Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Fehér bazella
Basella alba L. - Basellaceae

A spenótot helyettesítő főzeléknövény, a trópusokon gyógyászati célra is használják

A jéglevélfélék családjának fajai elsősorban Dél-Amerikában, az Andok vidékén fordulnak elő. Néhány faj található még Afrikában és Ázsiában, míg Európában ismeretlenek. A család szoros rokonságot mutat a porcsínfélékkel (Portulacaceae). Az 5 nemzetség mintegy 20 faja elsősorban a trópusokat, szubtrópusokat kedveli.

A Basella nemzetség két fajának, a piros (B. rubra) és a fehér bazellának (B. álba) az őshazája Afrika trópusain és Dél-Ázsiában van, ahol évelők, míg Magyarországon termesztve egyéves növények. Mala-bári spenót néven is ismertek.

A fehér bazella heverő szárai mindig jobbra csavarodnak. A száron a levelek szórt állásúak és húsosak. A jelentéktelen apró virágok összetett fürtvirágzatban állnak, sugaras (aktinomorf) szimmetriájúak.

A virágok redukció folytán háromkörű-ek, bár a lepelkörben egy látszólagos virágtakaró kör is található, így ez kettős virágtakaró körnek tűnik. Érdekessége, hogy a virágok sohasem nyílnak ki, az összezárt pária alatt termékenyülnek meg. A virágzati tengelyen az elvirágzás után sötétkék, bogyószerű termésekből álló dekoratív termésköteg látható.

Egyrekeszű magházában a magkezdemények kezdettől fogva bazális helyzetűek, azaz a magház alapján fejlődnek. A magvak az érett termés közepén helyezkednek el. A termések sejtnedvében oldott állapotban vörös színű anyagok (beta-ciánok, betaxantinok stb.) találhatók. A mag gömbölyű, fekete, rajta alig kiemelkedő bordák láthatók.

Környezeti igénye

Melegigényes növény, fejlődéséhez és növekedéséhez lényegesen több meleg szükséges, mint a hidegtűrő zöldségfélékéhez. A magok csírázása 15 °C alatt nagyon vontatott. 20 °C-nál nagyobb melegben a gyökérzet és a levélzet fejlődése felgyorsul, növekedése a nyár második felében éri el a csúcspontot. Hőtűrő képessége kiváló. A pozs-gás növényekhez hasonlóan a 40-50 °C-ot is elviseli. A hidegre érzékenyen reagál. Ősszel a hűvös, fagypont körüli éjszakák hatására fejlődése megáll és a fagyok beálltával elpusztul.

Nagyon fényigényes, a tűző napot is jól elviseli. Szárrészei fény nélkül megnyúlnak, etioláltak lesznek, s eredeti színüket, formájukat nem nyerik vissza többé. Csak a nyári hónapokban fejlődik jól.

Szárazságtűrő, a csapadékszegény nagy meleget is jól átvészeli vastag bőrszövete és rendkívül nagy nyálkatartalma következtében. A minimális csapadékot is jól hasznosítja. Hosszan tartó szárazságban nem pusztul el, csupán a növekedése áll le.

A talajjal szemben nem válogatós. Megfelelő számára a jó vízáteresztő, mérsékelten kötött talaj, amelyben nincs sok bomló szerves anyag. Legjobban a kissé kötöttebb talajon díszlik, de köves területeken is termeszthető. Nagy mennyiségben vesz fel mak-roelemeket (nitrogént, foszfort, káliumot, kalciumot) és csak kisebb mennyiségben igényel mező-, mikroelemeket. Műtrágyázással is termeszthető, szervestrágyázás esetén csak érett trágyát használjunk. A közepesen tápanyagigényes növények sorába tartozik, nagyobb zöldtömeg kialakításához főleg nitrogénre van szüksége, de a túlzott nitrogénadagolás hatására nagy mennyiségű nitrát képződik a levelekben, amely az egészségre káros. Ezért a műtrágya kiszórásakor azonos arányban adjuk a nitrogént, a foszfort és a káliumot.

