Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Franyó Zoltán
HINDU EROTIKA

Terebess kiadó, Budapest, 1996

A könyv borítója
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár


TARTALOM

Előszó

A SZERELEM MŰVÉSZETE

AZ ÖLELÉSEK
1. Az érintő ölelés
2. A fúró ölelés
3. A dörzsölő ölelés
4. A szorító ölelés
5. A lián ölelés
6. A fáramászás
7. A „szezám és rizs”
8. A „tej és víz”
9. A comb-ölelés
10. A szeméremtájak ölelkezése
11. A keblek ölelkezése
12. A homlokok ölelkezése

A CSÓKOK
1. A kimért csók
2. A vonagló csók
3. A nyelv csók

A KARMOLÁS

A KOITUSZ ELMÉLETE

A FÉRFI NEMISZERVÉNEK LEÍRÁSA

A NŐ NEMISZERVÉNEK LEÍRÁSA


A KOITUSZ ISMERTETÉSE

1. a nemiszervek nagysága szerint
2. a szeretők vérmérséklete szerint
3. az idő szerint

A MENSTRUÁCIÓRÓL
Dinalapanika-Sukasaphati 44-ik meséje

A TITKOS TUDOMÁNY

Hajnövesztő és hajfestő szerek
A keblek növesztésére és szépítésére való szerek
A potencia fokozására alkalmas szerek
A hímvessző megnövesztésére alkalmas szerek
A sperma visszatartására alkalmas szerek
A női szeméremajk szépítésére szolgáló szerek
A vulva bővítésére és szűkítésére szolgáló szerek
A tulbő havifolyás megszüntetésére szolgáló szerek
A kimaradt havivérzés megindítására szolgáló szerek
A nő kielégülését előidéző szerek
A fogamzást meghiusító óvszerek
A termékenységet elősegítő szerek
Az elvetélést meggátló óvszerek
A magzatelhajtást elősegítő szerek
A szülés könnyítésére szolgáló szerek

A VARÁZSSZEREK RECEPTJE
1. A szenvedély felkeltésére szolgáló szemkenőcsök
2. Szerelmi porok
3. Bűvös kenőcsök

VARÁZSIGÉK
1. A Kamesvara-ige
2. A Camunda-ige
3. A Visvesvari-ige
4. A Padmini varázsigéje
5. A Citrini varázsigéje
6. A Saukhini varázsigéje
7. A Hastini varázsigéje

A MESTERSÉGES HÍMVESSZŐ

A SZORGALMAS HEDONISTA (Bodor Pál utószava)

 

ELŐSZÓ

Ez a könyv olyan intencióból jött létre, mely eleve kizárja, hogy az "erotika" szóra essék a hangsúly. A könyv fordítója és kiadója egy különös nép különös kultuszát akarja megértetni az európai olvasóval, azt a nekünk kétségtelenül idegen világot, melyben a legrafináltabb testi szerelem leplezetlen kultusza nem erkölcstelenség, hanem majdnem olyan szent vallásos megnyilatkozás, mint Buddha imádata.
Az ó-ind népeknél a páratlanul gazdag erotikus irodalom nem a léha és frivol bujálkodást szolgálja: legnagyobb erotikus írói és művei, mint Vatsyayana, a "Kámaszutra" szerzője, Amaru, a száz szerelmi vers lírikusa, Bartrihari a nemiség filozófusa és Dandin a szanszkrit nyelvű Boccaccio, nagyon távol állnak az európai "irodalom" silány pornografusaitól és még a legkényelmesebb dolgokról, helyzetekről, aktusokról is oly szemérmes áhítattal tudnak beszélni, ahogy csak egy keleti ember tud.
Azt a jelenséget, hogy a keleti népeknél általában az erotika nagyobb szerepet játszik, mint teszem Nyugat-Európában, azt nemcsak az éghajlati és vérmérsékleti viszonyok különbözőségével lehet magyarázni; hanem elsősorban azzal, hogy a földi és túlvilági élet, a testiség és a spiritualizmus, a tisztaság és a bűn fogalmainak egymáshoz való viszonya és metafizikai feszültsége Keleten egy egészen más ideológia síkjai közé projiciálódik, mint nálunk Nyugaton.
Ennek előrebocsájtása után hiszem, hogy ezt a könyvet senki sem a parázna motívumok mohó kíváncsiságával, a frivolitások iránt érzett éhséggel, az idegcsiklandozó aktusok fauni vigyorgásával veszi a kezébe, hanem azért, hogy egy régi, nagy kultúrájú, különös nép ismeretlen lelki életébe belelásson és olvasás közben párhuzamot vonjon magában az európai kultúra álszent romlottsága és a Kelet szűzies ártatlanságú szókimondása között.
Lehet, hogy itt-ott természetesen olyan fejezetek és kitételek is akadnak, melyek a sima, hazug és kendőzött társadalmi érintkezés világában szokatlanul hangzanak. Erre nézve az a megjegyzésem, hogy ez a könyv nem azoknak készült, akik - mint a káviárt és osztrigát - petyhüdt idegeik ingeréül élvezik, hanem azoknak, akik sikamlós megjegyzések és parázna grimaszok nélkül tudnak a testi szerelemről olvasni, gondolkodni és beszélni. Ezt a könyvet csak komoly kultúremberek kezébe szántam. A többiek nem érdekelnek.
FRANYÓ ZOLTÁN

 

A SZERELEM MŰVÉSZETE

A szanszkrit népek szerelmi szabályzata hatvannégy művészi fogást sorol fel, melyeket a szerelmeseknek alaposan meg kell tanulniok, mivel ezek a nemi életnek és a szeretkezésnek igen fontos alkatrészét képezik. Ez Pancala szerint a szerelem hatvannégy művészete, mely a Kámasutrá-ban is bennfoglaltatik.


Az enyelgések sorát
AZ ÖLELÉSEK

nyitják meg. Ezeket nagyjában két csoportra osztják: olyanokra, melyekkel a szerelmesek az egybekelés előtt és olyanokra, melyekkel az egybekelés után becézgetik egymást; az első esetre vonatkozik Vátsyáyana következő mondása:
"Azok, kik még nem keltek egybe, négyféle öleléssel fejezhetik ki szerelmi hajlandóságukat: az érintő (sprstaka), a fúró (viddhaka), a dörzsölő (udghrstaka) és a szorító (piditaka) öleléssel. Mindegyiknél már a nevében bennfoglaltatik a kivitel mineműsége."
Ratirahasya:*) "Mindenekelőtt a külső szeretkezés gyönyörét kell előkészíteni, ez pedig az ölelésekkel kezdődik. Aszerint, hogy a párzás játéka már lejátszódott-e vagy sem, ezek két csoportra oszlanak; (egészben véve azonban) tizenkétféle ölelést ismerünk."
Anangaranga: "Tapasztalt szerelmes kedvesével csak akkor közösül, mikor a mellék-(külső) élvezeteket már kimerítette. A tudósok első helyen az ölelést említik, melynek nyolcféle változata van. (A fentebb említett négyféle változat, s sprstaka stb. itt hiányzik.!)"
Pancasayaka: "A szerelmes férfi hajában koszorúval, pompás köntösben, pirosítótól ragyogó nyakkal, különféle ékszerekkel díszítve, felajzott szenvedéllyel, szájában illatos bétellel, fényes lámpákkal lépjen be a szerelem istenének hajlékába és szenvedélyes bujaságban mindenekelőtt öleléssel becézze szíve hölgyét. Először a vrksarudhaka (fáramászás) nevű ölelés, azután a latavestita (liánölelés) következik és hozzáértők számára hátra van még a jaghana (szeméremtájak ölelése), a viddhaka (fúró ölelés) és a urupaghuda (combölelés); továbbá az ölelés művésznőinél még a tilatandulá-t (szezám és rizs) is tekintetbe kell venni; előtte a ksira és nira-t (víz és tej), utána a lalatiká-t (homlokölelés) szokás gyakorolni.
Az ölelések egyes változatainak leírása is ebben a sorrendben történik.
*) A dőlt betűvel szedett nevek azoknak az erotikus műveknek címeit jelölik, melyekből szükségesnek tartottam idézeteket közölni. F. Z.

1. AZ ÉRINTŐ ÖLELÉS (SPRSTAKA)
Ratirahasya: " Ha a férfi nővel találkozván, más ürüggyel közeledik hozzá, úgy hogy testével a nő testéhez érjen, akkor a szerelem tudósai ezt érintő ölelésnek nevezik."

2. A FÚRÓ ÖLELÉS (VIDDHAKA)
Kandarpacudamani: "Ha a gazella-szemű nő négyszemközt, előtte álló vagy ülő szeretőjét, kit szívébe foglalt, kemény keblével (szinte) keresztülfúrja, miközben valamilyen tárgyat (közeléből) elvesz és az ifjú magához szorítja és fogva tartja, akkor ezt fúró ölelésnek nevezzük."
Pancasayaka: "Ha a nő szemét lehunyva, a szerelemtől elbűvölt barátját, ki előtte áll vagy ül, keblével keresztülfúrja, mely cselekedetnél voltaképpen ezek a tettesek (?), akkor ennek fúró ölelés a neve.

3. A DÖRZSÖLŐ ÖLELÉS (UDGHRSTAKA)
Kandarpacudamani: "Ha a szerelmesek kettesben a sötétben, a tömegben, vagy mikor az emberek már eltávoztak, lassan mendegélnek, miközben testük egymáshoz dörzsölődik, ezt a szakértők dörzsölő ölelésnek nevezik."
Ratirahasya: "Ha két szerelmes körmenetben stb. vagy sűrű sötétségben mendegél és eközben a két test hosszabb ideig érintkezik, akkor ez dörzsölő ölelésnek neveztetik."

4. A SZORÍTÓ ÖLELÉS (PIDITAKA)
Kandarpacudamani: "Ha egyik szerető a másikat a falhoz stb. szorítja, akkor ezt (a dörzsölő ölelést) a szerelem tudósai szorító ölelésnek hívják. Ez is kétféle lehet, mivel nyilvánvaló, hogy ölelés közben hol a férfi, hol a nő lehet a cselekvő fél"
Ratirahasya: "Ha ellenben egyik szerelmes a másikat (közben) a falhoz szorítja, annak szorító ölelés a neve."
Vatsyayana: "Ez a két utóbbi változata az ölelésnek olyan szerelmeseknél alkalmaztatik, kik egymás gondolatát már ismerik."
"A lián-ölelés (latavestitaka), a fáramászás (vrksadhirudhaka), szezám meg rizs (tilatandulaka) és tej meg víz (ksiranirakara): ez a közösülés idején gyakorlandó négyféle ölelés"
Jasodhara: "Az első két esetben, noha csak a nő lehet a kezdeményező (tehát úgy az egyik mint a másik cselekvő fél lehet), csak egyik lehet a cselekvő fél, mert az ő természetének felel meg; a másik kettőnél úgy a férfi mint a nő, mert bármelyikük kezdeményező lehet."

5. A LIÁN-ÖLELÉS (LATAVESTITAKA)
Kandarpacudamani: "Négyféle (ölelés lehet) párzás közben. Ha a nő szeretőjét lelkesen átfonja, mint a lián a sala-fát és arc-lótuszát lehajtja, hogy megcsókolja és, ha megint felemelte, ott egy darabig kitart, őt halk sit-hangjával elbűvölőn, miközben bájos pillantást vet reá, akkor ezt lián-ölelésnek hívják."
Anangaranga: "Ha a nő karcsú testének indáival a férfit átkarolja, mint folyondár a fatörzset, miközben a kéjes szenvedélytől halk sit-hangokat hallat, úgy ezt a szakértők lián-ölelésnek nevezik."

6. A FÁRAMÁSZÁS (VRKSADHIRUDHAKA)
Kandarpacudamani: "Ha a nő egyik lábával (szeretője) lábára lép, a másikat combjára helyezi, egyik karját a dereka köré fonja, a másik szép kar-indával vállát lenyomja és, hogy megcsókolhassa, felkúszik reá, miközben bensőjében halk turbékolást és sóhajokat hallat, akkor ezt a fáramászás nevével illetik."
Vatsyayana: "Mindkét ölelést állva gyakorolják és (Jasodhara szerint) az a rendeltetésük, hogy az érzékiséget még szenvedélyesebbé fokozzák."

7. A "SZEZÁM ÉS RIZS" (TILATANDULAKA)
Kandarpacudamani: "Most tapasztalataink alapján a "szezám és rizs" (ölelés) ismertetőjeleit soroljuk fel. Ha a két szerelmes fekvőhelyén a karok vagy combok váltogatásával öleli meg egymást, a szerelem tudósai ezt a fönti névvel illetik, a rendkívül bensőséges eggyéolvadás miatt.
Anangaranga: "Ha a szerelmesek egymást a karok és a szeméremtájak váltogatásával ölelik, akkor a bölcsek ezt a "szezám és rizs" névvel illetik."

