Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Brokkoli
Brassica oleracea convar. botrytis var. italica Plenck. - Brassicaceae

A keresztesvirágúak családjába tartozó növényt mai formájában mintegy 300-400 év óta ismerjük. Valószínűleg a keletmediterrán, délolasz Brassica cretica Lam.-ból származik és 16. századi kiválasztással alakult ki. Nyugat-Európában és az USA-ban igen nagy népszerűségnek örvend Közép-Európában, így Magyarországon is csak az elmúlt évtizedben vált közismertté.

Az utóbbi években egyre jobban terjed a kiskertekben, bővítve a zöldségválasztékot. Miután nem túl igényes, viszonylag könnyen termeszthető, s ami miatt különösen kedvelik a karfiollal szemben, hogy a központi zöld rózsa levágása után a levélhónaljakból még kisebb rózsák fejlődnek, amelyek a fagyokig szedhetők.

Egyéves növény. Karógyökere középmélyen (50-60 cm-re) hatol a talajba. Közvetlenül a földfelszín alatt már dúsan elágazik. A talaj felső, 20-30 cm-es rétegét szövi át, ezért a szárazságra érzékenyen reagál. Levélzete és virágalakulása erősen hasonlít a karfioléhoz. Egyenes, kissé hú-sosodó szárán a levelek szórt állásban helyezkednek el. Szárának hossza 40-70 cm, tehát meghaladja a karfiolét. Megnyúlt hajtástengelye, a felső harmadában több húsos virágzati ágra oszlik. A levélnyél rövidebb a levéllemeznél. A levelek fénylő kékeszöld színét a vastag főér és az oldalerek világos zöldesfehér hálózata tarkítja. Kissé húsos levelei közül az alsók lantosak, míg a legfelsők igen rövid nye-lűek vagy ülők. Levéllemeze hosszúkás, sokszor szabálytalan tojásdad alakú, simafelületű.

A fej, a majdani virágzat, kialakulása egy kis tenyészőkúppal kezdődik a növény 8-9 leveles állapotában. A tenyésző-kúp a fej kialakulásának első szakaszától kezdve egészen a virágzásig színben nem különbözik a szárrésztől, végig kékeszöld marad. A technikai érés (szedés) idején a fej ^egy főágból áll, amely a központi te-nyészőcsúcsban végződik, ezen fejlődnek az elsőrendű tengelyek, ágak. Minden tengely ugyanolyan tenyészőkúpban végződik és egy másodhajtásra ágazik el, amely tovább harmadikra, negyedikre stb. Az elágazások sora egészen a hatodik, hetedik rendig terjedhet. Az alsó hajtások erősebben elágazódnak, mint a felsők, egy-egy szintben az elágazások száma 60 és 20 között változhat, számításba véve, hogy a fej olykor 70-80, esetleg 100 elsőrendű hajtással rendelkezik, igen bonyolult a hajtás-elágazásrendszere.

Ha a brokkolifej minden hajtása magba szökne, akkor hatalmas mennyiségű virágot hozna (20-30-szor többet, mint egy átlagos fejeskáposzta-virágzat). A hajtások jelentős része a virágfejképződés folyamán elhal, az elsőrendű hajtások akár 80%-a is elpusztulhat. Termést főleg a negyed-ötöd-rendű hajtások hoznak. A hajtáspusztulás mértéke azonban jóval kisebb, mint a karfiolé, bizonyítván, hogy a brokkoli még jóval „vadabb" állapotban van.

A rövid szárhajtások egy része magszárba szökik és bugás virágzatot hoz, míg a többiek elcsökevényesednek, illetve fokozatosan elhalnak. Virágszerkezete, virágzásmenete, termése és magja megegyezik, a keresztesvirágúak családjába tartozó más káposztafélékével (bimbóskel, kínai kel stb.).

Környezeti igénye

Nem melegigényes növény. Hőigénye csírázáskor a legnagyobb, 18-22 °C. Növekedéséhez 15-20 °C körüli hőmérséklet elegendő. A karfiollal szemben bimbós állapotban is jól tűri a nagy meleget. A hideget elviseli, néhány fokos fagyot különösebb károsodás nélkül kibír. Hűvös, csapadékos időjárás és nagy páratartalmú levegő a legkedvezőbb számára. Nagy melegben az oldalrügyek kihajtása lelassul, ezzel csökken a hozam.

