Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Az első kínai császár cseréphadserege

1974 tavaszán Hszian, a régi kínai főváros mellett kútásó falusiak bukkantak rá a világon eddig páratlan leletekre, az életnagyságú, korhű öltözetben, egyéni arcvonásokkal megmintázott égetett agyagfigurákra. A rendszeres feltárást 1976-ban kezdték meg a kínai régészek, 1979 óta pedig a legnagyobb ásatási helyszín fölé épített, impozánsan szép múzeumban több mint ezer, hadrendbe állított, eredeti szépségében restaurált katonaszobrot csodálhatnak meg a világ majd minden tájáról érkező látogatók.

A kutatók mintegy 8000-re becsülik az egykor földbe temetett szobrok számát. Ez a maga korában félelemetes hadsereg a Kínát az i. e. 221-ben először egyesítő császár, Cs'in Si Huang-ti sírbéli örök álmát vigyázza. A császári halottkultusz napvilágra került emlékei nem csupán a nagy uralkodó hatalmáról adnak hírt, hanem a korabeli kultúra, az egykori viselet és hadművészet arculatát, csodálni valóan magas színvonalát is hűen tükrözik.

Miklós Pál: Az első kínai császár cseréphadserege
John Man: A terrakotta hadsereg
Leslie L. Lawrence [Lőrincz L. László]: Huan-ti átka (regény)

A pollenek árulták el az agyagkatonák titkait
Fodor István: „Kínai agyagkatonák”. Scientific American (magyar kiadás), 1988. (4), 27-29. o.
Roberto Ciarla: A terrakotta hadsereg, Alexandra Kiadó, 2004
Maurice Cotterell: Az agyagharcosok, Goldbook kft, 2004