8. A "TEJ ÉS VÍZ" (KSIRANIRA)
Kandarpacudamani: "Ha mindketten szenvedélytől elvakultan és testük sérülésére való tekintet nélkül ölelik meg egymást, akkor ezt a szerelem tankönyveiben a "tej és víz" ölelésének nevezik. Ha mindketten féktelen szenvedéllyel és anélkül, hogy testi sérülésekkel törődnének, valósággal beleágyazzák magukat egymás testébe, miközben a nő (a férfi) ölébe ül vagy az ágyon fekszik és arcát feléje fordítja, akkor ezt a szakemberek a "tej és víz" ölelésének nevezik."
Pancasayaka: "Ha a szerelmesek egymás ölében vagy az ágyon pihennek és az egyik (a másik) testébe akar behatolni, miközben (eddigi tartózkodó) magaviseletüket a szerelem mámorában levetik, akkor ezt az ölelést "tej és víz"-nek nevezik."
Suvarnanabha ezenkívül még négyféle ölelést sorol fel és aszerint osztályozza, hogy a szerető melyik testrésze dörzsölődik a párja megfelelő testrészével.
Ez a négyféle ölelés a következő: az urupaguhana (combok ölelkezése), a jaghanopaguhana (a nemi szervek ölelkezése), a stanalingana (keblek ölelkezése) és a lalatika (homlokok ölelkezése). Leírásukat itt közöljük:

9. A COMB-ÖLELÉS (URUPAGUHANA)
Kandarpacudamani: "A comb-ölelés akképpen történik, ha szerelmesek egyike a másiknak mindkét, vagy csak egyik combját a maga combjainak kapcsával teljes erejéből összeszorítja."
Pancasayaka: "Ha a férfi, kinek karcsú testét a szerelem istene egészen felkorbácsolta, a fiatal nő combjait a maga combjai közé szorítja, akkor ezt a legkiválóbb szakértők combölelésnek nevezik."

10. A SZEMÉREMTÁJAK ÖLELKEZÉSE (JOGHANOPAGUHANA)
Kandarpacudamani: "Ha a nő kibomló konttyal szeméremajkát erősen odaszorítja a férfi nemi szervéhez és hogy köröm- és fogjelekkel, ülésekkel és csókokkal illethesse, föléje kúszik, akkor ezt valóban a szeméremtájak ölelkezésének nevezik."
Pancasayaka: "Ha a nő kibomló ruhával és hajfonattal, karjai indáival szeretője csípő-vidékét erősen megszorítja és közben boldogan szürcsöli ajka italát, akkor ezt a szerelem mesterei határozottan a szeméremtájak ölelkezésének nevezik."

11. A KEBLEK ÖLELKEZÉSE (STANALINGANA)
Kandarpacudamani: "Ha a nő két keblével szeretője mellére ágyazza magát és (keblei) terhét ráveti, akkor ezt a tudósok a kebelpár-lótusz-ölelkezésnek hívják."
Ratirahasya: "Ha a nő szenvedélyes szerelmében szinte belefurakodik a férfi mellébe és az emlők terhét ráhelyezi, akkor ez a keblek ölelkezésének neveztetik."

12. A HOMLOKOK ÖLELKEZÉSE (LALATIKA)
Kandarpacudamani: "A homlokok ölelkezésének azt nevezik, ha (a nő) homlokát szeretője homlokához üti, miközben száját annak száj-lótuszára, szemét pedig annak szem-vizirózsájára nyomja."
Ratirahasya: "Ha a nő ajkát a férfi szemére nyomja, homlokát pedig a homlokához üti, akkor ez a homlokok ölelkezésének neveztetik."
Anangaranga: "Ha a szerelmes párok homlokukat, szemüket, arcukat, szájukat, szívüket és karjuk indáit a szenvedély őrületében némán egymáshoz szorítják, akkor ezt a kitűnő tudósok a homlokok ölelkezésének nevezik."


A CSÓKOK

Világszerte ismeretes, mondja Jasodhara, hogy csókolni bimbószerűen csücsörített ajakkal szokás. De hogy a mellett még miminden másra kell ügyelni, azt csak a szerelmesek tudják és Vatsyayana, ki az emberi test mindama pontjait felsorolja, melyeket csókolni szabad:
Kandarpacudamani: "Ajkat, szájüreget és vállakat, mellet, kebleket, homlokot, nyakat és orcát (szabad csókolni); Lata vidékének bennszülötteinél az a szokás, hogy a köldök alatti testrészt és a combok tövét is megcsókolják. A szenvedélynek és a helyi szokásoknak megfelelőn felsorolunk bizonyos helyeket, melyek a csókra alkalmasak; de Vatsyayana nyilatkozata szerint, ez nem mindenkire egyformán mérvadó."
Ratirahasya: "Szem, nyak, orca, foghús, szájüreg, keblek és homlok: így nevezik a csókra alkalmas helyeket; Lata lakói az országukban uralkodó szokás szerint szívesen szerzik meg maguknak azt a gyönyörűséget, melyet a szeméremtájak, a köldökvidék és a hónalj buzgó nyaldosása okoz."
Smaradipika: "A vállakon, a nyakon, az arcon, a köldökön, a csípőkön, a kebleken, továbbá a fül tövén és a nyakszirten virulhat ki a csók, melynek (eszerint) tizenkét helye van."

Most sorba vesszük, mondja Jasodhara, a csók különböző változatait, aszerint, hogy a sok-sok helyen hogy hajtjuk végre az ajk műveletét. Mivel a csók helyéül első helyen a száj jön tekintetbe, tehát mindenekelőtt ezt ismertetjük. Itt Vatsyayana, (főként) az alsó ajakra vonatkozólag, - mert ennek tevékenysége a legkiadósabb, - azt mondja:
"A leány-csók háromféle lehet: a kimért (nimitaka), a vonagló (sphuritaka) és a nyelv-csók (ghattitaka)." Itt a "leány" fogalma alá minden olyan nő beletartozik, ki még nem mutat hajlandóságot, bár (a férfi) már közösült vele. Ebben az esetben a nő a cselekvő fél. (A leány-csók tehát az, melyet a leány ad!)

1. A KIMÉRT* CSÓK (NIMITAKA).
Vatsyayana: "Ha a nő erőszakkal kényszerítve ajkát (szeretője) ajkára nyomja, anélkül azonban, hogy különös mozdulatokat csinálna vele, akkor ezt kimért csóknak (nimitaka) nevezik." A nő ildomosságból nem mozgatja ajkát, hogy a férfi ajkát elkapja vele. Ez a csók tehát csak olyannak látszik, mintha csók volna; innen a neve (Jasodhara).
Pancasayaka: "Ha a férfi ajkát erőszakkal kedvese ajkára tapasztja, ez azonban haragjában nem csókolja vissza, akkor ez a kimért csók nevét viseli."
*) Az angol fordító "the nominal kiss"-nek, Lamairesse "le nominal"-nak nevezi.

2. A VONAGLÓ CSÓK (SPHURITAKA).
Vatsyayana: "Ha a nő, nem nagyon buján, csak szelíden, a szájába dugott férfiajkat el akarja kapni, s eközben alsóajka megvonaglik, a felső azonban nem, akkor ez vonagló csóknak neveztetik."
Jasodhara kommentárja: "A szerelmes nő igyekszik úgy elkapni a férfi ajkát, mint a samagrahana-csóknál (lásd lejjebb!) de sokkal szemérmesebb, semhogy meg merné tenni. Tehát mit csinál? Csak az alsó ajkát mozgatja, de nem engedi, hogy a felső is vele mozogjon. Mert ha ezt megtenné, akkor ez nem volna más, mint a megvetett samagrahana-csók."
Kandarpacudamani: "Ha a nő ajkát úgy mozgatja, hogy a szájába dugott (férfi-) ajkat megfogja, de felsőajka közben mozdulatlanul maradjon, akkor ezt vonagló csóknak nevezik."
Anangaranga: "Ha a nő ajkát kedvese szájába dugja, miközben az alsóajkát csókolgatja, ő azonban nem szívja a férfi száját, akkor ennek vonagló csók a neve."

3. A NYELV-CSÓK (GHATTITAKA)
Vatsyayana: "Ha a nő szemét lehunyván és kezével (szeretője) szemét befogván, ajkát a szájába veszi és a nyelve hegyével belebök, akkor ezt nyelvcsóknak nevezik."
Jasodhara kommentárja: "Mivel a nő szégyenkezése még nem múlt el egészen, az ajka először csak egy kissé szorítja meg a férfi ajkát. Ha ez kihívón és merészen történnék, akkor ez nem volna más, mint a később ismertetendő samagrahana-csók. A nő befogja kedvese szemét, hogy az ne láthassa, miképpen kezdi a csókot."
Ratirahasya: "Ha a nő a szájába dugott férfiajkat gyengéden két ajka közé fogja és, miközben szeretője szemét befogja, nyelve hegyével belülről megcsiklandozza a száját, akkor ezt nyelv-csóknak nevezik."

Jasodhara szerint ezeket a csókokat előlről-hátra haladó sorrendben alkalmazzák. A Kámasutra ezután felsorolja a férfiak és nők között váltott csókok egyéb változatait, aszerint, ahogy' adják és kapják.
"A többi csókokat négyféleképpen osztályozhatjuk: az egyforma (sama), ferde (tiryak), bolygó (udbhranta) és tapadó (piditaka) csókok csoportjába." - Feltűnő, hogy Vatsyayana nem ismerteti közelebbről e négyféle csókot, tehát Jasodhara kommentárjaira vagyunk utalva. Ez a következőképen foglalkozik velük: A szájbimbóval ötféleképpen foghatjuk meg az alsó ajkat.


KARMOLÁS (NAKHACCHEDYA)

Miután a szerelmesek csókolózni kezdtek, hogy mihamarabb a fontosabbhoz, a párzáshoz térhessenek át, a karmolás különféle változatait fogjuk ismertetni.
Vatsyayana: "Ha a szenvedély fokozódott, következik a karmolás, mely dörzsölés által történik."
"A karmolás az első párzáskor, elutazás előtt, hazatéréskor szokott történni, továbbá olyankor, mikor a megbántott szerető kibékül vagy amikor részeg; a kevésbé tüzeseknél ritkábban fordul elő."
Ratirahasya: "Más pároknál is (nemcsak a tüzeseknél) szerepe van a karmolásnak, úgymint minden uj közösülés előtt, a duzzogás multával, a menstruáció után, bormámorban, elutazáskor és (másféle) válás alkalmával."
Arra vonatkozólag, hogy miként kell karmolni, Vatsyayana és Suvarnanabha ezt tanítja:
"A helyek ezek: a vállak, a keblek, a nyak, a hát, a szeméremtájék és a combok. Suvarnanabha azt mondja: Ha a kéj kereke nekilendült, akkor a szerelmesek már nem ismernek különbséget megengedett és meg nem engedett helyek között."
Ratirahasya: "A vállak, a kezek*, a combok, a szeméremtájak, a keblek, az oldalak, a hát, a mell és a nyak azok a helyek, hol a tüzes vérmérsékletű szerelmesek körömjelekkel sebzik meg egymást.
Mivel a karmolás a körmöktől ered, Vatsyayana ezeket is részletesen leírja, miközben helyüket, alakjukat, tulajdonságaikat és nagyságukat ismerteti.
Kandarpacudamani: "... A körmök legkiválóbb tulajdonságai, hogy fénylenek, nem árulnak el tisztátlanságot, rendesen nőnek, nem piszkosak, fehérek és csillogók, nem látszanak rajtuk világos sávok és nem recések."
Anangaranga: "A szakértők a szerelem tankönyvében a köröm hatféle jótulajdonságát sorolják fel: hogy nem látszanak rajtuk feltűnő sávok, tiszták és ragyogók, szabályosan nőnek, nem érdesek és kissé puhák."
*) A kommentár szerint "karok."

 

A KOITUSZ ELMÉLETE

Ha az ó-ind erotikusoknak a férfi és a nő nemi viszonyára vonatkozó feljegyzéseit tanulmányozzuk, az ott talált elvek, eszmék, ötletek, szokások és szabályok könnyen azt a gondolatot kelthetik, mintha ama keleti írók valahogy átvették volna a modern népgyógyászat elveit, melyek szerint a nemi élet fiziologiai folyamatának pontos és alapos ismeretét nem lehet elég korán elsajátítani! Hiszen már Vatsyayana művében határozottan kimondja, hogy a férfiak a szerelem tanát és az ezzel összefüggő tudomány-ágakat meg kell ismernie, persze anélkül, hogy a Dharma és az Artha tanulmányozására legalkalmasabb időpontot elmulasztaná, amit Jasodhara úgy magyaráz, hogy a férfinek szabad idejében a Kamasutrá-val olvasás és hallás után (elméletben és gyakorlatban) kell foglalkoznia. A nőnek ezt serdülő korában (vagyis: amíg a szülői házban van) kell cselekednie; ha azonban megházasodott, akár de juro, akár de facto, csak a férfi engedelmével szabad megtennie, nehogy az idő előtt felvilágosodottnak tartsa. Ám a szerelem könyvének tudvalevőleg az a legfontosabb fejezete, mely a koitusz folyamatával és számtalan változatával foglalkozik, a képzelhető legalaposabb részletességgel!
Persze, a régi keleti és modern nyugati népeknek az ifjúságnak a nemi élet titkaira vonatkozó felvilágosítás elvi különbözősége rögtön feltűnik: nálunk a korai felvilágosítással, mint tanító és orvos, üdvös eredményt akarunk elérni, míg ott az oktatás főcélja az volt, lehetőleg mindazt megtanulni, ami a nő nemi vágyait ingerli és kielégíti.


