Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

baháí vallás (bahá'í, bahaizmus)

a Bahá Ulláh (arab: „Isten fényessége”) néven ismert Mírzá Hoszein Alí Núrí által a XIX. sz. közepén alapított vallás. Bahá Ulláh a bábizmus követője volt, s az 1850-ben kivégzett Báb halála után átvette a vallási közösség vezetését. 1867-ben (vagy 1863-ban) Bahá Ulláh kihirdette, hogy ő az, „akiben Isten meg fog nyilatkozni”, vagyis az ő érkezését jövendölte meg a Báb. A baháík szerint Jézus, Mohamed, Zoroaszter és Buddha után Bahá Ulláh a következő az isteni megnyilvánulások sorában, s tanításai egy új világrend csíráit jelentik.

A baháizmus alappillére az a meggyőződés, hogy mind a Báb, mind Bahá Ulláh a maga valójában megismerhetetlen Isten manifesztációja. A Báb volt az előfutár, aki bejelentette a nálánál nagyobb eljövetelét, s amikor Bahá Ulláh kinyilvánította küldetését, beteljesült a Báb jóslata. A baháí vallás harmadik fontos alakja Abdul Bahá („A dicsőség szolgája”, 1844-1921), Bahá Ulláh legidősebb fia, tanításainak megtestesült példaképe és tévedhetetlen értelmezője. A bábizmus szent irodalmát hármójuk írásai és nyilatkozatai alkotják.

Bahá Ulláh irodalmi hagyatéka több mint 100 műből áll. Közéjük tartozik a Kitáb al-akdasz (A legszentebb könyv), amely Bahá Ulláh törvényeit tartalmazza; a Ketáb-e Íkán (A bizonyosság könyve), amely az Istenről és a vallásról szóló alapvető tanításokat foglalja össze; A rejtett szavak, „az emberek lelki tanulságára és hibáik kijavítására” szolgáló rövid kijelentések gyűjteménye; A hét völgy c. misztikus tanulmány, amely „leírja azt a hét lépcsőfokot, amelyen az istenkereső lelkének fel kell jutnia, mielőtt eléri létezése célját”; a Verses levél a farkas fiához, Bahá Ulláh utolsó jelentős műve; valamint számos ima, meditáció, intelem és levél. A baháí hívek szerint Bahá Ulláh írásai isteni sugallatra születtek, s isteni kinyilatkoztatásokat tartalmaznak.

A baháizmus alapvető tanítása az egyházak és az emberiség egységét hirdeti. A baháík szerint az összes nagy vallásalapító az Isten manifesztációja és az emberi nem fejlődését szolgáló isteni akarat végrehajtója, hiszen a látszólagos különbségek ellenére a nagy vallások ugyanazt az igazságot tanítják. Bahá Ulláh küldetése volt helyreállítani a vallások egységét és megvetni az egyetemes hit alapjait. Az Isten egységével összhangban a baháík hisznek az emberiség egységében is, ezért küzdenek a faji, társadalmi és vallási el?ítéletek felszámolásáért.

A baháí vallás nyitva áll mindenki előtt, aki hitet tesz Bahá Ulláh mellett és elfogadja tanításait. A vallásnak nincsenek beavatási szertartásai, szentségei és papjai. Minden baháí köteles azonban naponta imádkozni, s évente 19 napot böjtölni, ami azt jelenti, hogy napkeltétől napnyugtáig nem vehet magához sem ételt, sem italt. A baháík egyáltalán nem fogyaszthatnak kábítószereket, alkoholt és más olyan anyagokat, amelyek befolyásolják a tudatot. Kötelező a monogámia s a házasság előtti szülői beleegyezés. Részt kell venniük az ún. tizenkilenc nap ünnepén, amelyet eredetileg a Báb vezetett be, s mindig a hónap első napján tartják. (A baháí naptár szerint az év 19 hónapból áll.) Ilyenkor az adott településen élő baháík összegyűlnek, hogy imádkozzanak, olvassák a szent könyveket, foglalkozzanak a közösség ügyeivel, és élvezzék egymás társaságát. Az ünnepek célja az, hogy mindenki részt vegyen a közösség ügyeinek intézésében, és átérezze a testvériség és barátság szellemét. A különböző településeken élő baháík arra törekednek, hogy templomokat létesítsenek s körülöttük olyan intézményeket hozzanak létre, mint az öregek otthona, az árvaház, az iskola és a kórház. Baháí templomok működnek az Illinois állambeli Wilmette-ben, a németországi Majna-Frankfurtban, az ugandai Kampalában, az ausztráliai Sydneyben, valamint Panamavárosban. A templomokban prédikáció helyett a világ vallásainak szent szövegeiből olvasnak fel.