Közepes a fényigénye. Borús, napfényben szegény nyarakon is egyenletesen növekedik és szép nagy fejet hoz. Az erős, tűző napfénytől nem kell óvni, mert rózsája a fényre nem érzékeny. Gyenge árnyékban is megkísérelhető a termesztése.

Vízigénye igen magas. Gyökérzete csak a talaj felső rétegét szövi át, ezért mélyről nem tud vizet felszívni. Állandóan nyirkos talajt igényel. A talaj kiszáradásakor növekedése megakad és utána nehezen indul meg ismét. Különösen sok vízre van szüksége a bimbók képződésének idején. Az időjárástól függően 3-7 napos öntözési ciklusokkal adagoljuk számára a legfontosabbat, a vizet.

A morzsalékos szerkezetű, jó vízgazdálkodású talajokat szereti. Laza talajon csak akkor kísérletezzünk a termesztésével, ha van öntözési lehetőség. Jól fejlődik folyó melletti öntéstalajokon, ahol elég magas a talajvízszint. Gyengén savanyú vagy közömbös kémhatású talajokon termeszthető. Nagy víztartalmú talajon monokultúrában, azaz néhány évig ugyanarra a helyre ültetve is termeszthető.

Tápanyagigénye nagy. A magas humusztartalom igen kedvez a brokkolinak, a termésmennyiséget pozitívan befolyásolja. Ha a talaj nem tartalmaz elegendő szerves anyagot, bőségesen (30-40 kg/10 m²) adjunk szerves trágyát. A brokkoli tápanyag-szükségletének másik részét műtrágyaként juttassuk ki. Különösen fontos a nagy nitrogénigényét kielégíteni. 10 m²-re alaptrágyaként 40 dkg, fejtrágyának 40-50 dkg pétisót adjunk. Az alaptrágyát 1-2 héttel az ültetés előtt, a fejtrágyát 2-3 alkalommal ajánlatos kiszórni. A rózsafej érésekor, illetve az oldalsó fejek képzésekor különösen sok nitrogénre van szüksége. Más szervetlen anyagok közül a szuperfoszfátból és kálisóból 40-50 dkg-ot adjunk 10 m²-re, ezen túl esetleges bór- és molibdénhiány okozhat problémát.

Termesztése

Rövid tenyészideje miatt másodnövényként is csak szórványosan termesztik hazánkban. Szaporítható közvetlen helyrevetéssel és palántázással, ez utóbbi a gyakoribb.

Palántanevelés céljából szabad földre, hidegágyba a magokat május végétől vethetjük, így júliusra kiültetésre kész anyagot kapunk. A ritkább vetés, m²-enként 400-500 növény szebb és egészségesebb palántát eredményez. A palántaneveléskor törekedjünk arra, hogy a növekedés folyamatos legyen.

Kiültetés előtt az előnövény maradványait távolítsuk el és kapáljuk fel a területet, majd azonnal gereblyézzük simára. Ezután jelöljük ki a sorokat egymástól 60-70 cm-re, a sorokon belül a töveket 40-50 cm-re ültessük. Palántálás után vízzel iszapoljuk a gyökerek közé a földet.

Évközi ápolási munkája az öntözés és a gyomtalanító kapálás. A kettő összehangolása nagyon fontos, mert az időben végzett kapálás felér egy öntözéssel. Az intenzív fejképződés időszakában (augusztus végén) feltétlenül fejtrágyázzunk.

Szedése némi gyakorlatot igényel, ezért kezdetben inkább korábban vágjuk le a fejet, mint ahogy a bimbók kinyílnak. A leszedett fejekből a véletlenül kinyílt virágokat olíóval csípjük ki. A bimbós termést éles késsel, 20-25 cm-es csonkkal együtt szedjük. A főhajtás végének levágása után az oldalhajtásokon kisebb, de felhasználható fejek képződnek, ezért az öntözést ne hagyjuk abba.