A FÉRFI NEMISZERVÉNEK (PENIS) LEÍRÁSA

Jasodhara: A "nyul" stb. csoportba beosztott férfiak penis-ének nagysága háromféle, aszerint, hogy hat, kilenc vagy tizenkét (hüvelyknyi) a hossza. - Vastagsága mindenkor a hosszának felel meg; némelyek azonban azt tanítják, hogy a vastagságára nincs szabály.
Smaradipika: A penis-nek az a két ismertető jele van, hogy egyrészt olyan, mint a mozsárbunkó, másrészt ő a játék hőse. - Mozsárbunkónak egy (ilyen alakú) gyökeret nevezünk, az pedig, hogy a penis "a játék hőse", azt jelenti, hogy hosszúnak kell lennie.


A NŐ NEMISZERVÉNEK (VULVA) LEÍRÁSA

Anangaranga: A vérben keletkezett apró férgek, melyeknek három fajtája van: a gyengék, közepesek és az erősek, a nőknél a szerelem istenének lakában erejüknek megfelelően heves viszketegséget okoznak.
Ratirahasya: A nőknél a szerelem istenének lakása háromféle: az egyiknek belseje zsenge, mint a lótusz, a másik ripacsos, a harmadik ráncos és van olyan, mely a tehén nyelvéhez hasonló; és mindig az előző fajta a rugalmasabb és finomabb.
Smaradipika: Olyan, mint a teknősbéka háta, mint az elefánt lapockája*, mint a lótuszkehely, mint a nymphäa, szőrtelen és nem nagyon bő, - ez a vulva hatféle jó tulajdonsága. - Hűvös, kissé ráncos, kemény mint az ökörnyelv, érdes, - így nevezik a szerelem könyvének ismerői a vulva négyféle fajtáját.
*) Gajaskandha-Cassia alata vagy C. Tora is lehet.


A KOITUSZ ISMERTETÉSE

I. A NEMISZERVEK NAGYSÁGA SZERINT
Fentebb láthattuk, hogy a férfiak és nők a hímvessző és a szeméremajk nagysága szerint három-három csoportba oszlanak, u. m.: nyúl, bika, csődör és gazella, kanca, elefánttehén. Aszerint ahogy' ez a hatféle tipus egymással összeillik vagy nem illik össze, a kombinációk egész sora adódik, mely az erotikusok szerint többé-kevésbé kívánatos és amely ekként alakul:
Ratirahasya: Gazellának nyúllal, kancának bikával és elefánttehénnek csődörrel való közösülése mindkét részről egyenlő szerelmi gyönyört vált ki. - Gazella és bika, vagy kanca és csődör párzása a két felsőbb gyönyört képezi. - Kanca és nyúl, valamint elefánttehén és bika a két alantasabbat. - A két legmagasabb és két legalacsonyabb gyönyört az okozza, ha gazella a csődörrel vagy elefánttehén a nyúllal élvez. Így tehát a szerelem gyönyörűsége kilencféle, a nemiszervek nagysága szerint. - A két egyforma típus kapcsolódását tartják legjobbnak, a két felsőbbet és a két alantasabbat közepesnek, a két legfelsőbbet és a két legalacsonyabbat pedig silánynak. - Az alsóbbrendű párzás kábulatában a nők nem lesznek nedvesek és nem élveznek; a csikló mit sem érez, mert a penis nem dörzsöli belül. - A felsőbb párzásnál sem nedvesednek át és nem elégülnek ki, mert a zsenge vulva fájdalma a szívükbe nyilal: és a szerelem elvégre mégis csak a szívből ered.
Anangaranga: Ha gazella nyúllal, bika kancával, elefánttehén csődörrel közösül, a szerelmesek harcában kölcsönös kielégülést okoz. - Gazella és bika vagy kanca és csődör párzása magas szerelmi kéjt vált ki; kanca és nyúl, elefánttehén és bika - ez a kétféle párzás alacsony szerelmi gyönyörrel jár. - Gazellának csődörrel való párzását rendkívül magasrendű kéjnek mondják; elefánttehénnek nyúllal való párzását pedig rendkivül alacsonynak. - Ezek között az egyenlő tipusok kéje a legkülömb; a két felsőt közepesnek mondják; a két alsót rossznak; a rendkívül magast és a rendkivül alantast a mesterek megvetendőnek tartják. - Ha a penisnek nincs meg a rendes nagysága, akkor a csikló nem tud megnyugodni: ezért a nők az alacsony szerelmi kéjben nem tudnak kielégülni. - A nők szeméremajkának belseje tudvalevően rendkivül érzékeny: ezért a kelleténél nagyobb penis nem okoz nekik élvezetet. - A megfelelő hosszúságú, vastag és igen erős penisszel csillapítani kell a (vulva) mélyén csiklandozó viszketegséget, amennyiben a férfi (a kamasalila-t) ujra belefecskendezi - Aki a szerelmi játék művészetét érti és a gazella-szemű nőnek ismételt gyönyörökkel élvezetet szerez, könnyen meghódíthatja, amennyiben az boldogan tűri majd, hogy a szerelem istenének nedve beléje csorogjon.

II. A SZERETŐK VÉRMÉRSÉKLETE SZERINT
A vérmérsékletről (szanszkrit nyelven: bhava - állapot), hogy a különféle egyéniségeknél koitusz-közben miképpen mutatkozik meg, bővebben a "Kámasutra"-ban olvashatunk.
Anangaranga: Úgy a férfinél, mint a nőnél háromféle vérmérsékletet ismerünk: a tüzes, a langyos és a hűvös vérmérsékletet. A koitusz közben tanusitott magatartás is háromféle: fürge, közepes és lassú. - Az időtartam szerint ez megint három csoportra oszlik; eképpen a szeretkezésnek huszonhétféle fajtáját ismerjük. A tüzes vérmérsékletű férfiaknak minduntalan megkeményedik a himvesszőjük, mindig szerelemre szomjasak, érzékiek és buják; a lanyha vérmérsékletűeknél fordítva van és e két véglet között vannak a langyos vérmérsékletű férfiak.

III. AZ IDŐ SZERINT
A kielégülésig szükséges idő szerint úgy a férfiak, mint a nők megint három osztályba soroztatnak.
Ratirahasya: A magömlés úgy a férfinél mint a nőnél gyorsan, lassabban, vagy lassan következik be: eszerint a párzás kéje az időtartam szempontjából is háromféle, éppúgy mint a nemiszervek nagysága szerint.
Itt meg kell még említenünk azt is, hogyan képzelték a hinduk a szerelmi nedv (kamasalila) kisülését a nőknél (visrsti).
Ratirahasya: Az első viszketegségnek a penis heves lökései által való csillapítása és utána a kisülés (kamasalila) következtében (a nők) a visrsti gyönyörét élvezik, mely tulajdonképen nem egyéb, mint a szerelmi nedv kiömlése. - Kezdetben ez a folyás kellemetlen és csak kevés élvezetet okoz; a végén azonban úgy ők, mint a férfiak a magömlés következtében az ájulásig fokozódó gyönyört éreznek. - E pillanatban a nő felsikolt, sír, ide-oda vonaglik és egészen megbolondul; azután elgyengül és behunyja a szemét.
Anangaranga: Az a nő, ki a párzás végén a szerelem istenének nedvét befogadja, eleinte sírva-sikoltva ide-oda hánykolódik, azután elgyengül, szép szemét lehunyja és teljesen kielégülten többet már el se bír.
A nő viselkedése koitusz közben. A "Kámasutra" egyik legérdekesebb fejezete, hol arra a kérdésre igyekszik megfelelni, hogy párzás közben mit érez a nő; vajon ugyanazt a kéjt-e, mint a férfi, vagy ha nem, akkor milyet? Az ifjabb erotikusok egyszerűen átvették Vatsyayana véleményét; ez azonban hosszadalmas idézetekbe bocsátkozik, hogy ellenfelei állításait megcáfolja. Az ő módszere ez: először leközli Auddalaki, azután Babhraoya fejtegetéseit és csak miután ezeket megcáfolta, lyukad ki a maga véleményére.


A MENSTRUÁCIÓRÓL

A menstruáció (havibaj) a régi Indiában már azért is fontos szerepet játszott, mert első jelentkezése egyszersmind meghatározta azt az időpontot, ameddig a leánynak okvetlenül férjhez kellett mennie, különben az apának keményen vezekelnie kellett hanyagságáért. Hogy ez az élettani jelenség az ó-ind népek érdeklődését rendkívül izgatta, az kétségtelen, ha nincs is módunkban a menstruáció természetéről alkotott fogalmaikat megvizsgálni. Feltűnő azonban, hogy Vatsyayana, az Upanishad-ban közölt néhány recepttől eltekintve, melyekben a havi tisztulásnál kiválasztott vér nagy szerepet játszik, a menstruációt nem is említi; Jasodhara úgy véli, hogy a havifolyást követő napok a fogamzásra különösen alkalmasak. A szóbanforgó jelenséggel azonban annál részletesebben foglalkozik a

DINALAPANIKA-SUKASAPTATI 44-IK MESÉJE:
"Midőn elérkezett a huszonnegyedik nap, a király, mint máskor, megint elment a szolga házába és a kerevetre ült. De alig, hogy belépett, a papagáj így szólt a királyhoz: "Hallgasd meg, óh király, ezt a történetet, mely annak, aki hallgatja, bűnbocsánatot szerez; melyet a fenséges Vasistha mesélt Ambarisának és amely a havifolyásos asszonyra vonatkozóan a Bhavisyottara (purana)-ban is bennfoglaltatik. Élt egyszer, óh király, az istenek ligetében egy Galava nevű férfi, a Vedák és egyéb tudományos könyvek tartalmának ismerője, a Paruna és smrti mestere. Ennek az embernek egy minden erénnyel és minden szerencsés tulajdonsággal megáldott leánya született, kinek Silavati volt a neve. Mikor megnőtt, egy hozzáméltó brahmanhoz adta feleségül és a leány az atyai házban napról-napra áldással gyarapodott. Történt, hogy gyermekkori évei* folyamán megjött a havibaja; és midőn anyja meglátta, hogy leánya vérzik, így szólt a férjéhez: "Uram, te a szellem tudósa vagy, meséld el, hogy volt az kezdetben, hogy mindmáig megmaradt. Ezt csak te tudod híven, helyesen és részletesen elmondani."
*) Az 5-16 esztendő közötti időben.
- Midőn a férfi felesége szavait hallotta, imígyen szólt hozzá: "Gyere közelebb!" Egykor régen Indra dörgedelmes démoni buzogányával párviadalban megölte Visvarupát, a garabonciások öccsét, Tvastr ivadékát. Azután visszatért házába, de dicsőséget bezzeg nem aratott. Ellenben Brahmahatja*
*)A brahman-gyilkosság megszemélyesítője.
láthatatlan alakban, összekulcsolt kezekkel és mély alázattal eljött az istenhez; és Indra nagyon megrémült tőle; félelmében minden öröme elillant. A Föld és a többi lények a brahman gyilkosának nevezték őt; és Indra szenvedő szívében azt kérdezte: "Mit kell cselekednem, hogy e gyilkosság gyalázatától megtisztuljak?" - A garabonciás bűnös tehát elment a Földhöz. S imigyen kérlelte meg a brahman-gyilkosságtól: Légy irgalmas irántam, óh áldott kincstárnoknő! E szavakkal mélyen meghajolt előtte. Midőn a kincstárnoknő ezt meghallotta, nagy félelemmel így szólt: "Óh menydörgős buzogányvivő, most nem áll módomban egy brahman gyilkosság terhét elviselni." Hiszen oly gyenge vagyok: nem szabad így beszélned! Indra azt felelte a Földnek: "Éppen neked kell elbirnod! Mivel te minden élőlények és dolgok viselője vagy, nincs a világon más, ki ezt megtehetné."
E szavakkal meghajolt a föld előtt és odaadta neki (adóssága) egy részét. "Te ragyogó, ha az esős évszakban talajod sóban gazdag: nem szabad hozzányúlni; aki mégis megteszi: beszennyeződik." E szavakkal a várromboló gyorsan eltávozott és a hatalmaskarú imígyen szólt a dúsvizű folyókhoz: "Hogy a világnak szolgálatot tegyek, megöltem egy brahmant; ez azonban szüntelen gyötör: ezért arra kérlek, vegyétek le rólam (a bűn) egy részét. Mire a folyók mind összekulcsolt kezekkel és mély alázattal így szóltak: "Mi, akik ingatag vízből vagyunk, nem birjuk el a gyilkosság terhét." Midőn az ég ura e szavakat hallotta, azt válaszolta: "Kik anyagyilkosok és férfigyilkosok; kik visszaéltek a bizalommal és akik gyakran megbántják urukat, azoknak cselekedeteit bizonnyal lemoshatjátok!" E szavakkal a Méltóságos odaadta nekik (bűne) második részét és aztán mindnyájukhoz oly szavakkal szólott, amit az egész világ megvetendőnek tart: "Ha az esős évszakban tajték gyülemlik rajtatok: három napig nem szabad hozzátok érni; de nem mindörökké." E szavakkal a facsoporthoz ment és a szilárdtörzsűekhez lerakta (bűnei) harmadik részét; és miután a sziklákat és fákat összehívta, így szólt méltányosan: "Ami belőletek folyó alakjában kibuggyan, ha beköszöntött az esős évszak, az havifolyásnak (menstruáció) neveztetik izzadás alakjában; ezt sohasem szabad megérinteni. A hegyeken pirosság képződik; ennek pir a neve. Ezt meg szabad érinteni, de az érintés ne legyen állandó." - Miután ekképen három részét lerakta volt, imigyen szólt a Szépekhez, összekulcsolt kezekkel és mély alázattal: "Fiatok, fiatok (vagyok): vegyétek át a negyedik részt; nem szabad hanyagnak lennetek." Mikor mindnyájan készségesen beleegyeztek, e szavakat mondta a hosszúszemű nőknek, miközben a negyedik részt elhozta nekik: "Minden hónapban megkapjátok ti pompásak a havibajt; ilyenkor három napig nem szabad megérinteni titeket, de nem egyszerre és mindenkorra, addig, amig teherbe estek és gyermekeket szültök. Azután beteljesült az életetek." Miután az Ezerszemű kegyelmének jelével ekképen elhalmozta őket, visszatért az égbe; a gyilkosságtól megszabadulván, most már vidáman élt, te Széparcu. Ettől fogva a nőknél minden hónapban bekövetkezik a vérfolyás és éppen azért három napig minden cselekedetében tisztátalan az asszony. Az első napon candalinak, a második napon brahmaghatininak, a harmadik napon rajakinak hívják, a negyedik napon (megint) tiszta. A menstruáló asszony, ki (a havifolyás megszünése után) megfürdött, a negyedik napon a férje számára, az ötödik napon pedig az istenek és ősök áldozatai számára is tiszta. Tizenhat éves koráig bala (kisleány), harmincéves koráig yuvati (szűz), ötvenötéves koráig prandha (érett), de azután már varddhaki (öreg.) Ha leány a menstruáció végeztével megfürdött és ujra megkapja a havifolyását, akkor az a dolgok rendje, hogy a leány a tizenkettedik napig a vizelet által tisztul. Ha szűz a menstruáció végeztével havibaját ujra megkapja, a tizennyolcadik nap elteltével ő se tisztátalan. Az az asszony, ki kor szerint a fiatal nő után következik, tehát a prandha, ki minden hónapban menstruál, se több, se kevesebb, három éj után megtisztul. Az a tizenhárom vagy tizennégy éves leány, ki a menstruáció végeztével megfürödvén, havibaját ujra megkapja, egy napig, de legfeljebb tizig tisztátalan. Az a huszonhárom vagy huszonhét éves asszony, ki a menstruáció végeztével megfürdött és havibaját megint megkapja, három napon át, de legfeljebb huszonnyolc napig tisztátalan. Azt a negyven- vagy negyvenhatéves asszonyt, ki a menstruációja végeztével megfürdött és ujra megkapja havibaját, három éjszakán át, de legfeljebb húsz napig nem szabad megérinteni se az istenek, se az ősök tiszteletére bemutatott áldozatoknál. Vagy az az öregasszony, ki fürdés után ujra megkapja havibaját, egy hónap alatt megtisztul, akár alacsonyabb, akár pedig magasabbrangú nő legyen. De ha mindezeknél a nőknél csak egy szemernyi kétség támad, még egy éjszakát várni kell; második éjszakára már megszünt. Ezután fürödjék meg, hogy megtisztuljon; mert külömben bűnnel terheli lelkét. A hingu (Asa foetida) vagy hasonló növények érintése és a falak stb. tisztogatása által megered az asszonyok havibaja; de ne feledjük el, hogy ettől függetlenül is bekövetkezhet. (Ebben az esetben az illető nő) megtisztul, mihelyt hajnalodik; külömben (hosszabb ideig) tisztátalan.

