Mentha asiatica-borris

Mentha austriaca - karintiai menta (= Mentha arvensis X M. suaveolens)
= Mentha X carinthiaca Host

Mentha cervina

Mentha citriodora x. M. arvensis

Mentha X gracilis Sole (pro sp.) (= Mentha arvensis L. X M. spicata L.) - gyömbérillatú menta
= Mentha cardiaca J.Gerard ex Baker - szívmenta
= Mentha gentilis auct. non L. - nemes menta
= Mentha rubra auct. - piros menta
= Mentha X cardiaca J.Gerard ex Baker
= Mentha X gentilis L. var. cardiaca (J.Gerard ex Baker) B.Boivin (pro nm.)
= Mentha X muelleriana auct. non F.W.Schultz

Mentha longifolia (L.) Huds. - lómenta
= Mentha longifolia (L.) Huds. var. undulata (Willd.) Fiori & Paol.

Mentha niliaca - egyiptomi menta

Mentha X piperita L. (pro sp.) (= Mentha aquatica L. X M. spicata L.) - borsos menta, borsmenta
= Mentha aquatica L. var. crispa (L.) Benth.
= Mentha crispa L.
= Mentha dumetorum Schultes - berki menta

Mentha polymentha

Mentha pulegium L. - csombormenta, pólémenta

Mentha requienii Benth. - korzikai menta

Mentha X rotundifolia (L.) Huds. (= Mentha longifolia auct. non (L.) Huds. X M. suaveolens Ehrh.) - almaízű menta
= Mentha rotundifolia (L.) Huds.
= Mentha macrostachya Ten.
= Mentha insularis Req.

= Mentha X rotundifolia 'Bowles', Mentha suaveolens 'Variegata' - ananászmenta

hibrid: Mentha suaveolens x piperata - grépfrút-menta

Mentha suaveolens Ehrh. - almamenta
= Mentha rotundifolia auct.

Mentha X verticillata L. (= Mentha aquatica L. X M. arvensis L.) - örvös menta
= Mentha sativa L.
= Mentha X verticillata L. var. peduncularis (Boreau) Rouy (pro nm.)

Mentha X villosa Huds. (pro sp.) (= Mentha spicata L. X M. suaveolens Ehrh.) - gyapjas menta
= Mentha alopecuroides Hull
= Mentha nemorosa Willd.
= Mentha X villosa Huds. (pro sp.) var. alopecuroides (Hull) Briq. (pro nm.)

----------------------------

Bolgár és magyar Mentha spicata L. Huds. illóolajok kémiai karakterének vizsgálata
Sorting 'Mentha' names: http://www.plantnames.unimelb.edu.au/Sorting/Mentha.html
Welt der Minzen: http://www.minzen.com
Mentalikőrök lexikona: http://www.minzen.com/Likoer%20-%20A%20-%20Z.htm

Lásd még! Terebess fűszerkalauz:
Bulgária (dzsodzsen), Görögország (dioszmosz), Törökország (nane), Vietnam (bac ha, hung)

III.
Borsos menta
Mentha piperita L. - Lamiaceae

borsmenta, angol menta, csokoládé-menta
peppermint, chocolate mint

Az ajakosok családjába tartozó Mentha nemzetség mintegy 25 fajt és számos hibridetfoglal magába. A nagy alakgazdagság miatt áttekinthetőségük nem könnyű. A borsos menta a Mentha viridis és a Mentha aquatica kereszteződéséből jött létre, bár egyesek szerint más szülőpartnerek is lehetségesek. Mesterségesen állították elő, ezért természetes körülmények között nem fordul elő, bár gyakran találkozunk termesztésből kivadult és elfajzott alakjaival. A 3-4 termesztett mentafaj közül a borsos menta a legjelentősebb.

Évelő növény, gyökere vékony fonálszerű, fehér színű. 3-4 mm vastag gyökértörzse tompán négyszögletes (szár jellegű), sötétbarna. A szárcsomókon (nóduszokon) apró, fehér allevelek találhatók, innen indulnak ki a vékony gyökerek és a föld feletti hajtások. A gyökértörzsből kiinduló tarackok az egy méter hosszúságot is elérik, kezdetben fehérek, később ibolyaszínűvé válnak. A legfelső ibolyaszínű szár a föld felszínén fut és fontos szerepet játszik a növény tovaterjedésében, ugyanis gyökér- és hajtásképzésre ez a legalkalmasabb. Négyoldalú, gyéren szőrös, kissé pirosló szára 60-80 cm magasra nő meg és csak a felső részén ágazik el. Tojásdad-lándzsás, keresztben átellenesen álló szárleveleinek válla kerekded. A sötétzöld levél fonákán az erek ibolyásak. A levéllemez mindkét oldalán illóolajtartó mirigyszőrök találhatók, amelyek kissé besüllyednek a levél szövetébe. A mirigyek illóolajában a mentői gyakran kikristályosodik. Az erek mentén egy- vagy többsejtű fedőszőröket is találunk.

