Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Több színű kínai amarant
Amaranthus tricolor L. - Amaranthaceae

Kétméteres, díszes megjelenésével, több színű (bíbor, zöld, sárga, kékes), nagy leveleivel, füzéres, vörös virágzatával messziről figyelmet kelt.

Származása, elterjedése. Őshazája Ázsia. Magja i. e. 4800-ból előkerült az ásatásokkal. Kínában és Indiában nagyban termesztik, gyakori főzeléknövény. Európába behurcolt faj. Nálunk kevésbé ismert.

Gazdasági és táplálkozási jelentősége. Egy jól fejlett növény 2-4 kg tömegű (8-16 kg/m²). Gazdag keményítőben, fehérjében és olajban, továbbá ásványi sókban és vitaminokban.

Növénytani jellemzői. Egyéves, lágy, majd fásodó szárú. Gyökérzete: főgyökere erőteljes karó, oldalgyökerekkel. Szára felfelé törő, elágazásokkal. Levélzete osztatlan, szórt, levélnyeles. Virágzata egyenesen (felfelé) álló füzér, kétivarú, egylaki, élénk vörös (betaciántól). Termése makkocskaszerű. Ezermagtömege 0,6 g. Csírázóképessége 75-90%-os, a mag 4-5 évig használható, 6-10 nap alatt kikel. Tenyészideje magtól magig 120 nap.

Élettényezők iránti igénye. Fénykedvelő, árnyékban fejletlenebb és kisebb hozamú. Hőigénye: szereti a nyári meleget. Vízigénye: öntözéssel két-háromszoros tömeget ad, jó vízgazdálkodású talajon szárazon termeszthető. Talajigénye: bármilyen termőtalajon megterem. Legszebben mély rétegű, középkötött talajon díszlik. Tápanyagigénye: ősszel 5-6 kg szerves trágyát és 60-80 g vegyes műtrágyát kíván négyzetméterenként.

Változékonysága, fajtái. A leírt fajhoz hasonló a piros bugájú, ugyancsak felálló szárú Amaranthus cruentus és az Amaranthus hypocondriacus. Sokszor földig lecsüngő, 1 m-nél is hosszabb virágzatú a 'Csüngő amarant' (Amaranthus caudatus). A felsorolt három ősi faj elsősorban dísznek és maghozásra alkalmas.

Termesztése. Főnövényként, fészkesen, 1 cm mélyen helyre vetjük március végén. Talaj-előkészítése: őszi ásás, szántás, szervestrágyázás. Tenyészterülete 30-50 x 30-50 cm. Vetőmagszükséglete fészkenként 15-20 db, 1 m²-re 60-220 mag (0,04-0,1 g). Takarmánynak sűrűbben vetjük (100-200 növény = 0,1 g mag/m²). Szórva is vethetünk 1 cm-es takarással. 0,3 g mag így is elegendő 1 m²-re. Ápolása: kapálás, gyomirtás, ritkítás (1-3 szál maradjon fészkenként), fejtrágyázás. Öntözése folyamatos szedés esetén szükség szerint. Öntözéssel, fejtrágyázással jóval gyorsabban sarjad. Szedése: 40-50 cm magasság elérésekor kezdjük a leveleket, a fiatal hajtásokat szedni, vágni, kaszálni, a talajtól 10 cm-re. Frissen kell felhasználni, 5-6 napnál tovább nem áll el. A díszítésre vagy magfogásra szánt amarantot 50 x 50 cm-re vetjük fészkesen, és nem szedjük. Magját a bugák teljes érésekor vágjuk le, utánszárítjuk, kiverjük, kidörzsöljük, szeleljük.

Feldolgozása, hasznosítása. Háttér-, szegély-, csoportos és parknövénynek kiváló. Bemutató-, hobbi-, iskola-, üdülő-, hétvégi, utcakertekben mutatós. Padlóvázában is díszít. Alkalmas egyes kertrészek elkülönítésére.

Fiatal, zsenge leveleit, hajtásait, spenótszerűen használhatjuk fel. Magjából őrölve kása, lepény, tésztaféle készíthető. Pörkölve, pattogatott kukoricához hasonló, ízletes csemegét kapunk. Sziruppal, mézzel összedolgozva kalácsot, üdítő italt készítenek belőle. Fehérjedús zöldje és magja kiváló takarmány. Mesterséges, fehérjedús élelem is előállítható belőle.

Elkészítése

Spenótszerűen többféle étel (leves, főzelék, saláta, körítés) készíthető belőle. Szokatlan ízét cukorral és különböző fűszerekkel (fokhagyma, metélőhagyma, köménymag, mustármag, kapor, lestyán), továbbá szerves savakkal, citrommal, ecettel tehetjük kedvezőbbé.

II.
Zöldségparéj
Amaranthus tricolor L.

Angolul: vegetable amaranth, edible amaranth, Chinese spinach,
spanyolul: tampala.

