Terebess gyümölcskalauz
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Mirabolán
Prunus cerasifera (P. myrobalana)

egyéb magyar nevei: cseresznyeszilva, mirabolánszilva, potyóka, paradicsomszilva, mirobalán, lotyó- vagy fosószilva

A cseresznyeszilva vagy paradicsomszilva (Prunus cerasifera) a Rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó lombhullató fa.
Népies neve lotyó- vagy fosószilva. A könnyen hasmenést okozó sárga kökényszilvára vonatkoznak: fosóka, pisa, potyó.
A faiskolák az alapfajt mirabolán szilva néven alanynak szaporítják. Sokféle csonthéjas gyümölcsfát, díszfát és díszcserjét szemeznek rá. Zöldesfehér virágú, tövises bokorfa. Termése gömbölyű, lédús, sárga vagy piros színű, édeskés-savanykás ízű. Akár kompótnak is alkalmas, de főleg pálinka készítésére használják. A kereskedelemben most (2005 ősze) pl. az újszilvási Bolyhos-család 50% v/v Mirabolán pálinkája vagy a Győri Likőrgyár 37,5% v/v Mirabella desztillátuma. A híres grúz szószok egyike, a tkemali is mirabolán szilvából készül.

Hazája Délnyugat-Ázsia. Igénytelen, edzett növény, a normál kerti viszonyoknál szárazabbat és nedvesebbet is elvisel. Nyírható, tövisessége miatt áthatolhatatlan nyírott sövény nevelhető belőle. A cseresznyeszilva szaporítása: az alapfajt rétegezés utáni szabadföldi magvetéssel, a fajtákat saját magoncra való alvószemzéssel szaporítják. Faiskolai célokra a kimondottan sárga színű, gömbölyű gyümölcs magja használható. Dísznövényként fajtái kedveltek, közülük is főként a vörös lombú vérszilvák.
Fajtái:

'Hollywood' - vérszilva
'Atropurpurea' - sötétpiros lombú,
'Nigra' - fénylő feketéspiros lombú, rózsaszín vagy fehéres virágú (Terméséből kitűnő szörp készíthető!)
'Hesseii' - gyengébb növekedésű az előzőeknél, levelei apróbbak, kissé torzult formájúak, piros alapon sárga-tarkák, fehér virágú,
'Woodii' - az egyik legjobb vérszilva fajta, rózsaszín virágú,
'Pendula' - csüngő ágrendszerű, 3-4 m koronaátmérőjű, gazdagon virágzó fajta.

 

 

II.
Mirabella szilva
Prunus domestica L. ssp. syriaca (Borkh.) Janchen
Prunus insititia vagy gyakrabban Prunus domestica subsp. insititia

mirabellszilva
mirabelle [francia]
Mirabelle, gelbe Zwetschge (österr. Zwetschke) [német]

Új fajták a 'Bellamira’ és a ‘Miragrande’, nagyobb szeműek a mirabelle de Nancy-nál.

La mirabelle est le fruit du mirabellier, variété de prunier. C'est une spécialité de la région Lorraine qui, avec 15 000 tonnes par an, fournit 70 % de la production mondiale.

C'est une petite prune ronde, de couleur jaune, parfois recouverte d'une mince couche cireuse et comestible appelée pruine. Il existe deux variétés principales : la mirabelle de Nancy et la mirabelle de Metz. La mirabelle de Metz est plus petite, moins ferme, plus sucrée et présente des petites taches rouges sur la peau. Elle fournit de tres bonnes confitures alors que la variété de Nancy est plus appréciée pour une consommation sous forme de fruit frais.

90 % de la production de mirabelle sont commercialisés sous forme de produit transformé (en conserves et confitures pour 70 % et ou en eau-de-vie (appelée liqueur de mirabelle) pour 20 %) .

C'est également un excellent fruit de bouche, au gout plus délicat qu'une simple prune. Il se consomme a maturité, de la mi-aout a la mi-septembre.

*

The Mirabelle plum, also known as the Mirabelle prune, is the edible drupaceous fruit of the Mirabelle prune tree, a cultivar of the prune tree. It is believed that the plum was cultivated from a wild fruit grown in Asia Minor; it is a specialty of the French region of Lorraine. This region produces 15,000 tons a year of Mirabelle prunes, which constitute 70% of global production.

The Mirabelle plum is identified by its small, oval shape, smooth-textured flesh, and especially for its dark yellow colour which becomes flecked in appearance. They are known for being sweet and full of flavor. The fruit is primarily used in jams and pies, and its juice is commonly fermented for wine or distilled into plum brandy. Ninety percent of Mirabelle plums grown commercially are made into either jelly (70%) or eau-de-vie (20%). In spite of this, the plums are also excellent when eaten fresh. They are best eaten when mature, from mid-August to mid-September.

