Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
kínai talicska
A hagyomány szerint a kínai talicskát Zhuge Liang fedezte fel a Három Királyság korában (222-277), de régészeti leletek alapján elmondhatjuk, hogy már a Han-korban (i.e. 206 - i.sz. 220) is ismerték, sőt széles körben használták. A talicska formája kis mértékben területenként változhat, de alap felépítésében mindmáig őrzi eredeti alakját. Bár a talicskát nagyrészt emberi, vagy állati erővel mozgatták, léteztek olyan "továbbfejlesztett" változatai is, melyekre kis vitorlát szereltek és a szél erejét használták fel a talicska mozgatásához.
Szerkezeti sajátossága: a rakfelületén elhelyezett súly teljes egészében a keréken nyugszik. A talicskát így csak előre kell tolni és nem kell megemelni a teljes rakfelületen lévő terhet. Ráadásul, a súlypont ilyen módon való elosztása lehetővé teszi azt is, hogy a talicska kis területen is meg tudjon fordulni. Könnyű használhatósága miatt széles körben terjedt el egész Kínában és nagyban befolyásolta a mindennapi életet.
A talicskákat a hétköznapi életben, a mezőgazdaságban való használatuk mellett nagy előszeretettel alkalmazta a katonaság is, sőt a kialakulásakor már egyidejűleg létezett az utánpótlásnak élelmet szállító és a csatában használt harci alkalmazása. A harci talicskákat (nagyobb méretekben már harci kocsikról beszélhetünk) fával és bőrrel burkolták be, hogy védjék a mögötte és rajta lévő katonákat. Így született a "rohamkocsi" (chongche), a mongolok ellen használt, egy-két emberes kézi erővel mozgatott "részben fedett kocsi" (pianxiang che), "teljesen fedett kocsi" (zhengpian che) és az utcai harcokban alkalmazott, elől lándzsákkal felszerelt "tigris-kocsi" (huche). A későbbiekben különféle katapultokat és nyílvetőket szereltek a talicskákra, így azt egy ember nagy sebességgel és mozgékonysággal tudta a csatatér egyik pontjából a másikba tolni, ezzel a katonai taktikának is fontos részévé vált. Attól függően, hogy nyílvetőt (huojian che), ágyút (paoche) vagy megfigyelőállást (chaoche) szereltek rá, a megnevezése is változott.
Egy kínai tábornok, Chen Yi mondása arra utal, hogy a talicskának mekkora szerepet tulajdonítottak még a katonai utánpótlás szállításában is: "A Huahainál lévő ütközetet milliónyi talicskával nyertük meg."
A talicska Európában egészen a XI-XII. századig ismeretlen volt. Legkorábbi jelenlétéről a Chartres-i székesegyház egyik üvegablakának ábrázolásából tudhatunk, mely 1220-ból származik.
Lásd még! kínai talyiga (kordé)