Termesztése

A mérsékelt éghajlatú országokban, így nálunk is egyéves növény. Az elhullatott magok rosszul telelnek át, ezért minden évben újra kell vetni. Palántázni fölösleges, mert magas hőmérséklet és fényigénye miatt növekedését a korábbi kiültetéssel sem gyorsítjuk lényegesen.

Ősszel, a szokásos szántáson vagy ásáson kívül nem igényel különösebb talajmunkát, sőt nem túl kötött talajon lazítatlan földben is megmarad. Tavasszal a talajegyenge-tés, gereblyézés után fészkekbe vagy sorokba, ritkásan vessük. Április második felétől vethető. Kúszónövény, ezért a fészkek egymástól 40-50 cm-re legyenek. Sorba vetve a sortávolság 50-60 cm, a tőtávolság 8-10 cm. Támrendszerre is futtatható, de a földön hagyva is jól termeszthető. Kelés után, amikor megjelennek a hosszú sziklevelek, ritkítsuk. A fészkekben 2-3 tőnél több ne maradjon, sorvetésnél pedig egymástól 10-15 cm-re hagyjuk meg a kis növényeket.

Tavasszal a növekedése vontatott. Hosszú, száraz időszakban egyszer-kétszer érdemes megöntözni. Fejlődése a nyár folyamán felgyorsul. Amíg ez meg nem történik, addig különösen érzékeny a gyomosodásra. A gyomnövények a bazellát beárnyékolják és így a növekedéséhez oly fontos napfénytől fosztják meg. A nyár második felében befutja a környező területet, ezzel már megakadályozza a gyomok fejlődését. A talaj be-árnyékolásával csökkenti a víz elpárolgását, ezért ilyenkor már nem szükséges öntözni. Nyár közepétől szedhetők a levelek és a fiatal leveles hajtások.

A hazánkban előforduló kártevők, kórokozók között kifejezett károsítőja nincs, ezért különösebb növényvédelmi munkát nem igényel. Igen ritkán, főleg hosszú esős időszakban a szürkerothadás veszélyezteti, míg az állati kártevők közül a földibolha, a pajzstetű és a meztelen csiga okozhat kisebb gondot.

Magfogás céljára a fagyok beköszöntéig hagyjuk a növényeken a terméseket. A sötétkék termések húsa az alkörmöshöz hasonlóan igen jó színező, de akadályozza a mag csírázását, ezért erjesszük és mossuk ki a magokat.

Felhasználása

A meleg éghajlatú tájakon szinte mindenütt a spenótot helyettesítő főzeléknövény. A mérsékelt éghajlaton a hozama nem kielégítő. Ettől függetlenül díszes színfoltja a kiskertnek és változatosabbá tehetjük vele az étrendünket is. A növényben igen magas a nyálkatartalom, így a hajtások, a levelek levágva hetekig frissen maradnak és jó levesvagy főzelék-alapanyagot szolgáltatnak.

Nagy nyálkatartalma következtében a trópusokon gyakran alkalmazzák gyomorbán-talmak ellen, a gyerekeknek elsősorban hashajtóként adják. Az Afrika trópusain élő törzsek és Dél-Amerika indiánjai régóta használják a növényt a népi gyógyászatban mint sebnyugtatót, de daganatos megbetegedések ellen is alkalmazzák.

RECEPTEK

• Bazellaleves

50 dkg bazella, 2 tojás, 5 dkg vaj, 2 evőkanál liszt, 1,5 dl tejföl, 10 dkg sonka, só.

A bazellát kevés vízben megfőzzük, turmixoljuk. Vajas rántást készítünk, tejföllel felengedjük, beletesszük a bazellát, sót, borsot, majd vízzel vagy csontlével fölengedjük. A tojásfehérjét habbá verjük, és galuska fomára a levesbe szaggatjuk. A galuskák mindkét oldalát megfőzzük, majd kivesszük a levesből, beletesszük a kockára vágott sonkát és a két tojássárgáját. Ezután már nem forraljuk, a tetejére helyezzük a galuskát, így tálaljuk.

