Fekete csuha, koromo
Japán, 1960-as évek második fele
Selyem
H: 141 cm
Terebess Gábor tulajdona

Fekete, csíkosan szőtt, fényes selyem, géppel és kézzel varrt. Sálgallérja vastagított, külön szabott, fehér hernyóselyemmel bélelt. Derékban elvágott, alsó részét széles rakásokkal varrták a felső részhez. Derekában, a vállában és az ujjak kézfej felőli végén dupla az anyag. Eleje áthajtós, derékmagasságban 2-2 pánttal csukódik. A pántokat zöld selyemszállal, díszöltéssel varrták a kabáthoz. Ujjai a kimonó mellett kiterítve álló téglalapot alkotnak. Az ujjak és az oldalak összeillesztésénél hónaljban nyitott. Az ujjak a hónaljnyílás alatt zsákszerűen végződnek. Bal elejében a sálgallér alsó végéhez kis selyemcímkét varrtak, rajta írásjegyekkel a tulajdonos neve. Zen szerzetes felső ruhája. Szabása kínai eredetű.
L. É.

Munkaruha, Samu-e
Japán, 1960-as évek második fele
lenvászon, fekete, géppel varrt
H: 135 cm
Terebess Gábor tulajdona

Zen szerzetes munkaruhája. A koromo szűk ujjú változata. A zen-szerzetesek napi életéhez és a szerzetesi fegyelemhez hozzátartozik a rendszeres munka.
Sálgallérja vastagított, külön szabott. Derékban elvágott, alsó része eleje sima, a két oldalvarrásnál mély hólokkal bővül, hátán széles rakások. Eleje áthajtós, derékmagasságban 2-2 pánttal csukódik. Derekában dupla az anyag, nyakkivágása válláig szürke puplinnal bélelt. A derékon hátul rávarrott, elöl megköthető öv. Az ujjak és az oldalak összeillesztésénél hónaljban nyitott. Bő ujjai a kézfejnél rakásokkal összeszűkülve kézelőben végződnek. A kézelő nagyméretű patenttal csukódik.
L. É.

Okesa
Japán, 1960-as évek második fele
Fekete lenvászon
H: 181 cm, Sz: 118 cm
Terebess Gábor tulajdona

Kézzel varrták 18 darabból. Zen szerzetesek felső leple. Az indiai szerzetesi ruha zen-buddhista változata. A zen szerzetesi öltözék szent darabja. Meditációk, szertartások alkalmával, ünnepi alkalmakkor hordják. A bal vállra terítve a jobb kar alatt rögzítik.
Eredetét Buddhához vezetik vissza. Buddha a világról lemondva, hogy öltözékhez jusson, eldobott rongydarabokat mosott ki, toldott össze lepellé, és festett meg földfestékkel narancssárgára. A buddhisták leplüket legalább hét darabból, maguk varrják.
L. É.

Okesa
Japán, 1960-as évek második fele
Fekete, csíkosan szőtt, fényez selyem, kézzel varrt
H: 200 cm, Sz: 134 cm
Terebess Gábor tulajdona

21 darabból állították össze. Felső részén fehér selyemzsinór a rögzítéshez, alatta kis selyemcímkén írásjegyekkel a tulajdonos neve.
Zen szerzetesek felső leple. Meditációk, szertartások alkalmával, ünnepi alkalmakkor hordják. A bal vállra terítve a jobb kar alatt rögzítik.
L. É.

Rakusu
Japán, 1960-as évek második fele
Fekete, pamuttal kevert selyem és fehér pamutvászon, kézzel varrt
H: 33 cm, Sz: 23,5 cm, kalligráfia H: 24 cm, Sz: 14,5 cm
Terebess Gábor tulajdona

Apró részekből állították össze, téglalap alakú, kalligráfiával díszített.
Funkciója többé-kevésbé azonos az Okesáéval. Meditációk, szertartások alkalmával hordják, tulajdonképpen az Okesa jelzése. A kettő egymást helyettesítheti, együtt természetesen nem hordhatók. Ünnepi alkalmakkor azonban csak az Okesát hordják. Formája, használata Japánban alakult ki. Belső oldalán fehér pamutvászon lap, tussal írott kalligráfiával. Nyakba akasztásához felső sarkain két párhuzamos pánt, melyeket középen egy széles, összevarrott keresztpánt fog össze. A széles keresztpánton zöld selyemcérnával varrt díszöltés. A belső pánt végét lapos, csontszínű karikába csomózták, a karikát a rakusuhoz fehér cérnahurokkal csukható fül kapcsolja. Nyakba akasztva hordják, kalligráfiával a test felé fordítva. Noiri Kojun Roshi kalligráfiájával.
L. É.

