Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Vajrépa
Brassica rapa, Brassica napus var. rapifera METZG.

Angolul: turnip,
franciául: navet, potager,
németül: Weissrübe, Wasserrübe,
spanyolul: nabo,
olaszul: cavolo rapa, rapa de orto
hollandul: raap, knol,
dánul: majroe, hvideroe,
svédül: rova, knöl,
oroszul: repa sztalovaja.

Növénytani leírása. A Cruciferae (keresztesvirágúak) család Brassica nemzetségébe tartozik. Valószínűleg a Brassica oleracea és a Brassica campestris kereszteződéséből jött létre.

Kétéves, az első évben répatestet, a második évben virágszárat fejleszt, és magot érlel. Korán tavasszal elvetve azonban még ugyanabban az évben magszárat fejleszthet, magot érlelhet, azaz egyévesként viselkedhet. Répateste botanikai értelemben megvastagodott hipokotil. A magvetéstől a répatest kifejlődéséig szükséges idő fajtától függően 45-65 nap.

Alakja lehet lapított, hosszúkás és gömbölyded. A vajrépa húsának belső színe fehér vagy sárga, a héj fehér, sárga, piros, bíborpiros vagy fekete színű.

A virág színe a répatest belső színével összefüggésben alakul. A fehér hússzínű fajták virága sárga, a sárga hússzínűeké narancssárga. A mag gömbölyű, vörösesbarna színű. Ezermagtömege 1,3-2,2 g, azaz 1 g-ban 450-750 db található. Csírázóképességét 3-4 évig megőrzi.

Származása, elterjedése. Valószínűleg az olajipari növényként termesztett egyéves Brassica campestris és a B. oleracea keresztezéséből származik. Kialakulási helye éppen ezért nem pontosítható, hiszen a B. campestris mind a mediterrán térségben, mind a Közel-Keleten, sőt Közép-Ázsiában (Afganisztánban, Iránban, Pakisztánban) is őshonos.

Létrejöttének ideje nem ismeretes. Tény, hogy a görögök és a rómaiak már ismerték. Az amerikai kontinensre is korán átkerült, bizonyítható, hogy Virginia államban 1609-ben már ismerték.

Széles körben termesztik Japánban, Európa délnyugati államaiban, a volt Szovjetunióban és az Egyesült Államok déli államaiban. Ez utóbbiakban kora tavaszi, illetve késő őszi növény.

Ott, ahol télen erősebb fagyok nem fordulnak elő, áttelelőként is termeszthető. A hűvös nyarú országokban nyári növény.

Élelmezési és gazdasági jelentősége. A vajrépa rövid tenyészidejű, hidegtűrő növény, amelynek répaszerűen megvastagodott szára és levele egyaránt fogyasztható, ez utóbbi főleg zöld köretként. Erre a célra mindenekelőtt az egyeléskor eltávolított fiatal növényeket hasznosítják.

A vajrépa nemcsak változatosabbá teszi, de értékes tápanyagokkal is gazdagítja az étrendünket. Viszonylag sok ásványi só, főleg kalcium és vas, továbbá karotin és C-vitamin található benne. Emellett figyelemre méltó mennyiségben tartalmaz B-vitamin-csoportba tartozó vitaminokat, elsősorban thiamint (B1-vitamin). Beltartalmi értéke a környezeti tényezőktől függ.

A nagy fényintenzitás mind a karotin-, mind az aszkorbinsav- (C-vitamin-) tartalmát növeli.

Élénkítő, vizelet- és hashajtó tulajdonsága miatt kitűnő étrendi hatású.

Környezeti igényei. Termesztéséhez kiegyenlített, mérsékelten meleg, illetve a kissé hűvös éghajlat kedvező. Csírázásához és fejlődéséhez a 20 °C körüli hőmérséklet optimális.

Nedvességigénye nagy, a nyári szárazságot nem bírja, ilyen körülmények között kielégítő termést csak rendszeres öntözés mellett ad.

Talajigénye középkötött, humuszban gazdag. Könnyű, laza, rossz víztartó képességű talajokon gyökere megkeményedik, jellegzetes illatú lesz, íze pedig fanyarrá válik.

Közömbös körüli talajkémhatást igényel, optimális számára az 5,5-7 pH-érték. A talaj magas mésztartalma terméscsökkentő és minőségrontó tényező. A nagyon savanyú (5,5 pH-érték alatti) talajok csak meszezés esetén megfelelőek számára.

A monokultúrás - önmaga után való - termesztést nem bírja. Ugyanazon a talajon csak 3-4 év kihagyásával szabad termeszteni.

Tápanyagigényes, közel azonos arányban igényli a nitrogént, a foszfort és a káliumot, összesen mintegy 140-150 kg vegyes tiszta hatóanyag-mennyiségben. A tápanyag felét vetés előtt alaptrágyaként, felét a gyökér vastagodásának kezdetétől fejtrágyaként juttassuk ki.

Fajtái. Kicsi, lapos, gömbölyű répatestet fejlesztő fajták

Rövid tenyészidejűek, gyökérrészük a talaj felszíne fölött fejlődik. Levélzetük kemény, ellálló. Elsősorban hajtatásra valók e csoport fajtái: Milanói korai fehér lapos, Milanói vörös, Nantais.

