Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

KORÁN
(1, 5, 9, 85-114)
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár

Forrás: www.iszlam.cjb.net

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/6het/tori/koran1.html
http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/6het/tori/koran2.html

Lásd! Korán - Terebess Ázsia Lexikon


1. Szura
Nyitás (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Dicsőség Allahnak a Mindenségek Urának,
2. A Mindenhatónak és Könyörületesnek,
3. Az Itélet Napja Birtokosának.
4. Hozzád imádkozunk és Hozzád fordulunk menedékért,
5. Vezérelj minket az egyenes ösvényre,
6. Azoknak ösvényére, kiket Te kegyedben részesítesz,
    s mely nem azoké, kik kiérdemlik haragod és nem az
   eltévelygőké.

 

5. Szura Az asztal

Allah, a könyörületes és az irgalmas nevében.

1. Ti hívők! Teljesítsétek a kötelezettségeket! Megengedtetett nektek [táplálék gyanánt] a lábasjószág - kivéve azokat, amelyek [az Írásban tilalmasnak] hirdettettek ki nektek, továbbá nem tarthatjátok a magatok számára megengedettnek a vadat, amikor [zarándoklat idején] felszentelt állapotban vagytok.

87. Ti hívők! Ne szentségtelenítsétek meg Allah szertartásait, sem a Szent Hónapot, sem az áldozati állatokat, sem a nyakdíszeiket, sem azokat, akik a Szent Házhoz igyekeznek Uruk kegyét és tetszését áhítozván. Ha a zarándoklat szertartásait elvégeztétek [és nem vagytok már felszentelt állapotban], akkor vadásszatok [tetszésetek szerint]! Ne indítson benneteket túlkapások elkövetésére [bizonyos] emberek iránti gyűlöletetek, mivelhogy távoltartottak benneteket a Szent Mecsettől! Ám segítsétek egymást a jámborságban és az istenfélelemben, de ne legyetek egymás segítőtársai a bűnben és a túlkapásban! Féljétek Allahot! Allah büntetése rettenetes.

87. Tilalmas nektek a döglött állat [húsa], a vér, a disznóhús és aminek [a levágásakor] máshoz fohászkodnak mint Allah; a megfojtott, az agyoncsapott, a [zuhanás miatt] halálrazúzódott, a [más állattól] felöklelt, a vadállatoktól szétmarcangolt [állatok húsa] - kivéve, ha [még nem szenvedtek ki és] ti vágjátok le azokat -, és az, amit áldozati kövön vágtak le, [továbbá tilalmas nektek] nyilakkal sorsot húzni. Ez istentelenség. A hitetlenek ezen a napon föladták a reményt, hogy árthatnak a vallásotoknak. Ne féljetek [hát] tőluk, [de] féljetek engem! Ezen a napon kiteljesítettem nektek a vallásotokat, teljessé tettem számotokra a kegyelmemet és kiválasztottam nektek vallásotok gyanánt az iszlámot. Aki nem a rossz iránti hajlandóságában, hanem éhségtől űzetve kényszerül [az étkezési tilalmat megszegve] vétkezni, úgy Allah megbocsátó és kegyes.

87. Kérdeznek téged [ó Mohamed], hogy mi engedtetett meg nekik. Mondd: "Megengedtettek nektek a jó [táplálékok], és azoknak a ragadozó állatoknak [a zsákmánya, amelyeket idomítva tanítgattatok - megtanítva azokat [a vadászat fogásaiból] arra, amire Allah tanított benneteket; egyetek hát[nyugodtan] abból, amit fogtak nektek, és [mielőtt hozzáfogtok] említsétek meg fölötte Allah nevét! Féljétek Allahot! Allah gyors a számvetésben."

5. Ezen a napon megengedtettek nektek a jó [táplálékok]. Szabad [ennetek] azt, ami azok tápláléka, akik tielőttetek kapták az Írást, amit pedig ti esztek, az szabad az ő számukra. És [megengedtetett nektek az, hogy megházasodjatok] tisztes hívő asszonyokkal és tisztes asszonyokkal azok közül, akik előttetek kapták az Írást, ha megadjátok nekik a fizetségüket, és tisztes házasemberek módjára [éltek velük], nem pedig úgy, mint azok, akik: paráználkodnak, vagy szeretőket tartanak! Aki tagadja az [igaz] hitet, annak meddő az ő munkálkodása, és a túlvilágon a kárvallottak közé fog tartozni.

6. Ti hívők! Ha istentisztelethez álltok föl, akkor mossátok meg [előtte] az orcátokat és a kezeteket könyékig, és simítsátok végig a fejeteket és a lábatokat a bokáig! Ha magömléstől vagytok tisztátalanok, akkor tisztálkodjatok meg! Ha betegek vagytok, vagy utaztok, vagy valamelyikőtök az illemhelyről jön, vagy asszonyokat illettetek és nem leltek vizet, akkor folyamodjatok tiszta homokhoz, és dörzsöljétek meg azzal az orcátokat és a kezeteket! Allah nem akar semmi olyasmit kiszabni, ami terhes lenne nektek. Meg akar azonban tisztítani benneteket, és ki akarja teljesíteni a kegyelmét irántatok. Talán [még] hálásak lesztek.

7. És emlékezzetek meg a kegyelemről, amelyet Allah irántatok tanúsított és az egyezségről, amelyet veletek kötött! [Emlékezzetek arra], amikor azt mondtátok: "Hallunk és engedelmeskedünk!" Féljétek Allahot! Allahnak tudomása van szívetek legtitkosabb gondolatairól [is].

8. Ti hívők! [Ha tanúskodtok], legyetek olyan tanúk, akik Allahhal szemben állhatatosak a méltányosságban! És ne indítson benneteket [bizonyos] emberek iránti gyűlöletetek arra, hogy [ne] legyetek igazságosak! Legyetek igazságosak! Ez közelebb áll az istenfélelemhez. És féljétek Allahot! Allahnak tudomása van [mind]arról, amit cselekesztek.

9. Allah megígérte azoknak, akik hisznek és jótetteket cselekszenek, hogy megbocsátás és óriási fizetség lesz [majdan] az osztályrészük.

10. Azok azonban, akik hitetlenek és meghazudtolták a jeleinket, azok a Pokolra kárhozottak közé fognak tartozni.

1. Ti hívők! Emlékezzetek meg a kegyelemről, amelyet Allah tanúsított irántatok! [Emlékezzetek arra], amikor [bizonyos] emberek azt forgattáka fejükben, hogy kinyújtják ellenetek a kezüket, de ő visszafogta a kezüket tőletek. Féljétek [hát] Allahot! A hívőknek bizony mindig Allahra kell hagyatkozniuk!

12. Egyezséget kötött hajdan Allah Izráel fiaival és tizenkét főnököt támasztottunk közülük. És Allah azt mondta: "Én veletek vagyok. Ha elvégzitek az istentiszteletet és megadjátok a zakatot, hisztek a küldötteimben és támogatjátok őket és tisztességes kölcsönt kölcsönöztök Allahnak, akkor bizony eltörlöm a rosszcselekedeteiteket, és kertekbe foglak bebocsátani benneteket, amelyek alatt patakok folynak. Aki pedig ezután [ismét] hitetlen lesz, az [végleg] eltévelyedett az egyenes úttól.

13. És mivel megszegték az egyezségüket, megátkoztuk őket és megkeményítettük a szívüket. [Az Írás] szavait kiforgatják a helyükről, és elfelejtették egy részét annak, ami intés gyanánt [leküldetett] nékik. És -kevés kivétellel - folyton-folyvást árulást tapasztalsz náluk. De légy elnéző velük és bocsáss meg [nekik]! Allah szereti a jóravalókat.

14. És egyezséget kötöttünk azokkal [is], akik azt mondják: "Mi keresztények vagyunk." De ők [is] elfelejtették egy részét annak, ami intés gyanánt [leküldetett] nékik. Ezért viszályt és gyűlölséget támasztottunk közöttük, ami a Feltámadás Napjáig [fog tartani]. És Allah közölni fogja majd velük [az Utolsó Ítélet során], hogy mit tettek.

15. Ti Írás birtokosai! Eljött immár hozzátok a mi küldöttünk, hogy világosan elmagyarázzon nektek sok mindent, amit elrejtettetek az Írásból, és [ugyanakkor] sok mindenben elnéző [irántatok]. Fényesség és nyilvánvaló írás jött Allahtól hozzátok.

16. Ezzel vezérli Allah a béke útjaira azokat, akik az ő tetszésére törekedtek, és - az ő engedelmével - kihozza őket a sötétségből a fénybe, s az egyenes útra vezérli őket.

17. Bizony hitetlenek azok, akik azt mondjak: "Allah: a Messiás, Mária fia." Mondd nekik: "Ki érhetne el Allahhal szemben bármit is, ha úgy akarná, hogy elpusztítsa a Messiást, Mária fiát és az anyját és mindenkit, aki csak van a földön?" Allahé [mind]az, ami az egekben és a földön van és [mind]az, aki közöttük van. Megteremti, amit akar. Allah mindenek fölött hatalmas.

1. A zsidók és a keresztények azt mondjak: "Mi vagyunk Allah fiai és kedvencei." Mondd: "Miért büntet akkor benneteket a bűneitekért?" Nem! Ti emberek vagytok - azok közül, akiket teremtett. [Allah] megbocsát, akinek akar és megbüntet, akit akar. És Allahé [mind] az, ami az egekben és a földön van és [mind]az, ami a kettő között van. És hozzá jut el végül [minden].

19. Ti Írás birtokosai! Eljött immár hozzátok a küldöttünk, hogy - a küldöttek [szünetelésének] köztes idején (cala fatratin) - világos magyarázatot adjon nektek, [ne]hogy azt mondjátok: "Nem jött hozzánk sem örömhírhozó, sem intő." Most azonban eljött hozzátok egy örömhírhozó és egy intő. Allah mindenek fölött hatalmas.

20. [Emlékezzetek arra], amikor Mózes azt mondta a népének: "Népem! Emlékezzetek meg a kegyről, amit Allah irántatok tanúsított! [Emlékezzetek arra], amikor prófétákat támasztott közöttetek, királyokká tett benneteket és olyasmit adott nektek, amit teremtményei közül senki másnak nem adott.

21. Ó népem! Lépjetek be a Szent Földre, amit Allah néktek rendelt és ne forduljatok vissza, mert akkor kárvallottként fogtok visszatérni!"

22. Ők azt mondták: "Bizony, ott óriás nép [lakozik] és addig nem fogunk oda bemenni, amíg ők ki nem mennek onnan. Ha ők [valóban] kimennek onnan, akkor bemegyünk."

23. Két [isten] félő férfiú - akik iránt Allah kegyes volt - azt mondta: "Lépjetek be a kapun át ellenük! Ha [már egyszer] beléptetek azon, akkor ti lesztek a győztesek." A hívőknek bizony mindig Allahra kell hagyatkozniok!

24. Azok azonban azt mondták: "Soha nem fogunk belépni oda, amíg ott vannak. Eredj te és az Urad, és harcoljatok! Mi [közben] itt maradunk."

25. [Mózes pedig] azt mondta: "Uram! Nekem csak önmagam és testvérem fölött van hatalmam. Tégy hát különbséget közöttünk és e bűnös nép között!"

26. [Az Úr] azt mondta: "Ez [a föld] tilalmas lesz nekik negyven esztendeig [s addig] tévelyegnek a földön. Ne emészd magad a bűnös nép miatt!"

27. És hirdesd nékik Ádám két fiának a történetét az igazságnak megfelelően! [Emlékezzetek arra], amikor mindketten áldozatot mutattak be. Egyiküktől elfogadtatott, de a másiktól nem fogadtatott el. [Ez pedig] azt mondta: "Bizony mondom, megöllek téged!" "Bizony Allah [csak] az istenfélőktől fogad el [valamit]" - mondta [a másik].

28. "Ha kinyújtod ellenem a kezedet, hogy megöljél engem, én nem fogom a kezem kinyújtani ellened, hogy megöljelek téged. Én félem Allahot, a teremtmények Urát!

29. Azt szeretném, hogy magadra vedd az én bűnömet és a te bűnödet és a Pokolra kárhozottak közé tartozzál!" Ez a vétkesek jutaima!

30. És az ő lelke testvére megölését sugallta néki. Megölte hát őt. És [tettével] kárvallott lett a kárvallottak között.

31. És elküldött Allah egy hollót, amely a földön kaparászott, hogy megmutassa neki, miképpen rejtse el testvére holttestét. [Az pedig] azt mondta:
"Jaj nekem! Vajon nem vagyok képes [magamtól], hogy olyan legyek, mint ez a holló, és elrejtsem a testvérem holttestét?" És bűnbánó lett a bűnbánók között.

