Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

lókapála

a négy világtáj őrei a hindu és a buddhista mitológiában, nevük tibetiül DZSIGTENTYONG, kínaiul TIANWANG (TIEN-VANG), japánul SHI-TENNÔ.
A hinduizmusban a világőröket elefántháton ábrázolják; kelet védelmezője Indra, délé Jama, nyugaté Varuna, északé pedig Kuvéra, utóbbi Vaisravana néven helyet kap a buddhista hagyományban is. A további buddhista világőrök: Dhritarástra (kelet), Virúdhaka (dél) és Virúpáksa (nyugat). Nevüket a legkorábbi buddhista szövegek úgy emlegetik, mint szereplőket Buddha életének legfontosabb pillanataiban. Születésekor ők fogadták, és ők tartották a lovát, amikor a palotát elhagyta, hogy a világtól visszavonuljon, amikor pedig a bódhi-fa alatt böjtölt, felajánlottak neki négy csésze eleséget, ami csodálatos módon egy csészévé állt össze. A négy világőr Tibetben, Kínában és Japánban egyaránt népszerű istenséggé vált, sőt a déli hínajána buddhisták között is, habár egyedül Kuvérának van önálló kultusza. Rendszerint teljes fegyverzetben, démonokon tiporva jelennek meg a műalkotásokon.
Indiában Kuvéra a jaksák királya, színe sárga, jobb kezében zászlót tart, baljában egy monguzt. Kínában To-wen a neve (Japánban Bishamon, Tibetben Namtöszé), és az őszt jelképezi. Dhritarástra, a keleti világőr Indiában a mennyei zenészek, a gandharvák királya. Fehér színű, ismertetőjele egy húros hangszer. Kínában a neve Ch'ih-kuo (Japánban Jikoku, Tibetben Julkhorszung), évszaka a nyár. A déli világőr, Virúdhaka Indiában az óriás kumbhandák (hordóhasú gnómok) királya. Színe kék, kardot visel. Kínai neve Tseng-chang (japánul Kômoku, tibetiül Phakjépo), a tavaszt jelképezi. Virúpáksa, a nyugat őre Indiában a kígyók (a nágák) ura, színe vörös, szimbóluma egy kis ereklyetartó vagy ékkő és a kígyó. Kínai neve Kwang-mu (japánul Zôchô, tibetiül Klu), évszaka a tél.

Prutkay Csaba: A „Négy nagy égi király" (Sida Tianwang)