Későbbi magvetéssel, ill. kiültetéssel a komolyabb fagyok beálltáig kitolhatjuk a szedést, sőt egyes fajták enyhébb teleken át is teleltethetők.

Saját kártevője és kórokozója nincsen, csak időnként a levéltetű-fertőzés okozhat gondot.

Felhasználása

A karfiolhoz hasonló mind a termesztése, mind a felhasználása. A levágott fejek a kb. 20 cm-es kocsánnyal együtt felhasználhatók. Ha a szárrész elöregedett, vágjuk jobban vissza, illetve hámozzuk meg. A bimbóskelhez hasonlóan igen nagy az ásványianyagtartalma, különösen sok kálium halmozódik fel benne. A vitaminok közül elsősorban magas C-vitamin-tartalma érdemel említést, amely megközelíti a zöldpaprikáét és a levélpetrezselyemét, emellett karotintartalma sem lebecsülendő. Friss és mélyhűtött állapotban egyaránt felhasználható. Különösen fontos lehetne a téli, a tél végi zöldségszortiment bővítésében. Vastag, húsos szára nyersen is finom csemege.

Nemrégiben a brokkoliból kimutattak egy indolszerű anyagot, amely más káposztafélékben, például a bimbós kelben is előfordul, de legnagyobb mennyiségben a brokkoliban található. Ez az anyag a vastagbélrák kialakulásának esélyét csökkenti. Elsősorban a nyersen vagy párolva fogyasztott brokkoli a hatásos „gyógyszer" a rákos folyamat lassítására, illetve kialakulásának megelőzésére.

RECEPTEK

Rakott brokkoli

30 dkg brokkoli, 2 dl tej, 2 dkg vaj, 2 dkg liszt, 2 dl tejföl, só, szerecsendió.

A brokkolit puhára főzzük, majd levét leszűrjük és kivajazott tűzálló tálra tesszük. Közben a tejből, vajjal és liszttel sűrű besamelmártást főzünk, a tűzről levéve elkeverjük benne a tejfölt és sóval, reszelt szerecsendióval ízesítjük, (lehet reszelt sajttal is). A brokkolira öntjük és forró sütőben pirosra sütjük.

• Borókás brokkoli

1 kg brokkoli, 3 dkg vaj, 3 evőkanál liszt, 2 dl tejföl, 5 dkg füstölt sajt, mokkáskanál-nyi őrölt borókabogyó, só, bors.

A brokkolit sós vízben puhára főzzük, leszűrjük és kikent tepsiben szétteregetjük. A vajban megpirítjuk a lisztet, majd 3 dl brokkoli főzőlével felengedve sűrűre főzzük. Meghintjük a borókával és a borssal. Ha kihűlt, belekeverjük a reszelt sajtot, és ezt a mártást öntjük rá a brokkolira. Előmelegített sütőben pirosra sütjük.

• Brokkolis omlett

50 dkg brokkoli, 4 tojás, 2 dl tejföl, 2 evőkanál olaj, petrezselyemzöld, só, bors.

A tojásokat habosra keverjük és hozzákeverjük a félpuhára főzött, összetört brokkolit. Meghintjük borssal, petrezselyemmel, majd meglocsoljuk egy kevés olajjal és jól összedolgozzuk a masszát. Négy részre osztjuk és palacsintasütőben négy omlettet sütünk belőle. Ha mindkét oldala pirosra sült, tányérra csúsztatjuk, tejföllel megkenve félbehajtjuk és salátával kínáljuk.

• Dán brokkoli

1/2 kg brokkoli, 1/2 kg konzerv kukorica, 6paradicsom, 1 pohár kefir, 1 tubus majonéz, 1 szem szacharin, zellerzöld, bors.

A brokkolit megfőzzük, lecsepegtetjük, majd rózsáira szedjük. A levétől lecsurgatott kukoricát és a feldarabolt paradicsomot hozzákeverjük, majd leöntjük a salátamártással. A mártáshoz a kefirt simára keverjük a majonézzel, szacharinnal, apróra vágott zellerzölddel, sóval és borssal ízesítjük. A salátát a mártással jól összekeverjük és néhány óráig hideg helyen érleljük.