A levéltelen virágzat 6-8 álörvből álló, szaggatott, keskeny füzér. A virágok mur-vácskái a virágzat alsó részén "nagyobbak és szélesebbek, egyébként 1-2 mm hosszúak, szálasak, pillás hegyűek. A 3-4 mm hosszú csésze 10 erű és 5 fogú. Világos kékeslila pártája 4-5 mm hosszú, a csészéhez hasonlóan kopasz, csöve fehér. A párta majdnem sugaras szimmetriájú, felső ajka egy, az alsó 3 karéjú. Négy, általában meddő porzója egyforma hosszú. Termője négybarázdájú, apró, vörösesbarna, négy részre hasadó makkocska képződik belőle. Termést, csíraképes magot csak ritkán érlel.

Környezeti igénye

Szélsőséges hőmérsékleti körülmények között is jól termeszthető. 10-12 °C-on megindul a növekedése és ha nincs nagyobb hőingadozás, akkor egyenletesen fejlődik. 20-22 °C-nál nem igényel nagyobb meleget, de a 30-32 fokot is elviseli. Sekélyen futó gyökérzete ellenére igen jól áttelel, zöld hajtásai is kibírják a mínusz 5-6 °C-ot. Föld alatti hajtásrendszere hó nélküli száraz, kemény teleket követő tavaszon is kihajt, hóborítással a nálunk előforduló leghidegebb telek sem okoznak kárt benne. Hőigénye alapján Magyarország hűvösebb területei is megfelelőek számára.

Erősen fényigényes. Nemcsak az árnyékot nem szereti, hanem tartósan borús időben az illóolaj-tartalma is erősen csökken. A fényerősség és a megvilágítás időtartama sem mellékes számára. Értékes, magas illóolaj-tartalmú hajtások hosszú nappalok hatására fejlődnek ki. Ablakban télen is termeszthető, igaz, a gyengébb megvilágítás idején fejlődő levelei kevésbé aromásak.

Vízigénye igen nagy, ez két okra vezethető vissza. Az egyik, a sekélyen futó gyökérzete, a másik, az igen nagy párologtatási együtthatója. A tenyészidőben 700-800 mm csapadékot igényel. Ennyi vizet csak öntözéssel kaphat. Vízigénye a hajtásnövekedés kezdetétől a virágzásig meredeken emelkedik, a virágzás után egy darabig egyenletesen nagy, majd kissé csökken. Vágás után a vízfogyasztása ismét nő. Nemcsak folyamatos növekedéséhez, hanem az illóolaj-felhalmozáshoz is sok vízre van szüksége. Szárazságban, vagy ha a talaj vízkapacitása tartósan 70-80%-os telítettség alá süllyed, illóolaj-tartalma jelentősen visszaesik.

A talaj iránt igényes növény. Ez az igényesség a talajszerkezetre és a tápanyag-összetételre vonatkozik. Vízigényét csak jó vízgazdálkodású, középkötött talajon elégíthetjük ki. Mély rétegű, humuszban gazdag területet válasszunk termesztéséhez. Homokos vályog- vagy öntéstalajokon kívül a tőzegtalajokon is szépen virít, ha azok semleges, esetleg enyhén lúgos kémhatásúak. Szélsőséges (futóhomok, erősen kötött agyag) és ahhoz közel álló talaj sem alkalmas számára.

