Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Koestler, Arthur
Az író 1905. szeptember 5-én látta meg a napvilágot Budapesten. "Tény, hogy abban a pillanatban jöttem a világra, amikor az Ész Korszakára éppen ráborult a sötétség" - írta később önéletrajzában. Családja 1919-ben Bécsbe költözött, ahol ő elektrotechnikát és pszichológiát tanult. Egyetemi tanulmányait megszakítva, 1926-ban - cionistaként - kivándorolt Palesztínába. Itt születtek első riportjai, az iraki királlyal készített interjúja ismertté tette nevét. 1929-től Párizsban, majd Berlinben élt, 1931-ben a Német Kommunista Párt tagja lett. Ugyanabban az évben részt vett a Zeppelin léghajó északi-sarki expedíciójában. 1932-ben a Szovjetunióba költözött.
1933-ban Bécsen keresztül Budapestre utazott, hogy szüleit meglátogassa. Itt Németh Andor révén megismerkedett Karinthy Frigyessel és József Attilával is. 1934 és 1939 között angol lexikonok munkatársa, titokban a párizsi antifasiszta központ aktivistája volt. A spanyol polgárháború idején eljutott Franco főhadiszállására és leleplezte a német-olasz katonai segítséget. Később elfogták és halálra ítélték, száz napot töltött a siralomházban. Ennek eredménye a Spanyol Testamentum című műve és szakítása a kommunista párttal. Végül nemzetközi tiltakozás szabadította ki.
1938-ban kilépett a kommunista pártból és élesen szembefordult a kommunizmussal. Az antikommunizmus legnagyobb, s legjelentősebb szellemi képviselői közé tartozott. Íróként és szónokként hirdette azt a nézetet, hogy a bolsevizmus győzelme kultúránk bukását jelentené. 1939-ben jelent meg első politikai regénye, a Gladiátorok, amelyben a Spartacus-felkelés leveréséről írva negatív választ adott a forradalom emberséggel való megvívhatóságának a kérdésére. A háború kitörése után a franciák több hónapra internálták. A Molotov-Ribbentrop-paktumot követően írta meg Sötétség délben című nagyhatású antikommunista regényét. A háborúban az angol hadseregben harcolt.
1945-ben
barátságot kötött George Orwell-lel. A Sötétség délben francia kiadása hozta meg
számára a világhírt 1945-ben. A jógi és a komisszár című, 1945-ben megjelent esszégyűjteményében
Gandhit és Lenint állította szembe egymással. 1952-ben és 1954-ben jelent meg
két önéletrajzi kötete. 1954 és 1956 között a halálbüntetés eltörléséért hadakozott.
Az 1956-os magyar forradalom leverése után oroszlánrésze volt a bebörtönzött magyar
írók megmentéséért küzdő nemzetközi mozgalomban. Kapcsolatot teremtett az 56-os
forradalom leverése miatt Nyugatra menekült magyar írókkal, s lapjuk, a londoni
Irodalmi Újság 1957. október 23-i számába A század párbaja című cikket írta. Dominánsan
antikommunista korszaka 1956-57-ben érte el csúcspontját. 1976-ban jelent meg
a zsidóság állítólagos kazár múltját taglaló könyve A
tizenharmadik törzs címmel. 1983. március 3-án feleségével együtt lett öngyilkos
Londonban.
A
LÓTUSZ ÉS A ROBOT
Első
rész: India
Második
rész: Japán
Palló Gábor:
Az ébrenjáró: Arthur Koestler
Fizikai Szemle 2005/12. 406.o.