32. Emiatt írtuk elő Izráel fiai számára azt, hogy ha valaki megöl egy emberi lényt, anélkül, hogy [annak halála bosszú lenne) valaki másnak [a megöléséért], vagy [megtorlás lenne azért], hogy [a megölt] romlást [okozott volna] a földön - akkor olyan az, mintha az összes embert ölte volna meg. Aki ellenben életben tart valakit, olyan az, mintha az összes embert életben tartotta volna. És eljöttek hozzájuk [időről-időre] a mi küldötteink nyilvánvaló bizonyítékokkal. Ám közülük számosan bizony ezután [is] semmibevették a határokat a földön.

33. Akik fegyvert fognak Allah és a küldötte ellen, s [csak] abban serények, hogy romlást [idézzenek elő] a földön, azoknak az a jutalma, hogy megöletnek, vagy keresztre feszíttetnek, vagy egymással ellentétesen a kezük és a lábuk levágatik, vagy elűzetnek [erről] a földről. Ez lesz az evilágon az ő szégyenük, a túlvilágon pedig [ráadásul] óriási büntetés lesz az ő osztályrészük.

34. Kivéve azokat, akik [ezután] megbánással fordulnak [Allahhoz], mielőtt még hatalmat nyernétek fölöttük. Tudnotok kell, hogy Allah megbocsátó és könyörületes!

35. Ti hívők! Féljétek Allahot, szoros közelségét áhítozzátok és szálljatok harcba az ő útján! Talán boldogulni fogtok!

36. Azoktól, akik hitetlenek - még ha az övék lenne is minden, ami a földön van, és azzal együtt még egyszer annyi, hogy megváltsák magukat vele a Feltámadás Napjának büntetésétől -bizony nem fogadtatna el az! Fájdalmas büntetés lesz az ő osztályrészük.

37. Szeretnének kijutni a [Pokol] tüzéből, de [többé] nem jutnak ki onnan. Meg nem szűnő büntetés lesz az ő osztályrészük.

38. A tolvajnak - lett légyen férfi, avagy nő - vágjátok le a kezét! [Így legyen ez] annak jutalmaként, amit szereztek [maguknak] és intő példaként Allahtól! Allah hatalmas és bölcs.

39. Ha azonban valaki, miután vétkezett, megbánással fordul [Allahhoz], és megjavul, [akkor] Allah megengesztelődve fordul felé. Allah megbocsátó és könyörületes.

40. Vajon nem tudod-e, hogy Allahé az egek és a föld országlása, és hogy megbünteti azt, akit akar, és megbocsát annak, akinek akar. Allah mindenek fölött hatalmas.

1. Ó küldött! Ne szomorítsanak el téged azok, akik versengve buzgólkodnak a hitetlenségben! Azokhoz [tartoznak ők], akik a szájukkal azt mondják: "Hiszünk", de akiknek a szíve nem hisz, és azokhoz, akik zsidók. [Olyanok ők, akik] a hazugságra fülelnek és más emberekre, [olyanokra], akik nem jöttek hozzád. Kiforgatják [az Írás] szavait, miután [azok eredetileg] a helyükön voltak és azt mondják: "Ha ez néktek adatott, akkor vegyétek el, ha azonban nem néktek adatott, akkor óvakodjatok!" Akit Allah meg akar kísérteni, annak érdekében semmit nem érhetsz el Allahhal szemben. Ők azok, akiknek Allah nem akarta megtisztítani a szívét. Az evilágon szégyen az ő osztályrészük, a túlvilágon pedig óriási büntetés várja őket.

42. [Olyanok ők, akik] a hazugságra fülelnek és mohón habzsolják a jogtalanul [szerzett hasznot]. Ha azonban [mégis] hozzád jönnek, akkor ítélj közöttük, vagy fordulj el tőlük! Ha elfordulsz tőlük, nem lesznek ártalmadra semmiben. Ha azonban [döntőbíró gyanánt] ítélkezel, akkor méltányosan ítélj közöttük! Allah szereti azokat, akik méltányosan járnak el.

43. Ám hogyan tehetnének meg téged döntőbírónak, amikor náluk van a Tóra, amelyben benne van Allah ítélete, [és mégis] a hátukat fordítják azután [hogy nyilvánvaló bizonyítékot kaptak]? Ezek [az emberek] nem hívők!

44. Leküldtük [hajdan] a Tórát [Izrael fiainak] - útmutatással és fényességgel benne -, hogy a próféták - akik alávetették magukat [Allahnak] - aszerint ítélkezzenek azok között, akik zsidók, és hogy a rabbik és az írástudók (ahbar) Allah írása szerint ítélkezzenek, melynek megőrzése rájuk bízatott - és erre ők tanúk voltak. Ne féljetek [hát] az emberektől, hanem féljetek engem! És ne kótyavetyéljétek el a jeleimet potom áron! Akik nem aszerint ítélkeznek, amit Allah [kinyilatkoztatás gyanánt] leküldött, azok a hitetlenek.

45. És előírtuk nekik benne: "Életet az életért, szemet szemért, orrot orrért, fület fülért, fogat fogért és a sebesülésekért [hasonlóan. Minden esetben] megtorlás [íratott elő]. Ha valaki alamizsna gyanánt elengedi [a vérdíjat], akkor az bűnbánat legyen neki! Akik nem aszerint ítélkeznek, amit Allah [kinyilatkoztatás gyanánt] leküldött, azok az [igazi] vétkesek!

46. És az ő nyomukba küldtük Jézust, Mária fiát, bizonyságául annak, ami a Tórából előtte volt. És adtuk néki az Evangéliumot - útmutatással és fényességgel benne -, hogy bizonyítsa azt, ami a Tórából előtte volt- útmutatásként és intésként az istenfélőknek.

47. Az Evangélium birtokosainak tehát aszerint kell ítélkezniök, amit Allah [kinyilatkoztatás gyanánt] leküldött benne, s akik nem aszerint ítélkeznek, amit Allah leküldött, azok az [igazi] vétkesek!

48. Leküldtük hozzád az Írást az Igazsággal, hogy bizonyítsa azt, ami az írásból előtte volt és [hitelességét] tanúsítsa. Ítélkezz hát közöttük aszerint, amit Allah leküldött. Ne kövesd az ő kényüket, [eltérve] attól, ami az igazságból eljött hozzád! Mindenki számára kijelöltük a cselekvés [egy meghatározott] zsinórmértékét és egy meghatározott utat. Ha Allah úgy akarta volna, akkor egyetlen közösséggé tett volna benneteket, de [különböző közösségekre osztott szét], hogy [eképpen] tegyen próbára titeket, abban, amit [a kinyilatkoztatásból] adott nektek. Versengjetek hát a jócselekedetekben! Mindannyian Allahhoz fogtok [majdan] visszatérni. És akkor majd ő közölni fogja veletek, hogy min különböztetek össze [az evilágon].

49. [És azért küldtük le hozzád az Írást, hogy] ítélj közöttük aszerint, amit Allah leküldött, és ne kövesd az ő kényüket. óvakodj tőlük, [nehogy] kísértésbe vigyenek [és eltántorodj] annak egy részétől, amit Allah leküldött hozzád! Ha elfordulnak [tőled], akkor tudnod kell, hogy Allah bűneik egy részéért [büntetéssel] akarja majd sújtani őket! Az emberek között bizony sokan vannak a vétkesek!

50. Vajon a pogány kor ítélkezését áhítozzák? Ki ítélkezne jobban Allahnál egy olyan nép fölött, amelynek bizonyossága van [a hitében]?

51. Ti hívők! Ne kössetek testvérbarátságot a zsidókkal és a keresztényekkel: Ők egymás testvérbarátai! Ha valaki közületek barátságot köt velük - az közéjük tartozik! Allah nem vezeti az igaz útra a vétkes népet.

52. És látod azokat, akiknek a szíve beteg, hogy sürögnek-forognak körülöttük és azt mondják: "Félünk, [ne]hogy [kedvezőtlen] sorsfordulat érjen minket." Ám megtörténhet, hogy Allah győzelmet, vagy valami tőle [eredő] parancsot hoz [neked]. Akkor majd megbánják, amit eltitkoltak az ő lelkükben.

53. És a hívők azt mondják [akkor]: "Vajon ők azok, akik legünnepélyesebb esküikkel megesküdtek Allahra, hogy veletek tartanak?" Hiábavalóak az ő tetteik és kárvallottak ők a kárvallottak között.

54. Ti hívők! Aki eltántorodik közületek a vallásától, [az az ő dolga]. Allah [a helyébe] olyan népet fog hozni, akiket szeret, és akik szeretik őt, akik szerények a hívőkkel, ám kemények a hitetlenekkel szemben, harcba szállnak Allah útján és egy gáncsoskodó gáncsoskodásától sem félnek. Ez Allah kegye. Annak adja, akinek akarja. Allah [mindent] magában foglal és [mindent] tud.

55. [Egyedül] Allah a ti istápolótok és a küldötte, s [velük együtt] azok, akik hisznek: akik elvégzik az istentiszteletet és megadják a zakatot.

56. Aki gyámolítójául választja Allahot, a küldöttét és azokat, akik hisznek, [az jól válaszott]. Allah követői (hizb) lesznek a győztesek.

57. Ti hívők! Ne kössetek testvérbarátságot azokkal, akik gúny és játék tárgyává teszik a vallásotokat - azok közül, akik tielőttetek kapták az Írást. Féljétek Allahot, ha hívők vagytok!

58. Amikor imára szólítotok föl, akkor gúny és játék tárgyává teszik azt. Ezt [azért teszik], mert nem élnek az eszükkel.

59. Mondd: "Ó Írás birtokosai! Vajon semmi másért nem gyűlölködtök ellenünk, csak azért, mert hiszünk Allahban és abban, ami [kinyilatkoztatás gyanánt] leküldetett hozzánk, és abban, ami leküldetett korábban, és azért, mert a legtöbben közületek vétkesek?"

59. Mondd: "Vajon adhatnék-e néktek hírt rosszabbról, mint ami a büntetésetek lesz Allahnál? Akiket Allah megátkozott és akik ellen haragra gerjedt - közülük egyeseket majmokká és disznókká változtatott - és akik at-Tagutot szolgálták - azoknak lesz a legrosszabb a helyzete és tévelyegnek a legmesszebb az igaz úttól."

61. Amikor hozzátok jönnek, azt mondják: "Hiszünk." De ők hitetlenséggel jönnek [hozzátok] és azzal [is] távoznak [tőletek]. Allah azonban nagyonis tudja, amit ők eltitkolnak.

62. És látod, hogy sokan közülük versengve buzgólkodnak a bűnben és a féktelenségben és a jogtalanul [szerzett haszon] habzsolásában. Hitvány dolgot cselekszenek!

63. Vajon miért nem tiltják meg nékik a rabbik és az írástudók a bűnös beszédet és a jogtalanul [szerzett haszon] habzsolását? Hitvány dolgot cselekszenek!

64. A zsidók azt mondják: "Allah keze meg van béklyózva." Az ő kezük legyen megbéklyózva, s legyenek átkozottak azért, amit mondtak! Ellenkezőleg! Mindkét keze ki van nyújtva és adakozik, ahogyan [csak] akar. Az, ami [kinyilatkoztatás gyanánt] leküldetett hozzád az Uradtól, bizony sokat közülük [csak] megerősít megátalkodottságában és hitetlenségében. És mi viszályt és gyűlölséget hintettünk közéjük, ami a Feltámadás Napjáig [fog tartani]. Valahányszor háborúságra gyújtottak tüzet, Allah eloltotta azt. [Csak] abban serények, hogy romlást [idézzenek elő] a földön. Ám Allah nem szereti azokat, akik romlást idéznek elő.

65. Ha az Írás birtokosai hinnének és istenfélők lennének, akkor bizony eltörölnénk a rossz cselekedeteiket és bebocsátanánk őket a gyönyörűség kertjeibe.

66. És ha betartanák a Tórát és az Evangéliumot és azt, ami [még egyéb kinyilatkoztatás gyanánt] leküldetett hozzájuk az Uruktól, akkor bizony táplálékuk lenne az, ami fölöttük, és az, ami lábuk alatt [kínálkozik nekik]. Akad közöttük egy mértéktartó közösség (umma muqtasida), de milyen rossz az, ahogyan közülük sokan cselekszenek!

59. Küldött[em]! Add át [az embereknek mind]azt, ami [kinyilatkoztatás gyanánt] leküldetett hozzád az Uradtól! Mert ha nem így teszel [s akármit elhallgatsz], akkor nem adtad át az ő üzenetét! Allah meg fog téged védelmezni az emberektől. Allah nem vezeti az igaz útra a hitetlen népet.