Egyike a leginkább tápanyagigényes fűszernövényeinknek. A talajszerkezet javítására és az egyenletes tápanyagellátásra legjobb a szerves trágya. 10 m²-es területre 30-40 kg érett trágyát szórjunk ki. Az előkészített talajba közvetlenül ez után vagy a második évben telepítsük. Nagy humusztartalmú területen műtrágyázással is beéri. A legfontosabb szervetlen ionokból egyenlő arányban igényel nagyobb mennyiséget. Telepítéskor 70-80 dkg pétisót számíthatunk 10m²-re, ehhez még adjunk szuperfoszfátból 60-70 dkg-ot, kálisóból 30-50 dkg-ot. A további években elegendő 50-60 dkg pétisó és ugyanennyi szuperfoszfát, valamint 25-30 dkg kálisó. Az alaptrágyákat érdemes kiegészíteni levéltrágyákkal (Wuxal, Peretrix stb.), melyekkel a számára oly fontos mikroelemeket (bőr, mangán, kobalt) megkaphatja.

Termesztése

Szaporítása vegetatív részekkel, föld alatti és feletti hajtásdarabokkal történik. Csíraképes magot ritkán terem, ezért sokkal biztonságosabb a növényi részekkel való dugványozás. Erre a legalkalmasabbak a föld alatti hajtások. A két-három éves töveket ősszel, a vágás után ássuk ki. Az indák víztartalma nagy, 80% körüli, ezért néhány óra alatt kiszáradhatnak és telepítésre alkalmatlanná válnak. Azonnal ültessük el, esetleg fóliával, földdel takarjuk. Amennyiben a fagyokig nem tudjuk elültetni, akkor prizmában, pincében; kiszáradástól védve tavaszig eltarthatjuk. A kiemelt 50-100 cm-es indákat (sztólókat) 20-30 cm-es darabokra szétszedve, 50-60 cm-es sortávolságra, egymástól 5-8 cm-re ültessük el. A telepítés egyszerűsíthető, ha előre kihúzunk 15 cm mély barázdát, gyorsan belerakjuk a sztólókat, majd nedves földdel takarjuk. Mind a barázdakihúzást, mind a tövek kiemelését gyorsan, egymással párhuzamosan végezzük, hogy se a szaporítóanyag, se a talaj ne száradjon ki. A száraz talajt ültetés előtt alaposan töltsük fel vízzel és gyorsan ültessünk, mert a nyitott barázdában 15-20 perc alatt megfonnyadnak a sztólók.

A télire kényszerből elvermelt indákat kora tavasszal, mihelyt rá lehet menni a talajra, el kell ültetni. Az őszi telepítés azonban sokkal biztonságosabb, mint a tavaszi. Nyár elején szaporítható gyökeres sarjhajtásokkal is. A vízszintesen futó föld alatti és föld felszíni indákból előtörő hajtásokat indadarabokkal együtt válasszuk le az anyanövényről és azonnal, öntözéssel egybekötve, ültessük el. Gyökeres sarjhajtások szedése előtt alaposan öntözzük be a területet, mert így könnyebben leválnak a tőről. Többéves telepen a ritkítás során számos továbbszaporításra alkalmas zölddugványt nyerhetünk. Mindegyik módszernél nagyon fontos, hogy csak egészséges, fajtaazonos tövekről szedjünk szaporítóanyagot.

Tavasszal a kihajtás után azonnal kezdjünk hozzá a gyomtalanításhoz. Ez különösen fiatal telepeken fontos, mert később zárt állományt képez és árnyékolással jelentősen csökkenti a gyomok kelését. Az egyre jobban szétterpeszkedő növényeket később kapával könnyen megsérthetjük, ilyenkor már csak sekély, saraboló kapálást, illetve kézi gyomlálást végezhetünk. Nagy vízigénye miatt a csapadékviszonyoktól függően 4-7-szeri öntözést igényel. Az öntözések előtt fejtrágyázzunk. Az állomány fejlődését folyamatosan kísérjük figyelemmel és a megjelenő idegen mentafajokat tőből távolítsuk el. Ősszel, a fagyok beállta előtt szedjük fel és ültessük át vagy helyben hagyva 5-6 cm-es földdel takarjuk be a sorokat, a sorok közét feláshatjuk és műtrágyázzuk.

Legveszélyesebb kórokozója a mentarozsda (Puccinia menthae Pers.), melyet a levélfonákon, száron világos, majd sötétbarna rozsdafoltokról ismerhetünk fel. A fertőzött részek elvesztik zöld színűket, elszáradnak, értéktelenné válnak. Hűvösebb, csapadékos időben a gombafertőzés igen gyorsan terjed. A legelső fertőzésgyanús tünet észlelésekor kezdjünk hozzá a védekezéshez.