II.
Brokkoli
Brassica oleraceae L. convar. botrytis (L.) Alef.

(más néven: spárgakel)

A megszokott fehér karfioltól eltérő zöld virágzati kezdeményei, a „rózsák" különleges hatást keltenek. Kékeszöld leveleiből kiemelkedő tömött sárga virágzata pedig ugyancsak eltérő a megszokott káposztafélék laza virágzatától. Díszes jellege ezzel a kiskerti díszzöldségek rangjára emeli. Külterjesebb házikertekben is könnyűszerrel termeszthető zöldségféle.

Származása, elterjedése. Valószínűleg Ciprus az őshazája. Olaszországban, Franciaországban régen termesztik, innen került Angliába. Az Egyesült Államokban az 1920-as évektől nagyobb területen termesztik, mint a karfiolt. Főként mélyhűtött áruként kerül forgalomba. Hazánkban kevésbé ismert.

Gazdasági és táplálkozási jelentősége. Bőtermő, 1-3 kg zöld rózsát és 1-2 kg egyéb zöldtömeget ad négyzetméterenként. Tápértéke a karfiolénál nagyobb. 12,0% szárazanyagot, 6% szénhidrátot, 4,2% fehérjét, sok C-vitamint és jelentős mennyiségű ásványi sót (Ca, P, Fe) tartalmaz. Ezenkívül A-, Bj-, B₂-, PP-vitamin is található benne. Nagy értéke jó mélyhűthetősége.

Növénytani jellemzői. Egyéves, kissé fásodó szárú, a karfiol közeli rokona. Gyökérzete mélyre hatoló, erős karógyökér, dús mellékgyökérzettel. Levelei hosszúak, lapátszerűek, szürkés, sötétes zöldek, simák és viaszosak. Virágzati kezdeménye a „rózsa", ezt fogyasztjuk. Hosszabb száron fejlődik. Színe jellegzetesen zöld. A bimbók gyorsan kinyílnak. Virágzata tömör fürt, színe sárga. Termése felnyíló becő, júliusban érik. Magja gömbölyű, feketésbarna. Ezermagtömege 3-4 g. Csírázóképessé-ge 90-96%-os, a maga 4-5 évig vethető, 5-7 nap alatt kikel. Tenyészide-je 40-100 nap.

Élettényezők iránti igénye. Fényigénye: közepes napfényt kíván, nagy fényerősségen is jól fejlődik, a zöld színű rózsa jobban asszimilál, és nem barnul. Kevés fényen nyurgul, termése kicsiny marad. Hőigénye: alacsony hőmérsékletet kíván (13-18 °C). Magasabb hőmérsékleten nagyobb fény mellett, kellő víz- és tápanyagutánpótlással azonban gyorsabban fejlődik. Kisebb, -3, -5 °C-os fagyokat eltűr. Vízigényes, de jó vízgazdálkodású talajon vagy csapadékos vidéken szárazon termeszthető. Homokon gyakori öntözést kíván. Talajigénye: mély rétegű, jó vízgazdálkodású talajokon, középkötött vályog- vagy hordalék- és kerti talajokon szépen díszlik. Tápanyagigénye: kellő tápanyagot kíván. Ősszel 5-6 kg/m² szerves trágyát, 10 g/m² foszfort, 20 g/m² káliumműtrágyát igényel. A rózsaképzés időszakában a bőséges nitrogénműtrágyát (20-30 g/m²) meghálálja. A tenyeszidöszak végén adagolt nitrogén pedig a mellékrózsák kifejlődését segíti.

Változékonysága, fajtái. Koraiak (40-75 naposak): a 'Calabrese' középnagy, kissé széteső rózsával, oldalelágazással. A 'De cicco' hasonló az előbbihez, kissé nagyobb rózsával. Kevés oldalhajtást hoz. A 'Southern comet' (Fi) finom jellegű, vitális, rózsája nagy, kékeszöld. Korai, egyszerre érő. jó minőségű. Középérésűek (60-90 naposak): a 'Waltham-29' középnagy, közepesen tömött rózsákkal. Kevés oldalhajtást nevel. A 'Corvet' (F,) alacsony, egyenletes, nagy (40-75 dkg) rózsájú. A 'Szentesi zöld' (FJ) finom jellegű, zárt, középzöld rózsával. Késeiek (70-100 naposaki: a Borea erőteljesebb, rózsája nagy, tömör. A 'Grenia' korai vetéssel júliustól késő őszig folyamatosan vágható.

