Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Rács Géza (1923–1983)

1923. november 23-án született Sárváron, Kiss Mária és id. Rács Géza első gyermekeként, öccse Rács Ernő. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen végezte, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatójaként 1942-ben került Budapestre. 1944-ben feleségül vette Kerner Mártát, 1955-ben megszületett lányuk, Rács Márta. 1982 őszén barátai és családtagjai segítségével felépítette kertjében Közép-Kelet Európa első felszentelt sztúpáját Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére. Evilági életútja 1983. december 26-án ért véget, hamvai a sztúpában kerültek elhelyezésre.


A Pestújhelyi Közösségi Ház meghívója
Buddhizmus, misztika, Tibet c. kiállítására Dr. Rács Géza buddhista teológia doktor gyűjteményéből
1999. november 22 - december 3.

A költészet, a távol-keleti kultúrák, valamint a buddhizmus iránti érdeklődése korán megmutatkozott, versei megjelentek különböző napilapokban, magazinokban, sőt a Magyar Rádióban is elhangzottak. Költeményeit 1942-ben adta ki a Celldömölki Hírlap, 1942 és 1944 között publikált az Új Idők című újságban, írásai és műfordításai (pl. Brezina , valamint Trakl, ami kiadásra került) 1966 és 1974 között a Nők Lapjá ban jelentek meg, ezen kívül rendszeresen elhangzottak a Kossuth, illetve a Petőfi Rádióban 1952 és 1968 között. Költői munkásságában hazai nagyjaink alapos ismerete segítette, ám emellett figyelmét leginkább a japán és kínai versek keltették fel. A keleti költészet nyitotta meg számára az utat a kelet művészetének, filozófiájának, vallásának tanulmányozása felé.

Tanulmányai befejeztével munkaügyi előadóként dolgozott, munkáját azonban csupán megélhetéséhez szükséges kötelezettségnek tekintette. Szabadidejét szinte teljes egészében a keleti vallások – ezen belül legfőképpen a buddhizmus – megismerésére és elsajátítására fordította. Lakásának egyik szobájában az évek során jelentős kelet-ázsiai gyűjteményt állított össze szobrokból, különböző szertartási eszközökből, hangszerekből.

1953-ban csatlakozott a Magyarországon 1952 óta működő Buddhista Misszióhoz, ahol 1955-ben pappá szentelték. Az Árya Maitreya Mandala Rend Kelet-Európai Központjának rendi titkáraként és protokollfőnökeként az állami szervezetekkel, külképviseletekkel és különböző vallási, társadalmi és kulturális intézményekkel való jó kapcsolat kiépítésével és fenntartásával foglalkozott. Emellett a Kőrösi Csoma Sándor Intézet docenseként rendszeres előadásokat tartott a buddhizmus filozófiájáról és szertartásairól. Tanítványa volt öccse is, akit 1956-ban szenteltek pappá, s aki ugyanebben az évben életét vesztette a forradalom kitörésekor. Az ő emlékének tiszteletére emelt egy kisebb sztúpát a kertjében.

1960-ban doktori disszertációt írt Magyarország és a buddhizmus címmel, melyet többek között dr. Baktay Ervin véleményezett, és ezen munkájáért megkapta a buddhista hittudomány doktora címet. Az értekezés a maga nemében egyedülállóan ölelte fel a magyarországi buddhizmus történetét, Kőrösi Csoma Sándor életét, összefoglalta a buddhizmussal kapcsolatos magyar nyelvű irodalmat, és részletesen foglalkozott a magyarországi Buddhista Misszió működésének bemutatásával.

1980-ban, 25 éves papi működése alkalmából a tartományfőnöktől megkapta a láma címet. 1982-ben az öccse emlékére emelt szentély helyére immár autentikus, 4 méter magas sztúpát épített, melyet ünnepélyes keretek között szenteltek fel. Közép-Kelet Európa első sztúpája ma is megtalálható házunk kertjében. Nagy tisztelettel és szeretettel ápoljuk a hagyományokat férjemmel, Kovács Andrással és gyermekeinkkel, Krisztával és Dáviddal együtt. Édesapám számomra több volt, mint apa. Bölcsessége és tudása rendkívüli emberré tette, tanításainak hatására pedig sokan csatlakoztak a Rendhez. Szerepe a buddhizmus magyarországi elterjedésében, a Buddhista Misszió működésében és összetartásában meghatározó volt. Halála hasonlóképpen pótolhatatlan űrt hagyott maga után a Misszióban, mint amelyet családja érzett elvesztésével.

Rács Márta

 

PDF: Rács Géza: Istenek tenyerén (Versek)

A költő halálának 19. évfordulóján
kiadják a Kerner testvérek.
A válogatás és a szerkesztés a költői
hagyatékban foglalt, azonos című
kéziratos kötet alapján történt.
Válogatás Rács Géza költeményeiből
Rep-Ro Nyomdaipari Kft. 1993, 95 oldal
Előszó: Urbán László