68. Mondd: "Ti Írás birtokosai! [Vallásotokban] nincs a lábatok alatt semmi, ameddig be nem tartjátok a Tórát és az Evangéliumot, s azt, ami [még egyéb kinyilatkoztatás gyanánt] leküldetett hozzátok az Uratoktól." Az, ami [kinyilatkoztatás gyanánt) leküldetett hozzád az Uradtól, bizony sokat közülük [csak] megerősít megátalkodottságában és hitetlenségében. Ne emészd magad, [ó próféta,] a hitetlen nép miatt!

69. Akik hisznek és a zsidók, a szábeiták(aş-şabi'un), a keresztények és [mindazok], akik hisznek Allahban, a végső Napban és helyesen cselekszenek - azoknak nem kell félniök és nem fognak szomorkodni.

70. Egyezséget kötöttünk hajdan Izráel fiával és [újra meg újra] küldötteket küldtünk hozzájuk. Ám valahányszor egy küldött föllépett náluk valamivel, ami nem volt az ő lelkük tetszésére, akkor [a közöttük föllépett próféták] egy részét meghazudtolták, egy másik részét pedig megölték.

71. Úgy vélekedtek, hogy semmi megpróbáltatás nem éri [őket], s vakok és süketek lettek. [Ez]után Allah megengesztelődve fordult feléjük. Ám sokan közülük ezután [is] vakok és süketek. Allah azonban átlátja azt, amit cselekszenek.

59. Hitetlenek azok, akik azt mondják: "Allah: a Messiás, Mária fia." A Messiás [maga] azt mondta: "Izráel fiai! Szolgáljátok Allahot, az én Uramat és a ti Uratokat!" Aki Allah mellé [más isteneket] társít-annak Allah megtiltotta a Paradicsomot. Annak a lakhelye [majdan] a [Pokol] tüze lesz. A vétkeseknek nincsenek segítőik!

73. Hitetlenek azok, akik azt mondják: "Allah a három közül a harmadik." De nincs más isten, csak egyetlen isten! Ha nem hagyják abba azt, amit mondanak - bizony a hitetleneket közülük fájdalmas büntetés fogja sújtani!

74. Vajon nem akarnak [inkább] megbánással fordulni [Allahhoz] és az ő megbocsátását kérni? Allah megbocsátó és könyörületes.

75. A Messiás, Mária fia csupán egy küldött. Már előtte is eltávoztak a küldöttek [az élők sorából]. Az ő anyja az igazak közül való. Mindketten[a közönséges halandókhoz hasonlóan] enni szoktak. Nézd meg, hogyan magyarázzuk meg nekik világosan a jeleket! Aztán nézd meg, hogyan fordulnak el [azoktól]!

76. Mondd: "Vajon Allah helyett olyasvalamit szolgáltok, ami nem képes arra, hogy ártson, avagy használjon nektek?" Allah az, aki [mindent] hall és tud.

59. Mondd: "Ti Írás birtokosai! Ne lépjétek túl a határt a ti vallástokban, [és ne mondjatok Allahról mást] csak az igazságot!" És ne kövessétek olyan emberek kényét, akik [már] korábban eltévelyedtek, sokakat vittek a tévelygésbe és [ők maguk] eltévelyedtek az igaz úttól!

78. Akik Izráel fiai közül hitetlenek voltak, azok hajdan átokkal sújtattak Dávid és Jézus, Mária fia nyelvével. És ez azért [történt], mert lázadoztak és [Allah parancsait] áthágták.

79. Nem tiltottak meg egymásnak elvetendő [cselekedeteket,] amelyeket elkövettek. Hitvány dolgot cselekedtek!

80. Látod, hogy sokan közülük azokkal kötnek barátságot, akik hitetlenek. Hitvány dolog, amit korábban ők maguk elkövettek [úgy], hogy Allah haragja fölgerjedt ellenük. A [Pokol] szenvedésében fognak [gyötrődni] örökké.

81. Ha hittek volna Allahban, a prófétában, és abban, ami [kinyilatkoztatás gyanánt] leküldetett hozzá, nem kötöttek volna velük testvérbarátságot. De sokan vétkesek közöttük!

82. Az emberek között bizony úgy találod, hogy a zsidók és a pogányok a legellenségesebbek a hívőkkel szemben. A hívők iránt a szeretetben pedig a legközelebb azokat találod, akik azt mondják: "Mi keresztények Vagyunk." Ez azért van, mert papok és szerzetesek vannak közöttük és [azért], mert nem fennhéjázók.

83. Amikor meghalljak azt, ami [a Koránból] leküldetett a küldötthöz, látod, hogy elönti a szemüket a könny amiatt, amit [a saját kinyilatkoztatásukból már] ismerték az igazságot. "Urunk!" - mondják - "hiszünk. Jegyezz föl minket azok közé, akik tanúsítják [az igazságot]!

84. Vajon miért ne hihetnénk Allahban és az Igazságban, ami eljött hozzánk és [miért ne] áhítozhatnánk az után, hogy [majdan] a mi Urunk bebocsát bennünket az igazakkal együtt [a Paradicsomba]?"

59. Allah pedig megjutalmazta őket azért, amit mondtak -kertekkel, amelyek alatt patakok folynak, s örökkön ott fognak időzni. Ez a jóravalóak jutalma.

86. Akik azonban hitetlenek és meghazudtolják jeleinket, azok a Pokolra kárhozottak közé fognak tartozni.

87. Ti hívők! Ne tartsatok tilalmasnak azokat a jó dolgokat, amelyeket Allah megengedett nektek! És ne hágjátok át [Allah parancsait]! Allah nem szereti azokat, akik áthágjaá [a parancsait].

88. És egyetek abból, amivel Allah ellátott benneteket - megengedett és jó [táplálék] gyanánt. És féljétek Allahot, akiben hisztek!

59. Allah nem büntet meg benneteket az esküvésetekben található üres fecsegésért. De megbüntet titeket, ha esküvéssel pecsételt kötést köttök [és nem tartjátok be]. [A megszegett eskü] jóvátétele az, hogy tíz szűkölködőt kell táplálni úgy, ahogy a családotokat [szoktátok] - mértéktartó módon táplálni, vagy ruhával [kell ellátni] őket, vagy egy rabszolgát kell felszabadítani. Akinek pedig nincs [erre módja], annak három napig kell böjtölnie! Ez a ti esküvéseitek jóvátétele, ha megesküdtök [s aztán megszegitek azt]. Tartsátok hát meg az esküvéseiteket! Így magyarázza meg nektek Allah világosan a jeleit. Talán hálásak lesztek.

59. Ti hívők! A bor, a szerencsejáték (maysir), az áldozati kövek (anşab), a nyilakkal történő sorshúzás (azlam) a Sátán förtelmes műve. Kerüljétek azt! Talán boldogultok.

91. A Sátán a bor és a szerencsejáték által csupán ellenségeskedést és gyűlölséget akar szítani közöttetek és el akar fordítani benneteket attól, hogy megemlékezzetek Allahról és az istentiszteletről. Nem akarjátok hát abbahagyni?

92. Engedelmeskedjetek Allahnak és engedelmeskedjetek a küldöttnek és vigyázzatok! Ha elfordultok, akkor tudnotok kell, hogy a küldöttünk feladata [csupán] az, hogy [az üzenetet] világosan átadja!

93. Azoknak, akik hisznek és jótetteket cselekszenek, nem róható fel vétkükül az, amit [a tilalom előtt] ettek, ha [különben] istenfélők és hívők és jótetteket cselekszenek, aztán [lankadatlanul] istenfélők és hívők és továbbra [is] istenfélők és jóravalók. Allah szereti a jóravalókat.

94. Ti hívők! Allah bizonyosan próbára tesz majd benneteket azzal a vaddal, amit a kezetekkel vagy a lándzsátokkal ejtetek el, hogy megtudja, ki féli őt titokban [is]. Aki ezután áthágja [az előírást], annak [a túlvilágon] fájdalmas büntetés lesz az osztályrésze.

95. Ti hivők! Ne öljetek vadat, amikor [a zarándoklat idején] felszentelt állapotban vagytok! Ha közületek valaki szándékosan öli meg azt, annyi bánatpénz terheli öt lábasjószágban, amennyit az ér, amit megölt; döntsön erről két - igazságosságáról [ismert] - ember! A jószágot mint áldozati állatot kell a Kacbához vinni! Vagy pedig [a vad megölésének] a jóvátétele az, hogy szűkölködőket kell táplálni, vagy ami - böjtölésben - ezzel egyenértékű. [Mindezt] azért, hogy [a vétkes] megízlelje tette förtelmességét. Allah elnézi azt, ami korábban megtörtént. Aki azonban a [jövőben] visszaesik [e bűnbe], azon Allah bosszút áll. Allah hatalmas, [ő] a bosszú letéteményese.

96. Megengedtetett nektek [a zarándoklat idején is] az, hogy a tengeren halásszatok és megegyétek [a zsákmányt] - gondoskodás ez rólatok és azokról, akik úton vannak. Ám megtiltatott nektek az, hogy a szárazföldön vadásszatok, amíg fölszentelt állapotban vagytok! Féljétek Allahot, akinél [majdan] gyülekezésetek lesz!

59. Allah a Kacbát, a Szent Házat menedékké [?] (qiyaman) tette meg emberek számára, és [ugyanígy] a Szent Hónapot, az áldozati állatokat, s a nyakdísz[ü]ket. [Mind]ez azért [történt], hogy tudjátok: Allahnak tudomása van [mind]arról, ami az egekben és a földön van, és hogy minden dolog tudója.

98. Tudnotok kell, hogy Allah büntetése rettenetes, [de azt is], hogy megbocsátó és könyörületes.

99. A küldöttnek [csupán] az a feladata, hogy [az üzenetet] átadja. Allah tudja azt, amit kinyilvánítotok, és azt, amit elrejtetek.

59. Mondd: "A hitvány és a jó nem egyenlők egymással - még akkor sem, ha [a jó szűkösségével szemben] a hitvány bősége tetszene is néked!" Féljétek hát Allahot, ti, akiknek van eszetek! Talán boldogultok.

101. Ti hivők! Ne kérdezősködjetek olyan dolgok felől, amelyek, ha föltárulnának előttetek, akkor fájdalmat okoznának néktek; de ha akkor kérdezősködtök felőlük, amikor a [reájuk vonatkozó] Korán leküldetik, akkor föltárulnak előttetek. Allah elnézi [a kérdezősködéseteket]. Allah megbocsátó és kegyes.

102. [Már] tielőttetek is kérdezősködtek az emberek ezek felől, ám azután [mégsem] hittek benne.

103. Allah nem rendelkezett semmit bahirával, sa'ibával, waşilával és hamival kapcsolatban! Ám azok, akik hitetlenek, hazugságokat eszelnek ki Allah ellen. A nagyrészük nem él az eszével.

104. És ha azt mondják nekik: "Jöjjetek ahhoz, amit Allah [kinyilatkoztatás gyanánt] leküldött és a küldötthöz!" - akkor azt mondják: "Elegendőek nekünk [azok a szokások], amelyekben atyáinkat leltük föl!" És ha vajon az ő atyáik nem értettek semmit, és nem vezéreltettek az igaz úton?

105. Ti hívők! Törődjetek saját magatokkal! Nem tud kárt okozni nektek az, aki tévelyeg, ha [közben] ti az igaz úton vezéreltettek. Mindannyian Allahhoz fogtok [majdan] visszatérni. És akkor majd közölni fogja veletek, hogy [az evilágon] mit cselekedtetek.

106. Ti hívők! [A következőképpen tétessék] tanúbizonyság közöttetek, ha valamelyikőtök a halálán van és [eljön] a végrendelkezés ideje: Két - igazságosságáról ismert- ember [legyen jelen] közületek, vagy két másik, akik nem tartoznak hozzátok, ha fölkerekedve a földet járjátok, és akkor sújt benneteket a halál csapása. Visszatartjátok [a két tanút] az istentisztelet után és - ha kétségetek támad [szavahihetőségük iránt] - megesküsznek Allahra [mondván]: "Nem kótyavetyéljük el a [tanúságunkat] semmiféle áron, meg akkor sem, ha egy közeli rokon érdekében [tennénk]; és nem titkoljuk el az Allah [előtt tett] tanúságtételt! Különben bizony bűnösök lennénk a bűnösök között!"