Termesztése. Főnövényként ültetjük. A korai fajták március 15-től június 20-ig, a középérésűek április 25-től augusztus 10-ig, a késeiek június 15-től október 20-ig foglalják el a területet. A kései, nagyobb tenyészterületű brokkolifajták közteseként salátát, zöldhagymát, retket, korai karalábét, céklát termeszthetünk. Előnövényei a pillangósok. a trágyázott kapásnövények. Utána jól teremnek a gyökgumósok. egyéb zöldségfélék. Talaj-előkészítése: szervestrágyázással egybekötött őszi ásás (mélyszántás). Trágyázott kapáskultúra eiőveteménynél mű-'rágyázás. Szaporítása palántázással történik. Magját február elejétől vetjük melegágyba, fűtött fólia alá, majd szabadföldi hidegágyba, egészen június 15-ig. 5-7 hetes palántakorban ültetjük ki. Tenyészterülete 40 x 40. 50 x 50 cm, négyzetméterenként 4-7 növényt ültetünk. Az 1 m²-en nevelt palánta 100-150 m² területre elegendő. Vetőmagszükséglete: 3 g mag 1 m² palántához. Kiültetése: a korai, középkorai fajtákat március 15. és május 20., a késeieket június 15. és július 30. között. A korai fajták március 15. és 30., a középérésűek április 5. és május 20., a késeiek június 1. és július 10. között vethetők helybe morzsalékos talajba, 2 cm mélyen, 5-8 cm-re hullatva egymástól a magvakat. Vetőmagszükséglete 24-50 db/m² (0,1-0,2 g/m²). Ápolása: gyomtalanítás, talajporhanyítás, egyelés, fejtrágyázás. Öntözésére szükség esetén 3-4 alkalommal kerül sor, 10-30 mm csapadékkal. Helyrevetésekor a növényke kifejlődéséig a talajt nyirkosán tartjuk. Szedése: a korai fajták május 25. és június 20., a középérésűek július 5. és augusztus 10., a késeiek szeptember 15. és október 20. között szüretelhetők, amikor a bimbók még nem nyílnak ki. A töveket egyszerűen kézzel kivágjuk, és kissé megtisztítjuk a rózsákat. Hajtatása: 14-18 °C-on (főként fű tétlen fólia alatt) március 1. és 10. közötti kiültetéssel május 1. és 25. között szedhetjük. Magja június-július hónapban érik. pereg.

Feldolgozása, hasznosítása. Parcellákba, útszegélyként, előtérzöldségnek ültethető bemutató-, iskola-, hobbi-, üdülő-, házikertekbe. Alkalmi díszként jól mutat, ha zöld leveleit körülvágjuk. Teljes virágzásban vágásra is megfelelő. Kifejlett száraz becőivel szépen mutat padlóvázában.

Tartalmas ételek készíthetők belőle. Zöldhulladéka a háziállatokkal etethető.

Elkészítése
A karfiolhoz hasonlóan készítjük el. Egyes ételek azonban a brokkoliból ízesebbek.

• Tejfölös brokkolileves. 40-50 dkg zsenge brokkolit rózsácskáira szétszedünk, mosás után kevés zsíron gyökér, petrezselyemzöld és sárgarépa hozzáadásával megdinszteiünk. A végén liszttel meghintjük, késhegynyi sóval, borssal, törtpaprikával megkeverjük, majd 2 1 hideg vízzel vagy gyenge csontlével felengedjük. Forrástól számítva kb. 15 perc alatt puhára főzzük, 1 dl tejföllel tálaljuk.

• Pirított brokkoli. A sós, fokhagymás vízben megfőzött rózsácská-kat borsozzuk, petrezselyemzölddel meghintjük, majd fedő alatt forró zsírban megpirítjuk. Forrón tálaljuk.

