Ezért most szánom és bánom azokat, mindhárom idő buddháinak színe előtt, kiknek száma nagy, mint homokszemeké a Gangesz vizében...

Kakuk Zsuzsa fordítása


NYOLC FÉNYHALOM

DHÁRANI-SZUTRA
(Részletek)

Tisztelet Buddhának, tisztelet a tannak, tisztelet az igehirdetőknek!
Az istenek istene, Buddha által közölt, ég és föld nyolc gyűjteményének nevezett, fénylőn csillogó dhárani-szutra ez. Egy tekercsből áll.
Így hallottam én ezt:
Egykor, régen a mindeneknél nagyobb és tökéletesebb tudású Buddha, az istenek istene, Vaisáli neves városában, egy tágas palotában hirdette tanait. Az ég tíz táján fekvő Buddha-országok számtalan bodhiszattvái és a négy égtáj számos közösségei gyűltek ott össze.
Akkor ama sereg közepén ülő bodhiszattva, 'a sosem tétovázó', helyéről felemelkedett, ruháját jobb vállán megnyitván, térdét meghajtván, kezét összekulcsolván, így fordult Buddhához, az istennek istenéhez:
Istenem! Minden élőlények, mindenek, kik e Dzsambudvípának nevezett földön élnek, soha el nem fogynak, meg nem számláltatnak a legelsőtől mind a mai napig, a keletkezés és elmúlás rendjében. De, ó, istenem, mindeme lények között kevés a bölcs és sok az ostoba. Ó, istenem, kevés, ki a 'három ékességet' tiszteli, sok, ki a démonokat s varázslókat féli. Ó, istenem, kevés, ki az igaz parancsot megtartja, sok, ki a parancsokat megszegi. Ó, istenem, kevesen vannak, kik a jóért fáradoznak, sokan, kik gonosz úton járnak. Ó, istenem, kevesen, kik sokáig élnek, sokan, kik idő előtt meghalnak. Ó, istenem, kevesen, kik mély gondolatoknak magukat átadják, sokan, kik téves tanokkal áltatják magukat. Ó, istenem, kevés a tehetős lény, de igen sok a nyomorult és szegény. Ó, istenem, kevés a nemes és jámbor, sok a kegyetlen és durva. Ó, istenem, kevés a derék, sok a hamis. Ó, istenem, kevesen vannak, kik bölcsek, a földi javakat nem imádnak, sokan vannak, kik ostobák, s a földi vagyont kívánják. Ó, istenem, kevés a jólelkű, ki alamizsnát bőven ád, sok a fukar, ki sohasem ád. Ó, istenem, kevés az igaz ember, sok a hazug és kevély. Ó, istenem, így hát mindenek, kik e földön élnek, csúfos-nehéz súlyok alatt nyögnek. Ó, istenem, visszataszító a sorsuk, testüket kín gyötri, örök nyomor az életük. A fejedelmek és a vének minden birodalomban és minden városban üldözik és elnyomják őket, csekély bűnért súlyos büntetéseket rónak ki rájuk. Adójuk is kemény, sorsuk nehéz. Szegény a nép, küszködve szerzi meg kenyerét, sok kár éri, és nem boldogul. Vetése nem érik be, szomjas torka nem enyhül, kín gyötri, éhség kínozza. S mert tudatlan, nem tudja, nem érti, hogy korábban elkövetett cselekedetei miatt is most gyötrődik. S haragszik a földre, az égre, Buddhára, országra, királyra, hercegre, hercegnőre, miközben így vádolja őket: "Nem boldogítasz minket, nem gondoskodsz rólunk!" - Most, én édes istenem, e szerencsétlen lényekért fedd fel előttünk tanításodat, hogy a hamis tudás és gonosz tett távozzék, hogy az igazat megismerjék, s minden nehéz bajtól megszabaduljanak. Ó, én istenem!