• Bazellafőzelék

1 kg bazella, 5 dkg vaj, 2 evőkanál liszt, 1 dl tej, fokhagyma.

A bazellát megfőzzük, turmixoljuk. Vajas, fokhagymás rántásra tesszük, tejjel föleresztjük, csipetnyi sóval ízesítjük.

• Bazellás lepény

40 dkg bazella, 20 dkg liszt, 2 tojás, 0,5 liter tej, 2 dl tejföl, 5 dkg sajt, 5 dkg sovány tejpor, 5 dkg vaj, só, bors.

A lisztet simára keverjük a tojással, a csipetnyi sóval és a tejjel. A nyers tésztát négy részre osztjuk, kevés forró zsírban vagy olajban, palacsintasütőben négy lepényt sütünk. Kizsírozott tűzálló edényben rétegezzük a legényeket bazellakrémmel úgy, hogy az alsó és a legfelső sor lepény legyen. Meglocsoljuk tejföllel, megszórjuk reszelt sajttal és forró sütőben 10-15 percig sütjük.

Bazellakrém: a bazellát megfőzzük, turmixoljuk, levét jól lecsöpögtetjük, majd simára keverjük a tejporral és annyi tejjel, hogy jó sűrű maradjon. Megsózzuk, borsozzuk, ha a zsírosabb ételt szeretjük, dúsíthatjuk vajjal is.

II.
Bazella (Malabári spenót)
Basella alba L. - Basellaceae

Kertjeinkben ismeretlen. Kúszó indája, húsos, szív alakú, fehér, ill. pirosas levelei, zöldes vagy vörös virágai és fénylő fekete bogyótermései különleges díszzöldséggé avatják. Pozsgás, ízletes levele spenótként fogyasztható egész nyáron és ősszel. A népi gyógyászatban is használják.

Származása, elterjedése. Őshazájának Délkelet-Ázsiát es a trópusi Afrikát tekintik. A meleg égövi, trópusi, szubtrópusi területeken terjedt el elsősorban. Hazánkban most ismerkednek vele.

Gazdasági és táplálkozási jelentősége. A nyári nagy melegben virul a legszebben. Akkor szedhető, amikor a közönséges spenótunk mar magszárba szökken (1-2 kg levél/m²). Jelentős mennyiségű ásványi sot és egészségvédő anyagokat tartalmaz.

Növénytani jellemzői. Egyéves, heverő, lágy szárú, az egész noveny húsos. Gyökérzete szétágazó. Indája kúszó, jobbra csavarodó. Levelzete pozsgás, szív alakú, zöldesfehér vagy bíborvöröses. A talajt 2-3 hónap alatt teljesen beborítja. Virágzata díszes, kétivarú, idegenmegtermekenyülő Termése apró, fekete bogyó. Ezermagtömege 28-35 g. Csirazo-képessége 80-90%-os, a mag 4-5 évig csírázik, 7-10 nap alatt kikel. Tenyészideje magtól magig 100-130 nap.

Élettényezők iránti igénye. Fényigénye nagy, árnyékban lassabban és gyengébben fejlődik. Hőigénye: rendkívül melegkedvelő, a legnagyobb nyárban érzi jól magát, ilyenkor hozza nagy levéltömegét. Hidegre érzékeny, növekedése megáll, könnyen elfagy. Vízigénye: szárazságtűrő, de az öntözést gazdag terméssel hálálja meg. Talajigénye: talajban nem válogat, minden művelhető talajon megterem. Tápanyagigénye megegyezik az új-zélandi spenótéval.

Változékonysága, fajtái. A 'Fehér malabári laboda'-hoz hasonló formájú és tulajdonságú, csak színben eltérő a 'Piros malabári laboda'. Mindkettő nagy hozamú, igénytelen, húsos, ízletes levelű, egyszerű termesztésű és díszes küllemű.

Termesztése lényeges vonásaiban az új-zélandi spenótéval egyezik. Figyelembe kell venni azonban öt-hatszor kisebb ezermagtömegét.