 

A TITKOS TUDOMÁNY

Ama furcsa, de az emberiség ismerőinek nem éppen idegen szabályok, melyekkel az erotikusoknak az Upanashadban összefoglalt írásaiban találkozunk és amelyek tudományos művekben, pl. orvosi tankönyvekben, a Yogaratnavaliban és a Bower-kéziratban stb. is előfordulnak, azokhoz szólnak, kik - mint Vatsyayana mondja - az eddigi szabályokkal a kivánt célt nem érték el.

HAJNÖVESZTŐ- ÉS HAJFESTŐSZEREK
Anangaranga: Ha szezámvirágot goksurával (Tribulus lanuginosus vagy Asteracantha longifolia) tehéntejben kenőccsé dörzsölünk és azzal hét napig kenjük a hajat, akkor hosszú és sűrű lesz, Szezám-magvakból készült olaj, mely danti-val (Croton polyandrum) és savara-val (Symplocos racemosa) kenőccsé dörzsöltetik, ha bedörzsölés után beszívódott, megnöveszti és sűrűsíti a hajat. A gnuja-gyümölcs (Abrus precatorius) pora, ha mézzel keverik, bedörzsölés útján meggátolja a hajhullást és éppígy a haj növését is elősegíti. Ha elefántcsontot szénné égetünk, porrá zúzunk és bedörzsöljük vele a hajat, megszünik a hajhullás, sőt a haj sűrűbben nő ki utána. Amra-virág (mango), a háromféle myrobalan (Terminalia chebula, T. Bellerica és Phillantus Emblica), a pandava-fa* kérge és pindaraka kenőcséből készitsünk szezámolajat. Ezt fekete olajnak hívják és a legjobb hajfestőszer; ha egy hamsa-szárnyat dobunk bele, még az is megfeketedik. Ha a hajat kisajtolt manju-gyümölcs**, kana (Piper longum), indigo és kősó, valamint sara-szárak*** keverékével bedörzsöljük, eléggé megbarnul. Ha egy férfi egy hónapig állandóan palanimba-olajat (Azaridachta indica) iszik, ősz haja lassankint olyan (szinű) lesz, mint a méh. Ha gorocona-val****, fekete szezámmagokkal, kakamaci-val (Solanum indicum) és satavarival (Asparagus racemosus) kenjük a hajat, hamar megbarnul. Ha a hajat a szezámmagvakból sajtolt olajnak és a snuhi (Euphorbia antiquorum) tejének keverékével bedörzsöljük, olyan szinű lesz, mint a kámfor. Ha dhatri-t (Emlica officialis) a vajri (Euphorbia antiquorum) tejnedvével összekeverjük és bekenjük vele a hajat, tüstént kihull.
*) Az angol fordítás szerint: Pentaptera Arjuna.
**) "Persian gall-vuts"
***) "Sweet gruel of wheet".
****) A szarvasmarha epeköve.

Kamasutra: A Myrobalan-gyümölcs, ha a snuhi (Euphorbia antiquorum) tejnedvével, soma-val és arka-val (Calotropis gigantea) és a valguja gyümölcsével (Vernonia anthelminthica) keverik, fehérré szinteleníti a hajat. A madayantika (Jasminum arabicum), kutaja (Wrightia antidysenterica), kavanjanika, girikarnika (Clitoria Ternacia) és slaksnaparni gyökeréből készült fürdő megnöveszti a hajat. Ha a fenti gyökerek gondos kifőzése útján nyert kenőccsel bedörzsölik a hajat, lassankint megfeketedik és sűrűbb lesz.

A KEBLEK NÖVESZTÉSÉRE
ÉS SZÉPÍTÉSÉRE ALKALMAS SZEREK
Ratirahasya: Antimon és rizs-nedvvel való állandó kezelés következtében a szűzek keble rendkívül megnő és kiduzzad, hogy úgy elrabolja a szakértők szívét, mint a rabló az aranyat. Tehén- és bivaly-vajból, rajani-ból (Curcuma longa), krtaujali-ból (?), yuvati-ból (sárgagyökér), vaca-ból (Acorus Calamus) és katuka*-ból egyenlő arányban kevert olaj, ha keblet háromszor hét éjszaka jól bedörzsölik vele, még az érettebb korú nők keblét is naggyá, keménnyé, duzzadtá és hegyessé növeszti. Aki a kezét fehér házigalamb** váladékával bedörzsöli, haritala-t (sárga arzén) friss vajjal evett, egy fogással telt marokra fogja a kebleket. (?)
*) Katuka lehet: Trichosanthes dioeca, Calotropis gigantea, Wrightia antidysenterica, Sinapis dichotoma vagy ramosa.
**) Dhavalajyestha ?

A POTENCIA FOKOZÁSÁRA ALKALMAS SZEREK
Kandarpacudamani: Cukrozott tejből és a bak meg a kos herezacskójából készült ital - Vatsyayana szerelmi szakkönyvében ezt a receptet ajánlja a potencia fokozására. Éppígy a vidari (Batatas paniculata vagy Hedysarum gangeticum) meg az atmagurta (Mucuna pruritis) nedvének tejjel kevert itala szintén alkalmas; valamint a ksirika-val (a datolyafák családjához tartozik) főzött tej is. Cukrozott tejjel összekevert srugata (Trapa bispinosa), kaseru (Scirpus kysoor-gyökér), sáfrán és madhuka (Bassia latifolia), ha ksirakakoli-val (?) olvasztott vajban enyhe tűzön megfőzik: az a férfi, ki ezt a szert beveszi, hatalmas erővel közösülhet a nők megszámlálhatatlan tömegével. Ha lehántott szezám-magokat cataka-val (a Piper longum gyökere) és mósusz-szal (pézsma) jól összegyurjuk, aztán búza- és bab-liszt, nijagupta-gyümölcs (Mucuna pruritis), srnagataka (Trapa bispinosa), kaseru (a Scirpus kysoor gyökere) tej, áldozati zsír és cukor keverékéből tésztát főzünk és megesszük, nők közelében olyanok leszünk, mint a bikák. Ha a férfi vidari (Batatos panicula vagy Hedysarum gangeticum), morata (édes tejnedvű növény) és priyala-magvak (Buchanania latifolia) tejjel kevert nedvét issza, rendkívüli erőt nyer a szerelemben. Ha nijagupta-ból (Mucuna pruritis) és vidari-ból cukorral, olvasztott vajjal, mézzel és búzaliszttel kalácsot sütünk és megesszük, potenciánk egyszerre felfokozódik. A cataka-nedvből és rizsből készült tészta, mézzel és olvasztott vajjal keverten a koitusz-hoz való képességet növeli. Két pala mennyiségű méz, áldozati zsír és cukor, továbbá madhuka (édesgyökér)*, egy karsa madhurasa-val (Sanseviera Roxburghiana) és egy prastha tejjel keverve: ez a hatszoros nektár valóságos csodaszer, fokozza a potenciát és meghosszabbítja az életet és úgy Vatsyayana, mint Virabhadra kitünő italként említi. Olvasztott kecskevaj, tehéntej, madhuká-ból és pippali-ból (Piper longum) készült pép, gundra**, bhiru*** és svadamstra (Asteracantha longifolia) levében kifőzve: ha ezt naponta az első (?) menstrual-vérrel isszák, ez a csodás, kitünő ital gyarapítja a potenciát és meghosszabítja az életet: hiszen Virabhadra is ezt mondjaJ! A sriparni (Gmelina arboria) szétzúzott gyümölcse, továbbá bhiru és svadamstra (Asteracantha longifolia): ha ezt vízben péppé főzzük - de csak egy negyedrésze legyen a víznek - és ha ezt mindennap kora reggel az első mentrual-vérrel bevesszük, ennek a szernek bűvös kitünő hatása lesz, amennyiben úgy a potenciát fokozza, mint meghosszabítja az életet. Ha árpalisztet egyforma mennyiségű svadamstraliszttel összekeverünk és kalácsot sütünk belőle: aki naponta kora reggel eszik belőle, bűvös gyógyszert lel ebben, mely úgy a potenciára, mint az életkorra kitünő hatást gyakorol.
*) Madhuka-Bassia latifolia és Jonesia asoka is lehet
**) Cyperus partenius gyökere.
***) Cukornád, Solanum Jacquini és Asparagus racemosus.

