Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Fodros levelű mályva
Malva verticillata var. crispa L. - Malvaceae

Leveléből ízletes főzelék készíthető. Takarmányként is termesztik

Az Európában általánosan elterjedt papsajtmályva (Malva neglecta Wallr.) és erdei mályva (Malva silvestris L.) fajokkal szemben a fodros levelű mályva elsősorban Közép- és Kelet-Ázsiában ismert és onnan terjedt el fokozatosan nyugat felé. A mályvafélék családjába tartozik.

Gyökere ujjnyi vastag, karószerű, elágazó, fehér színű. Zöld szára elágazó, hosz-szúsága a 2,5 m-t is elérheti. Levelei szórt állásúak, nagyok és erősen fodros szélűek. Ez fontos tulajdonság, mert ez különbözteti meg a takarmánymályvától (Malva verticillata L). A pálhalevelek kicsik, hosszúkás lándzsásak és hamar leszáradnak. A levélfelszínen és fonákon levő hullámos falú epidermiszsejt-mezőt 3-4 melléksejttel körülvett, a keresztesvirágúakhoz (Brassi-caceae) hasonló sztómák szakítják meg. Virágzata levélhónaljakban eredő csomós forgó. A virágkocsány bimbós állapotban 2-3 cm hosszú, később tovább nő. Kettős csészéje a termésérésig a termésen marad. Az öt sziromlevél szabadon áll.

A porzók általában csővé forrtak össze (egyfalkások) és a bibeszálakat körülölelik. A portokok egyrekeszűek. Feltűnően nagyok és díszesek a pollenszemek. A korong alakú termőben a termőlevelek úgy helyezkednek el, mint a tortaszeletek.

A nyár derekától az ősz közepéig folyamatosan virágzik. A forgó virágzatban a termésérés is folyamatos, így nem lehet egyszeire magot fogni. A kerek termés átmérője 1 cm körüli, a tetején kissé besüly-lyedt és a közepén a bibeszál maradványától rövid hegyű, éréskor résztermésekre esik. szét. A magja enyhén barázdált, összenyomott, kerek, fénytelen, világosbarna, átmérője 1,5-2 mm.

Környezeti igénye

Közepesen melegigényes. A magok csírázásához legalább 8-10 °C-os hőmérséklet szükséges, míg az optimális csírázási hőmérséklete 20-23 °C. A növények fejlődése 10-15 °C-on lassú, csak 20 °C felett gyorsul meg. A nagy meleget igen jól tűri, sőt kellő talajnedvesség jelenlétében igen erős növekedéssel válaszol rá. Kifejlett állapotban a gyenge talaj menti fagyokat könnyen átvészeli, mert őszre az alsó szárrész elfásodik és a zöld hajtások, levelek a fagyzóna fölött foglalnak helyet. A másodkelésből származó zsenge növények viszont fagypont alatt elpusztulnak. Érett magjai a legszélsőségesebb éghajlati viszonyokat is elviselik, s mihelyt megfelelő a hőmérséklet, csírázásnak indulnak.

Fejlődéséhez hosszú nappalokra van szükség. Rövid megvilágításban a szára vékony, törékeny marad. A gyenge árnyékot elviseli, gyors növekedéssel mielőbb túl szeretne jutni az árnyékzónán a napfényre. Épületek nyugati és keleti oldalára is elhelyezhető, nem baj, ha nem süti folyton a nap. Gyökérzete mélyre hatol, nagy talajréteget behálóz, ezért öntözés nélkül is termeszthető. Hosszabb szárazság hatására a szár fásodása felgyorsul, az alsó levelek fokozatosan leszáradnak, felkopaszodik a növény. Magjai több évtizedig is megőrzik csirázóképességüket és csak kellő talajnedvesség jelenlétében pattannak ki. Keléskor és fiatal fejlődési szakaszban több vizet igényel, később jobban tűri a szárazságot. Nyáron, aszályos időben néhányszor érdemes megöntözni, hogy zöldtömeget adjon.

Futóhomok és szikes területek kivételével mindenütt termeszthető. Agyagos, nyirkos területeken is megél, bár fejlődése kissé lelassul, ha a talaj szerkezete nem teszi lehetővé a jó szellőzést. Eredményesen középkötött, mély rétegű, jó vízgazdálkodású területeken termeszthető. A gyorsan melegedő, napsütötte domboldal nem előnyös számára, a lassan melegedő, nyirkosabb helyek hasznosítására viszont megfelel. A talaj kémhatásával szemben közömbös, a kissé savanyú talajon is szépen növekedik.

Közepes tápanyagigényű, jól hasznosítja a talaj tápanyagkészletét. Szervestrágyázást nem igényel, ezért 2-3 éve szervestrágyázott helyre kerüljön. Rosszabb szerkezetű talajon is elegendő számára a műtrágyázás. A tápanyagok nagyobbik részét az intenzív növekedési szakaszban veszi fel, ezért a vegetáció első felében kell a talajnak olyan állapotban lennie, hogy a különböző tápelemek a növény számára felvehető formában legyenek. 10 m²-es területre elegendő 20-30 dkg pétisó, 15-20 dkg szuperfoszfát és 10-15 dkg kálisó.