A baháí naptárt a Báb hozta létre és Bahá Ulláh szentesítette. A baháí év hónapjai 19 napból állnak, ehhez járul még évente négy (szökőévben öt) szökőnap. Az év a tavaszi napéjegyenlőség napján, március 21-én kezdődik, amely vallási ünnep. Ugyancsak munkaszüneti napok a következő vallási ünnepek: Bahá Ulláh küldetése bejelentésének évfordulói (április 21., április 29., május 2.), a Báb küldetése bejelentésének évfordulója (május 23.), Bahá Ulláh születésnapja (november 12.), a Báb születésnapja (október 20.), Bahá Ulláh halálának évfordulója (május 29.) és a Báb mártíromságának évfordulója (július 9.).

A baháí közösség intézményei a Bahá Ulláh által kinyilvánított eredeti alapelvek szerint működnek, s később Abdul Bahá fejlesztette őket tovább. A baháizmus szervezeti felépítése a vallás követői szerint egy új világrend mintájául szolgál. A kormányzat alapegysége a helyi vallási tanács, amelyet a baháí közösségek választanak meg. A választási rendszerben nincsenek sem pártok, sem frakciók, sem jelölések, sem kampányok. A helyi vallási tanács a baháí közösség valamennyi ügyében dönthet. A baháík minden évben küldötteket választanak az országos konvencióra, amely megválasztja az országos hatáskörrel rendelkező nemzeti vallási tanácsot. A nemzeti vallási tanácsok időről időre nemzetközi konvenciókat hívnak össze, s megválasztják az Igazságosság Egyetemes Házaként ismert legfelsőbb kormányzó szervet. Bahá Ulláh írásaival összhangban az Igazságosság Egyetemes Háza a bahái közösség legfelsőbb igazgatási, törvényhozó és igazságszolgáltató testülete. A Bahá Ulláh által kihirdetett törvényeket alkalmazza, ill. rendelkezik olyan kérdésekről, amelyeket nem szabályoznak a szent szövegek. Az Igazságosság Egyetemes Házának székhelye az izraeli Haifában van, a Báb és Abdul Bahá szentélyeinek közvetlen közelében, s Bahá Ulláhnak az Akko melletti Bahdzsiban található szentélye mellett.

A baháí vallásban léteznek kinevezett tisztségviselők is, így az Isten Ügyének. Kezei és a kontinentális tanácsosok. Az előbbi tisztség Bahá Ulláh kezdeményezésére jött létre, s viselőit Abdul Bahá bízta meg a hit terjesztésével és a közösség védelmével. A Soghi Effendi által kinevezett tisztségviselők az Igazságosság Egyetemes Házának irányítása alatt működnek. A kontinentális tanácsosok ugyanazokat a funkciókat látják el, mint az Ügy Kezei, de őket az Igazságosság Egyetemes Háza nevezi ki. A tanácsosok az általuk kinevezett és irányított testületek segítségével szolgálják a baháizmust és az egyes híveket.

Bahaizmus
www.bahai.hu

Bahá'í Sacred Writings
http://bahai-library.org/writings/
http://www.bahaiprayers.org/
http://www.ibiblio.org/Bahai/Texts/EN/
http://www.omphaloskepsis.com/collection/index.html
http://home.arcor.de/unity9/LightAfterDeath.html
http://www.sacred-texts.com/bhi/index.htm
http://www.northill.demon.co.uk/contents.htm

Bahá'í Webrings
http://nav.webring.org/hub?ring=bahaiyouth;list
http://nav.webring.org/hub?ring=bahai;list
http://nav.webring.org/hub?ring=rsf;list