There are two main kinds of Mirabelle prunes: the Nancy Mirabelle prune and the Metzian Mirabelle prune. The one from Metz is smaller, less firm, and sweeter; it also has small red spots on its skin. It makes excellent jellies, while the variety from Nancy is generally considered superior for eating fresh.

 

 

III.
Myrobolan, mirabolán
Prunus cerasifera Ehrh. subsp. myrobalana (L.) C. K. Schneid.

prunier myrobolan, prunier-cerise, prunier cérasifere [francia]
Myrobalan plum, Myrobolan plum, Cherry-plum [angol]
Kirschpflaume, Myrobalane [német]
Ceresa brugna, Ciliegia susina, Ciliegio susino [olasz]
Ciruela mirobólana, Ciruela chabacana, Ciruelo mirobólano, Mirobolán [spanyol]
Abrunheiro-mirobolano, Mirabolano [portugál]

IV.
Tkemali

Tkemali szilvaszósz
tkemali-szilvából (más néven: mirabolán, mirabella, cseresznyeszilva, paradicsomszilva)
Hozzávalók:

1 kg mirabolán szilva, néha az éretlenjéből is kevernek közé (aszalt tkemaliból is szokták csinálni)
1 fokhagymafej
1 csésze víz
15 g fahéj
1 csomó koriander zöldje (kindza)
1 csomó kapor zöldje
1 cseresznyepaprika
só
15 g feketebors vagy koriandermag

Főzzük vízben a mirabolánt 30-40 percig, 15 perccel a főzés vége előtt adjuk hozzá az aprított zöldfűszereket.
Paszírozzuk át szitán, hogy magja-héja fennakadjon. Főzzük tovább a mirabolánhúst takarékon, amíg besűrűsödik, tegyük bele a tört fokhagymát, cseresznyepaprikát, fahéjat, borsot, forraljuk össze, majd hűtsük le.

Más receptekben találunk olyan összetevőket, mint az alma, paradicsom, cukor, hmeli-szunyeli, bazsalikom, őrölt köménymag, olívaolaj, citromlé, ecet. Engedjük szabadon a fantáziánkat. Kipróbálhatjuk a készen kapható szószokat is.

V.
Prunus fajok elterjedése

Prunus armeniaca – Kajszi vagy sárgabarack. Közép-Ázsiától Kínáig.
Prunus avium – Vadcseresznye, nevezik madárcseresznyének is, és ez az őse a legtöbb ehető cseresznyének. Európától Nyugat-Ázsiáig.
Prunus bessey - Nyugati homoki cseresznye.
Prunus brigantina – Briançon-i kajszi. Délkelet-Franciaország.
Prunus campanulata – Harangvirágú cseresznye. Dél-Kína, Tajvan.
Prunus canescens – Szürkelevelű cseresznye. Kína.
Prunus cantabridgensis – Cambridge-i cseresznye. Ismeretlen eredetű, talán kelet-ázsiai, lehet, hogy hibrid.
Prunus cerasus – Meggy. Európa és Délnyugat-Ázsia.
Prunus cerasifera – Vérszilva. Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia.
Prunus cistena - Törpe vérszilva.
Prunus cocomilia – Nápolyi szilva. Délkelet-Európa (Olaszország, Balkán).
Prunus cornuta – Himalájai madárcseresznye. Himalája.
Prunus dasycarpa – Fekete kajszi. Valószínűleg a P. armeniaca x P. cerasifera hibridje.
Prunus davidiana – Hegyi őszibarack. – Kína.
Prunus domestica – Szilva és Ringló. Hibridnek tartják, valószínűleg Nyugat-Ázsiából és a Kaukázusból származik, közönséges, európai vagy házi szilva
Prunus dulcis – Mandula. Délkelet-Európa, Délnyugat-Ázsia.
Prunus fruticosa – Csepleszmeggy. Északkelet-Európa, Észak-Ázsia.
Prunus grayana – Japán madárcseresznye. Japán.
Prunus incana – Nincs magyar neve. Kis-Ázsia, Kaukázus.
Prunus incisa – Fudzsi cseresznye. Japán.
Prunus insititia vagy gyakrabban Prunus domestica subsp. insititia (L.) C.K.Schneid. - Mirabella, [kökényszilva]
Prunus italica vagy gyakrabban Prunus domestica subsp. italica (Borkh.) Gams ex Hegi - Ringló.
Prunus jacquemontii – Afgán cseresznye. Északnyugat-Himalája Afganisztánban és Pakisztánban.
Prunus laurocerasus – Balkáni babérmeggy, a Balkánról és Nyugat-Ázsiából.
Prunus lusitanica – Portugál babérmeggy. Ibériából.
Prunus maackii – Mandzsu zelnice. Északkelet-Ázsia.
Prunus mahaleb – Sajmeggy. Európa.
Prunus maximoviczii - Kelet-ázsiai szilva.
Prunus mume – Japán zöldbarack, kajszi. Kína és Japán.
Prunus nipponica – Japán hegyicseresznye. Japán.
Prunus padus – Zelnicemeggy. Májusfa néven is ismert, Észak-Eurázsia.
Prunus persica – Őszibarack, eredete bizonytalan, valószínűleg Nyugat-Ázsia.
Prunus prostrata – Hegyi cseresznye. Mediterrán régió.
Prunus salicina – Japánszilva, fűzlevelű ringló, kínai fűzringló. Japán, Kína.
Prunus sargentii – Szahalini cseresznye. Észak-Japán.
Prunus serrula – Tibeti cseresznye. Nyugat-Kínától Közép-Ázsiáig.
Prunus serrulata – Japán díszcseresznye (Szakura). Kelet-Ázsia.
Prunus sibirica – Szibériai kajszi. Északkelet-Ázsia.
Prunus simonii – Kínai szilva. Észak-Kína.
Prunus speciosa – Osimai cseresznye. Japánban az Osima & Izu szigeteken.
Prunus spinosa – Kökény. Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia.
Prunus subhirtella – Higancseresznye. Eredete bizonytalan, de valószínűleg Kelet-Ázsia.
Prunus tenella – Törpe mandula. Fekete-tengeri területek.
Prunus tomentosa – Pelyhes meggy. Délnyugat-Kína, Himalája.
Prunus ursina - Szír- vagy medveszilva.
Prunus yedoensis – Jedói cseresznye. Japán, valószínűleg termesztett hibrid volt.