A borsos menta és más mentafajok ültethetők erkélyládába, cserépbe; városi lakásokban kellemes illatukkal, üde színfoltot adnak.

Szedését egy évben kétszer végezhetjük. A lakásban vagy annak közelében tartott mentát fűszerezésre bármikor szedhetjük. Legértékesebb a levele, melyet a bimbók megjelenése előtt fosszunk le a szárról. Nem szükséges levágni a hajtásokat, alulról felfelé a levél kifejlődésével párhuzamosan szedjük. Nagyobb területről a virágzás kezdetén kaszával vagy sarlóval vágjuk le a növényeket 5-6 cm-es tarló visszahagyásával.

A gyűjtés, illetve a vágás optimális időpontja 10 és 16 óra között van, ekkor legmagasabb az illóolaj-tartalom.

Nálunk saját nemesítés nincs, a termesztésben található fajták és változatok angol eredetűek. Míg a szerzők egy része a borsmentát távol-keleti származásúnak tartja, többségük kifejezetten európainak, azon belül is a brit szigetekről eredezteti. A korszerű, új fajták elszaporítását a legmodernebb technika (mikroszaporítás) segítségével végzik, mert telepítéséhez elég sok szaporítóanyag (10 m²-enként 130-135 db gyökeres hajtás) szükséges. Jól beállított ültetvény egy évben háromszor is vágható, 3-5 kg zöldtömeget adva.

Felhasználása

A mentafajok termesztésének és felhasználásának kezdete az ókorra nyúlik vissza, a borsos mentáé azonban csak 250 évre. Azóta azonban a legfontosabb mentafajjá lépett elő. A friss és szárított növényi részek összemorzsolva erős, mentolos illatúak, ízűk égető, majd hűsítő. 1-2,5%-nyi illóolajának fő komponense a mentői (45-60%), ezenkívül még találunk benne mentofuránt, mentont, mentílacetátot stb. Az illóolajon kívül rozmarin-sav, flavonoidok (luteolin-7-ramnoglükozid, diozmin stb.) is előfordulnak a föld feletti részekben. Főként a gyógyászat, a kozmetikai ipar használja. Konyhai fűszerként, pl. húsfűszernek kevés helyen ismerik. Teák, italok ízesítésére kiválóan alkalmas.

Cserépben nevelve a téli időszakban is mindig friss levelet tehetünk a teába. Saláták, hústöltelékek, sültek ízesítésére más fűszerekkel (izsóppal, majoránnával, kakukkfűvel) kombinálva használjuk. A mentaolajat kiterjedten keverik parfümökbe, szájvizekbe, fogkrémekbe. A gyógyászatban étvágyjavítónak, szélhajtónak, emésztési zavarok ellen adják. Külsőleg kenőcsökben, ecsetelőkben a mentői baktériumölő hatása miatt gyulladáscsökkentőként és hűsítőként szerepel. Amerikában és Ausztráliában óriási mennyiséget használnak fel rágógumi ízesítésére. A felhasznált mentaolaj minőségét a fajtán kívül elsősorban a környezeti tényezők befolyásolják. A kereskedelemben kapható mentaolajok közül a legértékesebb az ún. Mitcham-olaj.

RECEPTEK

• Fűszeres hústekercs

30 dkg füstölt hús, 8 dkg füstölt szalonna, 1/2 kg sertésborda, sonka, liszt, tojás, zsemlemorzsa, fűszerek, só, olaj, tejföl.

A füstölt húst ledaráljuk a füstölt szalonnával együtt, majd hozzákeverünk 1 dl tejfölt. A vékonyra kivert sertésbordaszeleteket befűszerezzük borsos menta, izsóp, csombord keverékével, rárakjuk a vékony sonkaszeleteket és megtöltjük a fenti töltelékkel. Összegöngyöljük, összetűzzük hústűvel, a két oldalát kissé megsózzuk. Lisztben, tojásban, zsemlemorzsában megforgatjuk és forró olajban kisütjük.

• Tűzdelt bárány comb

1 kg báránycomb, füstölt szalonna, bors, paprika, fűszerek, vaj, 3 dl fehérbor, vöröshagyma, porcukor.