Termesztése

Szaporítása szabadföldi helyrevetéssel történik. Közepes tenyészidejű (120-140 nap az érésig), elő- és utónövényként egyaránt vethető.

Az alapos őszi talajmunkák előtt szórjuk ki a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat, majd hantosán hagyva ássuk vagy szántsuk fel a területét. Termőhelyének kiválasztásakor vegyük figyelembe, hogy elszóródott magvaiból minden évben meg tudja újítani önmagát. Éppen ezért vetésforgón kívül is elhelyezhetjük kerítések, utak mellé.

Vetésére az időjárástól függően március végétől-április elejétől kerülhet sor. Magjait 60-70 cm-es sortávolságra, 4-5 cm-es tőtávolságra, 3-4 cm mélyre szórjuk ki. Vetés végeztével takarjuk be és enyhe taposással tömörítsük a felső talajréteget. Késő tavaszi, nyár eleji vetés előtt szükség szerint öntözzük meg a talajt a kelés gyorsítására. Vetés után 40-50 nappal már kezdhető a szedés. Két-három szakaszban vetve folyamatosan szedhetünk zsenge leveleket.

Az ápolási munkák közül a gyomtalanító és a talajlazító kapálás a növények 30-40 cm-es magasságáig szükséges. Utána erősen árnyékol, a gyomokat elnyomja, a mégis előbújó gyomot kézzel húzzuk ki. Az első kapálással egy időben, 2-3 leveles állapotban, 10-15 cm-re egyeljük. Nagy szárazságban az öntözést dús lombozat fejlesztésével hálálják meg a növények. Betegségekre nem érzékeny, a kártevők közül legfeljebb egyes lepkefajok lárvái rágják meg a leveleket.

A szedést akkor kezdhetjük, amikor a növények elérik a 30-40 cm-es magasságot. Egy-egy tőről egyszerre a levelek felénél többet ne szedjünk le, mert megakasztjuk a további fejlődést. A fiatal, zsenge hajtásokat 6-7 cm-es csonk visszahagyásával egészben is eltávolíthatjuk később. A jól beállított állomány 5-6 kg/10 m² levéltermést ad. Ezermagtömege 5-6 g. Csapadék vagy öntözés hatására újra kihajt. Amennyiben csak a leveleket szedjük le, a szár tovább nő, állandóan adja a levélutánpótlást. Korai vetéssel a nyár második felére beérnek a magok, amelyek könnyen földre hullanak és belőlük másodkelést várhatunk. A magok beérése után a szár fokozatosan elszárad, ezeket a töveket gyökerestül távolítsuk el. A kiszedéshez ásóval lazítsuk meg a tövet, mert a szár elfáso-dik és nehéz kitörni.

Felhasználása

Kínában már ősidők óta termesztik főzeléknövényként. Napjainkban számos európai országban takarmánynövény. A fodros változatot jobban kedvelik, mert a sima levelűnél jóval nagyobb a levéltömege. A korán érő termések földre hullva viszonylag gyorsan csíráznak és hosszú őszön 0,5-1 m magas másodnövényt adnak, amelyek zsengén szintén jól értékesíthetők takarmányként. Könnyen elvadul és nehezen kiirtható gyomnövénnyé válik. Ázsiában a népi gyógyászatban is felhasználják mint köhögéscsillapítót, különösen a makacs légcsőhurutnál eredményes az alkalmazása. Külsőleg kiváló borogatószer, az ekcémás bőrgyulladások és fertőzött sebek, kelések kiváló gyógyítója.

RECEPTEK

• Tavaszi töltött mályva

80 dkg dagadó vagy karaj, 5 dkg füstölt szalonna, 2 szál újhagyma, 20 dkg mályva, 70 dkg gomba, só, bors, pici tej, 1 zsemle, 2 tojás, 4 evőkanál zsemlemorzsa.

A dagadót felszúrjuk vagy a karajban üreget vájunk. A szalonnát elkaparjuk, kiolvasztjuk, megpirítjuk rajta az apróra vágott hagymát és beleforgatjuk az összevágott mályvát. Hozzákeverjük a felszeletelt gombát, meghintjük sóval, borssal és öt percig pároljuk. A tűzről levéve összedolgozzuk a tejben, áztatott, kinyomkodott, összemorzsolt

zsemlével, tojással, zsemlemorzsával és a hús üregébe töltjük. A nyílást összetűzzük és kivajazott alufóliába csomagolva megsütjük. A végén a fóliát leszedjük és a húst megpirítjuk.

• Sajtos mályva

1 kg mályva, 10 dkg Ráma margarin, só, bors, 10 dkg reszelt sajt.

A megtisztított, megmosott mályvát sós vízben puhára főzzük. Utána levétől lecsöpög-tetjük, összekeverjük a margarinnal, reszelt sajttal, meghintjük sóval, borssal. Sült hús vagy hal mellé tálaljuk.

• Mályvagaluska

50 dkg liszt, 2 tojás, tej, 25 dkg mályvapüré, 5 dkg vaj, só, 10 dkg sajt.

A lisztből a tojásokkal galuskát készítünk, de víz helyett tejjel keverjük el, majd hozzákeverjük a mályvapürét. Laza tésztát készítsünk, a galuskákat fonó vízbe szaggassuk, forró vajban forgassuk meg. Reszelt sajttal tálaljuk.