107. Ha pedig kiderülne mindkettőjükről, hogy valami bűnben marasztalhatók el, akkor két másiknak kell a helyükre lépniök azok közül, akik ellen [bűnben] marasztalhatók el [a két első tanú] - [a halotthoz] közel álló két rokonnak (al-awlayayni). ők ketten esküdjenek meg Allahra [eképpen]: "A mi tanúságtételünk igazabb, mint az ő tanúságtételük és nem követtünk el túllépést! Különben bizony vétkesek lennénk a vétkesek között!"

108. Ezzel lehet leginkább biztosítani azt, hogy a valóságnak megfelelően tegyenek tanúságot, vagy féljenek, hogy az ő [hamis] esküvésük után [további] esküvésekre kerül sor. Féljétek hát Allahot és hallgassatok [arra, amit mondanak nektek]! Allah nem vezeti [az igaz útra] a bűnös népet.

109. [Az Utolsó Ítélet] napján Allah összegyűjti a küldötteket és azt mondja: "Mit feleltek nektek [az üzenetetekre]?" Ők [pedig] azt mondják: "Nincs nekünk [magunktól] tudásunk [róla]. Bizony, [egyedül] te vagy az, aki tudván tudod a rejtett dolgokat."

110. [Emlékezzetek arra], amikor Allah azt mondta: "Jézus, Mária fia! Emlékezz a kegyelemre, amelyet irántad és szülőanyád iránt tanúsítottam, [akkor], amikor megerősítettelek téged a Szentlélekkel, úgy, hogy [mint gyermek] a bölcsőben szóltál az emberekhez és később mint felnőtt. [És emlékezz arra], amikor megtanítottam néked az Írást, a bölcsességet, a Tórát és az Evangéliumot! [És emlékezz arra], amikor az én engedelmemmel agyagból teremtettél valamit, ami úgy fest, mint a madár, és [életet] leheltél bele, s - az engedelmemmel - [igazi] madár lett. [És emlékezz arra], amikor az én engedelmemmel meggyógyítottad azt, aki születésétől fogva vak és a leprást, és [emlékezz arra], amikor az én engedelmemmel föltámasztottad a halottakat [a sírjukból], és [emlékezz arra], amikor távoltartottam tőled Izráel fiait [és nem bántottak], amikor nyilvánvaló bizonyítékokkal fölkerested őket, s [amikor] azok, akik hitetlenek, azt mondták: 'Ez nyilvánvaló varázslat"'

111. [És emlékezzetek arra], amikor az apostoloknak azt sugalltuk: "Higgyetek bennem és a küldöttemben!" Ők azt mondták: Hiszünk. Tanúsítsd, hogy alávetjük magunkat [Allahnak]!"

112. [És emlékezzetek arra], amikor az apostolok azt mondták: "Ó Jézus, Mária fia! Vajon a te Urad képes arra, hogy leküldjön nekünk egy asztalt az égből?" "Féljétek Allahot!" - mondta ő- "ha hivők vagytok [és ne kívánjatok efféle csodát]!"

113. Ők pedig azt mondták: "Szeretnénk enni róla és [azt szeretnénk], hogy megnyugodjék a szívünk és bizonyosságot nyerjünk arról, hogy az igazat mondtad és [szeretnénk] tanúságtételt [az asztal] mellett."

114. Jézus, Mária fia [ekkor] azt mondta: "Ó Allah, Urunk! Küldj le hozzánk egy asztalt az égből, hogy ünnep legyen ez nekünk [annak is, aki most] az első és [annak is, aki majdan] az utolsó lesz [közöttünk], és hogy jel legyen az tőled! És gondoskodj rólunk! Te vagy a legjobb gondoskodó a gondoskodók között."

115. Allah [pedig] azt mondta: "Leküldöm [hát] nektek [az asztalt]. És bárki közületek ezután hitetlen lesz, bizony olyan büntetéssel fogom azt [majdan] megbüntetni, ahogyan még nem büntettem senkit a teremtmények között!"

116. [És emlékezzetek arra], amikor Allah azt mondta: "Jézus, Mária fia! Mondtad-e vajon te az embereknek azt, hogy: 'Vegyetek engem és anyámat Allah mellé két istennek?' [Jézus pedig] azt mondta: "Magasztaltassál! Hogy jönnék én ahhoz, hogy olyasmit mondjak, amihez nincsen jogom. Ha én [valóban] ezt mondtam volna, akkor te tudnád azt. Te tudod azt, amit én [elrejtek] magamban, de én nem tudom, mit [rejtesz el] te magadban. Bizony, [egyedül] te vagy az, aki tudván tudod a rejtett dolgokat.

59. Csak azt mondtam nekik, amit te parancsoltál nekem, hogy: 'Szolgáljátok Allahot, az én Uramat és a ti Uratokat!' És tanú voltam velük szemben, ameddig közöttük tartózkodtam. Miután pedig magadhoz szólítottál engem, te lettel az őrző fölöttük. Te vagy minden dolog tanúja.

118. Ha megbünteted őket [megteheted, hiszen] a te szolgáid ők. Ha pedig megbocsátasz nékik [megteheted, hiszen] te vagy a hatalmas és a bölcs."

119. Allah azt mondta: "Olyan nap ez, amikor az igazaknak hasznára válik igaz mivoltuk." Kertjeik lesznek [majdan], amelyek alatt patakok folynak és örökre ott fognak időzni. Tetszését leli bennük Allah [akkoron] és ők is tetszésüket lelik benne. Nagy diadal lesz ez.

120. Allahé az egek és a föld királysága, s [mind]az, ami bennük [és rajtuk] van. Mindenek fölött hatalmas [ő].

 

9. Szura A megbánás

1. [Az eddigi béke] felmondása [mondatik ki] Allah és küldötte részéről azon pogányoknak, akikkel egyezséget kötöttetek.

2. Járjatok keresztül-kasul a földön [szabadon] négy hónapig! Tudnotok kell azonban, hogy nem fogjátok meghiúsítani Allah [rendelkezését]! Allah bizony megalázza a hitetleneket.

3. És kihirdetés [hangzik el] Allah és a küldötte részéről az emberek előtt a nagy zarándoklat nap jön, hogy Allah és küldötte minden kötelezettségtől mentesek a pogányokkal szemben. Ha megbánással fordultok [Allahhoz], az jobb nektek. Ha azonban elfordultok, akkor tudnotok kell, hogy nem fogjátok meghiúsítani Allah [rendelkezését]. És fájdalmas büntetésről adj hírt azoknak, akik hitetlenek -

4. kivéve azokat a pogányokat, akikkel egyezséget kötöttetek, és akik azután nem rövidítettek meg benneteket semmiben és nem segítettek senkit ellenetek. Velük szemben be kell tartanotok a megállapodásukat a velük megszabott határidőig! Allah szereti az istenfélőket.

5. Ha tehát a szent hónapok letelnek, akkor öljétek meg a pogányokat, ahol csak föllelitek őket! Fogjátok el őket! Ostromoljátok meg őket! Állítsatok nekik csapdát az összes leshelyről! Ha azonban megbánással fordulnak [Allahhoz], elvégzik az istentiszteletet és zakatot adnak, akkor hagyjátok őket szabadon az ő útjukon! Allah megbocsátó és kegyes.

6. És ha egy pogány védelmet kér tőled, akkor nyújts neki védelmet, hogy meghallhassa Allah szavát! Azután juttasd el őt biztonságos helyre! Azért [tedd] ezt, mivel olyan nép ez, amelynek nincs tudása!

7. Hogy is lehetne a pogányoknak egyezségük Allahhal és küldöttével- kivéve azokat, akikkel a Szent Mecsetnél kötöttetek egyezséget? És ha megtartják a szavukat, akkor ti [is] tartsátok meg a szavatokat! Allah szereti az istenfélőket.

8. Hogyan [lehetne egyezségük nekik], amikor, ha ők kerekednének fölétek, nem vennének tekintetbe veletek kapcsolatban sem atyafiságot, sem megállapodást. A szavaikkal a kedvetekbe járnak, de a szívük idegenkedik. A legtöbben közöttük gonoszak.

9. Potom áron kótyavetyélték el Allah jeleit és távoltartottak [másokat] az ő útjától. Milyen rossz is az, amit cselekedtek!

10. Hívővel kapcsolatban sem atyafiságot, sem megállapodást nem vesznek figyelembe. Ők azok, akik túlkapásokat követnek el.

11. Ám ha [most] megbánással fordulnak [Allahhoz], elvégzik az istentiszteletet és zakatot adnak, akkor testvéreitek ők a hitben. Megmagyarázzuk jeleinket/verseinket azoknak az embereknek, akiknek tudásuk van.

12. Ám ha azután, hogy egyezséget kötöttek, megszegik esküjüket és rágalmazzák a vallásotokat, akkor harcolhatok [ellenük mint] a hitetlenség mintaképei ellen! Számukra nem létezik esküvés. Talán abbahagyják.

13. Vajon nem akartok harcolni egy olyan nép ellen, amely megszegte esküjét és abban mesterkedett, hogy elűzze a küldöttet, és ők kezdték ellenetek első ízben [a harcot)? Vajon féltek tőlük? Féljétek inkább Allahot, ha hívők vagytok!

14. Harcoljatok ellenük! Allah a ti kezetek által bünteti és alázza meg őket, titeket pedig győzelemre segít ellenük és meggyógyítja a hívő nép szívét,

15. és megszünteti szívük haragvását. Allah kiengesztelődve fordul ahhoz, akihez akar. Allah [mindenek] tudója és bölcs.

16. Vagy azt hittétek, hogy [békében] hagyattok, anélkül, hogy Allah megtudná, kik szálltak harcba közületek [érette], és [kik azok], akik - Allahon, a küldöttén és a hívőkön kívül - senkit sem fogadtak bizalmas barátjuknak? Allahnak tudomása van arról, amit tesztek.

17. A pogányoknak nem szabad Allah mecseteinek szolgálatát ellátniuk [?] (yacmuru) - miközben hitetlenségükkel önmaguk ellen tesznek tanúságot! Hiábavalóak az ő tetteik és örökké a [Pokol] tüzében [fognak égni].

18. Allah mecseteinek a szolgálatát csupán azok fogják ellátni, akik hisznek Allahban és a Végső Napban és elvégzik az istentiszteletet és zakatot adnak, és egyedül Allahot félik. Talán ők azok közt vannak, akik az igaz úton vezettetnek.

19. Vajon egy sorba helyezitek a zarándokok itatását és a Szent Mecset szolgálatát azzal, hogy valaki hisz Allahban és a Végső Napban és harcba száll Allah útján? Allah előtt ezek nem egyenlőek. Allah nem vezeti az igaz útra a vétkes népet.

20. Akik hisznek és elvégezték a higrát, és harcba szálltak Allah útján javaikkal és személyükkel, azok magasabb fokon állnak Allah előtt. Ők azok, akik diadalt aratnak.

21. Az ő Uruk hírül adja nékik az ő könyörületességét és tetszését és [hogy] kertjeik lesznek, amelyekben meg nem szűnő gyönyörűség [várja őket],

22. [s] örökké azokban fognak időzni. Allahnál bizony nagy fizetség lesz!

23. Ti hívők! Ne fogadjátok apáitokat és testvéreiteket testvérbarátoknak, ha azok többre tartják a hitetlenséget a hitnél! Aki[k] közöttetek testvérbarátnak fogadjá[k] őket - azok a vétkesek.

24. Mondd: "Ha atyáitok és fivéreitek és testvéreitek és feleségeitek és nemzetségetek és javaitok, melyekre szert tettetek, és [a] kalmárkodás, amelynek félitek a pangásét, és hajlékaitok, amelyekben gyönyörűségeteket lelitek - kedvesebbek nektek Allahnál és az ő küldötténél és az ő útján való hadakozásnál, akkor várakozzatok, amíg Allah el [nem] jön a parancsával!" Allah nem vezeti az igaz útra a bűnös népet.

25. Allah megsegített már benneteket számos csatatéren és Hunayn napján, amikor tetszett nektek, hogy olyan sokan vagytok. Ám semmit sem használt az nektek, s bármilyen tágas is [különben], szűk lett nektek a föld. Aztán hátatfordítottatok [menekülésre fogva a dolgot].

26. Allah ekkor leküldte a sakináját a küldöttére és a hívőkre, és seregeket küldött le, amelyeket ti nem láttatok, és megbüntette a hitetleneket. Ez a hitetlenek fizetsége!

27. Ezután majd Allah kiengesztelődve fordul afelé, akihez akar. Allah megbocsátó és kegyes.

28. Ti hívők! A pogányok tisztátalanok! Ezért ne közelítsenek a Szent Mecsethez ez után az év után! És ha emiatt szegénységtől féltek, [tudjátok meg, hogy] Allah gazdagon fog kárpótolni benneteket az ő kegyéből! Allah [mindenek] tudója és kegyes.

