Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Arthur Koestler
(1905-1983)
született: Kestler Artur
Az író 1905. szeptember 5-én látta meg a napvilágot Budapesten. "Tény, hogy abban a pillanatban jöttem a világra, amikor az Ész Korszakára éppen ráborult a sötétség" - írta később önéletrajzában. Családja 1919-ben Bécsbe költözött, ahol ő elektrotechnikát és pszichológiát tanult. Egyetemi tanulmányait megszakítva, 1926-ban - cionistaként - kivándorolt Palesztínába. Itt születtek első riportjai, az iraki királlyal készített interjúja ismertté tette nevét. 1929-től Párizsban, majd Berlinben élt, 1931-ben a Német Kommunista Párt tagja lett. Ugyanabban az évben részt vett a Zeppelin léghajó északi-sarki expedíciójában. 1932-ben a Szovjetunióba költözött.
1933-ban Bécsen keresztül Budapestre utazott, hogy szüleit meglátogassa. Itt Németh Andor révén megismerkedett Karinthy Frigyessel és József Attilával is. 1934 és 1939 között angol lexikonok munkatársa, titokban a párizsi antifasiszta központ aktivistája volt. A spanyol polgárháború idején eljutott Franco főhadiszállására és leleplezte a német-olasz katonai segítséget. Később elfogták és halálra ítélték, száz napot töltött a siralomházban. Ennek eredménye a Spanyol Testamentum című műve és szakítása a kommunista párttal. Végül nemzetközi tiltakozás szabadította ki.
1938-ban kilépett a kommunista pártból és élesen szembefordult a kommunizmussal. Az antikommunizmus legnagyobb, s legjelentősebb szellemi képviselői közé tartozott. Íróként és szónokként hirdette azt a nézetet, hogy a bolsevizmus győzelme kultúránk bukását jelentené. 1939-ben jelent meg első politikai regénye, a Gladiátorok, amelyben a Spartacus-felkelés leveréséről írva negatív választ adott a forradalom emberséggel való megvívhatóságának a kérdésére. A háború kitörése után a franciák több hónapra internálták. A Molotov-Ribbentrop-paktumot követően írta meg Sötétség délben című nagyhatású antikommunista regényét. A háborúban az angol hadseregben harcolt.
1945-ben barátságot kötött George Orwell-lel. A Sötétség délben francia kiadása hozta meg számára a világhírt 1945-ben. A jógi és a komisszár című, 1945-ben megjelent esszégyűjteményében Gandhit és Lenint állította szembe egymással. 1952-ben és 1954-ben jelent meg két önéletrajzi kötete. 1954 és 1956 között a halálbüntetés eltörléséért hadakozott. Az 1956-os magyar forradalom leverése után oroszlánrésze volt a bebörtönzött magyar írók megmentéséért küzdő nemzetközi mozgalomban. Kapcsolatot teremtett az 56-os forradalom leverése miatt Nyugatra menekült magyar írókkal, s lapjuk, a londoni Irodalmi Újság 1957. október 23-i számába A század párbaja című cikket írta. Dominánsan antikommunista korszaka 1956-57-ben érte el csúcspontját. 1976-ban jelent meg a zsidóság állítólagos kazár múltját taglaló könyve A tizenharmadik törzs címmel. 1983. március 3-án feleségével együtt lett öngyilkos Londonban.
Palló Gábor:
Az ébrenjáró: Arthur Koestler
Fizikai Szemle 2005/12. 406.o.
Válogatott művei:
A LÓTUSZ ÉS A ROBOT
Első rész: India Tandori Dezső fordítása, Terebess Kiadó, Budapest, 1999
Második rész: Japán Tandori Dezső fordítása, Terebess Kiadó, Budapest, 1999ua. MEK:
A lótusz és a robot I. /India/ (1999)
A lótusz és a robot II. /Japán/ (1999)A dajkabéka esete / A vak véletlen gyökerei; ford. Makovecz Benjamin; Európa, Bp., 2002
Sötétség délben; ford. Bart István, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998
Párbeszéd a halállal (Spanyol testamentum); Fordította: Nemes László, Fabula, 1993
A Föld söpredéke; ford. Makovecz Benjámin; Osiris, Bp., 1998
Nyílvessző a végtelenbe; ford. Boris János; Osiris, Bp., 1996
A láthatatlan írás; Az önéletrajz második része (1932-1940); ford. Makovecz Benjamin; Osiris, Bp., 1997
Szellem a gépben; ford. Makovecz Benjamin; Európa, Bp., 2000
Alvajárók; ford. Makovecz Benjamin; Európa, Bp., 1996; 2007
A teremtés; ford. Makovecz Benjamin; Európa, Bp., 1998
A tizenharmadik törzs, A Kazár Birodalom és öröksége; ford. Rózsahegyi István, utószó Schweitzer Gábor; Kabala Kft, Bp., 1990
A jógi és a komisszár; vál., ford., utószó Hruby József, szerk. Bojtár Péter; Osiris-Századvég, Bp., 1994.
20-62. oldal: A jógi és a komisszár I-II.Tartalomjegyzék
A politikai neurózis természetrajza
A jógi és a komisszár I.
A jógi és a komisszár II.
A dinoszaurusz nyomában
Júda válaszúton
A Sötétség délben és az Elfojtott kiáltás
A lázadók útja
Magánzárka
Lázadás légüres térben
A tisztességes paradoxon: Utóirat az akasztásról szóló vitához
Tudomány és paratudomány
Az értelmiség
Az önpusztítás kényszere
Retúrjegy Nirvánába
UtószóA jógi és a komisszár ellentétpár nem csupán a forradalmak problematikáját fejezi ki, hanem egyben szimbolizálja az egész életmű gondolatiságát is. Mind a koestleri regények hőse, mind a természettudományos művek a színkép ezen két, ultraibolya és infravörös végpontját igyekeznek "összeházasítani". Még tágabban értelmezve, a jógi és a komisszár a szabadság és determinizmus között meglévő örök ellentétet is kifejezi. A végtelennel állandó kapcsolatban álló jógi és a zárt rendszerben élő s annak fenntartásában érdekelt komisszár között kibékíthetetlen ellentét feszül...
