Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Lo Kuan-csung (14. sz.): A három királyság regényes története
Szerző: 羅貫中 Lo Kuan-csung (Luo Guanzhong)
Cím: 三國演義 Szan Kuo jen-ji (San Guo yanyi), A három királyság regényes története
Terjedelem: 120 huj (hui) fejezet
Három királyság (Luo Guanzhongnak tulajdonított regényes történet), I. kötet. Budapest, Caeta Kiadó, 2019. 823 oldal
Fordította Horváth Olivér Péter és Németh Bálint, az előszót Dr. Salát Gergely írta, lektorálta Dr. Bárdi László.Három királyság II. kötet. Budapest, Caeta Kiadó, 2020. 828 oldal
Három királyság III. kötet. Budapest, Caeta Kiadó, 2021. 904 oldal
A fordítás C. H. Brewitt-Taylor 1925-ben megjelent angol nyelvű változata Romance of Three Kingdom és a Changjiang Literature Press 2014-es kiadása alapján készült.
Szabadon letölthető magán- és oktatási célokra: https://www.caeta.hu/e-konyv/
Három királyság I. kötet Epub Pdf
A Luo Guanzhongnak tulajdonított Három királyság története a négy klasszikus kínai regény közül a legkorábbi. Története a Han korszak végének, a Han dinasztia bukásának zűrzavaros idején játszódik, több mint száz évet ölelve fel a régi Kína történelméből.
Könyvünk a Három királyság címet viselő kínai nagyregény első kötete. A teljes mű 120 fejezetet foglal magába, kötetünk ebből az első negyvenet tartalmazza. A tizennegyedik században született, ezzel a legkorábbi a kínai klasszikus irodalom négy nagy regénye közül. Szerzőjének Luo Guanzhongot (Luo Kuan-csungot) tartják. Története a Han korszak végének, a Han dinasztia bukásának zűrzavaros idején játszódik, 169-től 280-ig, több mint száz évet ölelve fel a régi Kína történelméből. Hadakozás, intrika, hűség és árulás - csupán néhány címszó a sokkal többet tartalmazó motívumok sorozatából. Rengeteg érdekes szereplő, roppant izgalmas történések tárulnak fel előttünk az oldalakon. A mű javarészt valós történelmi eseményeket dolgoz fel, ám tartalmaz képzelet szülte, mitikus részeket is. Napjainkban is Kelet-Ázsia legnépszerűbb irodalmi alkotásai közé tartozik, hatása körülbelül olyan jelentős, mint amilyen nyugaton például Dante Isteni színjátéka vagy Shakespeare teljes munkássága.
*
A három királyság regényes történetének sokáig csupán az első hat fejezete volt olvasható magyarul, ami a teljes regénynek pontosan egyhuszad része. Ezt Ecsedy Ildikó ültette át magyarra még a hatvanas években az Európa Könyvkiadó számára, a kiadást elősegítendő mutatványként. A Kiadó azonban végül a fordítására nem adott megrendelést.
Lo Kuan-csung: A három királyság története. Hat fejezet Lo Kuan-csung regényéből; fordította: Ecsedy Ildikó. Budapest, 1987. MTA Orientalisztikai Munkaközösség,
A három királyság története. Hat fejezet Lo Kuan-csung történelmi regényéből; 2. jav. kiad. Budapest, MTA Orientalisztikai Munkaközösség–Balassi Kiadó, Bp., 1997. Történelem és kultúra
Hajdu Péter: Mennyire regény magyar fordításban a klasszikus kínai regény?„[...] Az akkor még pályája elején álló Ecsedy Ildikó benyújtott az Európa Könyvkiadóhoz egy mutatványt A három királyság történetéből, amely a mű első hat fejezetét, tehát mintegy 5%-át tartalmazta. A kiadó azonban elutasította a tervet, és úgy döntött, nem adja ki a kínálatából akkor már egyedül hiányzó klasszikus kínai regényt. Ez a fordítástöredék azonban 1987-ben mégiscsak megjelent, mégpedig az MTA Orientalisztikai Kutatócsoportjának kiadásában, és 10 évvel később a Balassinál is. A fordító megjegyzésében Ecsedy akkor azt írta:
Csaknem két évtizede, amikor — a pálya elején — a többi mellett még ilyen hatalmas feladatra is elegendőnek látszott az idő, a fordító a teljes művet kívánta magyarul megszólaltatni. […] A világpolitikai helyzeten is múlhatott, hogy e kezdő lépést a kiadó akkor válasz nélkül hagyta.
