Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Édesgyökér
Glycyrrhiza glabra L.

(más néven: édesfa, cukorkóró)

Kisebb mértékben termesztett növény. Nálunk nem honos, csak elvadulva fordul elő. Cserjeszerű bokra szembetűnő. Nevét a cukornál sokszorta édesebb gyökeréről kapta.

Származása, elterjedése. Eurázsiái (mediterrán) faj, délkeletre Iránig, a Földközi-tenger vidékétől északra Dalmácián át Magyarországig és Ukrajnáig, keletre Turkesztánig és Afganisztánig terjedt el. Hazánk melegebb tájain elvadulva él.

Gazdasági és táplálkozási jelentősége. Felhasználja a gyógyszeripar, az édesipar. Hiánycikk, importja jelentős, annak ellenére, hogy hazánk éghajlati és talajviszonyai megfelelnek termesztésére. Várható hozama a 3-4. évben 4-10 kg nyers, 1,5-3,5 kg száraz gyökér/m². Glicirhizinsava 3-9% (ez 150-szer édesebb a szacharóznál). Ezenkívül cukrot, keményítőt, nyálkát, keserűanyagot, illóolajat, aszparagint, cseranyagot, gyantát, glikozidát tartalmaz.

Növénytani jellemzői. Évelő pillangós növény. Gyökértörzse vastag, 1-2 m hosszú, több ágú, belőle hosszú (3-5 m) kúszógyökerek (1-3 cm vastag) fejlődnek. Ezekből lefelé járulékos gyökerek keletkeznek. Szára mereven felálló, 1-2 m magas, cserjeszerű, fásodó. Levélzete párosán összetett (hüvelyesekre jellemző). Virágzata laza fürt, a virágok a halványvöröstől az ibolyaszínig változnak. Május-júniusban virít. Hüvelye 2-3 cm hosszú, lapos, 3-5 maggal. Magja kerek, lapított, barnás. Ezermagtömege 100 g.

Élettényezők iránti igénye. Fény- és melegkedvelő, ezért a napsütéses tájak növénye. Szárazon tenyészik, öntözést nem kíván. Mély fekvésű, nyirkos, mészben gazdag, könnyű szerkezetű talajt kedvel (folyók árterülete). Tápanyagigényes.

Változékonysága, fajtái. Hazánkban a leírt fajt ismerjük, ez terjedt el vadon és kultúrában.

Termesztése. Mint évelő növényt a vetésforgón kívül helyezzük el. Talaj-előkészítése az őszi ásás (forgatás vagy mélyszántás), bőséges istállótrágyázás (5-6 kg/m²), kiegészítő vegyes műtrágya (40-50 g/m²) kijuttatása. Szaporítása: az ujjnyi vastag, frissen szedett járulékos gyökerek 15 cm-es darabjait 80 cm sor- és 30 cm tő távolságra duggatjuk, 5 cm-es földréteggel takarjuk. Magját (12-16 db/m²) helyre is vethetjük. Gondos ápolással (öntözés) neveljük. Magja nehezen csírázik. Az édesgyökér 1-2 év alatt behálózza a talajt (terjedő tövű). Különösebb ápolást nem igényel. Szedése: 3-4 éves gyökértarackjait és nem fásodott gyökerét ősszel (esetleg tavasszal) ásóval szükség szerint szedjük. Mosással tisztítjuk, szárítjuk, árnyékban (padláson) tartjuk.

Feldolgozása, hasznosítása. Cserjeszerű bokra iskola-, hobbi-, bemutatókertbe való. Gyökeréért főként gyermekkertekbe ültessük.

A szalmiákcukorkát, valamint besűrített kivonatát, a medvecukrot is édesgyökérből készítik. Felhasználják ezenkívül a barna sörhöz, dohánypácok készítéséhez is.

Természetes gyógynövényként igen értékes. Teakeverékekben ízjavító, nyálkaoldó, emésztést serkentő, vizelethajtó, vértisztító hatású. Gyomor- és bélfekély gyógyítására is javasolt. Parlagterületeket érdemes vele hasznosítani.

Cukorkóró
Glycyrrhiza glabra

A hüvelyesek (Leguminosea) családjába tartozik (édesgyökér, édes fa, mézgyökér). Évelő, kúszó növény. A kifejlődött növénynek hosszú, karóalakú főgyökere van, amelyből vízszintesen kúszó tarackok erednek. Ezek hossza több méteres is lehet, vastagságuk 1-3 ujjnyi. Húsos, rostos állományúak, kívül vörösesbarna, belül világossárga színűek, enyhe szagúak, émelyítően édes ízűek. 1-2 m magasra nő, levelei szárnyasan összetettek, akácéra emlékeztetőek. Virágzata felálló fürt, lila színű, nyár közepén virágzik. Termése az akácéhoz hasonló hüvelytermés.

Régen az Alföldön sokfelé elterjedt, 1980-as évektől azonban nagyobb tömegekben csak Békés és Csongrád megyében fordul elő, kertben, parlagokon, vadon. Az öntözésen kívül gondozást nem igényel, az első 1-2 évben ne várjunk gyors növekedést. A tarackokat és a gyökereket a 3. vagy a 4. évben gyűjtsük be, ilyenkor a virágokat vágjuk vissza (ne hozzon termést) így a hasznos édes íz nem fog a termés érlelésére fordítódni.

A kínaiak első nagy füvészkönyvébe 500 éve íródott Pen Cao Csing elsőrendű gyógynövénynek kiemelten foglalkozik az édesgyökérrel, ami azóta is Kína egyik legnépszerűbb növénye. Hippokratész nevezte el GLUKOS RIZÁNAK (édesgyökérnek) köhögés, asztma, légzőszervi betegségek kiváló orvosságaként dicsérte. Tutenhamon sírjába a régészek egy nyaláb édesgyökeret is találtak.

Hildegard gyomor- és szívproblémákra javallotta a XVII. században Angliában Nicholas Culpeper sokféle betegségre ajánlotta (légszomj, tüdősorvadás, csípős vizelet).

Amerikában a népi gyógyászok a menstruációs panaszok kezelésére alkalmazták. A növény még a mai készítményekben is megtalálható. Az édesgyökeret számos kultúra használta a daganatos betegségek kezelésére. Néhányan megemlítik a növény hormonszerű hatását is.

A gyökér glicirizint (a répacukortól 50-szer édesebb) cukrokat, keményítőt, nyálkát, keserű anyagot, kevés illóolajat, aszpargint, cseranyagot, zsírt, gyantát, glikozidot tartalmaz. Ezeknek az anyagoknak tulajdonítható a szervezetre gyakorolt hasznos hatása:

köhögéscsillapító;
fekélyek, gyomorbántalmak, izületi gyulladások kitűnő ellenszere;
herpesz, fertőzések gyógyításakor alkalmazható;
májgyulladás, májzsugor esetén is értek el kedvező hatásokat.

Az édesgyökérről azonban elterjedt egy mondás „jótékony, de vitatott”. 1946-ban az édesgyökérből kivont és sűrített glicirizin az állatoknál és az embereknél egyaránt gyógyította a fekélyt. A bokánál duzzanatot okozott, ami a vízvisszatartás egyik klasszikus tünete. Az idők folyamán a kutatók rájöttek arra, hogy a GHS úgy hat, mint a só és vízháztartást szabályozó mellékvesehormon az ALDOSZTERON. Tünetei: fejfájás, magas vérnyomás, vízvisszatárás.

Előállították azt a kivonatot, illetve sűrítményt, amiből a hormonális mellékhatásokért felelős anyagot eltávolították. Az így kapott gyógyszer már mellékhatásokat nem okoz.