Növénytani leírása. Az Amaranthaceae (disznóparéjfélék) család Amaranthus nemzetségébe tartozik. Mereven felálló, 30-90 em magasra növő, rövid tenyészidejű, egyéves növény. A nálunk disznóparéj néven ismert gyomnövény, az Amaranthus retroflexus közeli rokona. Tenyészideje 1-2 hónap. Levelei átellenes állásúak, osztatlanok, érdes felületűek, középzöld színűek. Virágai zöldek, füzérekben álló csomókban helyezkednek el; a virágtakaró egynemű, a termésben egy magkezdemény van. Egylaki növény, virágait a szél porozza be. Magja apró, ezermagtömege 1,2 g körüli, azaz 1 g-ban kb. 800 mag található.

Származása, elterjedése. Mind Amerikában, mind Ázsiában őshonos. Elsődleges géncentrumai Közép- és Dél-Amerika, továbbá India és Délkelet-Ázsia. Másodlagos géncentruma Afrika.

Világszerte fogyasztott, fontos levélzöldség. Nyugat-Afrika, India, Indonézia, a csendes-óceáni szigetek és Latin-Amerika lakosságának mindennapi tápláléka.

Rövid tenyészideje, továbbá igénytelen volta miatt - nyári kultúrában - újabban a mérsékelt övi országokban is terjed.

Az Egyesült Államokban a spenóthoz hasonló módon való konzervipari feldolgozásával is kísérleteznek.

Élelmezési és gazdasági jelentősége. Tápanyagban - elsősorban vitaminokban és ásványi sókban - gazdag levélzöldség. 100 g fogyasztható része 3,6% fehérjét, 1,3% rostot, 154 mg kalciumot, 2,9 mg vasat, 6,5 mg karotint, 23 mg C-vitamint tartalmaz.

Rövid idő alatt nagy tömegű - 10-15 t/ha - biomasszát termel, amelynek fogyasztható része (levele) átlagosan ennek 60%-a, azaz 6-9 t/ha. Táplálkozási átlagértéke (ANV-mutató) magas, 11 feletti. Ezt azonban némileg rontja oxálsavtartalma.

A mérsékelt övön - így nálunk is - nyáron spenótpótlóként jöhet számításba - mint annál értékesebb - és a meleget is jól tűrő levélzöldség. Elsősorban mész- és vastartalma több, mint a spenóté. Mésztartalma hatszorosa, vas tartalma közel négyszerese a spenóténak. Az Egyesült Államokban a spenóthoz hasonlóan konzerválják. A zöldségparéj-készítmények színben és szöveti finomságban minden tekintetben, ízben azonban még nem versenyképesek a spenótkészítményekkel.

Környezeti igényei. Melegigényes, a magvak csírázásához, a növények zavartalan növekedéséhez, fejlődéséhez legalább 20-25 °C szükséges. A mérsékelt övön - így nálunk is - ezért csak nyáron termeszthető.

Vízigénye mérsékelt, de egyenletes ellátottságra van szüksége, már rövidebb ideig tartó átmeneti vízhiány hatására is felmagzik. Legalább napi 12 órás megvilágítást igényel, ennél rövidebb ideig tartó megvilágítás nem a levelek, hanem a magszár fejlődését segíti elő. A trópusokon ennek megfelelően csak a leghosszabb megvilágítású (napi 12-13 órás) időszakokban termesztik. Viszonylag sok káliumot és nitrogént igényel. Ez utóbbi egy részét célszerűbb a tenyészidőszak alatt fejtrágyaként kijuttatni. Talaj tekintetében nem válogat, a kevésbé termékenyeken is jól fejlődik.

Termesztése. Magvetéssel szaporítják. A palántanevelő ágyak talaját gondosan készítsük elő, mert a magvak nagyon aprók. Fontos, hogy a talaj finom szerkezetű és jó vízelvezetésű legyen. A palántanevelés ideje 1,5-2,5 hét. Ez alatt az időszak alatt a fiatal növények elérik a 2-4 lombleveles állapotot, és állandó helyükre ültethetők, általában 30-40 cm sor- és 14-15 cm tőtávolságra, így hektáronként 300-420 000 növény helyezhető el, azaz 3,0-4,2 db/m². Kiültetés után 3-4 hét múlva érik el a 15-20 cm-es magasságot, levágásra, felhasználásra alkalmassá válnak. Ha a növényeket tovább hagyják fejlődni - legalább 8-9 hetes korukig -, akkor a talaj felszíne felett 15-20 cm-re kell levágni. Ebben az esetben újra kihajtanak, és a vágás megismételhető. A többszöri vágás megnöveli a termést, és késlelteti a virágszárak kifejlődését.

Nálunk szabadföldi ágyakba legkorábban június végén, július elején vethető. A palántákat július 5-25 között ültethetjük ki. Augusztus elején-közepén szedhető. Ez alatt az időszak alatt hőigénye biztosított. Többszöri vágására azonban nálunk a lehűlések miatt nem lehet számítani.

A tenyészidőszak alatti ápolása gyomirtásból, öntözésből és fejtrágyázásból, elsősorban nitrogén-fejtrágyázásból áll.

A betegségekre nem érzékeny, nem fogékony, palántadőlés elleni védelemre azonban szüksége van. Ez a magvetés tiszta víz helyett gombaölő szerek vizes (0,3-0,6%-os) oldatával való beöntözésével megoldható.

Elkészítésének módjai
Elkészíthető friss zöldsalátának és főzhető, konzerválható a spenóthoz hasonlóan.