Pancasayaka: A nő csak az erőben lel gyönyört, a tehetetlen férfi sose lehet boldog. Ezért elsősorban a spermáról beszéljünk, hogy a kéjre szomjas férfinak erőt kölcsönözzünk. Ki olvasztott vajjal ismételten leöntött masa-növény (Pheseolus radiatus) napon szárítva és tejjel keverten megeszi, az roppant erőre tesz szert és száz asszonyhoz is elmegy. Ki csak egy pala nagyságu sitamasa-t (Colichos Catjang) szétaprit és olvasztott vajjal, mézzel és cukorral keverten beveszi és utána tejet iszik, erős lesz a szerelemben és a kéj mohó vágya egész lényét betölti. Ki tejjel elkészített bika-herét, hosszú borssal, olvasztott vajjal és kősóval eszik, egész sereg asszonyt könnyű szerrel legyőz a szerelem kéjes párviadalában. Az a férfi, ki gnuja-gyümölcsöt (Abrus precatorius), goksura-t (Asteracantha longifolia vagy Tribulus lanigunosus) és kara-magvakat (?), továbbá uccata-t* tehéntejjel kever és cukorral édesített olvasztott kecskevajat iszik hozzá, egész éjjel tobzódhat a kéjben. Ki a vidari (Batatas paniculata vagy Hedysarum giganticum) porát ugyanennek a levével a nap verőfényében összekever és mézzel meg áldozati zsírral gyorsan beveszi, az tíz nőt is kielégíthet. Ki mamsi-t (Nardostachys Jatamansi), vidari-t (Batatas paniculata vagy Hedysarum gangeticum), továbbá bala-t (Sida cordifolia) tehéntejjel, mézzel, olvasztott vajjal és cukorral jól összekeverve iszik, az a férfi egész éjszaka úgy kéjeleghet mint a seregély. Olvasztott kecskevajjal kevert tejben tiszta port...(?) kell gondosan kigyúrni... ki este masaporból (Phascolus radiatus) készült pilulát vesz be olvasztott vajjal, tüstént száz szépcsípőjüt is kielégíthet, még ha élemedettebb korú férfi volna is. Továbbá: Ki az amalaka (Myrobalane) porát ugyanennek a nedvében feloldja és cukorral, áldozati zsírral és mézzel keverten az éj kezdetén kiszürcsöli, bizonnyal friss erőre tesz szert, (még akkor is) ha már öreg. Ki a madhuka (édes gyökér) egy karsa mennyiségű porát mézzel és olvasztott vajjal szürcsöli és utána tejet iszik, addig közösülhet, ameddig egy csepp van a gerincében. Ki éjszaka a satavari (Asparagus racemosus), vanari (Carpopogon pruriens), goksura (Asteracantha longifolia), goraksa (?), matangabala (Uraria lagopodioides vagy Sida spinos) és bala (Sida cordifolia) porát tejjel issza, könnyen megtöri a szépek szertelen bujaságát. Ki a fürj, a laba (Perdix chinensis), a tyúk vagy a házimadár (?) áldozati zsírral és kősóval elkészített husából eszik, férfierőben gyarapodik. Főzz satavari-csirákat (Asparagus racemosus) és zsírt tízszerannyi jól megcukrozott tejben és tégy bele madhu-húst (?): nincs a világon még egy olyan szer, mely úgy növeli a potenciát, mint ez. Ki naponta a fehér kapi-fa (Emblca officinalis) és (a hatvan nap alatt érlelődő) sastika rizsét mézzel és olvasztott vajjal keverten szürcsöli, még ha egyébként gyengetestű volna is, tucatszámra élvezheti a nőket, mielőtt még az ital a hasába jutna. Ha tali-gyökeret (Corypha Taliera, C. umbraculifera, Flacourtia cataphracta vagy Curculigo orchioides) egy kis (-zsenge) salmali gyökérrel (Salmalia malabarica) porrá dörzsölünk és ezt olvasztott vajjal és tejjel keverten megisszuk, olyan (kemények és) hegyesek leszünk a szerelemben, mint a tövis. Igyátok az öreg salmali-gyökér cukrozott levét: ettől a szertől hét napi használat után a spermának egész tengere árad.
*) A Cyperus, fokhagyma, Abrus precatorius vagy Flacourtia cataphracta egyik fajtája.

A HÍMVESSZŐ (PENIS) MEGNÖVESZTÉSÉRE ALKALMAS SZEREK
Anangaranga: "A kis, vékony hímvessző nem elégíti ki a nőket: ezért tehát az ő kedvükért felsorolom a szereket, melyek a penis erősítésére legalkalmasabbak. Ha bala-t (Sida cordifolia), nagaba-t (Uraria lagopodioides vagy Sida spinosa), kustha-t (Costus speciosus vagy arabicus), vaca-t (Acorus calmus), dviradapippali-t (Pothos officialis vagy Piper Chaba), vajigandha-t (Physalis flexuosa) és hayaripu-t (Nerium odorum) egyenlő arányban porrá dörzsölünk és friss vajjal keverten bekenjük vele a penis-t, egy muhurta (48) mulva olyan lesz mint a csődöré, ha mégoly vékony volt is azelőtt. Ha a penis-t mirrha, vörös arzén, kustha (Anethum Soma) és borax porának szezámolajjal való keverékével bedörzsöljük, tüstént nőni kezd. Kősó, bors-ág, kustha, brhati (Solanum; melongena?), karamanjari (Achyranthes aspera), hayagandha (Physalis flexuosa), árpa, masa (Phaseolus radiatus), pippali, (Piper longum), sárga mustár és szezám: a bölcs ember ezt mézzel a fülcimpán (?), a keblek és a penis erősítő-szerévé keveri. A penis tüstént megnő, ha brhati-gyümölcsök (Solanum; melongena?), bhallata (Semacarpus Anacardium) és gránátalmák pépjével kevert fehér mustárral bedörzsölik. Égess el bhallata-t, fekete sót és egy nalini-levelet (Nelumbium speciosum); a visszamaradó hamut öntsd le a brhati-gyümölcsök nedvével és az egészet kend rá a bivalytehén váladékával előbb jól bedörzsölt hímvesszőre: abban a pillanatban olyan nagy és kemény lesz, mint egy hatalmas bunkó. Szezám-magokból sajtolt olaj, ha lodhra (Symplocos racemosa), vasvitriol, matanga (Ficus religiosa) és bala (Sida cordifolia) pépjével keverik, megnöveszti úgy a hímvesszőt (penis), mint a női nemiszervet (vulva)."
Pancasayaka: "Ha a vaka (Acorus Calamus, asvagandha (Physalis felxuosa), gajapippali (Scindapsus officialis*, kustha (Costus speciosus vagy arabicus), matangabala (Uraria lagopodioides vagy Sida spinosa) és bala (Sida cordifolia) nedvét friss bivalyvajjal keverjük, a penis olyan lesz tőle, mint a bunkó. Mi van azon csodálnivaló, ha padma-inda** (Nelumbium speciosum), továbbá vaca (Acorus Calamus), asvagandha (Phisalis flexuosa) és jalasukapor (?), az unmaka (Pterospermum acerifolium) magva és a brhati-gyümölcs (Solanum; melongena?) tüstént bunkóvá növeszti a penist? Ha olyan olajjal, mely matangagandha-val***, lodhra-val (Symplocos racemosa), vasvitriollal és turamgagnandha-val (Phytalis flexuosa) főzetett, kenjük be a penist, oly gyorsan megnő, hogy láttán a legszebb nők is elvesztik az eszüket. Ha vaca (Acorus Calamus), bala (Sida Cordifolia), nagabala (Uraria lagopodioides vagy Sida spinosa) és nakha (Unguis odoratus) keverékét friss bivalyvajjal a peniszre kenjük, tüstént olyan lesz, mint a vas; ez külömben köztudomásu."
*) Lehet, hogy "gajapippali" nem más, mint karipippali (Pathos officialis vagy Piper Chaba) synonim kifejezése.
**) Más kézirat szerint: vajravali (Heliotropium indicum).
***) Nyilván "nagagandha" (gümős növény) synonim elnevezése.

A SPERMA VISSZATARTÁSÁRA ALKALMAS SZEREK
Anangaranga: "Ha a szerelem nedve nagyon hamar kifolyik, a szerelmesek nem nyernek teljes kielégülést; azért, hogy a nászünnep minél jobban sikerüljön, leírjuk, hogy kell (a spermát) visszatartani. Ha a lajjalu (Mimosa pudica) gyökerét tehéntejjel vagy a vajri (Euphorbia pentagonia) tejnedvével keverjük és bedörzsöljük vele a hátunkat, a sperma csak későn fog kisülni. Továbbá: az a férfi, ki lábait safflor-olajjal vagy a varsabhu (Boerhavia procumbens) porával keni be, annak spermája koitusz közben nem fog oly hamar kifolyni. Ha a fehér kakajangha (Leea hirta) gyökerét és a fehér lótusz porzóját mézzel a köldökünkre kenjük, vissza tudjuk tartani szeretkezés közben a spermát. Ki sampaka-t (Cathartocarpus fistula), sambhu-magvakat (az Asclepias egyik fajtája), és kámfort egyenlő arányban mézzel a köldökére dörzsöl, az nem engedi, hogy a sperma idő előtt kisüljön. Ha a sitakokila(?) nevű növény magvait, melyeket akkor szedtünk, mikor a hold a pusya jelében áll, piros zsinórral derekunkra kötjük, könnyű szerrel visszatarthatjuk a spermát. Ha a saptaparna (Alstonia scholaris) vasárnap szedett magját a szánkba vesszük, közösülés közben sokáig visszatarthatjuk a spermát. Vagy, aki a fehér isupunkha (indigonövény) vasárnap, a pusya jegyében szedett gyökerét egy szűzleány által font zsinórral a derekára köti, sokáig élvez. A sitapika (?) nevű növény magva, ha a vata (Ficus indica) tejnedvével és karanja-magvakkal (Pongamia glabra) összekeverjük és a szánkba vesszük, visszatartja a spermát."

Körülbelül ezek volnának azok a szerek, melyekkel a férfi segítségére lehet a természetnek, hogy a szerelem gyönyörűségeit fenékig kiélvezhesse és párjának is tökéletes kéjt okozzon. De a nőnek a maga részéről is mindent el kell követnie, hogy esetleges fogyatékosságokat külsőleg vagy belsőleg használt szerekkel megszüntessen, hogy szeretőjének tökéletes gyönyört szerezzen: hiszen a szanszkrit népek szemében a koitusz közben érzett tökéletes harmonia a szerelem legmagasabbrendű célja, melynek elérését minden - még a legutálatosabb - eszközökkel is meg kell kisérelni.

A NŐI SZEMÉREMAJK (VULVA)
SZÉPÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ SZEREK
Ratirahasya: A vulvának fahéjjal (cimet), kunkumával (Crocus sativus) és kunati-val (Coriandrum sativum vagy vörös arzén) vagy gada-val (?), fahéjjal, talisaval (Flacourtia cataphracta) és tagara-levelekkel (Taberaemontana coronaria), vagy fahéjjal, kerikesara-val (Mesua Roxburghii), mamsi-val (Nardostachys Jatamansi), földi gyantával,* saflorral és tagaraval vagy pedig rohita-val (sáfrány vagy Andersonia rohatika), epével, kana-val (Piper longum),** olvasztott vajjal, tiszta szemzsírral vagy kősóval dörzsöli be: - ezzel a művelettel kétségtelenül fokozza a vulva szépségét (és a nemi gyönyört.) Vagy a fehér mustár olaja a gránátalmafa öt részével (gyökér, kéreg, levél, virág és gyümölcs) vagy malatika-virággal (Jasminus grandiflorum) keverten, boldoggá tesz a szerelemben, ha titkos testrészeinket bekenjük vele. A mustárolaj, ha egyenlő arányban gada-val (?), padmakaval (Costus speciosus vagy arabicus), kámforral, usira-val (Andropogon muricatus-gyökér), puskara-val (kék lótusz) és ambudhara-val (Cyperus partenius) keverve, a vulva minden fogyatékosságát megszünteti. Ugyanilyen hatással van, ha háromszor hét napig nimba-dedoktummal (Azaridachta indica) öblögetjük, ha tiszta szemzsír (Antimon) vagy nimba-héjjak gőzével füstöljük, vagy pedig egy élő csiga nedével mossuk a vulvát.
*) Antehum graveoleus és kősó is lehet.
**) Lehet köménymag is; vagy az előző szóval összekötve így fordítandó: "némi epével."

Anangaranga: "Mustárolajat lassú tűzön jati-virágokkal (Jasminum grandiflorum, muskátdiófa vagy Emblica officinalis) piríts; ha ezzel bekened az asszony szeméremajkát, a szeretkezés kéjében édesen fog illatozni. Suradaru-val (Pinus deodora), szezámmal, arista-val (Sapindus detergens vagy Azadirachta indica) gránátalmával, fekete szemkenőccsel és kancana-val (Michelia Cahmpaca)* kevert olaj, ha a vulvát bekenik vele, kellemes illatot kölcsönöz neki."
*) Vagy Mesua ferrea, Ficus glomerata, Bauhinia variegata, Datura fastuosa és Rottleria tinctoria.