Tok a rakusu tárolására, szállítására
Japán, 1960-as évek második fele
Brokát, kézzel varrt
H: 48 cm
Terebess Gábor tulajdona

Kétféle, tojáshéj színű, mintás brokátanyag kombinációja. A szélesebb és keskenyebb két brokát téglalap együtt négyzetet alkot. A négyzetet szélesebb és keskenyebb két fehér, összetoldott pamutvászon téglalappal kibélelték, és három sarkát barna selyemcérnával, laza öltésekkel, borítékszerűen egymáshoz öltötték.
L. É.

Dogen: Shóbógenzo (Az igaz törvény szeme fénye) - könyv - fakszimile
Japán, 1960-as évek
Papír, brokát, aranyozás, pamutvászon
H: 27 cm, Sz: 17,7 cm
Terebess Gábor tulajdona

A könyv szerzője, Dogen (1200-1253), a szótó-zen megalapítója, a középkori japán filozófia jeles alakja volt.
A könyv keményfedelű, zöld brokátborítású, lapjainak széle és fedőlapjainak belső oldala aranyozott. A lapok harmonikaszerűen vannak összefűzve. Felső borítója bal felső sarkán aranyozott címke fekete kalligráfiával. Alsó fedőlapja előtti lapon Noiri Kojun zen mester ajánlása, kalligráfiája. A könyv csomagolása éghetetlen cédrusfa doboz és narancssárga pamutvászon, tusfeliratos kendő. (A narancssárga a buddhizmusban, más hinduizmusból eredő vallásokhoz hasonlóan a megszabadulás színe.) A doboz fedelén három, tussal írt írásjegy. A doboz restaurált.
L. É.

Négyszögletes névpecsét
Japán, 1960-as évek második fele
Féldrágakő
H: 6 cm, Sz: 1,5 cm
Terebess Gábor tulajdona

Négyzet keresztmetszetű kis hasáb, élei enyhén lekerekítettek. Japánban, Kínában költemények, festmények szignálására használják. Alapanyaguk általában féldrágakő.
L. É.

Aláíráspecsét
Japán, 1967
Fekete, kemény szaru (bivalyszarv), barna bőrzacskó
H: 6 cm, Á: 1 cm
Terebess Gábor tulajdona

Japánban, Kínában okiratokon mindmáig az aláíráspecsét nyomata számít hitelesnek, nem a kézzel írt aláírás. A pecsétek metszése külön művészeti ág. Alapanyaguk általában féldrágakő.
L. É.

Zen szerzetes fapapucsa, geta
Japán, 1960-as évek második fele
Puhafa, műbőr
H: 26 cm, Sz: 11,5 cm, M: 5,5 cm
Terebess Gábor tulajdona

Talpai lekerekített sarkú téglalapok, a velük egybefaragott két keresztlécen állnak. A lábhoz a lábujjak között a talpba fűzött, puha fehér műbőrborítású kenderkötél rögzíti, amelyet alul a hátulsó léc tövében csomóztak meg.
A két keresztléc között tussal írt kalligráfia: A szerzetes Buddhára utaló "családneve" és szerzetesi neve: Shaku Gensho.
L. É.

Szerzetesi rongyszőnyeg
Japán, 1960-as évek második fele
Pamutvászon
H: 110 cm, Sz: 69 cm
Terebess Gábor tulajdona

Fehér vastag pamutvászonból, fekete selyemrátéttel, szegéllyel készült, kézzel varrt.
Zen szerzetesek a templomban, szertartásnál végrehajtandó leborulásokhoz leterítik, és rajta végzik azokat, háromszor vagy kilencszer. Szertartáson kívül hosszában keskenyre összehajtogatva az alkarjukon átvetik, és a fekete csuha, a koromo hosszan lecsüngő ujjrésze alá rejtik.
L. É.

Zen mesterek és tanítványok láncolata, kalligráfia és borítója
Japán, 1967
Selyemre festett
Noiri Kojun Roshi kalligráfiájával
H: 103 cm, Sz: 36 cm
Terebess Gábor tulajdona

