Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Urdabab
Phaseolus mungo L. - Fabaceae

Termése zölden, magja kifejtve ízletes, gyorsan főzhető bab

A pillangósvirágúak családjába tartozó urda- vagy mungóbab Dél-, Délkelet-Ázsiából származik. Néhány hozzá hasonló babbal együtt (Ph, radiatus, Ph. angularia) lassan terjed: még ma is csak Indiában, Japánban és a környező szigeteken termesztik. Igaz, egyes képviselői már eljutottak Afrika, Amerika trópusaira, sőt Európába is a Balkán félszigetre, de ez szinte kivételnek tekinthető. A szűk ökológiai, termesztési, nemesítési körzet miatt lassú és nehézkes az alkalmazkodóképességük, ami a megszokottól eltérő éghajlaton terméscsökkenést okozhat.

Hazánkba az 1980-as években került, kezdetben csak mint nemesítési alapanyag, de napjainkra már saját fajtánk is van. Az urdabab főgyökere 80-100 cm mélyre hatol a talajba, már közvetlenül a földfelszíne közelében elágazik oldalgyökerekre. Az egyéves növény szárának hossza 30-80 cm között változik, a trópusokon ennél magasabbra is megnőhet. A levelek szórt állásban helyezkednek el a száron, hármasán összetettek, fényesen csillogó zöld színűek. A levél színe a fajtától függően a világoszöldtől a sötét-, haragoszöldig terjedhet. A levélnyél hosszú, halvány zöldessárga, a levéllemez alakja fodros vagy ép.

A levelek, hónaljából a csomósán megvastagodott szárrészről kiinduló hosszú virágkocsány a laza, kevés virágú fürtvirágzatot általában a levélszint fölé emeli. A virágok halvány zöldessárgák, eltűnnek a dús zöld levélzetben, csupán a méhek és főleg a darazsak jelzik jelenlétüket, amelyek a jelentős nektártartalom miatt igen kedvelik a növény virágait.

A zigomorf virágok felépítése hasonló a nálunk is termesztett babfajokéhoz, szerkezetükre az ötös szám jellemző. 10 porzószálból 9 csővé nő össze, körülzárják a bibét, ez elősegíti a jó megporzást. A hüvelytermés igen vékony, hossza fajtánként változik, éréskor fekete vagy barna. A magok olajzöldek illetve sárgák, hosszúságuk 3-5 mm, vékony, 0,5-1 mm hosszú köldökfoltjuk piszkosfehér színű. Egy-egy hüvelyben 10-12 mag található.

Környezeti igénye

Erősen hőigényes növény, a magok 10-12 °C-on még nem indulnak csírázásnak. A kelés még 15 °C körüli talajhőmérsékleten is vontatottan halad. A növényfejlődés első öt hetében jelentkező alacsony hőmérséklet késlelteti a virágzást. Nyári erős lehűlések (20 °C alatti hőmérséklet) megtörik a növények fejlődését, ekkor nemcsak a virágzás és terméskötés, hanem a hüvelyek növekedése is megakad. Kontinentális éghajlat alatt termesztése a magas hőigénye miatt csupán a nyári hónapokra korlátozódik. Ősszel, az erősebb éjszakai lehűlések idején a már megkötött termések nem fejlődnek ki teljesen. Ilyenkor a betegségek fokozottabban veszélyeztetik, mert alacsony hőmérsékleten minimális az ellenálló képessége.

Fényigényes, csak igen enyhe árnyékolást bír el. Alacsony növényekkel, pl. burgonyával egy táblába vethető, de már kukoricával nem. Rövid és hosszú nappalok alatt egyaránt jól fejlődik, de a hosszú napszakos feltételek között, különösen ha még alacsony a hőmérséklet, fokozódik a fajták közötti eltérés.

Kedveli a vizet és a párás környezetet. Egyes típusai kifejezetten igénylik az árasztásos öntözést. A gyökerek zöme a talaj felső harmadában található, ezért nagyon fontos, hogy tenyészideje alatt ne száradjon ki ez a talajréteg. Aszályos időszakban a hozama felére, harmadára csökkenhet. Csírázástól a virágzás és terméskötés időszakáig nedves talajt igényel ahhoz, hogy sok hüvely, s bennük legalább 7-8 mag kifejlődjön.

Mély rétegű, jó vízgazdálkodású talajon termeszthető. Sovány talajon folyamatos vízellátással is megél, ha többször fejtrágyázzuk. Szikes, továbbá hideg, agyagos talajokon rosszul fejlődik, sokszor még a virágzásig sem jut el. Termesztése után talajuntság lép fel, ugyanazon a helyen a második évben már jelentősen csökken a hozama.

Közepes tápanyagigényű. Félig érett, még erősen szalmás szervestrágyázás után magasabb nitrogén-műtrágyázással se vessük. Frissen trágyázott földben buján fejlődik, ami a hozamán is meglátszik. Átlagos talajon 10 m²-enként 20-30 kg érett istállótrágya elegendő számára. Humuszban gazdag területeken műtrágyázás is kielégíti tápanyagigényét. 10 m² területre tiszta hatóanyagban kifejezve 50 dkg, 1:1:1 arányú vegyes műtrágyát szórjunk ki. Ez átszámítva 55-65 dkg pétisónak, 65-75 dkg szuperfoszfátnak és 30-40 dkg kálisónak felel meg.