Feldolgozása, hasznosítása. Ágyasokba, útszegélyeken előtérnövénynek ültethető. Bemutató-, dísz-, hobbi-, házi-, haszon-, hétvégi és iskolakertben különlegesség. Fa- vagy kőedényekből, verandáról le-, támfalakon, karókon felfuttatva, virágzásának, termésbeérésének időszakában rendkívül díszes.

Húsos leveleiből, zsenge hajtásaiból sokféle ízletes ételt készíthetünk, amikor már a közönséges spenót nem szedhető. Eldörzsölve sebre nyugtatónak és daganatokra használják. Teát is készítenek belőle, gyermekeknek pedig hashajtónak is adják.

Elkészítése
A malabári laboda minden spenótétel elkészítésére alkalmas.

• Malabárilaboda-főzelék. 0,5 kg labodalevelet sós vízben puhára főzünk, leszűrjük, apróra összevágjuk. Rántásban 3 gerezd reszelt fokhagymát megfuttatunk. A labodát hozzáadjuk és saját levével felöntve besűrítjük. Darált húsból paprikást készítünk, azzal tálaljuk.

III.
Malabári spenót
Basella rubra L. - Basellaceae

Kertünk díszítéséhez, étkezésünk színesítéséhez és gyógynövényként is használható a malabári spenót (Basella rubra). Afrikában illetve Délkelet-Ázsiában őshonos. Igazából nem a hagyományos spenótunkhoz hasonlít, inkább az új-zélandi spenóthoz, de ez is csak hasonlóság, nincs köztük rokonság. A Basellaceae családhoz tartozik. Futó spenótnak is hívják, hiszen a földön akár 2-3 méteresre is megnő.

Lágyszárú, levelei pozsgásak, szív alakúak, lila a szára, valamint a levélnyelek is. Jobbra csavarodó kúszó, indái alkalmas karók befuttatására, illetve pergolák, díszítésére. Virágjai tömörek maradnak, nem nyílnak ki, később a magok lila elszíneződése látványos növény együttest ad, mely méltó dísze kertünknek.

Termesztése: Magyarországon, egy kis odafigyeléssel, jól termelhető, akár dísznövénynek, akár zöldségnek is. Fagyérzékeny, ezért tavasszal csak a fagyok elmúltával , májusban ültethető! Még 15 fokos hőmérsékleten is rendkívül vontatott a csirázása. Ne ültessük, amíg meg nem jönnek a 20 fokos melegek. A sorokba 15 centiméterenként kerüljenek magok, a sortávolság 40 cm legyen, 5 mm mélyen. A magot előzőleg jól mossuk meg, áztassuk ki, mert a külső héja csíragátló anyagot tartalmaz. Figyeljünk a gyomosodásra is mert azok elveszik a fényt a növénytől! Gyors növekedése csak a nyár második felében következik be, jól bírja a mostani erős felmelegedéseket. Csak napfényes helyre ültessük, mert a félárnyékot sem tűri. Telepíthető cserépbe is, mi több, balkonra, rendkívül jól mutat lefelé csüngő növényként, vagy mellé szúrt félkör alakú drótra tekerve. Lakásban elegendő fényt kell kapnia, ellenkező esetben a szárai megnyúlnak, kifehérednek, a malabári spenót fakó színűvé válik. Vigyázzunk a föld minőségére, mert a pangó vizet nem szereti, de a földnek nyirkosnak kell lenni! Ezt cserépben könnyen elérhetjük, szabadban pedig terítsünk alá valamilyen mulcsot, vagy hordjuk a már levágott füvet a tövek alá.

Magtól magig tenyészideje 120-130 nap. A mag csirázóképessége 80-90 százalékos, és ezt 4-5 évig meg is őrzi. Szárazságtűrő. Érdemes a földet trágyázni, mivel nagyobb mennyiségben vesz fel nitrogént, foszfort, káliumot, kalciumot. Ne műtrágyázzuk, mert túl sok nitrogént vesz fel a műtrágyából, így túl sok nitrit képződik a növényben, ami kifejezetten káros az egészségre. Nem kell permetezni, mert nemigen van károkozója! Hosszú esős időszakokban azért figyelni kell, mert a szürkerothadás, valamint az elhanyagolt területeken a földibolha és a pajzstetű okozhat tennivalót! Sajnos szereti a meztelen csiga is, de az ellen könnyű védekezni.