29. Harcoljatok azok ellen - azok között, akiknek az Írás adatott -, akik nem hisznek Allahban és a Végső Napban és nem tekintik tilalmasnakazt, amit Allah és az ő küldötte megtiltott és nem vallják az igazság vallását - [harcoljatok ellenük] mindaddig, amíg megadják a jótettért járó (can yadin) gizyát, lévén, hogy becsületüket-vesztettek ők (wa-hum şa?iruna)!

30. A zsidók azt mondják: "cUzayr Allah ha." És a keresztények azt mondják: "A Messiás Allah fia." Ezt mondják ők a szájukkal. [Állításukkal] hasonlítanak azoknak a beszédéhez, akik korábban hitetlenek voltak. Allah átka legyen rajtuk! Hogy fordulhatnak el [ennyire az igazságtól]?!

1. Írástudóikat és szerzeteseiket és Mária fiat, a Messiást Allah mellé uraiknak tették meg, holott nem kaptak más parancsot, csak azt, hogy egy istent szolgáljanak. Nincs más isten rajta kívül! Magasztaltassék! [Mennyire fölötte áll ő] annak, akit társítanak [mellé]!

32. El akarják oltani Allah világosságát a szájukkal, ám Allah rendíthetetlen abban, hogy kiteljesítse az ő világosságát, még akkor is, ha ez a hitetleneknek nem tetszik.

33. Ő az, aki elküldte az Ő küldöttét az útmutatással és az igazság vallásával, hogy győzelemre vigye azt az összes többi vallással szemben akkor is, ha ez a pogányoknak nem tetszik.

34. Ti hívők! Bizony, számos írástudó és szerzetes csalárd módon behabzsolja az emberek javait, és távoltartanak Allah útjától. Akik azonban aranyat és ezüstöt halmoznak föl, és nem költenek abból Allah útján, azoknak adj hírt arról, hogy fájdalmas büntetés [vár rájuk],

35. azon a napon, amikor fölizzanak [e kincsek] a gyehenna tüzében és homlokuk, oldaluk és hátuk megbélyegeztetik általuk, [miközben azt mondják nekik]: "Ez az, amit fölhalmoztatok magatoknak. Ízleljétek hát meg, amit fölhalmoztatok!"

1. A hónapok száma Allahnál tizenkettő. [Ez állt] Allah írásában már azon a napon, amikor megteremtette az egeket és a földet. Közöttük négy [hónap] szent. Ez az igaz vallás. Ne vétkezzetek hát bennük magatok ellen, de harcoljatok a pogányok ellen valamennyiben, amiképpen ők [is] harcolnak ellenetek valamennyiben! Tudnotok kell, hogy Allah az istenfélőkkel van!

37. A szökőhónap betoldása a hitetlenség fokozása, amelynek révén eltévelyednek azok, akik hitetlenek. Az egyik évben profánnak nyilvánítják azt, a másik évben pedig szentnek nyilvánítják, hogy eképpen egyenlítsék ki azoknak a hónapoknak a számát, melyeket Allah szentnek nyilvánított, úgy, hogy profánnak nyilvánítják azt, amit Allah szentnek nyilvánított. A rossz, amit cselekedtek, tetszetős színben tűnt föl előttük. Allah nem vezeti igaz útra a hitetlen népet.

38. Ti hívők! Miért maradtatok a föld felé görnyedve, amikor az mondatott néktek: "Vonuljatok [harcba] Allah útján?" Jobban tetszik néktek az evilág, mint a túlvilág? Az evilági élet élvezete ugyancsak kevés a túlvilágéhoz képest!

39. Ha nem vonultok [harcba], fájdalmas büntetéssel fog büntetni benneteket és egy másik néppel cserél föl titeket. Ti nem lehettek az ő ártalmára semmiben. Allah mindenek fölött hatalmas.

40. Ha ti nem segítetek neki [Allah segíteni fog] - hiszen Allah már akkor segített neki, amikor a hitetlenek elűzték őt [Mekkából] másodmagával. [Emlékezzetek arra], amikor ők ketten a barlangban voltak [és] amikor ő azt mondta társának: "Ne csüggedj el! Allah velünk van." Allah ekkor leküldte reá a sakináját és seregekkel segítette meg őt, amelyeket ti nem láttok. És a hitetlenek szavát a legmélyebbre utasította, amíg Allah szava a legmagasztosabb. Allah hatalmas és bölcs.

41. Vonuljatok hát [harcba], könnyen vagy nehezen, és szálljatok harcba Allah útján javaitokkal és személyetekkel! Ez jobb nektek, - ha [helyesen] tudtok [ítélni].

42. Ha valami közeli portékáról és könnyű utazásról lenne szó, akkor követnének téged. De a távolság messzinek látszott nekik, mégis esküdni fognak Allahra [mondván]: "Ha tehettük volna, bizony, kivonultunk volna veletek!" Hazug esküvésükkel pusztulásba döntik magukat. Allah tudja, hogy hazudnak.

43. Allah bocsásson meg neked! Miért adtál engedélyt nekik [a maradásra], mielőtt nyilvánvaló nem lett előtted, hogy kik az igazak és meg nem tudtad, hogy kik a hazugok?

44. Akik hisznek Allahban és a Végső Napban, azok nem kérnek tőled engedélyt arra, hogy [ne] szálljanak harcba javaikkal és személyükkel.

45. Csupán azok kérnek tőled engedélyt, akik nem hisznek Allahban és a Végső Napban. Kétség tölti el az ő szívüket, s kétségek közt ingadoznak.

46. Ha szándékukban lllt volna a kivonulás, akkor előkészítették volna ahhoz a felszerelést. Allahnak azonban nem tetszett az, hogy fölkerekedjenek. Tunyává tette őket és az mondatott nékik: "Maradjatok otthon az otthonmaradókkal!"

47. Ha kivonultak volna veletek együtt, csak romlást hoztak volna rátok, és fel-alá nyargalásztak volna köztetek a tevőikkel, azt kívánva, hogy pártütés támadjon közöttetek. S vannak köztetek olyanok, akik nagyonis hallgatnak rájuk. Allahnak azonban tudomása van a vétkesekről.

48. Már korábban is szerettek volna pártütést támasztani közöttetek, és visszájára fordították a dolgaidat, amíg - noha ez ellenükre volt - eljött az Igazság és nyilvánvaló lett Allah döntése.

49. Akad köztük olyan, aki azt mondja: "Adj engedélyt nekem, [hadd maradhassak itthon], és ne tégy ki engem a kísértésnek!" Vajon nem estek máris kísértésbe? És [majdan] a gyehenna [mindenfelől] körülveszi a hitetleneket.

50. Ha valami jó ér téged, az nincs ínyükre. Ám ha valami csapás sújt, akkor azt mondják: "Mi már korábban elrendeztük a mi ügyünket." És örvendezve hátatfordítanak.

51. Mondd: "Nem ér bennünket semmi más, csak az, amit Allah előirt nekünk." Ő a mi gyámolítónk. Allahra kell a hivőknek hagyatkozniok.

52. Mondd: "Vajon valami mást vártok nekünk, mint a két legszebb dolog közül az egyiket?" Mi azt várjuk, hogy Allah büntetéssel sújtson benneteket - akár tőle magától, akár a mi kezünk által! Várjátok csak! Mi veletek együtt várunk.

53. Mondd: "Adakozzatok önként, vagy vonakodva, nem fogadtatik el az majdan [Allah által]. Bizony, bűnös nép vagytok!"

54. És annak, hogy elfogadtassék tőlük az adományuk, az áll útjában, hogy nem hisznek Allahban és az ő küldöttében, resten vesznek részt az istentiszteleten és csak vonakodva adakoznak.

55. Ne ejtsenek bámulatba téged az ő javaik és a gyermekeik. Allah éppen ezekkel akarja őket megbüntetni az evilági életben és [azzal], hogy úgy szálljon el a lelkük, hogy hitetlenségükben [megátalkodnak].

56. Megesküsznek Allahra, hogy hozzátok tartoznak, de [valójában] nem tartoznak hozzátok, hanem olyan emberek ők, akik aggódnak.

57. És ha valami menedékhelyet találnának, vagy üregeket, vagy valami [búvó]helyet, ahová be lehet húzódni, bizony, hanyatt-homlok oda igyekeznének.

58. Akadnak közöttük olyanok, akik megrágalmaznak téged a şadaqa miatt. Ha kapnak belőle, akkor elégedettek. Ha azonban nem kapnak belőle, akkor haragszanak.

59. Lennének inkább elégedettek azzal, amit Allah és a küldötte adtak nekik és mondanák: "Allah teljesen elegendő nekünk. Ő adni fog nekünk az ő kegyéből és az ő küldötte [szintén]. Allahhoz fohászkodunk."

60. A şadaqa csak a szegényeket illeti meg és a szűkölködőket, és azokat, akik érte munkálkodnak, és azokat, akiknek a szívét barátságra kell hangolni [az iszlám iránt] és a rabszolgák [kiváltását] és az adósokat és [a szent háborút] Allah útján és azokat, akik úton vannak. Allah rendelkezése [ez]. Allah [mindenek] tudója és bölcs.

61. És akadnak közöttük olyanok, akik zaklatják a prófétát és azt mondják: "Ő [csupa] fül." Mondd: "De ő a ti javatokra [csupa fül], és [ő az], aki hisz Allahban és hisz a hivőknek, és könyörületesség ő azoknak, akik hisznek közöttetek." Akik zaklatják Allah küldöttét, azoknak fájdalmas büntetés lesz az osztályrészük.

62. Megesküsznek nektek Allahra, hogy tetszéseteket kívánjak. Ám Allah és küldötte méltóbb arra, hogy [inkább] az ő tetszésüket vívják ki, ha [különben] hivők.

63. Vajon nem tudják, hogy aki szembeszáll Allahhal és a küldöttével, annak a gyehenna tüze lesz az osztályrésze, amelyben örökké [égni fog]. Nagy szégyen az!

64. A képmutatók félnek attól, hogy leküldetik rájuk egy szóra, amely hírt ad arról, ami az ő szívükben van. Mondd: "Gúnyolódjatok [csak]! Bizony, Allah napfényre hozza azt, amitől féltek!"

65. És ha megkérded őket, akkor bizony azt mondják: "Mi csak a nyelvünket köszörültük és játszottunk." Mondd: "Vajon Allahból, az ő jeleiből és a küldöttéből űztetek gúnyt?"

66. Ne mentegetőzzetek! Hitetlenek lettetek, miután már hittetek. Ha megbocsátunk is egy csoportnak köztetek, egy másikat megbüntetünk, mivelhogy bűnösök voltak.

67. A képmutató férfiak és a képmutató nők [között] az egyik olyan, mint a másik. Azt parancsolják meg, ami elvetendő, és azt tiltják meg, ami helyénvaló. összezárják a markukat [és nem adakoznak]. Elfeledkeztek Allahról, így ő [is] elfeledkezett róluk. Bizony, a képmutatók az [igazi] gonoszak!

68. Allah a gyehenna tüzét ígérte meg a képmutató férfiaknak és a képmutató nőknek és a hitetleneknek, amelyben örökké [fognak égni]. Allah átka legyen rajtuk! Meg nem szűnő büntetés lesz az osztályrészük.

69. Hasonlatosak [vagytok] azokhoz, akik előttetek voltak. Erősebbek voltak, mint ti, és több volt a gazdagságuk és a gyermekük, és élvezték az osztályrészüket. Ti [is] élvezitek az osztályrészeteket, amiképpen azok élvezték, akik tielőttetek voltak, és ti is köszörülitek a nyelveteket, amiként ők tették. Hiábavalóak az ő tetteik az evilágon és a túlvilágon. Ők a kárvallottak.

70. Vajon nem ért-e el hozzájuk azoknak a híre, akik előttük voltak: Noé népének, cAdnak, Tamudnak, Ábrahám népének, a madyanitáknak és az elpusztított [városoknak]? A próféták eljöttek hozzájuk nyilvánvaló bizonyítékokkal. Képtelenség, hogy Allah vétkezett volna ellenük- ők vétkeztek sajátmaguk ellen.

71. A hívők - férfiak és nők egyaránt - egymás testvérbarátai. Azt parancsolják meg, ami helyénvaló, és azt tiltják meg, ami elvetendő. Elvégzik az istentiszteletet, zakatot adnak és engedelmeskednek Allahnak és a küldöttének. Allah irgalmas lesz hozzájuk. Allah hatalmas és bölcs.

72. Allah kerteket ígért a hívőknek- férfiaknak és nőknek egyaránt-, amelyek alatt patakok folynak, s örökké ott fognak időzni - és jó hajlékokat Édenkertjeiben. Ám Allah tetszése még ennél is több[et ér]. Az lesz a nagy diadal.