Termesztése

Szaporítása és termesztése rendkívül hasonlít a nálunk ismert és termesztett babfajtákéhoz, csupán az igényei kissé mások.

Őszi mélyszántás, illetve ásás előtt távolítsuk el a területről a fertőzött növényi maradványokat, majd szórjuk ki egyenletesen a szerves trágyát, valamint a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat. A talajt úgy készítsük elő, hogy kora tavasztól rövid tenyészidejű zöldségfélékkel még hasznosíthatjuk.

Vetését az összes babfajta közül a legkésőbbre halasszuk. Körülményeink között május közepe-vége a kedvező, mert ekkor a késő tavaszi fagyok már nem tesznek kárt benne. A növénysűrűség négyzetméterenként 40, ezt a 25X10 cm-es sor- és tőtávolság adja. Természetesen ettől eltérhetünk, pl. 40 X 6-7 cm-es kötéssel, de a későbbi fejlődés érdekében jobb a 25 cm-es sortávolság. A magokat a kijelölt sorokba, 4-5 cm mélyre, egymástól 5-6 cm-re vessük. Később állítsuk be a kívánt 10 cm-es tőtávolságot.

A trópusokon igen gyors a fejlődése, a kelés után 30-40 nappal már virágzik. A virágzásig eltelt napok száma az Egyenlítőtől távolodva fokozatosan növekszik. Nálunk nyár közepén (július végén-augusztusban) várható a virágzása. Terméskötés után a hüvelyek fejlődése csak akkor gyors, ha a magas hőmérséklet bőséges vízellátással párosul. Tajvani körülmények között 2 tonna a hektáronkénti átlagos hozama, amely észak felé távolodva, 10 szélességi fokonként 210 kg-mal csökken. Ennek alapján Magyarországon 1,5 t hozamnál többre nem lehet számítani.

Évközi munkái közül a legfontosabb a folyamatos öntözés, mely történhet felülről vagy árasztással is. Sűrű sortávolsággal a növény gyorsan beárnyékolja a területet, jelentősen csökkenti a talajnedvesség elpárolgását. Gyomosodását különösen a kezdeti időben akadályozzuk meg, mert a vetést követő első 30 nap alatt elgyomosodott területen erősebben csökken a hozam.

Levélfodrosodás (Cercospora), levélráncosodás (LCV vírus) és sárgamozaik-vírus (MYMV) fellépésére kismértékben számíthatunk. Hazánkban azonban főleg a lisztharmat okozhat komoly kárt, elsősorban azért, mert a növények ellenálló képessége a hosszú nappalokon, a száraz periódusban erősen csökken.

Zöldbabként még zsenge állapotban szedjük, de vigyázzunk, mert gyorsan öregszik. Fürtönként egyszerre 3-6 hüvely is szedhető. Szárazbabként a hüvelyek teljes száradása után szedjük. Kissé hajlamos a pergésre, ezért ősszel, az érés folyamán 2-3 menetben kell a hüvelyeket betakarítani. Főleg Indiában ismert, géncentruma Tajvan szigetén található. Termesztési körzetében fontos tápláléknövény, 10-15 naponként hosszú időn át szedhető.

Felhasználása

A főzelékkészítésen kívül érett magját sokoldalúan hasznosítják. Lisztjéből különböző tésztaféléket készítenek. Fehérjéi jól emészthetők, de a metionin alacsony szintje csökkenti általános fehérjeértékét. Nyersfehérjéinek (gamma-glutamil-S-metil-cisztein és S-metil-cisztein) jobb az emészthetősége, mint a fekete tehénborsóé, de nem éri el a kazeinét. A száraz mungó- vagy urdabab átlagos főzési ideje 20-25 perc, amely enyhe só-oldatos áztatással 5-6 perccel csökkenthető. A hazai étkezési szokásokat figyelembe véve - zöldbabkénti hasznosítása mellett - a korszerű háztartásokban csíráját is fogyasztják. A magok csírázási erélye igen erős, gyorsan (5-6 nap alatt), a kis maghoz képest viszonylag nagy (magtömeg 7-8-szorosa) csírát fejleszt, amelynek nagy az ásványianyag- és vitamintartalma, ezért fontos reformélelmiszer.

RECEPT

• Babsaláta

20-20 dkg sajt, burgonya és babcsíra, 2 db paradicsom és zöldpaprika, 1 fej jégsaláta, 2-3 dl tartármártás.

A burgonyát héjában megfőzzük, meghámozzuk és apró kockákra vágjuk. Hasonló nagyságúra aprítjuk fel a sajtot is. A paradicsomot és a paprikát vékonyán szeleteljük fel. Az egészet a babcsírával és a tartármártással keverjük össze. Megmosott és levelekre szedett jégsalátával béleljünk ki egy nagyobb tálat, és óvatosan öntsük bele a salátakeveréket. Hűtve tálaljuk.