Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Sisakbab
Lablab purpureus (L.) Sweet (L. niger Medikus, L. vulgaris Savi, Dolichos lablab L.)
Család: Fabaceae (pillangósvirágúak)

A: lablab, hyacinth bean;
F: dolique lab-lab;
S: habichuela trepadora;
N: Helmbohne

(más néven: jácintbab)

A sisakbab többnyire egyévesként termesztett, sokalakú, bokros, csavarodó vagy kúszó szárú évelő, amelynek hajtásai elérhetik a 6 m hosszúságot. Szórt állású levelei hármasak. A levélkék széles-tojásdadok, kihegyezettek, lekerekített vállúak, ép szélűek, kb. 15 cm nagyságúak, többnyire puha szőrűek. A virágok nagy számban, levélhónalji, kb. 30 cm-es, felálló, fürtös virágzatokban fejlődnek, amelyek tengelye kopasz és gyakran lapított. A rövid kocsányú virágok 1-5-ösével ülnek a virágzat csomóin, pártájuk fehér, rózsaszín, piros vagy lila.

Termése: nagyságban és színben nagyon változékony hüvelyek. A zöld vagy sárga, gyakran lilával futtatott hüvely mérete 5-20 x 1-5 cm, sarló vagy hajócska alakú, lapos vagy duzzadt, hosszú, vékony, hajlott csőrbe futó, alapján keskenyedő; a durva, bibircses szélekről könnyen felismerhető. A termés 3-6 fehér, vörös, barna, fekete vagy melírozott, gömbölyű vagy elliptikus magot tartalmaz, amely csík alakú, fehér köldökű.

Felhasználása: az éretlen zöld hüvelyeket éppúgy, mint az érett magokat, főzelékféleként készítik el, vagy mint tápláló alkotórészt egytálételekhez és levesekhez adják. Mérgező glikozidtartalma miatt hosszabb ideig kell főzni. Az érett és szárított babot elkészítése előtt több óráig vízben is kell puhítani. Indiában a sisakbab széthasított érett magjaiból víz hozzáadásával csípősen fűszerezett pépet (dal) főznek, amelyet rizsételekhez tálalnak. Az őrölt magokat Kelet-Ázsiában metélt tésztának dolgozzák fel. A növény gumós gyökereit és fiatal hajtásait zöldségként fogyasztják, a kifejlett hajtások jó takarmányt szolgáltatnak.

Elterjedése: feltehetően Indiában honos, és trópusi, valamint szubtrópusi területeken világszerte, de mindenekelőtt Dél- és Délkelet-Ázsiában, Kínában, Egyiptomban és a Sahelban termesztik.

Termesztése és betakarítása: nagyszámú nemesített fajtája van, hosszú- és rövidnappalosak, amelyek a különböző termőhelyi körülményekhez igazodtak. A kultúrához 20 °C feletti hőmérséklet szükséges; a növények nem fagytűrők. Mivel a sisakbab aszálytűrő, így a csapadékban szegény területeknek lett fontos haszonnövénye, amely a száraz évszakokban is kitart; magról szaporítják, és hüvelytermései 3-4 hónappal a vetés után érnek. Az éretlen állapotban betakarított termések nagyon gyorsan megromlanak, ha nem hűtött térben tárolják őket, a szárított, éret magok több mint 1 évig felhasználhatók maradnak.