Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Koestler leghíresebb regényének eredeti változata magyarul ...

Koestler, Arthur

Az író 1905. szeptember 5-én látta meg a napvilágot Budapesten. "Tény, hogy abban a pillanatban jöttem a világra, amikor az Ész Korszakára éppen ráborult a sötétség" - írta később önéletrajzában. Családja 1919-ben Bécsbe költözött, ahol ő elektrotechnikát és pszichológiát tanult. Egyetemi tanulmányait megszakítva, 1926-ban - cionistaként - kivándorolt Palesztínába. Itt születtek első riportjai, az iraki királlyal készített interjúja ismertté tette nevét. 1929-től Párizsban, majd Berlinben élt, 1931-ben a Német Kommunista Párt tagja lett. Ugyanabban az évben részt vett a Zeppelin léghajó északi-sarki expedíciójában. 1932-ben a Szovjetunióba költözött.

1933-ban Bécsen keresztül Budapestre utazott, hogy szüleit meglátogassa. Itt Németh Andor révén megismerkedett Karinthy Frigyessel és József Attilával is. 1934 és 1939 között angol lexikonok munkatársa, titokban a párizsi antifasiszta központ aktivistája volt. A spanyol polgárháború idején eljutott Franco főhadiszállására és leleplezte a német-olasz katonai segítséget. Később elfogták és halálra ítélték, száz napot töltött a siralomházban. Ennek eredménye a Spanyol Testamentum című műve és szakítása a kommunista párttal. Végül nemzetközi tiltakozás szabadította ki.

1938-ban kilépett a kommunista pártból és élesen szembefordult a kommunizmussal. Az antikommunizmus legnagyobb, s legjelentősebb szellemi képviselői közé tartozott. Íróként és szónokként hirdette azt a nézetet, hogy a bolsevizmus győzelme kultúránk bukását jelentené. 1939-ben jelent meg első politikai regénye, a Gladiátorok, amelyben a Spartacus-felkelés leveréséről írva negatív választ adott a forradalom emberséggel való megvívhatóságának a kérdésére. A háború kitörése után a franciák több hónapra internálták. A Molotov-Ribbentrop-paktumot követően írta meg Sötétség délben című nagyhatású antikommunista regényét. A háborúban az angol hadseregben harcolt.

1945-ben barátságot kötött George Orwell-lel. A Sötétség délben francia kiadása hozta meg számára a világhírt 1945-ben. A jógi és a komisszár című, 1945-ben megjelent esszégyűjteményében Gandhit és Lenint állította szembe egymással. 1952-ben és 1954-ben jelent meg két önéletrajzi kötete. 1954 és 1956 között a halálbüntetés eltörléséért hadakozott. Az 1956-os magyar forradalom leverése után oroszlánrésze volt a bebörtönzött magyar írók megmentéséért küzdő nemzetközi mozgalomban. Kapcsolatot teremtett az 56-os forradalom leverése miatt Nyugatra menekült magyar írókkal, s lapjuk, a londoni Irodalmi Újság 1957. október 23-i számába A század párbaja című cikket írta. Dominánsan antikommunista korszaka 1956-57-ben érte el csúcspontját. 1976-ban jelent meg a zsidóság állítólagos kazár múltját taglaló könyve A tizenharmadik törzs címmel. 1983. március 3-án feleségével együtt lett öngyilkos Londonban.

 

A LÓTUSZ ÉS A ROBOT
Első rész: India
Második rész: Japán