73. Ó próféta! Szállj harcba a hitetlenek és a képmutatók ellen és legyél kemény velük szemben! A gyehenna lesz a lakhelyük. Szörnyű sors!

74. Megesküsznek Allahra, hogy nem mondták - de kimondták a hitetlenség szavát. És hitetlenek lettek, miután [már] muszlimok voltak, és abban buzgólkodtak, amit el nem érhettek, és csak azért gyűlölködtek, hogy Allah és a küldötte gazdaggá tette őket a kegyéből. Ha megbánást tanúsítanak, az üdvösebb lesz nekik. Ha azonban elfordulnak, akkor Allah fájdalmas büntetéssel bünteti őket az evilágon és a túlvilágon. És nem lesz nekik [akkor] a földön sem védelmezőjük, sem segítőjük.

75. És vannak közöttük olyanok, akik megállapodást kötöttek Allahhal [mondván]: "Ha ad nekünk a kegyéből, akkor adakozni fogunk, és bizony, igazak leszünk az igazak között!"

76. Miután azonban adott nekik a kegyéből, fukarkodtak azzal, s a hátukat mutatva elfordultak.

77. És képmutatást küldött utána a szívükbe, addig a napig, amikor találkozni fognak vele, mivel nem tartották meg Allahnak, amit megígértek neki, és mivel hazudtak.

78. Vajon nem tudják, hogy Allahnak tudomása van arról, amit eltitkolnak, és amiről bizalmasan beszélgetnek, és hogy Allah a rejtett dolgoktudója?

79. Akik [egyrész] azokat a hívőket rágalmazzák meg, akik önként adnak şadaqát, [másrészt] azokat, akik nem találnak mást, csak az igyekezetüket és gúnyt űznek ezekből - azokból Allah űz gúnyt [majdan]. Fájdalmas büntetés lesz az osztályrészük.

80. Kérj bocsánatot nekik, vagy ne kérj nekik bocsánatot - ám kérjél akár hetvenszer bocsánatot nekik, Allah nem fog megbocsátani nekik. Ez amiatt van, mert nem hittek Allahban és a küldöttében. Allah nem vezeti igaz útra a bűnös népet.

81. Akik hátrahagyattak, azok örültek annak, hogy Allah küldöttével ellentétben otthonmaradtak. Nem volt ínyükre az, hogy harcba szálljanak Allah útján javaikkal és személyükkel és azt mondták: "Ne vonuljatok [harcba] a hőségben!" Mondd: "A gyehenna tüze forróbb!" Bárcsak felfognák!

82. Nevessenek csak egy keveset [az evilágon], és sírjanak majd sokat [a túlvilágon] - fizetségül azért, amire szert tettek.

83. Ha hazavezérel téged Allah [a hadjáratból] egy csoportjukhoz és engedélyt kérnek tőled, hogy kivonulhassanak [majd veled], akkor mondd: "Nem fogtok velem soha kivonulni, és nem harcoltok velem együtt az ellenséggel! Először kedvetekre volt az, hogy otthon maradjatok. Maradjatok hat otthon, a [harcképtelen] otthonmaradókkal!"

84. És ha valaki meghal közülük, soha ne mondjál imát fölötte, és ne állj [meg] a sírjánál! Nem hittek Allahban és a küldöttében és bűnösökként haltak meg.

85. Ne ejtsenek bámulatba téged az ő javaik és a gyermekeik. Allah éppen ezekkel akarja őket megbüntetni az evilágon, és [azzal], hogy úgy szálljon el a lelkük, hogy hitetlenségükben [megátalkodnak].

86. És amikor leküldetik egy szúra [amelyik így szól]: ,Higgyetek Allahban és szálljatok harcba az ő küldöttével, akkor azok, akik tehetősek köztük, engedélyt kérnek tőled [a maradásra]: "Hagyj minket, hadd maradhassunk az otthonmaradók között!"

87. És kedvükre volt az, hogy a hátramaradt [harcképtelenekkel] legyenek együtt. A szívük lepecsételtetett, ezért nem fognak föl [semmit].

88. A küldött azonban, s azok, akik vele együtt hisznek, harcba szállnak javaikkal és személyükkel. Nekik jó dolgok jutnak osztályrészül, és ők azok, akik boldogulnak.

89. Allah kerteket készített elő nekik, amelyek alatt patakok folynak, s örökkön ott fognak időzni. Nagy diadal lesz ez.

90. És a beduinok között azok, akik mentségeket hoztak föl, eljöttek, hogy engedély adassék nékik [az otthonmaradásra]. Akik hazudtak Allahnak és a küldöttének, azok otthonmaradtak. Akik hitetlenek közöttük, azokat fájdalmas büntetés fogja sújtani.

91. Nem lehet fölróni, [ha otthonmaradnak] sem a gyengéknek, sem a betegeknek, sem azoknak, akiknek nincs miből adakozniok, ha őszintén járnak el Allah és a küldötte iránt. A jóravalókkal szemben nincs útja [a szemrehányásnak]. Allah megbocsátó és bölcs.

92. Azoknak sem [lehet semmit felróni], akiknek, amikor eljöttek hozzád, hogy lásd el őket hátasállattal, te azt mondtad: "Nincs miből ellátnom benneteket hátasállattal." Akkor ők visszafordultak, miközben elöntötte a szemüket a könny azért, hogy nincs semmijük, amit hozzájárulásként adhatnának.

93. A [szemrehányásnak] azok ellen van útja, akik engedélyt kérnek tőled [hogy otthonmaradhassanak], holott ők gazdagok. Kedvükre volt az, hogy a hátramaradt [harcképtelenekkel] legyenek együtt. Allah lepecsételte a szívüket, ezért nincs nékik tudásuk.

94. Mentegetőzni fognak előttetek, miután visszatértek [a hadjáratból] hozzájuk. Mondd: "Ne mentegetőzzetek! Nem fogunk hinni nektek! Allah hírt adott nekünk [egyről-másról], ami rólatok járja. Allah látni fogja a ti munkálkodásotokat, és a küldött [is]. Aztán majd a rejtett és a látható dolgok tudója elé vitettek. És akkor majd közölni fogja veletek, hogy [az evilágon] mit cselekedtetek."

95. Mentegetőznek majd nektek Allahra, amikor visszatértek [a hadjáratból] hozzájuk, hogy forduljatok el tőlük [s ne vonjátok kérdőre őket]! Forduljatok [csak] el tőlük! Bizony ők [maguk a] tisztátalanság! Gyehenna lesz a lakhelyük, fizetségül azért, amire szert tettek.

96. Ők megesküsznek nektek, hogy elégedettek legyetek velük. Ám, ha elégedettek vagytok [is], Allah nem elégedett a bűnös néppel.

97. A beduinok még megátalkodottabbak a hitetlenségben és a képmutatásban [mint a letelepedettek] és méginkább hajlamosak arra, hogy ne vegyék tudomásul azokat a [határt szabó] előírásokat, amelyeket Allah küldött le az ö küldöttének. Allah [mindenek] tudója és bölcs.

98. És a beduinok között vannak olyanok, akik a hozzájárulást [Allah útján] adósságnak tekintik, és lesik, hogy mikor fordul rosszra a sorsotok. Az ő sorsuk fordul [azonban] rosszra! Allah [mindent] hall és tud.

99. Ám olyanok [is] vannak a beduinok között, akik hisznek Allahban és a Végső Napban és [akik] a hozzájárulást [Allah útján] és a küldött imáit felajánlásnak tekintik, amely Allah közelségébe visz. Hát vajon nem felajánlás-e az, ami Allah közelségébe viszi őket? Allah bebocsátja majd őket a könyörületességébe. Allah megbocsátó és könyörületes.

100. Akik elsőként értek be a célba: azok, akik elvégezték a higrát (muhagirun) és az anşar, és akik követték őket jócselekedeteket téve [?] (bi-ihşanin) -azokban tetszését leli majd Allah és ők is tetszésüket lelik benne. Előkészített nektek kerteket, amelyek alatt patakok folynak, és örökkön ott fognak időzni. Nagy diadal lesz ez.

101. A beduinok között, akik körülöttetek [nomadizálnak] és Medina lakói között [is] vannak képmutatók - [olyanok], akik megmakacsolták magukat a képmutatásban. Vajon nem ismered őket? Mi ismerjük őket. Kétszeresen fogjuk megbüntetni őket. Aztán szörnyű büntetésnek fognak átadatni.

102. [Vannak közöttük] mások, akik beismerték bűneiket. Ők helyes cselekedetet vegyítettek más rosszal. Allah talán kiengesztelődve fordul feléjük. Allah megbocsátó és könyörületes.

103. Vegyél javaikból şadaqát, hogy tisztátalanságukat megszüntesd (tutahhira-hum) és [a vétkeiktől] megtisztítsd őket (tuzakki-him) azzal. És imádkozz érettük! Az imádságod talán megnyugtatás lesz nékik. Allah [mindent] hall és tud.

104. Vajon nem tudják, hogy Allah olyan, aki elfogadja szolgái megbánását, és [hogy ő] átveszi a şadaqát, és Allah a kiengesztelődő és a könyörületes?

105. Mondd: "Cselekedjetek! Allah látni fogja a ti munkálkodásotokat és a küldött és a hívők [szintén]. Azután majd a rejtett és a látható dolgok tudója elé vitettek. És akkor ő majd közölni fogja veletek, hogy [az evilágon] mit cselekedtetek."

106. Másoknak pedig várniok kell Allah döntéseire. Vagy megbünteti őket, vagy kiengesztelődve fordul feléjük. Allah [mindent] tud és bölcs.

107. Ami pedig azokat illeti, akik mecsetet emeltek szembeszegülésből és hitetlenségből, és hogy széthúzást szítsanak a hívők között, és hogy megfigyelő állomása legyen azoknak, akik korábban háborút viseltek Allah és a küldött ellen és [akik] bizonyosan megesküsznek [hogy]: "Mi csak a legjobbat akartuk", de Allah tanúsítja, hogy bizony hazugok ők -

108. soha ne állj föl abban [istentiszteletre]! Az a mecset, amely az első naptól kezdve az istenfélelemre alapíttatott, méltóbb arra, hogy ott állj fel [az istentiszteletre]. Ott olyan férfiak vannak, akik meg szeretnének tisztulni. És Allah szereti a megtisztulókat.

109. Vajon ki a jobb? - az-e, aki az istenfélelemre és [Allah] tetszésére alapozta az építményét, vagy az, aki egy vízmosta, omlásra kész homokpad szélére alapozta az építményét, amely vele együtt a gyehenna tüzébe omlik? Allah nem vezeti a vétkes népet.

1. Az építmény, melyet emeltek, meg nem szűnő kétség lesz a szívükben, ha csak meg nem szakad a szívük. Allah [mindenek] tudója és bölcs.

111. Allah megvásárolta a hívőktől az ő személyüket és javaikat, mivel övék lesz [majdan] a Paradicsom. Harcolniok kell hát Allah útján, és ölnek és megöletnek. Ígéret [ez], amely őt terheli [s amely] igazság gyanánt [hirdettetett ki] a Tórában és az Evangéliumban és a Koránban. És ki az, aki Allahnál jobban betartja a megállapodást? Örvendjetek hát a vásárnak, amelyet vele kötöttetek! Nagy diadal az!

112. Akik készek a megbánásra, [Allahot] szolgálják, [őt] magasztalják, ájtatos gyakorlatoknak vetik alá magukat, akik [az istentiszteleten] meghajolnak és földreborulnak, akik megparancsolják azt, ami helyénvaló, és megtiltják azt, ami elvetendő, és akik betartják Allah [határt szabó] előírásait, [azok az igazi hivők]! Hirdess jó hírt e hívőknek!

113. A prófétának és a hívőknek nem szabad bocsánatot kérniök a pogányok számára, - még akkor sem, ha rokonokról lenne szó - miután nyilvánvaló lett számukra, hogy a Pokolra kárhozottak ők.

114. Midőn Ábrahám bocsánatot kért apja számára, az csupán egy ígéret miatt történt, amelyet [korábban] tett neki. Miután nyilvánvalóvá vált számára, hogy ő Allah ellensége, megtagadta őt. Ábrahám bizony együttérző és elnéző [volt].

115. Képtelenség, hogy Allah tévútra vigyen egy népet, miután [már] az igaz útra vezette őket, amíg meg nem magyarázza nekik, hogy mit féljenek. Allah minden dolog tudója.

116. Allahé az egek és a föld királysága. Ő kelt életre és ő küld halálba. Allahon kívül nincs sem védelmezőtök, sem segítőtök.