A VULVA BŐVÍTÉSÉRE ÉS SZŰKÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ SZEREK
Anangaranga: A kifejlett nő petyhüdt vulvája, vagy az olyané, ki csak imént szült, nem tetszik a férfiaknak: röviden felsorolom tehát azokat a szereket, melyekkel szűkíteni lehet. Dörzsölj szét egy lótuszvirágot szárastól friss tejben, formálj belőle pilulát és tedd egy pillanatra a vulvába; ettől még az öregasszonyé is olyan lesz, mint a serdülő leányé. Ha a szerelem istenének napernyőjét (-vulva) devadaru-val (Pinus deodora), nisayugmával (Curcuma longa és C. aromatica) és a lótusz porzójával bedörzsölik, egészen összeszűkül. Ha a nő a szerelem istenének hajlékát vízben szétdörzsölt pikaksa-magokkal (Asteracantha longifolia) szorgalmasan kenegeti, vulvája egészen összehúzódik. Még az öregasszony is olyan lesz mint a szűzleány, ha titkos testrészeit triphala-ból (a háromféle Myrobalan), dhataki-szirmokból (Grislera tomintosa), jambu-kéregből (Eugenia Jambolana), sabara-ból (Symplocos racemosa) és mézből kevert péppel bekeni. Még az a nő is, aki csak az imént szült, egyszerre olyan lesz, mint a serdülő leány, ha a szerelem istenének hajlékát a katutumbi (vad ugorka-faj) magvával kevert lodhra-val (Symplocos racemosa) bedörzsöli. A szerelem istenének háza rendkívül összeszűkül, ha vízben szétdörzsölt vajigandha (Physalalis flexuosa) bala (Sida cordifolia), vyosa (fekete és hosszú bors), éji lótusz és kustha (Costus speciosus vagy arabicus) keverékével bekenik. Ha a vulvát a madhukafa (Bassia latifolia) kérgének és puha méznek keverékével gondosan megtöltik, teljesen bezárul."
Kamasutra: A kokilaksa (Atteracantha longifolia) gyümölcséből készült kenőcs az elefánttehén vulváját egy éjszakára összehúzza.
Ha a padma (Nelumbium speciosum), utpala (kék lótusz) és sarjaka (Terminalia tomentosa* gyökérgumóinak illatos porát mézzel kenőccsé dörzsöljük, kibővíti a gazella vulváját.
*) Kandarpacudamani a "sarjaka" szót sarsapanak (mustár) olvassa, a "sughanda" szót pedig nem "illatos"-nak, hanem egy növény nevének tartja.

A TULBŐ HAVIFOLYÁS MEGSZÜNTETÉSÉRE
SZOLGÁLÓ SZEREK.
Pancasayaka: "Ha a nő a dhatri (Emblica officinalis), pathya (Terminalia Chebula vagy citrina) és rasanjana (Curcumával kevert rézvitriol) porát vízzel hígítva issza, ez úgy megállítja a túlságos vérfolyást, mint a gát az árvizet. Ha a kétféle (?) selu-val (Cordia Myxa) kevert rizsből port készitünk: ez a szer egészen biztosan megállítja a gazellaszeműek vulvájában a vérzést."
Anangaranga: "Az a nő, ki pathya-t (Terminalia Chebula vagy citrina), rasanjana-t (Curcumával preparált rézvitriol* és dhatri-t (Emblica officinalis) vízzel kever és ezt megissza, hét nap mulva megszüntetheti a túlságos havifolyást. Aki a kapittha (Feronia elefantum) és a bambuszlevél egyenlő arányban kevert nedvét hét napig mézzel szürcsölgeti, a legmakacsabb vérfolyást is megszüntetheti."
*) Anangaranga angol fordításában ez a jegyzet áll: "This collyrium is prepared by boiling together calx of brass and oneeighth of Daru-haldi (Curcuma xanthorrhizon), adding to the decoction an equal part of goat's-milk, and reducing (or evaporating) to onefourth.

A KIMARADT HAVIVÉRZÉS MEGINDÍTÁSÁRA
SZOLGÁLÓ SZEREK
Anangaranga: "Az a nő, ki a yotismati (Cardiospermum Halicacabum) pirított lombját és a jaya* virágát vízbe keveri és megissza, azonnal megkapja kimaradt havifolyását. Annak a nőnek, ki a rizsmagvak, a devakastha (Pinus deodora) és durnalevelek (Panicum dactylon) egyenlő arányban kevert levét vízzel hígítva issza, kimaradt menstruaciója tüstént megindul.
Pancasayaka: Ha a fiatal asszony a yotismati (Cardiospermum Halicacabum) zsenge levelét tűzön megpirítja, porrá zúzza és savanyú rizsnyálkával keverve megissza, a szerelem istenének hajlékában tüstént kiserked a piros virág. Végy durnalevelet (Panicum dactylon), dörzsöld szét ugyanannyi rizzsel vagy főzd meg az egészet: az a nő, ki iszik belőle, azonnal visszakapja kimaradt menstruacióját, úgy mint azelőtt volt.
*) Sesbania aegyptiaca, Premna spinosa, P. longifolia, Terminalia Chebula és fekete durna-fű. Némelyek szerint ez a szó "japa"-nak (Hibiscus rosa sinensis) olvasandó.

A NŐ KIELÉGÜLÉSÉT (ORGASMUS)
ELŐIDÉZŐ SZEREK (DRAVANA)
Anangaranga: Ameddig a nő párzás-közben nem elégül ki előbb, mint a férfi, addig a szerelem kéje nem sokat ér: ezért a szerelem művészetében jártas bölcseknek mindent el kell követniök, hogy a nő kielégülése a férfiét megelőzze. Az egyes esetek lényege nehezen ismerhető ki, főként az (egyeseknek többekkel való) keveredése miatt; ezért, továbbá mert ez a dolog rendkivül finom, éppoly megfejthetetlen, mint a holdsarló (?). Ezért tehát az emberiség hasznára és üdvösségére és a szerelmes párok boldogságának fokozására, különféle gyógyfüvek felsorolása mellett (gyakorlati) útmutatást adunk (arra nézve), hogyan kell a kielégülést elősegíteni. Ama karcsuderekúnál, ki vulvájába mézzel kevert ghosaport (Anethum Soma) csepegtet, a kielégülés előbb következik be, mint a férfinél. Ha a Samkara (Asclepias gigantea) tisztított magvát a jati* (Jasminum grandiflorum vagy muskátdió) levében szétdörzsöljük és a vulvába csepegtetjük, már koitusz közben kisülést idéz elő a nőnél. Az a nő, aki mézzel kevert cinca-gyümölcsöt (Tamarinda) tesz a szeméremajkai közé, hamarább elégül ki, mint a férfi. Az a férfi, ki penisét egyenlő arányban kevert és mézzel édesített kámforral, borax-szal és sambhu-magvakkal (az Asclepias egyik fajtája) dörzsöli be, szerelmeséből korai orgasmust vált ki. Az a férfi, ki penisét méz, borax, áldozati zsír és az agastyalevél (Agati grandiflora) nedvének keverékével bedörzsöli, orgasmust vált ki a nőnél. Régi melassz, cincinika (Tamarinda?) gyümölcse, a ghosa virágpora egyenlő arányban mézzel keverve: aki ezzel a kenőccsel lefekvés előtt penisét bedörzsöli, azt éri el vele, hogy a nő petéi kiömlenek. Az a férfi, ki penisét a marica (borsnövény) magvának, kanaka-nak,** pippalinak (Piper longum), lodhra-nak (Symplocos racemosa) és méznek keverékével bedörzsöli, szerelmi párviadal közben (még) a kihaló szenvedélyű, nehezen felizgatható nőt is őrületbe viszi.
*)jatirasa:mirrhát is jelenthet
**)Mesua ferrea, Michelia Champaka, Butea frondosa, Bauhinia variegata, Cassia Sophora (Agallochum, szantál-fa és Bdellion).
Smaradipika: "Higany, borax, ghosa (Anethum Soma), kakamaci (Solanum indicum) és méz: az a férfi, ki penisét ezzel bedörzsöli, minden nőnél gyors kielégülést válthat ki."

FOGAMZÁST MEGHIUSÍTÓ ÓVSZEREK
Anangaranga: "Az a nő, ki félhónapig mindennap egy pala mennyiségű háromesztendős malátát vesz be, kétségtelenül örök életére terméketlen marad. Az a nő, ki havibaja utolsó idejében három napig az agni-fa (Semecarpus anacardium, Plumbago zeylanica vagy Citris arida) gyökerének savanyú rizsnyálkával főtt levét issza, meddő marad."

A TERMÉKENYSÉGET ELŐSEGÍTŐ SZEREK
Ratirahasya: "A szerelmes nő, ki a menstruácio befejezését követő napon a fiatal nagakesara (Mesua Roxburghii) olvasztott vajjal kevert virágporát veszi be, utána tejet iszik és szeretőjével közösül, biztosan teherbe esik. Aki a laksmana (Hemionitis cordifolia vagy Uraria lagopodioides) gyökerét sok olvasztott vajban feloldva orrán át szürcsöli, (éppígy, aki) jatamamsi-val (Nardostachys Jatamansi) kevert rizslevest iszik, biztosan fiat szül. Még a meddő nő is megtermékenyül, ha egyszinű tehén tejében a kekesikha (?) vagy a putramjiva (Putranjiva Roxburghii) gyökerét beáztatja és aztán megissza. Az a nő, ki miután menstruációja végeztével megfürdött, a laksmana gyökerével kevert tejet iszik és utána hét vízben öblögetett táplálékot eszik, fiúgyermeket fog szülni."

AZ ELVETÉLÉST (GHARBASTAM-BHANA)
MEGGÁTLÓ ÓVSZEREK
Anangaranga: "A fazekas kezére tapadó anyag, ha mézzel keverik és kecsketejjel isszák, kétségtelenül megerősíti a magzat életét. Az édesfa pora, sabara (Symplocos racemosa) és dhatri (Emblica officinalis), ha tejjel isszák, hét nap mulva okvetlenül jól megerősíti a szabályos helyzetbe került magzatot. Az a nő, ki a piros lótusz gyökérgumóját tejjel, áldozati zsírral és mézzel összekeveri, azután megfőzi és miután kihült, hét napig issza, kétségtelenül elejét veszi az elvetélésnek, hányásnak, kólikának, a háromféle folyadék*
(* Epe, vér és nyálka.) megzavarodása következtében támadó görcsöknek és még sok más betegségnek is."
Pancasayaka: "Kaseru (a Scirpus kysoor-gyökere), srngataka (Trapa bispinosa), jivana-(?), magnak mósusz (pézsma) és (Asparagus racemosus) keverékével kezelt cukrozott tej megerősíti a magzatot, melynek gyökere az anyaméhben már megmozdult."

MAGZATELHAJTÁST (ABORTUS)
ELŐSEGÍTŐ SZEREK
Ratirahasya: "Az a terhes nő, ki vasárnapi napon a pusya holdháza alatt kiásott kharva- (Rosa moschata) és sripuspa- (szegfűszeg)-gyökeret a derekára köti és iszik belőle, azonnal megszabadul magzatától, ha mégoly szilárdan ült is testében."

A SZÜLÉS KÖNNYÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ SZEREK
Ratirahasya: "Az a nő, aki hét részre darabolt gunja-gyökeret (Abrus precatorius) hét zsinórral a csípő tájékán a derekára köt, ezáltal tüstént megkönnyíti a szülést. Az a nő, aki a vajudás idején igen nagy kínokat szenved, egyszerre megkönnyítheti a szülést, ha egy fehér indiai kakuk szétharapdált szemével és lábával betömi a füleit. Aki a fekete bala (Sida cordifolia) gyökerét a fehér girikarni (Clitoria Ternatea vagy Alhagi Maurorum) gyökértövével porrá dörzsöli és a vulvájába teszi, megkönnyíti a szülést még annál a nőnél is, ki különben nehezen szülne. Ha a fehér bala (Sida cordifolia) gyökerét vörös zsinórral a nő derekára kötik, megszünteti a belek fájdalmát (?), éppígy az iksvaku (ugorkafaj) gyökere is, ha a nő lábát bedörzsölik vele, gyors hatással van."
Anangaranga: "Az a nő, ki a matulunga (citromfa) és madhuka (Bassia latifolia; édesgyökér is) porát mézzel és olvasztott vajjal keverve issza, kétségtelenül könnyen és gyorsan szül. Az a nő, ki grhadhuma-t (füstölő) állott vízbe áztat és ezt megissza, könnyen és gyorsan szül, ez biztos. Ha a nő vasárnap szedett gunja-gyökeret (Abrus precatorius) kék fonállal a derekára és a fejére kötöz, szülése gyors és sima lefolyású lesz. "Om, szerelem istene! rázd, rázd ki belőlem a magzatot; hagyd, hagyd, hogy könnyen kibujjon; svaha!" Bölcs emberek e varázsigével megszentelt vizet itassanak az asszonyal; akkor, hála a varázsigék e legkitünőbbikének, könnyen és gyorsan fog szülni."


A VARÁZS-SZEREK (TILAKA*) RECEPTJE

*) A tilaka: a homlokra rajzolt jel, melynek az a rendeletése, hogy egy szekta, rend stb. tagjai könnyen megismerjék egymást.

Anangaranga: "Az a férfi, ki lajjalu-t (Mimosa pudica), madhuka-t (Bassia latifolia), áldozati zsírt és nalini-gyökeret (Nelumbium speciosum) a saját magnedvével összekever és bájitalt készit belőle, nyomban meghódíthatja a három világot; a bölcs Vatsyayana ezt a receptet tartotta a legjobbnak. A fehér arka (Calotropis gigantea), manjistha (Rubia Munjista), vaca (Acorus Calamus), musta (Cyperus rotundus) és kustha (Costus speciosus vagy arabicus) gyökere: aki ezeket az asszonyi vulva vérével péppé keveri és szép tilakát mázol vele a homlokára, az a szakértő a három világot nyomban meghódíthatja és igen sokáig boldog lesz e földön. Tagara (Tabernaemontana coronaria), pippali-gyökér* (Piper longum), mesasrugi (Oina pinnata) és kana-gyökér* (Piper longum vagy kömény): aki ezt az öt testrész egyenlő arányú váladékával okosan összekeveri és a Föld fiának napján** mézzel tilakát készít belőle, az a férfi kétségtelenül az egész világot meghódíthatja. Az a nő, ki a marha epekövének és mentruációs vérének keverékéből homlokára tilakát csinál, férjét bizonnyal elbűvöli."
*) Vagy "kana és jata"-nak (Nordostachys jatamansi. Flacourtia cataphracta, Asparagus racemosus és rudrajata) olvasandó.
**) A hónap sötét felének 14. napja, mely a démonoknak van szentelve.

