Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
khálszá
(a perzsa khálesz, „tiszta” szóból), a szikh vallás uralkodó rendje. A pubertás elérésekor a legtöbb szikh fiú és lány keresztülmegy a khálszá-beavatáson. A szertartást (pahul) a khálszá öt tagja mutatja be: édességeket oldanak fel vízben, egy kétélű tőrrel kevergetve, s közben himnuszokat adnak elő. A beavatandók közös csészéből isszák meg a keveréket - ez a kaszthatárok eltörlését jelképezi. A fiúk a Szingh („oroszlán”) vezetéknevet kapják, a lányok vezetékneve Kaur („nőstény oroszlán”) lesz.
A beavatott férfi az öt K-t, a khálszá öt jelét viseli, ezek: késa (nyíratlan haj és szakáll), kanghá (fésű), kaccsh (rövid nadrág), kará (acél karperec) és kirpán (kétélű tőr). Megfogadja, hogy nem dohányzik, nem iszik alkoholt, csak olyan állat húsát fogyasztja, amelyet egyetlen vágással öltek meg, és nem követ el házasságtörést.
A khálszát Gurú Góbind Szingh alapította Ánandpurban, 1699-ben, amikor a mogulok elszántan üldözték a szikheket. Az új rendnek néhány napon belül már 80 000 beavatottja volt, s hamarosan vezető szerephez jutott a szikh valláson belül. Azokat a szikheket, akik nem csatlakoztak hozzá, hanem továbbra is borotválkoztak, szahadzsdháríknak („lassan mozdulók”) nevezték; a khálszá és a szahadzsdhárík ellentéte a mai napig fennmaradt.