Nemcsak az az érdekes itt, hogy a kéziratban maradt töredék is megjelenhetett nyomtatásban, hanem az is, hogy az olvasó nagyközönség igényeit szolgáló Európa könyve helyett tudományos kiadványként láthatott napvilágot. Az Orientalisztikai Kutatócsoport Ecsedy Ildikó munkahelye volt, maga a kiadvány is inkább az egyetemi jegyzetekre emlékeztetett megjelenésével, mintsem szépirodalomra. Regényolvasóknak szánt műfordításból a szöveg tudományos teljesítménnyé vált, amikor létrehozója pályája és befolyása csúcsára érkezett. És a fordítás mint tudományos eredmény benyomását tovább erősíti, hogy a kínai szerző neve egyik kiadás borítóján sem szerepel, a fordítóé viszont igen. Ez szöges ellentétben áll a magyar könyvkiadási hagyományokkal. A szerző nevét csak a harmadik oldalon tartalmazza az alcím: „Hat fejezet Lo Kuan-Csung regényéből”. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az a lehetőség sem, hogy a kiadót nem a világpolitikai helyzet befolyásolta (hogy tudniillik Kína elhidegült a szovjet blokktól, és így a kapcsolat Magyarországgal fagyosra fordult), hanem éppen Ecsedy Ildikó precíz, de meglehetősen száraz fordítói stílusa nem tetszett nekik. Ha így volt, nem állt nyitva számukra az a lehetőség, hogy mással fordíttassák le a regényt: a magyar sinológia akkor is szakemberhiánnyal küzdött.”
*
Elektronikus kiadás:
Lo Kuan-csung: A három királyság története I.
Fordította: Hegedűs Péter
Az eredeti kínai változattal egybe vetette, lektorálta, a jegyzeteket és a névmutatót készítette: Antóni Csaba
Édesvíz Kiadó, Budapest, 2020. Elérhető formátumok: epub, mobi
Tartalom + Előszó PdfLo Kuan-csung: A három királyság története II.
Az eredeti kínai változattal egybe vetette, fordította, a jegyzeteket és a névmutatót készítette: Antóni Csaba
Szaklektor: Papp Melinda
Édesvíz Kiadó, Budapest, 2021. Elérhető formátumok: epub, mobi
Tartalom + Előszó Pdf
Lo Kuan-csung: A három királyság története III. ElőkészületbenA fordítás Yu Sumei 2014-ben megjelent angol nyelvű változata The Three Kingdom Volume 1: The Sacred Oath; Volume 2, The Sleeping Dragon; Volume 3: Welcome the Tiger és az eredeti kínai irodalmi szövegek alapján készült.
Összefoglaló
„A megosztottság helyébe az egység lép, az egységet megosztottság követi. Idő múltával az egyiket szükségképpen felváltja a másik. A világ rendje már csak ilyen." Ezekkel a szavakkal kezdődik A három királyság regényes története (Sanguo yanyi). A kínai olvasó számára a fenti idézet legalább olyan ismerősen cseng, mint nekünk, magyar olvasóknak például az Egri csillagok első sorai, vagy a szerte a világban A Gyűrűk Ura híres verse. Kínában és világszerte vaskos köteteket szenteltek a mű méltatásának, elemzésének és kutatásának. A regény az elmúlt évszázadokban a mind a hagyományos, „magas irodalom", mind a „populáris kultúra" fontos, megkerülhetetlen eleme volt és maradt. Számítógépes játékok, képregények, rajongói klubok, temérdek filmadaptáció és a történet fősodrából leágazó önálló regények - ez ma már mind hozzátartozik A három királyság regényes történetéhez. Bátran kijelenthetjük, hogy napjainkban a számunkra jól ismert „univerzumok" (Star Wars, Lord of the Rings, stb.) mellett bizony hosszú évtizedek óta létezik a nagyvilágban egy „Sanguo-univerzum" is milliónyi rajongóval és követővel. A három királyság története, a magyarul is megjelent, Vízparti történet (Shuihuzhuan), A vörös szoba álma (Hongloumeng) és a Nyugati utazás (Xiyouji) mellett, a „négy klasszikus" kínai nagyregény egyike. A négy alkotás közül azonban ezt tartják a legelsőnek és a „legkínaibb" kínai regénynek. A 120 fejezetből álló monumentális alkotás - melyet három kötetben tervezünk megjelentetni - különálló történetek néhol lazán, néhol szorosabban egymáshoz kötődő láncolata. Közös vonásuk, hogy tettek és cselekedetek megítélése valamilyen formában mindig a konfuciánus értékrend - például igazságosság, emberiség, szülőtisztelet, erényesség - szerint történik. A mű másik sajátossága a rengeteg szereplő, akik szabadon járnak-kelnek a történetben. Bár rengeteg történelmi eseményt foglal magában - amelyet helytállóságát a modern történelemtudomány utóbb igazolta -, a regény korántsem egy történelmi alapossággal megírt egyenes idősíkú krónika, sokkal inkább annak a néhány kiemelt szereplőnek, főhősnek az életét és kalandjait elbeszélő, elregélő „tízezerszínű" tabló, akik a bemutatott történelmi időszak főszereplői voltak.