Pancasayaka: "Aki manjisthá-t (Rubie munjista), toyadá-t (Cyperus rotundus), vaca-t (Acorus calamus), a fehér bhanu (Calotropis gigantea) gyökerét egyenlő arányban a maga vérével és kustha-val (Costus speciosus) összekever és homlokára tilakát csinál, ez a tapasztalt férfi abban a pillanatban mind a három világon erőt vehet."

A SZENVEDÉLY FELKELTÉSÉRE SZOLGÁLÓ
SZEMKENŐCSÖK (AUJANA)
Pancasayaka: "Ha egy ügyes férfi a Devi nagy ünnepnapján a siddhartha (fehér mustár) olajával éjjel a hullamezőn egy emberi koponyába lámpakormot gyűjt és ezt a szemére dörzsöli, az egész világot meghódíthatja. Ha a fehér mustár olajával átitatott erős szövésű mécsbelet kék lótusszal, kusthával (Costus speciosus vagy arabicus) és tagará-val (Tabernaemontana coronaria) bekenünk és egy férfi (lámpául szolgáló) koponyaüregében lerakodott kormot a szemünkre dörzsöljük, az egész világ behódol. Az a nő, aki szemét vörös arzén-nel, yuvatival (sárga gyökér), kesará-val és a szarvasmarha epekövével kezeli és azután férje elé járul, annak a férje úgy behódol, mintha a rabszolgája volna. Ez a szabály benne van a Haramekhalaban. Ha vörös arzént, nalini-t (Nelumbium speciosum), a szarvasmarha epekövét, a tagarát (Tabernaemontana coroniria) és kesarát vasárnap a pusya-holdház alatt péppé gyúrunk és szemkenőcsöt csinálunk belőle, ez a nőt és szeretőt egyszersmindenkorra kezessé bűvöli."

SZERELMI POROK (CURNA)
Anangaranga: "Kakajangha (Leea hirta), sita*, a méhecske két szárnya, kustha (Costus speciosus vagy arabicus), utpala (kék lótuszvirág) és tagara-gyökér (Tabenaemontana coronaria): ezeknek a dolgoknak pora azt, akire rászórják, elvarázsolja. A széltől elsodort levél, a férfi váladéka,** egy halott koszorúja és egy méhecske mindkét szárnya: - ennek a pornak, fejre hintve, bűvös hatása van. Saptacchada (Alstonia scholaris) és sivaksa (az Eleaocarpus Ganitrus bogyója), ha ugyanolyan mennyiségű viasszal keverik: - ezeknek a dolgoknak pora a fejre hintve varázsos hatással bír."
*) Lehet aparajita (Clitoria ternatea, Marsilea quadrifolia, Sesbania aegyptiaca), fehér kantakari (Solanum Jaquini, Bombax heptaphyllum, Flacourtia sapida), Vornonia anthelmintica, fehér durna-fű, Ficus hederophylla, jázmin és vidari (Batatas paniculata, Hedysarum gangeticum). Vagy pedig sita, azt jelenti "fehérenvirágzó" és kakajangha-hoz tartozik, ahogy a Pancasayaka megfelelő helyén értelmezhető.
**) Az angol fordítás így szól: a little of the man's own Kamasalila (Sperma)."

BŰVÖS KENŐCSÖK
Anangaranga: "Aki a párzás végeztével a szerelem nedvét bal kezével a nő bal lábára keni, annak ez okvetlenül behódol. Az a nő, aki szeretője penisét kielégülés előtt bal lábával megérinti, ezzel holta napjáig rabjává teszi. Az a nő, kit a férfi kiélvezett, miután penisét egyenlő arányban kevert galambsárral, kősóval és mézzel bekente, örök időkre behódol neki. Az a nő, kit a férfi úgy élvez, hogy penisét előbb kámfor, medve-penis és méz keverékével bekente, rabszolganője lesz. A szarvasmarha peköve, arany, higany, kámfor és szantál, - aki penisét ezzel bekeni, annak az a nő, akivel közösül, örökre behódol."


VARÁZSIGÉK

1. A KAMESVARA-IGE
Anangaranga: "Először a szent szócska (om) előrebocsátása után azt kell mondani: "o Kamesvara!" Azután "hozd el nekem ezt meg ezt, hozd el kívánságom szerint!" Ezután következik a "klim"* kiáltás. Ez a Kamesvara-ige, ha kadambavirágok (Neuclea Cadamba) vagy palasavirágok (Butea froudosa) fölött tizezerszer elismétlik, azonkívül egy tizedrész áldozati ajándékkal együtt, mindenkor sikerrel kecsegtet; azoknak a virágoknak stb. melyekre ráolvasták, rendkívüli varázserejük van."
Pancasayaka: "Örülj, örülj! kábítsd el, kábítsd el - hrim - ezt meg ezt... svaha! Ezt az igét tízezerszer kell elismételni. Az áldozati ajándék piros virágokból**, mézből és olvasztott vajból áll. Mindent bal kézzel kell csinálni. A fohász így szól:
"Aranyfénytermetű, ki ijjadat a fülbevalókig feszíted és szemeidet mozdulatlanul a szűzek szívének kellős közepére szegezed": aki szívében ilyen ájtatosan gondol a szerelem istenére, miközben a varázsigét rebegi, az ennek befejeztével az egész földkerekséget meghódíthatja."
*
) Az egész varázsige tehát így hangzik: "om Kamesvara amukim anaya anaya vasabam klim!"
**) Az imént említett kadamba- és palasa-virágok pirosak.


2. A CAMUNDA-IGE
Anangaranga: "om, Camunda!* Bűvöld el és kerítsd hatalmadba ezt meg ezt! A mondat végén ez a szó legyen "svaha!" így hangzik a pompás Camunda-ige. Ha egy palasa-virág fölött százezerszer elismételjük, minden tekintetben sikerre számíthatunk, ha a szabályos módon ** tizedrésznyi áldozati ajándékot adományoztunk. Ha ezzel az igével hétszer megáldott virágot adunk kedvesünknek, kétségtelenül meghódíthatjuk."
*) Siva isten feleségének egyik neve.
**) T. i. "mindent bal kézzel".

3. A VISVESVARI-IGE
Pancasayaka: "om! Meghajlok, meghajlok, Camunda! hili hili! Hódítsd meg ezt vagy azt nekem; svaha! Ezt az igét százezerszer megismételni. Az áldozati ajándék (madira-val kevert) palasa-virágokból áll. Mindent bal kézzel kell csinálni. Következik a fohász:
"Az ijjat arcod elé tartva, háromszeműen, jobb kezedben a tövissel, bal kezedben a hurokkal; melledig érő fejkoszorúval, hosszan lelógó combokkal és keblekkel, borzalmas arccal, tűzfénnyel körülragyogva: azoknak a férfiaknak, kik boldogulni akarnak, mindig a Visvesvari-ra kell gondolniok, miközben ezt az igét mormolják."

4. A PADMINI VARÁZSIGÉJE
Anangaranga: Egy nagavali-levélre (Piper Betle) sorba a következő mondást kell felírni: először az "om" szócska előrebocsájtásával a "Kamesvara" szót; azután a "mohayá"-t, végül pedig a "svaha"-t.* Ha ezt egy mézzel bekent virágra vasárnap ráolvassák és aztán a padmini-nak adjuk, meghódíthatjuk vele."
Pancasayaka: "om, uram-királyom Kama, bűvöld el (ezt vagy azt)! Ezt a varázsigét rebegjük el valamelyik vasárnap bétellel és mézzel bekent jati-virág (Jasminum grandiflorum vagy muskátdiófa) fölött és adjuk a padmini kezébe."
*) Az egész mondat tehát így hangzik: "om Kamesvara mohaya syaha, om, uram-királyom Káma, bűvöld el (ezt vagy azt), svaha!"

5. A CITRINI VARÁZSIGÉJE
Anangaranga: "Kétszer kell az "om" szócskát és kétszer a "vihamgam*" szócskát mondani, azután "a szerelem istenének svaha". Dörzsöljünk szét egy muskátdiót, áztassuk a rambha-gyökér (Musa sapientum) levébe, száritsuk meg a napon és göngyöljük nagavali-levélbe (Piper Betle). Miután a fönt idézett varázsigét ráolvastuk, adjuk át egy vasárnapon a citrini-nek: alighogy megette, teljesen behódol."
Pancasayaka: "om! Olvasd, olvasd!** om! Légi lény, légi lény, om! A szerelem istenének üdv! - Ezzel a varázsigével valamelyik vasárnapi napon ötszázszor megáldott bételt, a rambha levében szétdörzsölt muskátdióval kell adni a citrini-nek."
*) Madár.
**) A szanszkrit szövegben "patha" helyett nyilván "paca" (érleld) olvasandó.

6. A SAUKHINI VARÁZSIGÉJE
Anangaranga: "om! Te vagy a varázsló, om! - A régi mesterek ezt a két szót, melyet a "svaha" követ, tartják annak, mely biztosan sikerre vezet. Ha ezzel a varázsigével megáldott togaragyökeret, (Tabernae montana coronaria) és egy sriphalá-t (az Aegle marmelos gyümölcse) adunk a saukhini-nek: földtétlenül behódol."
Pancasayaka: "om! Hozd ide, hozd ide! om! Érleld meg,* érleld meg! Káma istennek svaha! - Az ezzel a mondással vasárnapi napon száznyolcszor megáldott gyümölcsöt adjuk a saukhini-nak."
*) Mint föntebb, úgy itt is "pathaJ" helyett nyilván "paca" olvasandó.

7. A HASTINI VARÁZSIGÉJE
Anangaranga: "Az "om" szócska; kétszer dhuri,* azután "a szerelem istenének svaha!" - A bölcsek fejedelmei ezt a legkitünőbbnek tartják. Kenjünk be mézzel egy galambszárnyat és olvassuk rá ezt a varázsigét; ha azután odaadjuk a hastininak: rögtön behódol."
*) A dolgok élén (állasz.)
Pancasayaka: "om! ribi, ribi! (?) Hódítsd meg ezt vagy azt nekem! A szerelem istenének svaha! - Ezzel az igével vasárnapi napon száznyolcszor megáldott (galambszárnyat) adjuk oda a hastini-nak."


A MESTERSÉGES HIMVESSZŐ
(APADRAVYAS)

Ahogy' fentebb olvashattuk, az ó-ind népeknél általános szokás volt, hogy a természet munkáját mesterséges eszközökkel egészítették ki, vagy helyettesítették. Erről csak Vatsyayana nyilatkozik kimerítőbben, a Kamasutra 62 §-ában:
"Aki a tüzes vérmérsékletű asszonyt* nem tudja kielégíteni, használjon mesterséges eszközöket. A párzás kezdetén csiklandozzuk ujjal a vulvát és a penist csak akkor dugjuk belé, ha a nő már vonaglik a kéjtől. (Az anparistíká-nak az a rendeltetése, hogy a bágyadt vérmérsékletű férfi szenvedélyét felizgassa; azért, kinek ifjusága már odavan és azért, ki bár erős, de ki van merülve.** Vagy használjunk mesterséges hímvesszőt*** (apadravyas). Ez aranyból, ezüstből, rézből, vasból, elefántcsontból, bivalyszarúból, fából, cinnből vagy ólomból készülhet; puha, hűvös, a potenciát növelő és a célnak megfelelő kell, hogy legyen. Így mondja Babhravya; Vatsyayana azt tanítja, hogy az egyén testi sajátságainak megfelelően fából kell készülnie; hossza rövidebb legyen, mint a hímvesszőé (lingarramanantaram?... "of the same size as the lingam"; "de la longueur du linga audessous de sa téte") és a szélén érdesnek és ripacsosnak kell lennie. Két ilyet egy párnak (samghati) nevezünk. Három, vagy több teljes hosszában a karszalagot (cudaka) képezi. Vastagságának megfelelőn tekerjünk egy zsinórt a hímvessző köré: ez az egyetlen karszalag (akacudaka). A csípőre erősített, a nagyságnak megfelelő, mindkét oldalán nyitott, erős és érdes rigolyákkal ellátott eszközt páncélnak (kaucuka) vagy hálónak (jalaka) nevezzük. Ahol ez hiányzik, vegyünk uborkaszárat, vagy bambusznádat, kenjük be olajjal és illatos kenőcsökkel, kössük zsinórral a derekunkra, vagy vegyünk egy jól csomózott sima fa-koszorút, melyre sok-sok myrobalan-magot erősítünk."
*) Az angol fordító a szanszkrit "candavega" szót így adja vissza: "a Hastini, as elephant woman!"
**) A zárjelben közölt mondat úgy az angol fordításban, mint Lamairesse francia fordításában hiányzik.
***)"... thing which are put ou or around the lingam to supplement its length or its thickness so as to fit it to the yoni."