A báránycombot a faggyútól alaposan megtisztítjuk, ecetes, mustármagos páclével leforrázzuk. Lecsepegtetjük és leitatjuk, ezután füstölt szalonnával, fokhagymával jól megtűzdeljük, fűszerek (rozmaring, borsos menta, csombord, izsóp) keverékével mindkét oldalán beszórjuk. 5-8 dkg vajon jól átsütjük, utána 3 dl fehérbort öntünk alá és két fej vöröshagymát teszünk mellé. Fedő alatt puhára pároljuk, néhányszor forgassuk meg. Végül kevés porcukorral meghintve pirosra sütjük, egészben tálaljuk.

IV.
Lómenta
Mentha longifolia (L.) Huds.

Népies nevei. Borsfűpereszlény, lófodormenta.

Leírása. Évelő, kúszó, tarackos, felálló szárú, 50-150 cm magas, tompán négyélű szárú növény. Levelei nyél nélküliek, szélük fűrészfogas, 5-10 cm hosszúak, 1,5-3 cm szélesek. A levelek néha fehéren szőrösek, erős illatúak. A virágokat a kb. 1 cm vastag, 5-8 cm hosszú virágzatokban, a szárak végén találjuk. A virágok ibolyaszínűek. Alakgazdag növény, több mint 300 alakját írták le. Felismeréséhez kellemes illata nagymértékben hozzájárul.

Összetéveszthetősége. A mezei mentával, a vízi mentával, a csombordmentával téveszthető össze, ha csak az illat alapján próbáljuk meghatározni. Kertjeinkben néha elvadult borsmentával is találkozhatunk, mely termesztett növény.
Az összetévesztés nem okozhat nagy gondot, legfeljebb nem a megszokott ízzel találkozunk. A felhasznált mennyiséget azonban minden bizonytalan esetben csökkentsük. A csombordmentától enyhe émelygést kaphatunk.

Előfordulása. Az egész országban közönséges. Kertekben, patakok, csatornák mentén, mocsarakban, ligetekben, magas sásosokban, ártereken, nedves szántókon, parlagokon gyakori.

Felhasználása. A mentafajok felhasználásáról német krónikákból már a IX. század idejéből értesülünk. A középkorból, különböző utalásokat találunk omlettekben, salátákban és mártásokban való felhasználására. Nagyjelentőségű a fűszerezésben. Gyakran használják gyümölcsök, gyümölcssaláták, turmixok, pudingok ízesítésére. Jelentősége főleg a nyári hónapokban nő meg üdítő, légzést tisztító hatása miatt. Manapság a modern konyhában ürühús készítéséhez, zöldségek, így pl. uborka, paradicsom eltevéséhez, burgonya és hüvelyesek ízesítéséhez, teák, italok, rágógumi, cukorkák készítéséhez, valamint gyógyászati és kozmetikai célra használják.

Gyűjtési ideje. Legkedvezőbb, ha a virágzást megelőző időszakban gyűjtjük. Erre csak száraz időben kerüljön sor. Ha szárítmányt készítünk, erre fokozottan vigyázzunk, mert nedves körülmények között a növény könnyen dohosodik. Szellős helyen való szárítás után gondosan zárjuk légmentes porüvegbe.

Receptek

Sertéscsülök mentás mártással. A sertéscsülköket (2 db) leforrázzuk, gondosan megtisztítjuk, sóval és cayennei borssal bedörzsöljük. Fedeles jénai tálba helyezzük, kevés vizet és olajat teszünk alá, rátesszük a tál tetejét. A sütőbe helyezve, mérsékelt lángon, időnként megforgatva, puhára sütjük. A húst a csontról lefejtve, pecsenyelével leöntve külön tálaljuk. Időközben elkészítjük a mentás mártást; 4 gerezd fokhagymát megtörünk, egy csipetnyi sóval, kávéskanálnyi mentaporral, 1/2 dl ecettel összekeverjük, külön tálkákban tálaljuk. Evés közben a hússzeleteket megmártjuk a mártásban.

Uborkasaláta mentával. A meghámozott uborkát (500 g) szeleteljük, lesózzuk, 1 órán át állni hagyjuk, majd kinyomjuk az uborka levét. Az uborkát salátástálba rakjuk, összekeverünk 2 kanál mentaport, 2 pohár joghurtot, 1 kávéskanál cukrot, 1/2 evőkanál ecetet, s ezzel leöntjük az uborkát. Hűtőszekrénybe állítjuk, és hidegen tálaljuk.

