Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Johann Terrenz Schreck [Deng Yuhan Hanpo]

(1576, Konstanz – 1630, Peking): német katolikus teológus, botanikus és csillagász, jezsuita szerzetes, a pekingi jezsuita misszió jelentős alakja. Rómában tanult bölcseletet, klasszikus és keleti nyelveket, csillagászatot és természettudományokat és fiatal korától egyike volt G. Galilei tanítványainak és lelkes tisztelőinek. Ezt követően orvosi praxist folytatva bejárta Európát, 1611-ben pedig az Academia dei Lincei is a tagjai sorába fogadta. Még ugyanebben az évben lépett be a Jézus Társaságba, teológiai tanulmányait követően 1619-ben pedig a kínai jezsuita misszióba utazott. S. egy korszerű tudományos könyvtárat vitt magával a nagy útra és általa került Kínába az első modern csillagászati teleszkóp is. 1623-tól Pekingben dolgozott, ahol N. Longobardi munkatársa volt a kínai naptár revíziójának munkájában, amelyhez Galilei segítségét is szerette volna megnyerni, de végül meg kellett elégednie J. Kepler levelezés útján nyert támogatásával. S. pekingi tartózkodása idején adta ki az első, a távcsövek elméletét és készítésük gyakorlatát tárgyaló kínai nyelvű könyvet és több, a mechanika és a kozmológia kérdéseit tárgyaló szakmunkát, kínai munkatársak segítségével pedig több, az európai matematika, a növény-, állat- és ásványtan valamint az orvoslás eredményeit taglaló kézikönyvet is összeállított. S. missziós működése idején teológiai kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozott; azt az elvet ültette át a gyakorlatba, hogy az európai tudomány megismerése szinte már önmagában is alkalmas eszköz a keresztény értékek Kína általi megismerésének és elfogadásának folyamatában.

Fő művei:
Chongchen lishu /Chongchen császár kalendáriuma/, 1-150., Peking: 1634.; Taixi jenshen tushuo /Európai elméletek az emberi testről/ 1-2., Peking: 1643.; Daze /Triginometria/ 1-2., Peking: 1628.; Epistolium ex regno sinarum ad mathematicos Europaeos missum, cum commentatiuncula Joh. Keppleri, Venezia: 1630.

Irodalom: LThK. IX.; W. V. Bangert: A jezsuiták története, Budapest: 2002.; BBKL. VIII.

Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének
AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI NYITOTT EGYETEME
TEOLÓGIA SZAK