A SZORGALMAS HEDONISTA
SÉTA A TÚLVILÁGON ÉS EVILÁGON FRANYÓ ZOLTÁNNAL
ÍRTA: BODOR PÁL

Franyó Zoltán a világ legszorgalmasabb hedonistája volt. Tág temesvári dolgozószobájában tán hét íróasztal is állt: egy-egy a szellem minden kontinensének. Múzsájának. Avagy a hét minden napjának? Sosem mertem megkérdezni: melyik a hétfői, melyik a csütörtöki asztala - de tudtam: van szombati és vasárnapi is. Amikor megszülettem, már negyvenhét éves volt, és sohasem öregedett tovább. Amikor meghalt, 1978-ban negyvennyolc éves voltam, és nálam fiatalabb volt. Esküszöm, semmit sem változott haláláig, kilencvenegy éves koráig. A nőket is épp úgy szerette, a nők is épp úgy szerették. Életrajza csupa valószínűtlen tény, élete utolsó szakaszában történelmi nevű, fejedelmi családból származó román hercegnő szeretett belé - akinek Ő volt az első szerelme.
Franyó ludovikás tiszt volt, az olasz fronton egy Habsburg főherceg kedvenc kártyapartnere, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Lobogó főszerkesztőjeként, Lukács György népbiztos mellett működött. Az ötvenes évek elején fegyházban töltötte sorsát, (úgymond, álnéven birodalmi náci lapokban vezércikkeket írt - amit sosem lehetett rábizonyítani, és én nem is hiszem) néhány év múlva Bécsben átvette a Herder díjat. Dr. Kiss Géza professzor az Utunk hasábjain leleplezte 1958-as Faust-fordítását: párhuzamos hasábokon mutatta ki, hogy a temesvári szerző Lajtha Géza 1951-ben megjelent tolmácsolását plagizálta, valósággal ellopta - csakhogy nyomban kiderült: Lajtha Géza nem más, mint Franyó álneve. Ugyanis, mire Faustjának első változata elhagyta a kolozsvári nyomdát, Ő éppen börtönben volt; dr. Tóth Samu, a híres kolozsvári könyvművész mesélte. Gaál Gábor nem volt hajlandó bezúzatni a kötetet, csak a borítót, előzéklapot, címlapot cseréltette, odaíratta az álnevét - se Goethe, se a romániai magyar olvasó, se a magyar irodalom ne veszítse el az új Faust-ot, csak azért, mert Franyó ül. S így neje, a hajdan igen szép asszony, (állítólag egykor bécsi műlovarnő) is némi pénzhez jutott. Noha németre s magyarra sokat fordított kínaiból, azzal vádolták: egy szót sem tud e bűvös nyelven. Az Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, Dimény (Herczka) István, aki karrierjét hajdan Franyó lapjánál, a 6 Órai Újságnál kezdte, eldöntötte: végére jár a dolognak, amikor a végül 1959-ben kiadott Kínai verseskönyv ("Négyezer év költészetéből") című antológia szerkesztőségi előkészületei zajlottak. Közölte Zoltán bácsival: ilyenkor illik meglátogatni a kínai nagykövetséget, bemutatni a tartalomjegyzéket, nehogy a megjelenéskor majd valami ellen tiltakozzanak. D. I. előre mulatott azon, és nem gonosz kajánsággal, hogy miképpen bukik le egykori főnöke- gazdája a követségen, s derül ki végre, hogy csak ki tudja, milyen közvetítő nyelvek segítségével készítette antológiáját. (Melynek párja a Frankfurtban 1940-ben kiadott Chinesische Gedichte). Ámde a kínai kultúrattaséval Franyó nyomban hosszas beszélgetésbe fogott: ott, a követségi íróasztalnál, írásban. Amit nekem azzal magyaráztak, hogy kiejtésben nagyok a különbségek a különféle tájak és korok kínai nyelvjárásai között, de írásukban azonosak. (Egyébként az első világháború után, bécsi emigrációja idején a Keleti akadémia hallgatója volt...)
Mindig irigyeltem testi és szellemi erejét. Nyolcvan fölött is diót tört félkezében. Teher- és más gépkocsikon, azaz "autóstoppal" utazott Temesvárról Sepsiszentgyörgyre, a színház évfordulós ünnepségére - jó nyelvek szerint nagyon tetszett neki a színház szépasszony, okos asszony igazgatónője, Dukász Anna. Franyó, a jó nyolcvanas egész nap zötykölődött mindenféle alkalmi járművel Szentgyörgyig, majd hajnalig ropta a csárdást.
Senkiről nem pletykáltak annyit, mint róla - és ma már nem az az érdekes, hogy mi volt igaz, hanem az, hogy mit hazudtak. Nem hazugság, hogy aradi barátomat és kollegámat, Mózer Istvánt, a helyi lap kulturális rovatának vezetőjét telefonon megkérte: menjen el a szállóba, ahol látogatásakor lakott, és hozza el ott felejtett pizsamáját. Csakhogy nem pizsama volt, hanem csipkés női hálóing. Zoltán bácsi csak arra ügyelt ingerülten, hogy a megtalált hálóalkalmatosságot temesvári viszontlátogatásakor nehogy a lakására vigye Mózer Pityu.
Diósy Menyhért, Léda állítólagos unokaöccse az ötvenes években a Tudományos Akadémia kolozsvári titkárságán dolgozott, és gyakori, meghitt vendége volt Elvirának, szép szőke szomszédasszonyomnak. Menyhért bácsi mesélte a következőket:
"Az első világháborúban a frontról a tiszteket időnként, meg- és fölerősödni hazahozták, afféle szanatóriumszerű üdülőkbe. Az egyik Csucsa közelében volt. Franyó rendszeresen eljárt a Boncza-kastélyba, nem annyira Ady, mint inkább Bertuka, Csinszka kedvéért. Egy alkalommal a parkban oly erőszakosan udvarolt Csinszkának, a dulakodásig, hogy az önvédelemből teljes erejével Franyó kezébe harapott. El is öntötte nyomban a vér a zubonyát, mindenét. Az eset azonban nemigen hozta zavarba Zoltánt, másnap, igaz, felkötött karra, újra megjelent..."
Találkozom Franyó Zoltánnal. Mondom: "Zoltán bácsi, sosem meséltél nekem flörtödről Csinszkával. Mondd, hogy volt az, amikor megharapott?"
"Óh!" - mosolygott az öreg hamiskásan és ujjával, simogató mozdulattal, az ajkára mutatott - "Óh, csak itt, egy picit..."
"Karrieremet" rajta mérhettem le. Amikor publikálni kezdtem, javasolta, hogy igyuk meg együtt a kávénkat a Lloyd-sori preszóban. Vigyázat: nem hívott meg kávézni, csak éppen egy asztalnál és együtt ihattam meg vele a kávémat. Amikor a kolozsvári Utunk című irodalmi hetilapnál rovatvezető lettem, meghívott kávéra. Amikor a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó "kisebbségi" főszerkesztője lettem, villásreggelire hívott a lakására. Tévéműsorok főszerkesztőjeként lemérhettem: a tévé - nagyhatalom; taxit küldött ugyanis értem, s a legelőkelőbb szálloda legelőkelőbb éttermében voltam ebédvendége. Betoppant a csinos, izgalmas Kadelaine Fortunescu, Páskándi Géza volt felesége, a román világirodalmi folyóirat (Secolul 20) szerkesztője, leült egy szomszéd asztalhoz. Franyó Zoltánnak felcsillant a szeme. Be kellett számolnom: ki a hölgy. Vezetéknevét töprengve mormolta maga elé az öregúr, majd felkiáltott: "Megvan! Egy Fortunescu nevű nyugdíjas öreg ezredes nyerte az oldboy trappversenyt, amikor én a galoppot!" (Lehet, hogy fordítva, vagy egészen másképp - nem értek hozzá.) Odainvitáltam Madelaine-t - mert, persze, azt hittem: képtelenség, hogy egy nyolcvan fölötti úr nyeregbeszálljon s versenyezzen... Ám kiderült: Franyó ezúttal is igazat mondott.
Első verse 1906-ban jelent meg (tizenkilenc éves volt - Nyárutó volt a vers címe!, a Magyar Szemle közölte), e nyárutót 72 aktív esztendővel élte túl. És mert e soraimat egy műfordítás kötetében olvashatják, - a halála óta az első, megjelenő kötetében - nem szólok itt hallatlanul gazdag publicisztikai és szerkesztői munkásságáról - csak a műfordításairól. Régi arab költők mellett Baudelaire, Louise Labé, Edgar Allan Poe verseit fordította magyarra, kínai és ógörög költőket adott ki németül, 1946-ban jelent meg Görög líra c. kötete, Puskint tolmácsolt magyarul - s 1958-1960-ban jelent meg hatalmas magyar nyelvű műfordítói munkásságának három kötetes válogatása (s egy szűkebb kötet, Lírai világtájak címmel 1967-ben az Európa Könyvkiadónál). Egy kötetnyit szánt az afrikai költők bemutatásának. Rengeteget fordított románból magyarra és németre, magyar költőket (például Adyt és Petőfit) németre.
Élete utolsó évtizedében indította útnak műfordítói munkássága mélyebbre markoló, érdekes, új válogatását. Az I. kötet (Ősi örökség, 1973) ókori egyiptomi, sumér, akkád, ógörög, római, arab, perzsa, indiai, kínai verseket foglal magában. A II. kötet az osztrák költészetet mutatja be, a III. kötetben (mely Franyó halála évében jelent meg) középkori latin, olasz, francia, provence-i, belga, spanyol, angol, ír, holland, flamand, svéd, (a lexikon szerint: svéd nyelvű finn!), valamint finn és norvég versek tolmácsolását nyújtja át. (Dehát persze, e kötet olvasóinak még néhány Franyó-fordításkötet címét, megjelenése évszámát köteles vagyok ideírni: Rainer Maria Rilke: Ének Rilke Kristóf zászlós szerelméről és haláláról (1916), Baudelaire: Versek (Bécs, 1921), Erotica mundi (Bécs, 1922), Régi arab költők (Arad, 1924), Louise Labé: Szonettek (Budapest, 1937), Frühgriechische Lyrik (Berlin, 1942)... és a román költőket fel sem soroltam, arról sem szóltam, mit fordított Jakob Wassermann, Arthur Schnitzler, Upton Sinclair, Cervantes, sőt, orosz írók prózájából, Anatole France, Hofmannsthal drámáiból, és - mint látható - sajtó alá rendezte a Hindu erotika című, 1925-ben Aradon kiadott antológiát - miként azt a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 1981-ben megjelent I. kötetében a Dávid Gyulának köszönhető szövegben olvashatjuk. (Csak tudnám, szerepel-e valamiféle lexikonban a piros bőrkötésben megjelent pompás, emlékezetem szerint Hétpecsétes könyv című válogatása a világirodalom talán legerotikusabb műveiből, melyet kamaszkoromban olvastam - avagy ez jelent volt meg annak idején Bécsben Erotica mundi címmel?). Befejezésül hadd idézzek most halálakor közölt nekrológomból, a kihagyásokat kivételesen nem is jelezve:
"Persze lehetetlen. Mindannyian meghalhatunk, de ez az életerős, fausti aggastyán, a halálával cinkosan összejátszó, hajnalig csárdást ropó, szépasszonyoknak kurizáló, agyondolgozott, vidám, konyakozó, egymaga intézmények munkáját elvégző, ezer kilométereket - és ezer éveket! - bebarangoló, ősznek maszkírozott fiatalember, ez a nagy kópé, aki közel hetvenévesen "ezen is túl leszünk!" felkiáltással úgy vonult a börtönbe, mint egy ifjú betyár, ez a zseniális szerkesztő és újságíró, aki ha megjelent Bécsben vagy Lugoson, mintha valamelyik kínai dinasztia korából, Óegyiptomból vagy csak innen ni, Aretino buja hölgyeinek kerevetéről került volna elő - Franyó Zoltán, ez a katonás hangú, titokzatos örök életű, akiről évtizedek (évszázadok?) során mindig bebizonyosodott, hogy épp a legvalószínűtlenebb mondák az igazak - aki szenvedve vágyta az akadémiai tagságot, akinek koporsója után magas hazai és külföldi kitüntetéseket hordozunk, de ott érezzük a sírnál óperzsa királyok és fáraók és ógörög meg latin költők kimondatlan háláját - nos, (Neki) el van intézve jó előre a beutalás az Esthajnalcsillagra, és tudom, onnan Zoltán bácsi majd felhív hosszú telefonbeszélgetésre, megtudakolja, hány hasábos lesz a nekrológ, milyen fényképe jelenik meg, és tovább szerkeszti onnan is életműve gyűjteményes kiadását, elküldi borgisz és garmond betűmintáit, és megkér, intézkedjem sürgősen az Irodalmi Alapnál, mert a csillagokban magas a napidíj, drága az injekció és a konyak...
Egy magyar író, aki sosem akart öngyilkos lenni, mohón és fiatalosan szerette az életet, tudott politizálni és pénzt keresni, életművet teremteni, vidéken nem meghúzódni, szervezni, mulatni, adminisztrálni, akarni..."
Azt hiszem, az alkotó kiváncsiság tartotta életben. Nem csupán a hajdanvoltra, de a majdanjövőre is kiváncsi volt. És talán csak azt sajnálta, hogy majdani verseket nem lehet lefordítani.