Terebess Gábor zen buddhista szerzetessé avatásának selyemre írt dokumentumai. Szerzetesi neve: Gensho.
Lényeges zen-tétel, hogy a Tan nem verbális úton, tantételek és tanítás nélkül (azaz közvetlenül, "szívtől szívig", "lélektől lélekig") is átadható. A közvetlen átadás egy sajátos "genealógia", pontosan számon tartott mester-tanítvány láncolat létrejöttét eredményezte.
Nyers színű hernyóselyemre tussal és cinóberrel festett ábra. Egy pirossal megrajzolt üres körből kiinduló piros vonal ábrázolja az átadás menetét, a piros vonal "állomásaira" tussal felírt nevek a Tant megkapó és átadó mestereket jelzik. Az ábrázolás tanúsága szerint az alapító pátriárkától számítva a 34. "generáció" idején a Tan átadása két ágra szakadt, majd az egyik ágon kilenc, a másikon tizenegy "generáció" elmúlása után egyesült ismét. Újabb generációk után a láncolat végén áll a Gensho név két írásjegye, majd egy "végtelen" jel zárja a sort, mielőtt a Tan átadását ábrázoló piros vonal visszakanyarodna a zent is jelképező, üres piros körhöz. Az ábra kiindulásánál, az átadás két ágra szakadásánál és az ábra alá írt összefüggő szövegmezőben egy nagy méretű névpecsét piros lenyomatai láthatók, az ábra végére írt szöveget kisebb piros pecsétlenyomat zárja. Borítója többrét hajtogatott, vastag, itatósszerű papír, két fedő oldalán fekete tus kalligráfia piros pecsét-lenyomatokkal.
L. É.

Fahal, mokugyo
Japán, 20. sz.
Keményfa, faragott
M: 25 cm, Sz: 21 cm
Terebess Gábor tulajdona

Zen kolostorokban használatos fa hangszer. Nem tudható, hogyan került a halmotívum a buddhista templomokba. Egyesek úgy vélik, a hal a halhatatlanság szimbóluma, ugyanakkor a buddhizmus tanítása az újjászületésre helyezi a hangsúlyt, nem az egyéni halandóságra.
A fahal az éberség jelképe. Hangja rendkívüli, hipnotikus hatást gyakorol hallgatóira. Például szútrák olvasása előtt a hallgatóság figyelmét az elhangzottak befogadására különlegesen nyitottá teszi.
A két, hangsúlyozott szemű halfigura feje alkotja a hangszer fogantyúját. A fogantyú közepén a két hal együtt egy gömböt tart a szájában. Ütője keményfa pálca, tojásdad, puhafa fejjel. Alján a fogantyú vonalában felső végein kikerekedő, hosszanti rés húzódik. Az ütőt használaton kívül áthúzzák ezen a résen.
L. É.

Enó (Huj-neng) bambuszt aprít, tekercskép
Japán, 20. sz.
Papír, selyembrokát, nyomat
H: 185 cm, Sz: 58,5 cm
Terebess Gábor tulajdona

Ryókai (Liang-kaj) 13. század eleji tekercsképének másolata. Huj-neng (638-713), a VI. pátriárka egyike a leghíresebb csan (zen) tanítómestereknek, a kínai csan "Déli Iskolájának" atyja. Szerzetessé válása előtt tűzifa-házaló volt. Írástudatlan, házimunkákat végző novíciusként vált a patriarchátus várományosává. Szútra magyarázatait tanítványai adták ki.
A kép a kivágni szándékozott bambusz tövében guggoló pátriárkát ábrázolja, kezében széles késsel. Mögötte rövid kalligráfia, piros pecsét-nyomattal. A kép körül kék, virágmintás selyembrokát, felső és alsó szegélyén a selyembrokát csíkok lila színűek, mintájuk a kék brokátéval azonos. A tekercset papírral végig bélelték, felső szélén vékony léc, alsó végét fekete, lakkozott rúdra dolgozták. A felső lécen a tekercs felfüggesztéséhez barna, laza szövésű szalag. A tekercs hátsó oldalán a felső léc mentén fekete kalligráfia, végén piros pecsétnyomattal.
L. É.

Kis kerti vízmerítőmedence, tsukubai
Japán, 20. sz. (műtárgy-másolat)
Gránit
Á: 39 cm, M: 16 cm
Terebess Gábor tulajdona

Kör alakú, lapos kő, közepén négyzet alakú víztartó mélyedés. Tetején a négyzet négy oldalán egy-egy kifaragott írásjegy.
Japán templomi és polgári kertek fontos tartozéka. A templomba vagy a teaszobába lépés előtt a látogatók az elme elnyugtatásával egy időben kezüket is megtisztíthatják vizével. Alacsonyan, gyakran a föld színén helyezik el, a víz kis bambuszcsövön töltődik bele. Ezt a tsukubai típust a régi kínai pénzérmék mintájára készítették, áthelyezve a vízmerítő kőre is a pénzérme arányait, szimbolikáját.
E szerint az érmek kör alakja az Eget jelképezi, közepén a négyszögletes lyuk a Földre, a lyuk köré rendezett írásjegyek a kultúrára, azaz az emberre utalnak.
L. É.

PDF