Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Antalffy Endre

(Ratosnya, 1877. febr. 3. – 1958. febr. 6., Marosvásárhely) – nyelvész, irodalomtörténész, műfordító. Marosvásárhelyen és Gyulafehérváron végzett középiskolát, gyulafehérvári teológiai és kolozsvári egyetemi tanulmányai után két évig a kairói Azhar-mecset mohamedán főiskolájának volt hallgatója, Jeruzsálemben és Konstantinápolyban a keleti (arab, héber, perzsa, szír, török) nyelveket tanulmányozta. Előbb Budapesten, majd 1910-től Marosvásárhelyen tanár. 1918-19-ben előadásokon ismertette Marx műveit; mint a Nemzeti Tanács tagja következetes demokratizmust képviselt. Tevékenyen részt vett a Kemény Zsigmond Társaság életében, a Deutsche Morgenlaendische Gesellschaft tagja. 1944 őszén Maros megye alispánja lett. Verseit, színdarabjait, kritikáit, fordításait, úti beszámolóit főleg a Zord Idő, Vasárnapi Újság, Erdélyi Helikon közölte. 1919 és 1923 között több marosvásárhelyi könyvkiadói vállalkozásban vett részt, az Erdélyi Könyvbarátok Társasága egyik alapítója; Osvát Kálmánnal 1923-tól Klasszikus olvasmányok címmel könyvsorozatot indított.

Arab nyelvből magyarra ültette át a teljes Koránt (kéziratban maradt), az Ezeregyéjszaka számos meséjét, perzsa nyelvből Omar Khajjám verseit és Dzsámi epigrammáit; fordított román, angol, francia, török és kínai költők verseiből. Megírta az *Erdélyi Lexikon román irodalmi s a Dézsi Lajos szerkesztette Világirodalmi Lexikon (Bp. 1930) arab és perzsa címszavait. Nicolae Iorga buzdítására románra fordítja Evlija Cselebi útleírását (Buletinul Comisiei Monumentelor Istorice, 1932), arab és török krónikák román vonatkozású részeit közli az Analele Academiei Române – Memoriile Secţiei Istorice (1932) s a Revista Istorică (1934) hasábjain. Verseit megzenésítette Chilf Miklós és Kozma Géza.

Egyéb munkái: Petrőczi Kata Szidónia élete és munkái 1664-1708 (Bp. 1904); Karácsonyi legenda (színjáték, Mv. 1915); A mester (színmű, Mv. 1924); A libapásztor (versek gyermekek részére, 1955); Mese egy pár kicsi csizmáról (ifjúsági verses elbeszélés, 1957). Fordításkötetek: Richard Sasuly: IG-Farben (1949); Gala Galaction: Mahmud papucsai (1968).

Molter Károly: A. E. első ünneplése. Igaz Szó 1957/2. – Dorothée Sasu: André Antalffy et les études orientales en Roumanie. Studia et Acta Orientalia 1957. – Farczády Elek: A. E. (1877-1958). Igaz Szó 1958/2. – Kakassy Endre: Fordítók dicsérete. Igaz Szó 1962/2. – Bányai László: Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásának hullámai Erdélyben. Korunk 1965/7-8. Újraközölve Egy birodalom összeomlása c. alatt Hosszú mezsgye, 1970. 241-53. – Marosi Ildikó: Egy műfordítás története. Utunk 1968/10. – Marosi Barna: Efendi száz éve. Utunk 1977/5.

ASZT: Molter Károly: A. E. emlékezete. LM 2.

 

Forrás: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon