Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Tűzbab
Phaseolus coccineus L. - Fabaceae

Zöld hüvelye és érett magja főzeléknek való, piros virága dekoratív

A pillangós virágú bab őshazája Közép-és Dél-Amerika, a tűzbabé Közép-Amerika mellett inkább Észak-Amerika (Mexikó), bár Európába afrikai közvetítéssel került. Magyarországon a török hódoltság idején terjedt el.

Főgyökere fejlettebb a borsóénál. Gyökérzetén nitrogénmegkötő baktériumok, Rhizobium fajok (pl. Rhizobium phaseoli) élnek. Szára nem fejezi be a növekedését,

mint a bokorbabé, hanem folyton nő, eléri a 2-4 m hosszúságot is. Megőrizte a Phaseolus nemzetségre jellemző tulajdonságot, a csavarodó szárat, mely egyes nemesített babfajtáknál már nem található meg. A száron szórt állásban elhelyezkedő, összetett levele három levélkéből áll. A levélkék csúcsuk felé elkeskenyednek, mint a kihegyezett levelek általában, de hegyük tompa, rombos tojásdad alakú.

A bab leveleinek jellegzetes mozgása van. Reggel a lemezek a felkelő nap felé fordulnak, míg délben, a nagy melegben az élükkel állnak a nap irányába. A virágkocsány közös, mely a közönséges babfajtáknál (Ph. vulgáris) a levélnél rövidebb, a tűzbab esetében viszont hosszabb.

Virágzata sok apró virágból álló, megnyúlt fürt. A forrt csésze öt ampájából következtethető vissza az eredeti csészelevélszám. Az apró, jellegtelen, zöld csészekörrel szemben a párta igen nagy, valamennyi Phaseolus genusba tartozó faj között a tüzbabé a legnagyobb, ezért is nevezik helyenként nagy virágú paszulynak. A virág jellegzetes piros színéről kapta nevét a növény. A hüvely 3-5 barnás-vöröses színű magot tartalmaz. A virágok mellett a tarka magok is nagyobbak a közönséges babfajtákénál.

Környezeti igénye

Melegigényessége származásából következik. A magok 10 °C alatt nehezen csíráznak, optimális csírázási hőmérséklete 20 °C körüli. Növekedéséhez is 18-23 °C szükséges. A fagyra igen érzékeny, különösen a csíranövények és a virágok, amelyek már a fagypont közelében elpusztulnak. Ez bizonyos mértékig gátat szab túl korai vetésének is, mert áprilisban elvetve a késő tavaszi fagyok megtizedelhetik. Kifejlett állapotban 0, illetve 1 °C-ot épp hogy csak elvisel, ez alatt azonban már elfagy. Vegetatív fejlődése folyamán 25 °C alatti hőmérséklet az optimális számára, míg a termések fejlődésekor és érésüknél az e fölötti érték a kedvezőbb.

Közepes fényigénye miatt köztesként is vethető. 10-12 órás megvilágítás is elegendő számára, sőt ha túl rövid a sötét periódus (6-7 óra), akkor a tenyészideje egy-két héttel meghosszabbodik. Hiába elegendő kevesebb fény a növekedéséhez, korai termeszthetőségét nagy hőigénye akadályozza.

Közepes vízigényű, de csak párás környezetben hoz sok termést. A víz nemcsak szállítja az oldatban levő tápanyagokat, hanem az el nem fásodott szövetek sejtjeiben az ún. hidrosztatikai nyomást (a turgort) is fenntartja, ennek köszönhetik a növények alaktartásukat. A tűzbabnak a legtöbb vízre a virágzás-terméskötés időszakában van szüksége. Ilyenkor már kis vízhiány esetén is fellép a petyhüdtség, ami terméseirúgáshoz vezethet. Még jó talajnedvesség esetén is érdemes ekkor öntözni a nagyobb termésmennyiség reményében. Gúla alakban felfuttatva, a növények között előnyös, párás mikroklíma alakul ki.

Meszes, tápanyagokban gazdag talajt válasszunk termesztéséhez. Nagyon fontos, hogy a talaj jó tápanyagleadó legyen, könnyen melegedő, ezért elsősorban a laza szerkezetű talajok alkalmasak. Semlegesen, esetleg gyengén savanyú vagy alig lúgos kémhatású talajokon termesszük, mert a gyökérbaktériumok alacsony pH-n nem élnek meg. A nedves, erősen kötött talaj azért nem alkalmas a termesztésére, mert hideg és levegőtlen, így az oxigén kiszorul belőle és az anaerob mikroorganizmusok révén a gyökerek körül toxikus anyagcsere-termékek termelődhetnek. Ezek a negatív hatású folyamatok főleg szervestrágyázás után játszódnak le, ha nem lazítjuk, levegőztetjük rendszeresen a talajt.

Nagy tápanyagigényű növény. Tápanyagai legnagyobb részét, háromnegyedét, a virágzás-terméskötés időszakában veszi fel. A tápanyag-utánpótlás (trágyázás) mértékén belül az egyes tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya is befolyásolja a hozamot. A bőséges nitrogénadagolás csak akkor érvényesül, ha a többi tápanyagból is elegendő a kínálat. Az egyes tápelemeket bizonyos talajtípusok erősebben rögzíthetik, ilyenkor nagyobb mennyiséget kell az adott elemből adni, hogy a növény számára jól felvehető állapotban, kellő mennyiség legyen. Szerves trágyából 10 m²-re 30-40 kg-ot számítsunk. Jó szerkezetű talajon elegendő a műtrágyázás is. Téves az a nézet, hogy a nitrogénmegkötő baktériumok miatt nem szükséges nitrogén a pillangósoknak. Az általuk megkötött nitrogént főleg a következő kultúra hasznosítja. Közepes tápanyag-ellátottságú és minőségű talajon 10 m²-re 30 dkg pétisót, 30-40 dkg szuperfoszfátot és 20-40 dkg kálisót szórjunk ki.

Termesztése

A többi babféléhez hasonlóan, magját szabad földbe, helyre vetjük. Őszi talaj-előkészítése szerves, valamint a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyák kiszórásából és mélyszántásból vagy ásásból áll.

Májusi vetéséig hasznosítsuk a területet rövid tenyészidejű előnövénnyel, amelyet április végén vagy május első napjaiban betakarítunk. Távolítsuk el a növénymaradványokat, gyomokat, majd enyhén kapáljuk fel a területet és azonnal gereblyézzük el, hogy megakadályozzuk a nedvesség eltávozását.

Május első felében vetjük, így a késő tavaszi fagyok után kel ki. Korábbi vetésekor a kikelt fiatal növényeket az éjszakai erős lehűlésektől védenünk kell. Az egymástól 40-50 cm távolságra levő fészkekbe 3-4 magot vessünk, laza szerkezetű talajba 4-5, kötöttebbe csak 3-4 cm mélyre. Vethető egyenes sorokba (50 cm sortávolságra egymástól 7-10 cm-re) vagy kör alakba is, ahogy a támaszrendszer megkívánja.

Nemcsak étkezésre, hanem dísznek is megfelel, ezért érdemes támrendszerre futtatni. Hajtásai 2-3 m magasra is felkúszhatnak. Ültethető házak meleg, napos oldalára, tőkehiányos szőlőlugasba, karóból és huzalból készített támrendszer mellé, sőt városi lakások erkélyládáiba is, ahol kellemes az árnyékoló hatása. Ez utóbbi esetben ne feledkezzünk el gyakori öntözéséről, mert nincs szomorúbb látvány, mint egy félig felfuttatott, elszáradt bablugas.

Évközi ápolási munkája a többszöri gyomirtó, saraboló kapálás, amellyel a talaj morzsalékos felszínét is fenn tudjuk tartani. Néhányszor öntözzük meg, különösen virágzás idején. A hajtásokat segítsük a huzalok közé.

Szedését a felhasználás módja határozza meg. Zsenge, húsos falú hüvelyeit folyamatosan szedhetjük és zöldbabként fogyaszthatjuk.

Száraz állapotban valamivel tovább maradnak zárt állapotban a hüvelyek, mint a közönséges babé, szedéskor viszont előfordulhat, hogy erősebb rántásra kinyílva kihullanak a nagy tarka babok.

Betegségekre kevésbé érzékeny, mint az általánosan ismert és termesztett babfajták. Baktériumos levélfertőzésre akkor számíthatunk, ha több éven keresztül ugyanazon a helyen termesztjük.

Felhasználása

Európában elsősorban dísznövényként jön számításba. Élénkpiros virágaiért gyakran futtatják fel kerítésekre. Amerika trópusi vidékén vadon is előfordul, ott évelő. Közép-Amerikában étkezési célra termesztik. Biológiai értéke kisebb mint a borsóé, mert kevesebb cukrot és keményítőt tartalmaz. Az érett bab legértékesebb alkotórészei a fehérjék. A szervezet számára fontos aminosavak közül elsősorban a triptofán, lizin és cisztein található benne. Az A, C, B csoportba tartozó vitaminokat tartalmaz, vas- és foszfortartalma hasonló a borsóéhoz.

RECEPTEK

• Burgonyás babsaláta

25 dkg bab, 25 dkg burgonya, 1 fej saláta, 2 paradicsom, só, bors, 2 dl tejföl, citrom, cukor.

Sós vízben megfőzzük a fejtett babot és a megtisztított, kockára vágott burgonyát. Mindkettőt saját főzővizében hagyjuk kihűlni, majd levétől alaposan lecsurgatva összekeverjük egy fej laskára vágott zöldsalátával, két paradicsommal, sózzuk, illetve borsozzuk. Végül az egészet leürítjük 2 dl tejföl, egy citrom leve és pici cukor keverékével.

• Zöldbabgulyás

40 dkg sertéscomb, 1/2 kg zöldbab, tejföl, fokhagyma. Piros Arany krém, paradicsompüré, köménymag, tészta.

A kis kockára vágott sertéscombból pörköltet készítünk, felengedjük egy liter vízzel, beleteszünk egy gerezd fokhagymát, mokkáskanálnyi köménymagot, kiskanál paradicsompürét és Piros Arany krémet. Megsózzuk és fedő alatt lassú tűzön puhára főzzük. Ekkor adjuk hozzá a fél kg zöldbabot és két literre hígítva félig megfőzzük. Belefőzünk egy marék csipetkét vagy tésztát, tejfölözve tálaljuk.

• Zsengés bableves

1/2 kg bab, fokhagyma, só, tejföl.

Egy liter fotró vízben megfőzzük a zsenge, kifejtett babot. Sózzuk, és egy gerezd fokhagymát aprítsunk bele. Végül világos (paprikás) rántással felöntjük, tejföllel tálaljuk.