Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
szizál
(Agave sisalana), más néven SZIZÁLAGÁVE, az agávefélék (Agavaceae) családjába tartozó, levélrostot szolgáltató termesztett növényfaj. Közép-Amerikában őshonos, ahol rostját már Amerika felfedezése előtt használták. A szizál iránt az 1880-as években, a kévekötő aratógép feltalálása után nőtt meg a kereskedelmi érdeklődés, és hamarosan ültetvényeket hoztak létre a Bahama-szigeteken és Tanganyikában (ma Tanzánia). Az 1930-as évek végére már Mozambikban, Angolában, Madagaszkáron és Afrika egyéb részein, valamint a Fülöp-szigeteken, Tajvanon, Brazíliában, Venezuelában, Indonéziában és Haitin is termesztették.
A növény szára kb. 1 m magas, átmérője 40 cm körüli, a csúcsán fejlődő húsos, durva, szürke vagy sötétzöld színű lándzsás levelek sűrű levélrózsát alkotnak. A levelek 60-180 cm hosszúak, a tövüknél 8 cm szélesek, legnagyobb szélességük 10-18 cm, csúcsuk szúrósan kihegyezett. Az ültetést követő 4-8 éven belül kifejletté váló növény karcsú, 6 m hosszú virágzati szárat fejleszt. Dús bugában álló, 6 cm hosszú virágai sárgák, kellemetlen szagúak; elhervadásukkal egy időben a szár és a virágzati szár találkozásánál lévő rügyekből apró sarjhagymák fejlődnek, amelyek a talajra hullva meggyökeresednek. Elvirágzás után az anyanövény elpusztul.
A szizál mérsékelten termékeny, jó vízáteresztő képességű talajon és meleg, nedves éghajlaton termeszthető legjobban. A növényt sarjhagymákról vagy az idősebb példányok gyöktörzséről szaporítják. A fiatal palántákat 12-18 hónapig iskolában nevelik, majd az évszak kezdetén végleges helyükre, 1,2 x 2,4 m sor- és tőtávolságra ültetik, ahol az éghajlattól függően 3-5 éven belül szedésre éretté válnak. A növény a 7-8. évben ad kielégítő mennyiségű rostot, és élete során mintegy 300 levél szedhető le róla; az első szüretkor kb. 70, ezt követően évenként 25 levél.
A durva és merev szizálrost erőssége, tartóssága, nyújthatósága és tengervízzel szembeni ellenállósága miatt kiválóan alkalmas a tengerészetben, a mezőgazdaságban és az iparban használt kötéláru készítésére. A rostból ezen felül szőnyeget, pokrócot, kalapot és kefét is készítenek. Ma Tanzánia és Brazília a legnagyobb szizáltermelő ország.
Szizál padlóburkolatotok is készülnek:
Karbantartási útmutató
A természetes szálú padlószőnyeg kiválasztásával Ön egy természetes és egészséges padlóburkolat mellett döntött. Szeretnénk néhány tanáccsal szolgálni a napi- és nagytakarításához, hogy minél tovább örömét lelje szőnyegében. A természetes szálú padlóburkolatot normál használat mellett könnyű takarítani, mivel a zsírmentes szálakon a szennyeződés nehezen tapad meg.
Napi takarítás
A lazán a szálak között lévő koszt és port egyszerű porszívózással tudjuk eltávolítani. A szövet kiszálkásodását, eldurvulását elkerülendő, használjunk puha szálú kefét. Fontos tudnivaló, hogy ezek a szőnyegek kipárologtatják a nedvességet, így az esetleg keletkezett vízfoltok maguktól eltűnnek. A sarat vagy egyéb nedves szennyeződést egyszerűen eltávolíthatjuk, ha elsőként hagyjuk a foltot megszáradni, majd a száraz szennyeződést kiporszívózzuk.
