« vissza Terebess Gábor különlapjára
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

 

F. Tóth Tibor
BESZÉLGETÉS TEREBESS GÁBORRAL KÖNYVKIADÁSÁRÓL

A könyvpiacon a közelmúltban elegáns, kellemes tapintású, tetszetős, egységes formátumú könyvek jelentek meg, amelyek érdekes tartalmukkal is felhívták magukra az olvasók figyelmét. Kiadójuk, a Terebess Kft, amelyről korábban nem sokat hallhattunk. Ezért a kiadó vezetőjéhez és tulajdonosához, Terebess Gáborhoz fordultunk, mutassa be vállalkozását.

- Már régebbről ismerjük üzletét a VII. Nefelejcs u. 50-ben, ahol Indiából, Japánból, Törökországból, Közel- és Távol-Keletről származó dísz- és használati tárgyakat árusítanak. A Pólus Centerben is található egy újabb boltja, amely a vásárlók kívánságait kibővített választékkal igyekszik kielégíteni, s egyúttal felkelteni érdeklődésüket a keleti kultúra iránt. Ehhez hívta segítségül a könyveket is?

- Valóban, mert napjainkban egyelőre még mindig a könyv hordozza a legtöbb információt tájakról, népekről, szokásokról, a mindennapi életről és a művészetekről is. Valaha könyvtáros voltam, s a könyvektől jutottam el a távoli kultúrák ízeit, hangulatát hordozó szép tárgyakhoz, majd onnan ismét vissza a könyvekhez. Vásárlóink maguk igényelték ugyanis, hogy minél többet megtudjanak egy-egy megvásárolt cikkünk eredetéről, ősi funkciójáról, anyagáról, előállítási módjáról. Eleinte minderről csak részletes szórólapokat készítettünk (igaz, alaposan utánanéztünk a tárgyalt kérdéseknek a tudományos forrásokban is), majd egy-egy régi könyv reprintjével kísérleteztünk, most pedig már önálló művek kiadásával is foglalkozunk. Mindazzal, amely közelebb hozza a keleti kultúrák szokásait, életmódját, filozófiáját, kézművességét, képzőművészetét és irodalmát.

- Igényelik ezt a vásárlók, "meghálálják" a bővebb és alaposabb tájékoztatást?

- Örömmel mondhatjuk, hogy nagyon is sikeres a könyvkiadásunk. Eddig közel 30 kötetünk jelent meg közel három év alatt. Vannak, akik csak a megvásárolni szándékozott tárgyakhoz kapcsolódó kiadványokat keresik, de akadnak olyanok is, akik a könyveink miatt jönnek el hozzánk. Bár most már természetesen a könyvesboltokban is kaphatók kiadványaink.

- Mint tudjuk, a könyvkiadáshoz, akárcsak a háborúhoz, három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Megtérülnek-e ezeknek a könyveknek az előállítási költségei?

- Részben igen, részben pedig úgy vélem, hogy míg mások reklámra költenek sokat, én e könyvekkel szeretném felhívni a figyelmet a cégemre, s az erre szánt összegeket forgatom a könyvkiadásba. Viszonylag kis példányszámban, ezer-kétezer példányban adom ki a köteteket, törekedve arra, hogy azok mindig különlegességek, ritkaságok legyenek, s azt gondolom, hogy idővel kiadónk nemcsak önfenntartó, de nyereséges vállalkozás is lesz. Tapasztalatom szerint a valódi értékek mindig megtalálják a közönségüket. Sok olyan mű van, amely még nem jelent meg, csak a nagy világnyelveken és fordítóra vár, s számtalan olyan részletesen fel nem tárt téma adódik, amelyre kíváncsi a nagyközönség is, s új munkára serkenti a tudósokat is. Igyekezünk köteteinkhez a legjobb szakembereket megnyerni, de azt mindig szem előtt tartjuk, hogy csak színes, érdekes és olvasmányos műveket jelentessünk meg.

- A kelendőség titka azonban nemcsak az érdekes témaválasztás, a jó stílus, hanem a kötetek igényes, szép kivitele is. A már kiadott könyvek tele vannak illusztrációkkal, amelyek feltűnően érdekesek, a nem egyszer ismeretlenek. Ki tervezi ezeket a köteteket és honnan merítik anyagaikat?

- A könyveket általában magam tervezem, de természetesen a műszaki szerkesztést kiadói szakemberek végzik. Hatalmas, sokezer kötetes könyvtáram van, egész életemben tudatosan gyűjtöttem a keleti tárgyú műveket, s ötleteinket részben innen merítjük. Természetesen alkalmanként felkérünk művészeket - például megkeresésünkre illusztrálta Tóth Béla török tárgyú novelláit Gyulai Líviusz vagy Michaux: Egy barbár Indiában című kötetét Szirtes János. Nagyon szeretnénk e távolinak, egzotikusnak tűnő világot minél színesebben, minél érthetőbben megjeleníteni, ezért a mindennapi élet tárgyait épp oly hitelesen igyekszünk bemutatni, mint a művészeti alkotásokat.


(Török Füzetek
, 1997. 1. szám, 10. oldal)