Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Buda Ferenc
KIMONDOTT SZÓ - KILŐTT NYÍL
Török népek szólásai és közmondásai
Terebess Kiadó, Budapest, 1998
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

 

KIRGIZ KÖZMONDÁSOK

Eb dühét farka mutatja, ló dühét füle mutatja.

Hegyet, követ víz rongál, embereket szó rongál.

Fej hasad süvegben, kéz törik kesztyűben.

Öklelős tehénnek Isten nem ád szarvat.

Ember a foltját belül hordja, állat a foltját kívül hordja.

Bolond barátnál jobb a bölcs ellenség.

Sok juhász között pogányan vész a juh.

Vízmosta árokban víz folyik.

Ész a főben, érc a kőben.

Ló a férfi szárnya.

Mitsem hatan egy apától, inkább ketten egy anyától.

Hat asszony ha siratni indul, mind a maga bánatát mondja.

Szűzkancából a szükség poroszkát parancsol.

Serkéből mászik tetű a fejre.

Gazdag a barmával, szegény a karjával.

Szegény a lelkét félti, gazdag a vagyonát félti.

A ballagó halad, a nyargaló marad.

Arany láttán angyal is letér az útról.

Bika híján tinó a bíró.

Mezei munkáról házban ne határozz.

A kést magadba szúrd, ha nem fáj, hát másba szúrd.

Csikós a kantárhoz, sarlós a kalászhoz.

Jóból ha rossz ered – vereség, rosszból ha jó ered – nyereség.

Ne félj a tükrös őszi jégtől, félj a sáros tavaszi jégtől.

Zöld kifakul, zsenge felnő.

Az árva a köldökét is maga vágja.

A hős a haló helyére is nevetve indul.

Elveszett késnek arany a nyele.

Elesett fölé ököl emelkedik.

Kedves szóra kígyó is kijő a lyukból.

Míg a balta emelkedik – pihen a tuskó.

Jó ember szava követ lágyít, rossz ember szava fejet fájdít.

Ha a szemfedő ingyen van – meg kell halni.

Menyasszonyt jöttekor, vénasszonyt holtakor nézzed.

Köntös sara kimosva tisztul, lélek sara kimondva tisztul.

Hitvány asszony ha fejet nem mos, a tetűt okolja.

Tanús szó – törvényes feleség.

Jóbarát szava éles, ellenség szava édes.

Kire a nap tekint, nem árt a fagy annak.

Az érkező – öröm, a távozó – gyötrelem.

Erős ha megfeszül – erőre kap, erőtlen ha megfeszül – beleszakad.

Nem válik lúd a varjúból, ha gágogva száll is.

Asszony ha nyafogva szól is, lánnyá nem válik.

A szárnyon szálló is farkára ereszkedik.

Magtalan legénynek meddő feleség jut.

Illemtudó ember nem fagy meg – csak reszket.

Kavics ha nincs, kőszikla sincs.

Mitsem hogy tétlen állj, inkább ingyen dolgozz.

Csizmád ha szoros, házad nyugalmának mi haszna?

Szószegő embernél jobb a szállongó szél is.

Magad hogy föl ne bukj, másnak is világolj.

Fülemilét a mese nem táplálja.

Közel bár a könyököd, megharapni nem bírod.

Hitvány birkáról egy szál gyapjú is haszon.

Szél ha nem fúj, a fűszál feje sem ingadozik.

Kondérhoz közel korommal kenődsz be.

Útonálló feje az úton marad.

Jó ember jötte – nász, rossz ember jötte – gyász.

Két úr ha nász leszen, poroszkát cserél, két szegény ha nász leszen, tarisznyát cserél.

Házad gazdagságát költözéskor látod.

 

Vissza a Kimondott szó – kilőtt nyílba