Akkor a fenséges Buddha megdicsérte bodhiszattvát, 'a sosem tétovázót', és ezeket mondta:
Helyes, helyes, bodhiszattva! Könyörülő szívvel kérded az igaz utat s az igaz tanokat minden szegény tévelygő számára. Jól figyeljetek hát, kedveseim, mindnyájan, kik, most itt ültök, kimerítően el fogom nektek magyarázni. A régebbi buddhák által hirdetett, ég és föld nyolc gyűjteményének nevezett dhárani-szutrát mondom el nektek. A jövendő buddhái is ugyanígy fogják majd hirdetni e tanokat.
Égen és földön leginkább tiszteletet érdemlő, legnagyobb értékű lény maga az ember. Nincs nála tiszteletreméltóbb. Az ember meghatározója: egyenesség és tiszta szív. Ha őszinte, ha gondolatai és cselekedetei nem ferdék, minden, mit testével cselekszik, minden, mit bal kezével s jobb kezével tesz, mind igaz tett. Aki egyenes úton jár, azt embernek mondják. Ezért tudnotok kell: az ember tanokat, törvényeket alkot, tiszteletben tartja őket, s a törvények irányítják az embert. Bizony mondom, a tanok és törvények alakítják az embert, s aki hisz e tanításban, az megtalálja az üdvösséget.
Tudd meg még ezt is, bodhiszattva: Mindazon lények, kik tűrik a terheket és jókat cselekesznek, emberi alakot nyernek. De az emberi formát elnyervén, ha megint jókat nem cselekesznek, s az igaz törvények helyett a gonoszakat tartják, testüket levetvén, a három gonosz útjára térnek, s igen keserves kínokra jutnak. De ha eme bűnös lények ezt a tanítást kétkedés nélkül szívükbe fogadják, hisznek benne, s nem térnek el tőle, akkor a bűntől megszabadulnak, a kínok tengeréből kiemelkednek, s az örök boldogság honába jutnak. Őket őrzik mindenkor minden égi lények, testüket több veszély nem éri, életük hosszú lesz, s váratlan halállal nem halnak. Ez lesz a jutalom hitükért. Kell-e még tovább is szólanom? Ha valaki ezt a szutrát leírja, olvassa vagy olvastatja, hirdeti vagy hirdetteti, s minden igéjét megtartja, becses cselekedetet cselekszik. Az ilyenek hamarosan elérik a buddha-létet.
Tudd meg ezeket is, bodhiszattva: Ha valamely élőlény tudatlan és bűnös, ha hamis tanokat vall, ha törvénytelen, bűnös dolgokat cselekszik, akkor házában s udvarán mindenféle ördögök, rossz szellemek, démonok, hollók, baglyok és más, vészt hozó, félelmetes hangú madarak jelennek meg, és gyötrik őket. Mindenféle betegségek és veszedelmek veszik körül, házát hónapokig, évekig szükség, kár és hiány uralja. Apa és anya, idősebb és ifjabb testvér, cselédleány és szolga, mind egymást marja, mint tűz és víz, ellenségekké lesznek, a gazda zavart, ádáz, haragos és durva lesz. Tudjátok meg, mind a démonok műve ez.
De ha a jó tudású ember ezt a szutrát a házában olvastatja, a harmadik olvasás után e sokféle baj mind elmúlik róla, teste minden gyötréstől, betegségtől megszabadul. Ha valaki elolvassa ezt a könyvet, kegyes cselekedetének íme ez lesz a jutalma. Mikor valakin elhatalmasodnak a földi vágyak, mikor dühös és mohó vágyai uralják, ha szűnni nem akaró kínoktól gyötrődik, olvassa vagy olvastassa háromszor ezt a szutrát alázatosan és mély tisztelettel, és mindezek a gyötrelmek elmúlnak róla, teste-lelke megnyugszik. Szíve jóakaratú és segítőkész, derűs és nyugodt lesz, a tan igazságait felismeri, az isteni tudás részese lesz.