Jeges menta. Jégkását (3 dl), cukorszirupot (0,5 dl), whiskyt (1,5 dl) és 1-2 frissen szedett, megtisztított mentalevelet jól összekeverünk (ha nincs friss növényünk, akkor gondosan szárított anyagot használjunk). Az italt poharakba öntjük úgy, hogy kb. 3/4 részig legyenek tele. A maradék 1/4 részt jégkásával töltjük fel, whiskyvel (0,5 dl) ismét meglocsoljuk. Ha a poharak már bepárásodtak, fogyaszthatjuk. Szívószállal célszerű kínálni.

Mentaszörp. 6 dl cukrot 3 dl vízben feloldunk. 6-7 mentahajtást megtörünk és hozzáadjuk. 5 percig főzzük, majd 15 percig állni hagyjuk, leszűrve üvegekbe töltjük. Felhasználásig gondosan lezárva, hűvös helyen tartjuk. Ásványvízzel hígítva fogyasztjuk.

Mentás limonádé. 1 citrom vagy 1 narancs levét ízlés szerinti almalével és 1 kiskanál mentaszörppel összekeverve jégkockával fogyasztjuk.

Mentabólé. 1 l italhoz 6-7 mentahajtást megtörünk, 2-3 citrom levével meglocsoljuk, esetleg 3 narancs is megfelel erre a célra. Kiegészítjük némi almalével, 5 evőkanál cukorral. 1 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, utána lehűtjük. Tálalás előtt ki-ki ízlése szerinti arányban vegyíti almaborral és hűsíti jégkockákkal.

Almalekvár mentavirággal. 1,5 kg befőzni való almát megtisztítunk, megmosunk, összeaprítunk, fazékba tesszük, 3 dl vizet öntünk rá, végül hozzáadunk 25 g mentalevelet. Lassú tűzön addig főzzük, amíg megpuhul, de nem lesz pépes. Ekkor 90 dkg cukrot és 25 g mentavirágot keverünk hozzá, lassú tűzön tovább főzzük. Ha a cukor teljesen feloldódott, növeljük a hőt, és felforraljuk a keveréket. Nagy lángon főzzük, amíg a lekvár össze nem áll. Levesszük a tűzről, és 5 percig állni hagyjuk, mielőtt forró, tiszta üvegekbe töltjük. Lehűtjük, száraz gőzbe tesszük. Ez az illatos lekvár fölséges a nyári reggelikhez vagy a téli teához készített vajas pirítóshoz.

Mentavirágfagylalt. 100 g cukrot 150 ml vízben, 3-4 percig forralunk, míg egy könnyű szirupot kapunk. Beletesszük a megtört mentalevelet (3-4 evőkanál) és virágot (1 kávéskanál), addig keverjük tovább, amíg át nem veszi a menta ízét. Lehűtjük, majd leszűrjük. Hozzáadjuk 1/2 citrom levét és 1 1/2 pohár tejszínt. Ha kívánjuk, adhatunk hozzá zöld ételszínezőt. Habbá verjük, majd grízesre hűtjük, ismét felverjük. Ezután keményre fagyasztjuk. Magas poharakban tálaljuk. Mentahajtásokkal és friss mentavirágokkal díszítjük. Hűsítő, üdítő desszert forró nyári napokon.

V.
Ausztrál menták
Mentha spp.

• Metélő menta - Prostanthera incisa, Prostanthera rotundifolia
native mint, cut-leaf mint bush
Észak-Kelet New South Wales-ben őshonos, másfél méteres bokrait régóta ültetik díszkertekbe, a virágjai ehetőek is. Ma leginkább a leveleit használják zöldfűszerként.

• Folyóparti menta - Mentha australis
river mint; aborigin név [és nyelv]: poang-gurk [djab wurung]
Vizenyős helyeken tenyészik. Erőteljesebben mentaízű, mint a bors- vagy fodormenta.

• Sudár menta - Mentha diemenica
slender mint
Talajtakaró növény, a legfelső ovális leveleit szedik, erős borsmentás aromája van. Nyári italok ízesítője, üdítő teát is főznek belőle.

• Ausztrál borsosmenta - Eucalyptus dives
peppermint gum, broad-leaved peppermint, vad borsmenta
Elterjedt eukaliptuszfa-fajta, puha szürkés-zöld levelei erősen borsmenta ízűek, enyhe eukaliptusz beütéssel. Desszertekbe, süteményekbe való. De húsok páclevébe is használatos. Kevés kell belőle, intenzív fűszer.