117. Allah megengesztelődve fordult korábban a prófétához és a muhagirunhoz és az anşarhoz, akik követték őt a szorongattatás órájában, amiután egy részüknek a szívébe már-már ferdeség költözött. Ezután kegyesen fordult hozzájuk. Bizony, ő jóságos és könyörületes irántuk.

118. És [megengesztelődve fordult] ahhoz a háromhoz [is], akik hátrahagyattak - addig, amíg bármilyen tágas is [különben], szűk lett nekik a föld és összeszorult a szívük, és úgy vélték, hogy nincs menedék Allahtól, csak nála. Aztán megengesztelődve fordult hozzájuk, hogy ők [is] megbánással fodulhassanak [felé]. Allah a kiengesztelődő és a könyörületes.

119. Ti hivők! Féljétek Allahot, és tartozzatok az igazmondók közé!

1. Medina lakóinak és a körülöttük [sátorozó] beduinoknak nem lett volna szabad Allah küldötte mögött hátramaradniok, és nem lett volna szabad életüket többre tartaniok az övénél. Azért [nem], mivel nem szenvednek Allah útján sem szomjúságot, sem fáradtságot, sem pedig éhséget és nem tesznek egyetlen lépést sem, amely a hitetlen haragvasat idézte volna föl, és nem én őket az ellenségtől semmi rossz anélkül, hogy kegyes cselekedet gyanánt föl ne íratna az nékik. Bizony, Allah nem veszejti el a jóravalók fizetségét.

121. És nem adnak hozzájárulást, sem kicsit, sem nagyot, és nem vágnak keresztül egy wadin sem anélkül, hogy föl ne íratna az nékik, azért, hogy Allah a legjobb cselekedeteiket fizesse meg.

122. És nem kellett volna a hívőknek mind [Medinába?] vonulniok! Miért nem vonult [Medinába] minden csoportjukból egy csapat, hogy okuljanak a vallásban és inthessék népüket, miután visszatérnek? Talán így óvakodnának.

123. Ti hivők! Harcoljatok azok ellen a hitetlenek ellen, akik a szomszédságotokban vannak, hadd érezzék a keménységeteket. Tudnotok kell, hogy Allah az istenfélőkkel van!

124. s amikor leküldetik egy szóra, akadnak közöttük olyanok, akik azt mondják: "Melyikőtöket gyarapította ez hitében?" Ami a hívőket illeti, őket gyarapította hitükben, és ők örvendeznek [ezen].

125. Ami pedig azokat illeti, akiknek a szíve beteg, azoknak fokozza a tisztátalanságát, és úgy halnak ők meg, hogy hitetlenségükben megátalkodnak.

126. Vajon nem látják-e, hogy minden évben egyszer, vagy kétszer megpróbáltatnak? Utána azonban nem fordulnak megbánással [Allahhoz] és nem hajlanak az intő szóra.

127. És amikor leküldetik egy szúra, egymásra néznek, [mintha mondanák]:"Vajon lát benneteket valaki?" Aztán félrefordulnak. Elfordította Allah a szívüket, mivel olyan nép ez, amely nem ért [semmit].

128. Eljött immár hozzátok egy küldött magatok közül. Keserves néki, ha valami baj ér benneteket; tiértetek aggódik s a hivők iránt jóságos és könyörületes.

129. És ha elfordulnak, akkor mondd: "Teljesen elegendő nekem Allah. Nincs más isten rajta kívül. Reá hagyatkoztam. Ő a fenséges trón Ura."

 

85. Szura A csillagképek (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. S az ég, mi a csillagképet hordja,
2. S a Beigért Nap.
3. S a tanu, s az mit tanusít,
4. Hát megölettettek gazdái az ároknak
5. Mi a felszított tűzé,
6. Midőn ők arra ültek,
7. S ők tanui lettek annak, mit a hívőkkel tettek.
8. S azok nem bírtak ellenük (semmivel), csak
    hogy hittek Allahban, a Nagyszerűben, a Magasz-
    tosban,
9. Akié Tejhatalmúsága az egeknek, s a földnek.
    S Allah mindenre Tanu.
10. Íme! Azok, kik megkisértették a hívő férfiakat,
     s asszonyokat, majd nem vallottak bűnbánatot,
     hát nékik a Pokol szenvedése, s nékik az égés
     szenvedése.
11. Lám! Azok, kik hittek, s jókat cselekedtek, hát
     nékik a Mennyek, mi alatt folyók futnak. Ez hát
     a nagy győzelem.
12. Lám! Urad fenyítése bizony szigorú.
13. Íme! Ő az Ki elindít, majd megismétel,
14. S Őő a Megbocsájtó, a Szerető,
15. A Dicsőséges Trónus Birtokosa,
16. Megtevője annak, mit Ő akar.
17. Eljőve-é hozzád története a hadnak
18. Mi a Fáraóé, s Thamud (törzsének)?
19. Mi több, kik hitetlenek tagadásban élnek,
20. S Allah mögülük körbeveszi őket.
21. Mi több, ez a Dicsőséges Korán
22. A megőrzött lapon.

 

86. Szura Az esthajnal csillag* (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Az ég, s az Esthajnal Csillag,
2. - S mi ért le hozzád, mi az Esthajnal Csillag? -
3. Az átható Csillag!
4. S minden (emberi) lelken egy őriz?.
5. Hát hadd nézze az ember miből teremtetett.
6. Hát Ő a kiözönlő vízből teremtetett,
7. Mi az ágyékok, s bordák közül tör elő.
8. Lám! Ő bizony annak visszatérítésére képes
9. A Napon, midőn megpróbáltatnak a titkok.
10. S nincs számára er?, sem pártfogó.
11. Az ég, mi a visszatér? esőt adja,
12. S a föld, mi megrepedezik (a növények midőn kelnek),
13. Lám! Ez bizony a meggyőző szó,
14. S ez nem tréfa.
15. Íme! Ők ármányt szőnek (ellened, Ó, Muhammad).
16. Hát Én (is) ármányt szövök (ellenük).
17. Hát kiméld meg a hitetleneket, s kiméld őket
     még egy ideig.
*A szó eredeti arab jelentése: a kopogtató.

 

87. Szura A Magasságos (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Dicsőítsd Urad, a Magasságos nevét,
2. Ki megteremt, elrendez,
3. Ki kimér, s utat mutat,
4. Ki előhozza a legelőt,
5. Majd megteszi azt sárgás tarlóvá.
6. Mi olvasásra bírunk téged (Ó, Muhammad), hát
    ne felejtsd el,
7. Csak mit Allah akar. Íme! Ő tudja azt mi kitakart,
    s mi elfedett.
8. S Mi könnyűvé tesszük néked (utad, egészen a)
   könnyűségig.
9. Hát emlékezz meg (ó, ember), hogy használ az
    Emlékeztető.
10. Emlékezni fog, ki fél,
11. S rá sem hederít a szerencsétlen,
12. Ki a nagy tűzre véttetik,
13. Hol ő nem múlik ki, s nem is él,
14. Bizony az boldogul, ki gyarapszik,
15. S megemlékszik Ura nevéről, s imádkozik.
16. Hanem ti az evilági életet kedvelitek jobban,
17. S a Túlvilág jobb, s maradandóbb.
18. Lám! Ez hát mi a megelőző tekercseken,
19. Ábrahám és Mózes tekercsein.

 

88. Szura A megsemmisülés (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Eljött-é hozzád híre a Megsemmisülésnek?
2. Ezen a Napon az arcok megalázkodók,
3. Dolgosak, kimerültek,
4. Megperzselődöttek az égő tűzön,
5. A szomjak fortyogó patakból oltatnak,
6. S nincs nékik étkük, csak a keserű szúrós gyü-
    mölcsből,
7. Mi nem táplál, s nem segít az éhségen.
8. S ezen a Napon (más) arcok nyugodtak,
9. Igyekvésük végett megelégedettek
10. A magasságos Menyországban,
11. Hol nem hallanak rest beszédet,
12. Hol az előbuggyanó patak,
13. Hol a nyoszolyák emeltettek,
14. S a serlegek (kézbe) helyezettek,
15. S a vánkosok rendbe szedettek,
16. S a selyemszőnyegek kiterítettek.
17. Hát nem nézik-é a tevecsordát, hogyan teremtett?
18. S az eget, hogyan emeltetett?
19. S a hegyeket, hogyan állítattak fel?
20. S a földet, hogyan tárulkoztatott az ki?
21. Hát emlékezz (meg róluk), miáltal tenéked
     azok emlékeztetők,
22. S te nem bírsz rajtuk befolyással.
23. Hanem ki elfordul, s tagad,
24. Hát az Allah a legnagyobb szenvedéssel bünteti.
25. Lám! Hozzánk (vezet) az ő jövetelük,
26. Majd lám! Rajtunk áll az ő számvetésük.

 

89. Szura A virradat (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. S a virradat,
2. S a tíz éjszaka, *
3. S a Páros és Páratlan,
4. S az éj, midőn leszáll,
5. Hát ebben-é az eskü annak, ki gondolkodik?
6. Hát nem látád-é hogyan tett Allah Aád (törzsével),
7. S a sokoszlopos Iram-mal,
8. Amilyen nem teremtetett a földön,
9. S Thamud törzsével, kik a követ zúztak a völgyben,
10. S a Fáraóval, a hatalom birtokosával,
11. S (azokkal), kik fellázadtak (Allahhal szemben)
     a földön,
12. S felszaporíták azon a rontást?
13. Hát kitölté Urad rajtuk büntetésének veszedelmét.
14. Lám! Urad az Éber.
15. S hanem az ember, midőn az ő Ura megpróbálja őt
     az Ő megtisztelésével, s kegyével Őhozzá, hát
     mondja: Uram megtisztel engem.
16. S hanem midőn Ő megpróbálja azt, az Ő gondos-
     kodásának megvonásával, hát mondja: Uram sem-
     mibe vesz engem.
17. Mi több, hanem ti nem tartjátok tiszteletben
     az árvát,
18. S nem siettek táplálni a nélkülözőt,
19. S felélitek az örökséget mohó falánksággal,
20. S szeretitek a vagyont bő szeretettel.
21. Mi több, midőn felőrölve őrölvén őröltetik fel
     a föld,
22. S eljő hozzád Urad, s az angyalok sor sor után,
23. Hát elhozatik ezen a Napon a Pokol. Ezen a
     Napon emlékezni fog az ember, s hogyan hát az
     ő emlékezése?
24. Mondja: Ó, bár megelőlegeztem volna életemet!
25. S ezen a Napon senki sem büntet úgy, (mint)
     az Ő büntetése!
26. S nem kötöz meg senki sem úgy, (mint) az Ő
     kötözése!
27. S Óh! Te nyugodt lélek!
28. Térj vissza Uradhoz megelégedvén a megelégedésben!
29. S térj be te az Én szolgálóim közt!
30. S térj be az Én kertembe!
*A zarándoklás havában.

 

90. Szura A város (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Mi több, esküszöm erre a városra -
2. S te lakosa vagy ezen városnak -
3. S a nemzőre, s arra mit nemzett,
4. Hogy bizony Mi az embert légben teremténk:
5. Számítja-é, hogy nincsen felette bírása senkinek?
6. S mondja: Roppant vagyont elpusztítottam:
7. Számítja-é, hogy nem látja őt senki?
8. Hát nem tevénk-é meg Mi néki a két szemet,
9. S nyelvet, s a két ajkat,
10. S vezeténk el őt a válaszúthoz?
11. S ő meg sem kisérlé a Felemelkedést -
12. S mi ért le hozzád, mi a Felemelkedés! -
13. (Az pedig, hogy) rabszolgát felszabadítani,
14. Avagy táplálni az éhinség napján
15. A vérrokon árvát,
16. Avagy a gyötrődő szegényt,
17. Majd azok közt lenni, kik hisznek, s egymást
     állhatatosságra intik, s kik egymást kegye-
     lemre intik.
18. Ezek a jobbfelől (állítottak) követői.
19. S kik megtagadják a Mi kinyilatkoztatásainkat,
     hát ők a balfelől (állítottak) követői.
20. Rajtuk tűz a fedél.

 

91. Szura A nap (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. S a nap, s annak tündöklése,
2. S a hold, midőn az Ő nyomában jár,
3. S a nappal, midőn megnyilvánítja azt,
4. S az éj, midőn elborítja azt,
5. S az ég, s Ő, Ki megépíti azt
6. S a föld, s Ő, Ki kitárá azt,
7. S a lélek, s Ő, Ki elrendezé azt,
8. S rábírá arra annak gyarlóságát, s erényét.
9. Bizony boldogul, ki gyarapítja azt,
10. S bizony elbukik, ki satnyává teszi azt.
11. Thamud (törzse) meghazudtolá (az Igét)
      fellázadásában.
12. Midőn annak leghitványabbja kifakadott,
13. S Allah küldötte mondá nékik: Ez Allah teve-
     tehene, hát itassátok meg azt!
14. S ők meghazudtolák Őt, s megbéníták azt, hát
     kínokat hozott reájuk Uruk az ő vétkeik által,
     s a földdel tette egyenlővé (településüket).
15. S Ő nem fél annak beteljesülésétől.