Továbbá tudd meg ezt is, bodhiszattva, te, 'a sosem tétovázó'. Mikor valaki várost vagy falut, házat és hozzátartozó udvart akar építeni, először is ezt a szutrát kell azon a helyen háromszor elmondania. Utána rögtön lásson munkához. A földet kiásván, a helyet megdöngölvén, az agyagot meggyúrván kezdjen hozzá háza építéséhez. Délen és északon, mindkét oldalon nyári szobákat emeljen, keleten és nyugaton oldalszárnyakat építsen. Aztán konyhát és vendégszobát, nagy kaput és kis kaput, kutat és tűzhelyet, malomkövet és kamrát, istállót az állatoknak, illemhelyet az embereknek, ezt mind jól készítse el. Akkor a föld szellemei, a gyötrő és ártó szellemek mind távol maradnak. Először is a nap erejével változó, azután a hold, az év és a földszellemek erejével változók. Erklig kán seregét vezető ártó szellemek íme ezek: a nap, a gyilkos hold, a Vénusz, a Jupiter, a sárga zászlós, a hiúz farka, az ötféle falánk földszellem, a föld-isten, balra a kék sárkány, jobbra a fehér tigris, délre a vörös szarka, északra a fekete kígyó, a gonosz hat páncél, a tizenkét rossz szellem, a földben lakozó vénségek és ártó szellemek, a mocsári mérges sárkányok. A démonok, jilpigek, rémítő szellemek akkor mind elbújnak. A test nélküli, árny nélküli földszellemek a ház helyét mind elhagyják és messzi tűnnek.
Ha így cselekszik az új ház ura, sorsa szerencsés lesz, örömben fog élni. Vesződés, fáradság nélkül is meggazdagszik. Vagyona sokasodik, anélkül, hogy messze menne, anélkül, hogy hadakozna, anélkül, hogy a dicsőséget, hírnevet keresné, anélkül, hogy adás-vevéssel fáradozna. Fiai és leányai, utódai és baráti sokasodnak. Anya és apa meleg szívvel lesz fiai és leányi iránt, fiúk és leányok tiszteletet mutatnak szüleik iránt, idősebb és ifjabb testvérek, férjek és feleségek kölcsönösen szeretik majd egymást. Szívből fakadó kívánságaik teljesülni fognak. Ha börtönbe kerülnének, ha rablók rabolnák meg őket, ha láncra verve fogságba vetnék, ha bottal vernék őket, ezt az írást háromszor elolvasván, mindettől megszabadulnak.
Továbbá: Mindaz, aki ezt a könyvet benne bízva leíratja, mással olvastatja, hirdetteti és tiszteli, tűzben meg nem ég, vízben meg nem fullad, hegyekben, pusztákon járván, tigris, hiúz, farkas és más gonosz lény tőle mind elfut, a jó szellemek mind óvják, védelmezik őt. És végül el fog majd jutni Buddha egyedül való útjára.
Továbbá: Ha hazug, rágalmazó, gőgös és durva szavakat mondott, nyelvének e négyféle bűnétől megszabadul, s megtanulja a négyféle, azaz könnyen folyó, hibátlan, őszinte és tiszta beszédet.
Továbbá: A bűnösnek lelke halál után a pokolra jut. De ha a fiú vagy leány, barát vagy testvér, az elhunyt szülőkért ezt az írást hétszer elolvassa, azoknak lelke mindjárt megszabadul, mennyekbe költözik, vagy Buddha valamelyik országában születik újjá, hol látni fogja Buddhát, hallani fogja tanítását. A születést és halált többé nem ismeri, Buddha útjára tér.