Észak-Amerika
Prunus allegheniensis – Allegheny szilva, pennsylvaniai cseresznyeszilva. Az Appalache-övezetben.
Prunus americana – Amerikai szilva. Az Egyesült Államok nagy részén a Nagy Préritől keletre, és Kanada legdélebbi részein.
Prunus angustifolia – Csikaszó szilva. Egyesült Államok délkeleti része.
Prunus besseyi – Sziklás-hegységi cseresznye. Nagy Préri & Sziklás-hg. keleti része.
Prunus caroliniana – Karolinai babérmeggy. U.S.A. délkeleti része.
Prunus emarginata – Keserű cseresznye. Brit-Kolumbiától Oregonig.
Prunus hortulana – Nincs magyar neve. Főként Missouri, Illinois és a környező területek.
Prunus ilicifolia – Magyal szilva. Kalifornia.
Prunus maritima – Parti szilva, tengerparti szilva vagy virginiai cseresznyeszilva. Északkelet-atlanti partok.
Prunus mexicana – Nincs magyar neve. Nagy Préri délkeleti része.
Prunus munsoniana – Vadliba szilva. Főként Missouri, Kelet-Kansas és a környező területek.
Prunus nigra – Kanadai szilva. Kanada legdélkeletibb része, Manitobától nyugatra, valamint az U.S.A. legészakkeletibb része.
Prunus pensylvanica – Nincs magyar neve. Kanada déli fele és az U.S.A. legészakibb része.
Prunus pumila – Nincs magyar neve. Délkelet- és Délközép-Kanada és az U.S.A. északi része Wyomingtól nyugatra.
Prunus serotina – Kései meggy. Kanada legdélkeletibb része, és az Egyesült Államok nagy része a Nagy Préritől keletre. Arizonában és Guatemalában szintén megtalálható.
Prunus subcordata – Oregoni szilva. Oregon, Kalifornia.
Prunus virginiana – Virginiai zelnice. Dél-Kanada és az U.S.A. keleti része kivéve a legdélebbi területeket.

-------------------

A cseresznye- és meggyfaj szoros rokonságban áll egymással. Fejlődéstanilag a cseresznye az idősebb. A meggy feltehetően a diploid Prunus avium és/vagy a tetraploid Prunus fruticosa, P. frutescens kereszteződésével keletkezett. A Cerasus vulgaris Mill. (P. cerasus L.) változatai Terpó (1974) szerint:

convar. acida (cigánymeggyek),
convar. vulgaris, provar. vulgaris (üvegmeggy), provar. austrea (morella, édes meggy), provar. marasca (maraszkmeggy).