Középhosszú, fehér répatestű fajták

Gyökere hengeres, megnyúlt, hegye majdnem tompa. A levélzet ritkább. Korai szabadföldi termesztésre való. Ide tartozik a Croissy és a Jersey.

A nyári fajták

Gyökere fehér, hengeres, az alsó része megvastagodott. Levél-zete dús, sötétzöld, csillogó színű. A csoport jellegzetes fajtái: Vertus, Marteau.

Tárolásra alkalmas fajták

Nagy, gömbölyű rápatestűek, gyökerük jól takart, a talajban helyezkedik el, ezért a kora őszi fagyokat bírja. Ilyen fajta az Aurergne, Polatinat, Boule d'or, Bland dur d'inver.

Magyarországon a vajrépa magva nincs kereskedelmi forgalomban.

Termesztése. Helybe vetik április végén, a fajtától függően 20-40 cm-es sortávolságra, 1-1,5 cm mélyre. A mag 4-5 nap alatt kikel. Kelés után 3-4 lombleves korban 10-20 cm-es tőtávolságra kell egyelni.

Legfontosabb ápolási munkája a folyamatos öntözés, amely nálunk a termesztés sikerének egyik legfontosabb tényezője, továbbá a rendszeres gyomirtás és a gyökerek megvastagodásától kezdődően a fejtrágyázás. Száraz időben a földibolhák ellen rovarölő szerekkel kell permetezni. Fontos tudnivaló, hogy a jó minőség érdekében a teljes nagyság elérése előtt kell felszedni.

A hajtatott és a tavaszi fajták friss fogyasztásra valók, a nyáriak és az ősziek - hosszabb-rövidebb ideig - tárolhatók. A tárolás optimális paraméterei: 0 °C körüli hőmérséklet és 95%-os relatív páratartalom. Jól tárolható pincében, veremben, prizmában is, száraz homok közé rétegezve.

Termesztésére nálunk elsősorban a Nyugat-Dunántúl ideális, de az egész ország alkalmas. Termesztésének sikere elsősorban az öntözéstől, a fajtától és a szaporítás időzítésétől függ.

Kedvező körülmények között 25-30 db/m² növénysűrűség mellett 2-2,5 kg/m² termés érhető el.

Fehasználási lehetősége
Frissen retek helyett fogyasztható, annál azonban finomabb ízű és szöveti szerkezetű. Reszelve, szeletelve előételek készíthetők belőle, önmagában, sárgarépával vagy más zöldségfélével vegyesen. A retekkel ellentétben azonban főzhető is. Levesnek, főzeléknek a karalábéhoz hasonlóan készíthető el.

II.
Karórépa
Brassica napus L. var. napobrassica (L.)

III.
Vajrépa

Nem csak Európában, hanem Ázsiában is ismert növény gumója nagyobb, mint egy retek, többféle méret, forma és színválasztékban található. Vásárláskor sima felületű, tömör és nehezebb vajrépákat válasszunk, a kisebbek édesebbek. A növénynek nemcsak a répateste fogyasztható: zsenge levelei friss zöld köretként is elkészíthetőek. Viszonylag jól tárolható: a hűtőben egy hétig friss marad, ha megszabadítjuk a leveleitől és a hajszálgyökerétől. A vajrépa frissen retek helyett fogyasztható, lehet párolni, ehető nyersen, csíkokra vágva szószokba mártogatható (csipsz helyett), reszelve előételek kiváló alapanyaga. Kissé kesernyés utóíze miatt előszeretettel használják tazsinokhoz és kuszkuszhoz. Ügyeljünk arra, hogy csak addig főzzük, míg megpuhul, utána csak az ízéből veszít. Rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag. Leveseknek vagy főzelékeknek a karalábéhoz hasonlóan készíthető el.

Párolt vajrépa, paszternák és burgonya curry-mártásban
4 személyre (egy adag 115 ml)

Hozzávalók:
- 1 közepes vajrépa, szeletelve
- 1 közepes paszternák, szeletelve
- 2 nagyobb burgonya, szeletelve
- 3 evőkanál liszt
- 1 evőkanál vaj
- 2 evőkanál apróra vágott zöldhagyma
- 2 dl zsírszegény tej
- 1 teáskanál curry
- só, bors

Tegyük a vajrépát, paszternákot és a burgonyát egy nyeles serpenyőbe, öntsünk rá vizet, míg ellepi, és forraljuk fel. Lassú tűzön 8-10 percig főzzük, amíg megpuhulnak. Ha a víz elfőtt, és megpuhultak a zöldségek, tegyük őket tányérokra, majd ugyanebben a serpenyőben olvasszuk meg a vajat, és futassuk meg a hagymát, szórjuk bele a lisztet, és adjuk hozzá a tejet. Tegyük hozzá a fűszereket, és főzzük két percig. Végül öntsük le a zöldségeket.

Egy adag átlagosan: 154 kalória, 4 g fehérje, 4 g zsír, 10 mg koleszterin, 26 g szénhidrát, 4 g rost, 147 mg nátrium