Nagytakarítás
A természetes szálak higroszkópikus (nedvszívó) tulajdonságuk miatt sok vizet képesek felvenni, ezért a nedves-samponos tisztítást nem ajánljuk egyrészt, mert nagyon lassan szárad meg, másrészt pedig a száradásnál "felhők", azaz foltok keletkeznek. FIGYELEM! A tisztító sampon sok esetben tartalmaz triklór-etánt vagy triklór-etilént, mely anyagok bőrirritációt, gyulladást, a látóidegek károsodását, légzésbénulást, máj-és vesekárosodást okozhatnak. Kérjük, ne használja ezeket a tisztítószereket már csak azért sem, mivel egészséges, természetes szálú szőnyeget vett, amely ezek nélkül az egészségre káros szerek nélkül is könnyen ápolhatók rendszeres porszívózással.
Folteltávolítás
Minél frissebb a folt, annál könnyebb eltávolítani. Semmiképpen se használjunk oldószertartalmú tisztítószereket, folteltávolítókat, mosogatószereket vagy semleges tisztítószereket, mivel ezek a természetes szálakat megtámadják és a szálak elszíneződését okozhatják.
A kiborult vizet puha ronggyal rögtön töröljük fel. A maradék nedvességet körkörös mozdulatokkal kívülről befelé haladva szárítsuk fel pl. hajszárítóval. Az egyéb nedves foltok gyakran vízben oldhatóak. Ezeket a foltokat nedves törlőkendővel oldjuk fel, majd szárazzal töröljük le. A szárítást ismét hajszárítóval végezhetjük.
A vízben nem oldható foltokat óvatosan töröljük le. Amennyiben a szennyeződés szilárdabb anyagú, hagyjuk a maradékot rászáradni, majd keféljük vagy kaparjuk le óvatosan a szálakról. Ez a művelet a legjobban kanállal vagy tompa késsel sikerülhet. A régi, vagy nehezen eltávolítható foltokat egy kicsit erősebben is kefélhetjük, az erős, természetes szálak nem fogják ezt Öntől rossz néven venni.
A szőnyeg elszíneződést okozó foltok pl. kávé, gyümölcs eltávolítására rendelkezésre áll a gyártó által kifejlesztett, speciális tisztítószer. Minden bizonnyal hasznát tudja venni ennek a részletes kezelési útmutatónak. Mivel azonban az esetleg keletkező foltok körülményeit nem ismerjük, nem tudjuk garantálni a megadott tisztítási tanácsok sikerét. Speciális szennyeződéseknél feltétlenül forduljon szőnyegkereskedőjéhez vagy takarító szakemberhez, ők minden bizonnyal tökéletesen meg tudják oldani problémáit illetve tanácsot tudnak adni.
levélrost
egyszikű növények leveléből kapott durva rost, amelyből főként kötélárut készítenek. A levélrost általában hosszú és merev szálakból áll, ezért gyakran „kemény” rostnak nevezik, megkülönböztetve az általában lágyabb és hajlékonyabb háncs- vagy „lágy” rostoktól. Iparilag hasznosítható levélrostot szolgáltat többek között a manilakender (Musa textilis), a Bombay-kender (Agave cantala), az új-zélandi-kender (Phormium tenax) és a szizál (Agave sisalana).
A leggyakrabban termesztett levélrostnövények az agávéfélék (Agavaceae) családjába tartoznak; ezek kard alakú levelei vastagak, húsosak, gyakran kemény felületűek. A növények leveleit rostkötegek szilárdítják, amelyek gyakran több méter hosszúak, számos szorosan egymáshoz simuló sejtből állnak, és a sejteket gumiszerű anyag tartja össze. A levél hosszán végigfutó rostok a fonákon általában sűrűbben helyezkednek el. Ebből a szempontból kivételt jelentenek a manilakender levelei, melyben a rostok a levélnyélben futnak.
A leveleket kézzel szedik, rostjukat a körülvevő szövetektől kérgezéssel (kézzel vagy géppel történő hámozással) választják el, majd tisztítják és szárítják. A felszabadult rostkötegeket nem választják szét elemi rostokká.
A levélrostból leggyakrabban kötelet és zsineget készítenek, fonás nélkül készült szálaikból azonban textíliát is szőnek. A világtermelésben első helyen áll a szizál, a Bombay-kender és a mexikói szizálagávé. A termesztési és feldolgozási módszerek korlátozottsága, valamint a szintetikus rostokból készített kötéláruk elterjedése miatt sok potenciálisan haszosítható levélrost marad feldolgozatlanul.