Akkor bodhiszattva, a 'kimeríthetetlen és felmérhetetlen' fölemelkedett helyéről, kezeit összetette, és ilyen kérdéssel fordult az isteni Buddhához:
- Istenem, miért hívják ezt a szutrát Nyolc fényhalom szutrának? Magyarázd meg, kérlek, a közösségnek, mind szeretnénk kétségeinket efelől eloszlatni, a tudás gyökeréig lehatolni, a buddha-létig eljutni, ó, istenem!
Akkor az isteni Buddha dicsérte a 'felmérhetetlen lényű' bodhiszattvát, szádhu, szádhu mondván, így válaszolt neki:
- Jól figyelj, kedves fiam, részletesen el fogom mondani. A nyolcféle bölcs és fényes tudás olyan, mint egy gyűjtemény, olyan, mint egy halom, s szutrává alakulván Nyolc fényhalom szutrának neveztetett. Ha az ember be tud hatolni a ki nem mutathatóról és el nem érhetőről szóló mahajána tanokba, ez már maga a fénylő tudás. Ha valaki meg tudja ismerni a nyolc tudatformát, mint anyagtalan, meg nem fogható 'ürességet', ezt a megismerést nyolc fényhalomnak nevezzük.
Majd kegyesen így folytatta.
- Miként e földi világban a láncfonál és vetülékfonál hosszában és keresztben haladva selyemmé, brokáttá, pamuttá szövődik, s anyag lesz belőle, majd az emberek ruházatául szolgál vagy másra használtatik, ugyanígy, mikor a földi lények megértik e szutrában leírt nyolcféle tudat láncfonalának és a fénylő tudás vetülékfonalának összefonódását, akkor megtalálják Buddha útját. Azért hívják ezt a szutrát a Nyolc fényhalom könyvének.
A nyolcféle tudat pedig íme ez: Első a szem, második a fül, harmadik az orr, negyedik a nyelv, ötödik a test, hatodik a szív tudata, hetedik a megkülönböztetés, nyolcadik a gyűjtés tudata. Mindaz, aki Buddha fénylő bölcsességének ereje által meg tud szabadulni a nyolcféle hamis tudattól, az megérti azt is, hogy e nyolcféle tudat gyökerei téves gondolatok, semmisek és üresek.
S akkor majd felragyog a 'tanítás szeme', ezzel lát, és ezt mondja: "Szemem a nap és hold palotája." Ebből a napból és holdból lép ki majd Buddha, 'a nap és hold fényű'. Akkor fülei hangokat halló istenországgá lesznek. Ebből az istenországból lép ki Buddha, 'a kimeríthetetlen hangú'. Orrának két nyílása Buddha illatozó pálcájának égi országává lesz. Ebből az égi országból lép ki Buddha, 'a jó illatokat halmozó'. Nyelve a tanítás jó ízének isteni földjévé lesz. Ebből az isteni földből lép elő Buddha, 'a tanítás öröme'. Teste Lusantának nevezett istenhellyé lesz. Ebből az istenhelyből lép elő Buddha, 'a tökéletes díszű, tükör szépségű'. Szíve-keble máshoz nem hasonlítható istenországgá lesz. Ebből az istenországból lép elő Buddha, 'a megrendíthetetlen', a nagy és fényes Buddha. Szíve a tanok forrásának nevezett istenországgá lesz. Ebből az istenországból lép elő Buddha, 'az ü r e s s é g királya'. A megkülönböztetés tudatának nevezett istenországból lépnek elő az Ágama-könyvek és a Nirvána-könyvek. A gyűjtés tudatának nevezett istenországból lépnek elő a bölcs tudás és erény könyvei és a Jóga-könyvek. Íme ezek a nyolc tudatforma nevei.
Tudd meg, gyermekem: Buddha maga a dharma, a dharma maga Buddha. Mikor e kettő egyesül, megjelenik Buddha, 'a hatalmas és győzelmes bölcsesség'.
Midőn a felséges Buddha e tanítást kinyilatkoztatta, a kemény föld hatszor megrázkódott, s Buddha fénye besugározta a tíz világ minden földjeit, fénylő ragyogása elűzött minden sötétséget. A pokol szenvedő lényei feloldoztattak, s jó létformába léptek. A gyülekezet nyolcvannégyezer bodhiszattvája elnyerte a buddha-bölcsességet, Buddhának, 'az ü r e s s é g királyának' birodalmába mind elérkezett, s mind buddhákká lettek.

Kakuk Zsuzsa fordítása

folytatás