Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

mavlavíja

törökül MEVLEVIYAH, másképpen MEVLEVI, szúfi (muszlim misztikus) testvériség; a perzsa misztikus költő, Dzsalál ad-Dín ar-Rúmí (megh. 1273) alapította az anatóliai Konyában. A rend az alapító népszerű titulusáról (mavláná: „a mi urunk”) kapta nevét. Egész Anatóliában elterjedt, Konyában és környékén a XV. századra meghatározó szerephez jutott, majd a XVII. században megjelent Isztambulban is.

Az európai utazók szóhasználatában a mavlavíja hívei táncoló (keringő) dervisek voltak, mert látták a rend imádságszertartásait (dzikr), amelyeket zenekísérettel, jobb lábukon forogva adtak elő a hívek.

Egy rendelet 1925 szeptemberében föloszlatott minden szúfi testvériséget Törökországban, s a mavlavíja csak a szíriai Aleppó néhány rendházában és a Közel-Kelet egy-két városkájában élt tovább. 1954-ben a török kormányzat engedélyezte, hogy a konyai mevlevi dervisek minden évben két héten át turisták előtt bemutassák szertartásos táncukat. A kormányzati tiltások ellenére a rend a XX. század végén is létezik, mint vallási közösség. Ar-Rúmí konyai sírja, bár hivatalosan csak múzeum, mindig seregnyi hívet vonzott.