 

92. Szura Az éj (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Az éj, midőn beborít,
2. S a nappal, midőn ragyog,
3. S Ő, Ki megteremté a férfit és a nőt,
4. Lám! Igyekezetetek szertefoszlott.
5. S hanem ki ad, s őrizkedik,
6. S hiszi a jót,
7. Hát Mi könnyüvé tesszük néki az utat a könnyű-
    séghez.
8. S hanem ki fösvény, s magát függetleníti,
9. S meghazudtolja a jót,
10. Hát Mi könnyűvé tesszük néki az utat a hányatta-
     táshoz,
11. S nem segít rajta vagyona, midőn elpusztul.
12. Íme! Rajtunk áll az útmutatás,
13. S lám! Miénk a jövő, s a múlt.
14. Hát Én figyelmeztettelek titeket a lobogó tűzzel,
15. Hol nem perzselődik más, csak a leghitványabb,
16. Ki tagad, s elfordul.
17. S messzi ettől az, ki őrizkedett,
18. Ki vagyonát adja, s gyarapszik,
19. S nem vár senkinek sem kegye Őnála viszonzásra,
20. Ha csak nem vágyván, (hogy kielégítse) Urának,
     a Magasságosnak Célját.
21. Ő bizony a megelégedett.

 

93. Szura A pirkadás (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. S a pirkadás,
2. S az éj, midőn lecsendesül,
3. Nem hagy el téged Urad, s nem is gyűlöl,
4. S ami eljövend jobb néked, mint mi elmúlt,
5. S Urad adni fog néked, s megelégedsz.
6. Hát Ő nem árvaként lelt-é rád, s megóvott?
7. S eltévelyedettként lelt rád, s utat mutatott?
8. S szűkölködőként lelt rád, s meggazdagított?
9. S hanem az árva ne sanyargasson,
10. S hanem a koldus ne űzzön el,
11. S hanem Urad kegyéből, hát szónokolj.

 

94. Szura A vigasz (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Hát nem tágítánk-é Mi ki néked kebeled,
2. S vevénk le rólad terhed,
3. Mi görnyeszté hátad,
4. S emelénk fel néked emléked?
5. S lám! Az inséggel jár a megkönnyebbülés,
6. Lám! Az inséggel jár a megkönnyebbülés.
7. S midőn megkönnyebbültél, hát vesződj (tovább),
8. S Uradra meg vágyj!

 

95. Szura A füge (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. A füge, s az oliva,
2. S a Sinai hegy,
3. S ez a biztossá tett föld,
4. Mert bizony Mi megteremténk az embert a leg-
    szebb termetben,
5. Majd Mi visszaveténk őt a mélységek mélységébe,
6. Csak azokat nem, kik hisznek, jókat cselekednek,
    s hát nékik a kiapadhatatlan bér.
7. S ki az, ki meghazudtol téged ezután az ítéletről?
8. Hát nem Allah-é a Bírák Legítélőbbike?

 

96. Szura Az alvadék (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Olvasd: Urad nevében, Aki megteremt,
2. S megteremté az embert az alvadékból.
3. Olvasd: S Urad a Legnemesebb,
4. Ki a tollal tanít,
5. S megtanítja az embert arra, mit nem tudott.
6. Mi több, az ember zendülő,
7. S magát függetlenek véli!
8. Lám! Uradhoz vezet a visszaút.
9. Látád-é azt, ki véget parancsolt
10. A szolgálónak, midőn imádkozott?
11. Látád-é (ezt), ha ő az Útmutatásra (bízza magát),
12. Avagy elrendeli (magának) az őrizkedést?
13. Látád-é (ezt), ha ő meghazudtolja (az Útmutatást),
     s elfordul?
14. Nem tudja-é, hogy Allah látja?
15. Mi több, ha ő nem vet véget (saját cselekedetének),
     hát Mi
     üstökön ragadjuk őt -
16. A hazugság, s vétség üstökén -,
17. S hadd hívja az ő csatlósát!
18. Mi a Pokol őrizőit hívjuk.
19. Mi több, ne engedelmeskedj néki! S hanem borulj
     le, s közeledj.

 

97. Szura Az elrendelés (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Íme! Mi az Elrendelés Éjszakáján bocsájtánk le
    azt.
2. S mi ért le hozzád, mi az Elrendelés Éjszakája?
3. Az Elrendelés Éjszakája jobb, mint ezer hónap.
4. Az angyalok, s a Lélek bocsájtanak le azon
    minden elrendelést Uruk engedelmével.
5. Békesség az, egészen a hajnal hasadtáig.

 

98. Szura A bizonyság (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Azok, kik az Írás Népe közül tagadnak, s a bál-
    ványimádók, (hát ők) nem hagyhatnak fel (az
    eltévelyedéssel) addig, míg el nem jő hozzájuk
    a bizonyság,
2. Egy küldött Allahtól, ki olvassa nékik a megszep-
    lőtelenített lapokat,
3. S azon a helyénvaló írásokat.
4. S nem oszlottak meg azok, kiknek megadatott
    az Írás, csak miután eljőve hozzájuk a bizony-
    ság.
5. S nem parancsoltatott meg nékik más, minthogy
    szolgálják Allahot, szeplőtelenné tevé Néki
    a hitvallást nyíltsággal, tartsák meg az imát,
    s adjanak kötelező alamizsnát. Ez hát a
    helyénvaló hitvallás.
6. Lám! Kik az Írás Népe közül tagadnak, s a
    bálványimádók, (hát ők) a Pokol tüzén, s itt
    ők örökkévalók.
    Ezek hát ők, a lények legocsmányabbjai.
7. Lám! Kik hisznek, s jókat cselekednek, hát ők a
    lények legjobbjai.
8. Az ő viszonzásuk Uruknál: Éden kertjei, mi alatt
    folyók futnak, s ebben ők halhatatlanok mind-
    örökké. Megelégszik vélük Allah, s ők is meg-
    elégszenek Véle. Ez hát annak, ki Urát féli.

 

99. Szura A földrengés  (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Midőn megrázkódtatá a földet annak rengése,
2. S kiborítá a föld az ő terhét,
3. S az ember mondja: Mi van véle?
4. Ezen a Napon az elbeszéli krónikáját,
5. Miáltal Urad sugall reá.
6. Ezen a Napon előállítatnak az emberek szétszórt
    csoportokban, hogy tetteiket megmutassák nékik.
7. S ki egy szemernyi jót tesz, hát meglátja azt,
8. S ki egy szemernyi gyarlót tesz, hát meglátja azt

 

100. Szura A harci mének (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. A felhorkanó harci mének,
2. S a tűz kipattanó szikrái,
3. S reggeli portyák,
4. S azok nyomában porcsíkjaik,
5. Hát felőrölni véle az ellent.
6. Lám! Bizony az ember Urához háládatlan,
7. S íme! Ő erre bizony tanu.
8. S lám! Ő a jó szeretetében szilárd.
9. Hát nem tudja-é, hogy midőn kiboríttatnak mik a
    sirokban,
10. S kideríttetnek mik a kebelekben,
11. Hát ezen a Napon őróluk Uruk Értesült!

 

101. Szura A veszedelem (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. A veszedelem!
2. Mi a Veszedelem?
3. S mi ért le hozzád, mi a Veszedelem!
4. A Napon, midőn az emberek, akár a népes pillan-
   górajok,
5. S a hegyek akár a kártolt gyapjú.
6. S hanem kinek mérlege nehéznek találtatik,
7. Hát ő a megelégedett életben.
8. S hanem kinek mérlege könnyűnek találtatik,
9. Hát az ő anyja az Éhes.
10. S mi ért le hozzád ki ő (az anya)?
11. A tomboló tűz.ú

 

102. Szura Az elszaporodás (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében


1. Elvon titeket az elszaporodás,
2. Mígnem eljöttök a sírokba.
3. Mi több, meg fogjátok tudni!
4. Majd, mi több, meg fogjátok tudni!
5. Mi több, bizonyos tudással tudjátok meg!
6. Hát lássátok meg a Pokolt.
7. Majd, lássátok meg azt bizonyos szemmel.
8. Majd kérdőre vonattok ezen a Napon a gyönyörűségről.

 

103. Szura Az alkony (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. S az alkony,
2. Lám! Az ember az elveszésben,
3. Kivéve azok, kik hisznek, jókat cselekednek, az
   igazra intik egymást, s az állhatatosságra intik
   egymást.

 

104. Szura A becsmérlő (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Jaj minden gyalázó becsmérlőre,
2. Ki vagyont gyűjt, s rendezgeti azt,
3. Ő úgy számítja, hogy vagyona halhatatlanná teszi őt.
4. Mi több, ő az Emésztőbe véttetik.
5. S mi ért le hozzád, mi az Emésztő?
6. (Ez) Allah felszított tüze,
7. Mi feltör a szivekre.
8. Lám! Az reájuk bezárul
9. Kinyújtott oszlopokban.

 

105. Szura Az elefánt (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Nem látád-é hogyan tett Urad az Elefánt gazdáival?
2. Hát nem tevé-é meg Ő fortélyukat az eltévelyedésbe,
3. S ellenük küldé a madarak raját,
4. Mik megszórák azokat égetett agyagkövekkel,
5. S megtevé őket akár a bekebelezett zöldtermény?

 

106. Szura Qureysh (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Qureysh megfékezésére,
2. Az ő megfékezésükre (indíttatjuk Mi útnak) a
    karavánokat télen és nyáron.
3. Hát hadd szolgálják ezen Ház Urát,
4. Aki táplálta őket az éhséggel szemben, s bizton-
    ságot nyújtott nékik a rettegéstől.

 

107. Szura A jóságok (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Láttad-é, ki meghazudtolá a hitvallást?
2. S ő az, ki magára hagyja az árvát,
3. S nem siet a szűkölködőtáplálására.
4. Hát jaj az imádkozóknak,
5. Kik imájukat semmibe vevők,
6. S kik maguk látva vannak,
7. S (mégis) megtagadják a jóságokat.

 

108. Szura A bőség (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Lám! Mi megadánk néked a bőséget,
2. Hát imádkozz, s áldozz.
3. Íme! A te sértegetőd az, ki ivadékok nélküli.

 

109. Szura A hitetlenek (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Mondd; Ó, hitetlenek!
2. Én nem szolgálom azt, mit ti szolgáltok,
3. S ti sem szolgáljátok azt, mit én szolgálok.
4. S én nem is fogom azt szolgálni, mit szolgáltok.
5. S ti sem fogjátok azt szolgálni, mit és szolgálok.
6. Tinéktek hitvallástok, s nékem hitvallásom.

 

110. Szura A pártfogás (Medinai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Midőn eljő Allah pártfogása, s a diadal,
2. S látod az embereket megtérni Allah hitvallá-
    sába seregestül,
3. Hát zengjed Urad Dicsőségét, s fordulj Hozzá
    bűnbocsánatért. Lám! Ő a Megenyhülő.

 

111. Szura A pálmarost (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Letörettetik Abu Lahab két keze, s ő maga is
    letörettetik.
2. Nem segít rajta vagyona, s az mit elnyert,
3. S ő a lángoló tűzön perzseltetik.
4. S az ő asszonya a rőzsehordó,
5. Hát az ő nyakában a kötél pálmarostból.

 

112. Szura Az egyesülés (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Mondd: Ő, Allah, az Egyetlen!
2. Allah, Kihez örökké Esdekelnek!
3. Ő nem nemez, s nem is nemeztetett.
4. S nincs Néki hasonmása senki sem.

 

113. Szura A hajnalhasadás (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Mondd: Menedéket keresek a Hajnalhasadás Urában
2. A gonosztól, mit Ő teremtett,
3. A sötétség gonoszától, midőn az beáll,
4. S gonoszától a csomókra fújóknak, *
5. S az irigy gonoszától, midőn az irigy.
*(Az Arab világ boszorkányai úgy átkoztak, hogy kötélre kötött csomókra fújtak közben.)

 

114. Szura Az emberek (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében

1. Mondd: Menedéket keresek az emberek Urában,
2. Az emberek Királyában,
3. Az emberek Istenében
4. Az alattomos sugdolódzó gonoszától,
5. Ki az emberek kebelében súg-búg
6. A dzsinnekről és emberekről.