Malabári spenót a konyhában. Fiatal hajtásai ízletesek, határozott borsos ízt adnak. Íze az új-zélandi spenótéra emlékeztet.
Könnyen frissen tartható, mert a benne levő nyálkatartalomnak köszönhetően sokáig bírja hűtőszekrényben. Nyálkás textúrája miatt kiválóan alkalmas főzelékek, minden ételféle besűrítésére. Halételek mellé, párolva, fűszerekkel, /fokhagyma, turbolya, borsfű stb./ ízesítve remek köret.

Leves:
Hozzávalók: 40-50 deka malabári spenót, 2 tojás, egy kevés vaj, liszt, 2dl tejföl, hűtőből maradék sonka, párizsi, stb.
A spenótot, megpároljuk, turmixszoljuk. Vajas rántást készítünk, tejfellel felengedjük, beletesszük a spenótot, só, bors, majd felengedjük csontlével. Habbá verjük a tojásfehérjét és a levesbe szaggatjuk, és minkét-oldalát megfőzzük, kivesszük a levesből, beletesszük a kockára vágott sonkát és a két tojássárgáját. Innentől nem forraljuk! Tetejére tesszük a galuskát és tálaljuk.

Készíthetünk belőle lepényt is:
Hozzávalók: 40 dkg, malabári spenót, 20 dkg liszt, 2 tojás, 0,5 liter tej, 2 dl tejföl, 5 dkg sajt, 5 dkg sovány tejpor, 5 dkg vaj, só, bors.
A lisztet átszitáljuk, simára keverjük a tojással, a csipetnyi sóval és a tejjel. A nyers tésztát négy részre osztjuk, kevés forró zsírban vagy olajban, palacsintasütőben négy lepényt sütünk. Kizsírozott tűzálló edényben rétegezzük a lepényeket spenótkrémmel, úgy hogy az alsó és a legfelső sor lepény legyen. Meglocsoljuk tejföllel, megszórjuk reszelt sajttal és forró sütőben 10-15 percig sütjük. Spenótkrémet megfőzzük, spenótot turmixszoljuk, levét jól lecsöpögtetjük, majd simára keverjük a tejporral, és annyi tejjel, hogy jó sűrű maradjon. Megsózzuk, borsozzuk.

Rendkívül alacsony a malabári spenót kalória- és zsírtartalma. 100gr nyers levélben mindösszesen 19 kalória! Viszont sok vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst tartalmaz.

Gyógynövény is. Gyógyhatása is ismert, így használható gyomorbántalmak ellen, sebre téve nyugtató hatású. Antioxidáns, béta-karotin tartalma miatt nagy szerepet játszik az öregedés kellemetlen folyamatainak mérséklésében és különböző betegségek gyógyításában.

Grosz Tamás

 

IV.
Basella rubra

Másnevén Malabári spenót Magyarországon még szinte ismeretlen dísz és haszonnövény.
Ha a virágboltban megveszed, netán ajándékba kapsz, azonnal ültesd ki a szabadba (persze tavasztól-őszig). Olyan helyre ültesd, ahol állandóan rá süt a nap, mert az árnyékot nem szereti.
Ha elvirágzik, szedjél belőle magot és a következő évben ültesd el ismét. De ha nagyon ragaszkodsz, hozzá erősen visszavágva átteleltetheted.

A Basella Rubra nem más, mint egy nagy saláta.

A színek gyönyörű kombinációját adják a sötétzöld levelek és a bordó szárak.
Afrika, Dél-Amerika és Ázsia trópusi vidékein mindenütt termesztett spenótféleség, arrafelé népeledel. Vastag, húsos bordós-lila levele és szára, rózsaszín virága és fürtökben lógó koromfekete termése a borsra hasonlít. Kerítésre, erkélyre felfuttatva és rendszeresen öntözve igazi egzotikum. Fényigényes.