• Brokkolisaláta. A sós vízben félig megfőtt, majd kihűlt brokkolira cukros, citromos felöntőlevet öntünk. Majonézzel, petrezselyemzölddel, hagymával stb. is ízesíthetjük.

III.
Brokkoli
Brassica oleracea var. cymosa

Angolul: Broccoli,
németül: Brokkoli, Brokkuli,
hollandul: Brocoli,
dánul: Brokkoli,
franciául: Chou brocoli, Chou-fleur d'hiver,
spanyolul: Brecol, Broculi,
oroszul: Brokoli.

Növénytani leírása. A keresztesek családjába tartozó egyéves, a termesztésben esetleg kétéves káposztaféleség. Közeli rokona a karfiolnak. Levelei hosszú lapátszerűek, simák, viaszbevonatúak. Gyökérzete mélyre hatoló, erős karógyökér, melyből dús mellékgyökérzet ágazik el. Levelei és virágzata hasonló a karfioléhoz. A fogyasztásra kerülő részek között azonban lényeges alaki különbségek vannak, mert a karfiol virágkezdeményeiből egészen tömött, egységes felületű ún. rózsák kerülnek szedésre és fogyasztásra, a brokkoli virágzati kezdeményei viszont hosszabb virágzati száron fejlődnek, s ennek következtében fogyasztásra kerülő részei olyanok, mint amikor a karfiol virágzás előtt szárba indul. Virágai fürtvirágzatot alkotnak. Idegen-, túlnyomó részben rovarporozta növény. Termése felnyíló becő. Magja gömbölyű vagy tojásdad, átmérője kb. 1 mm. Ezermagtömege 3-6 g, 3-4 évig csírázóképes.

Származása, elterjedése. Származási helyeként Ciprus szigetét emlegetik. Régebben Franciaországban, Olaszországban, általában Dél-Európában termesztették és fogyasztották. Innen került Angliába és kis felületen Nyugat-Európa más országaiba. Angliában ma is igen kedvelt zöldségnövény. Európán kívül az Egyesült Államokban ismerik és fogyasztják. Oda Olaszországból került, s ma már nagyobb területen termesztik, mint a karfiolt. Főleg mélyhűtötten tárolják. Az utóbbi években Észak-Európában is terjed. Hazánkban kevésbé ismert, az utóbbi néhány esztendőben egy-két hűtőház termelteti, főleg észak-európai exportra.

Élelmezési és gazdasági jelentősége. Táplálkozási értéke hasonló a karfioléhoz. Jelentős mennyiségű karotint és C-vitamint tartalmaz, de értékes a kalcium- és a vastartalma, és egyéb anyagokban (thiamin, riboflavin, miacin) is bővelkedik. Különösen a tél végi zöldséghiány pótlására lenne nálunk nagy jelentősége. Gazdasági értéke azonos a karfioléval, de mélyhűtésre annál alkalmasabb.

Környezeti igényei. Hőigénye közel azonos a karfioléval. Optimális hőmérséklete 13±7 °C. Mig a karfiol a nagy melegre, rózsái a fényre nagyon érzékenyek, addig a brokkoli egyaránt jól tűri a nyári meleget és a fényt. Hidegtűrő képessége is jó, a nagyobb fagyokat különösebb károsodás nélkül bírja. A szedési időszak a nagy melegben, a fejek túl gyors fejlődése következtében jelentősen megrövidülhet. Hűvösebb időben viszont hosszabbra nyúlik, mert a középső fejrészek leszedése után a száron sok oldalhajtás fejlődik, amelyek szintén fogyaszthatók.

Fényigénye azonos a karfioléval, de termésére az erős fény nincs káros hatással. A karfiol rózsái barnulnak, a brokkolit azonban nem károsítja.

Vízigénye hasonlóan a karfioléhoz, igen nagy. A gyökérzete nem hatol mélyre, így gyakran kell öntözni, hogy a talaj hosszabb ideig eléggé nedves maradjon.

Tápanyagigényére jellemző, hogy a tenyészidőszak vége felé sok nitrogént használ fel. Így a fokozott nitrogéntrágyázás az oldalhajtásokból származó árumennyiséget jelentősen befolyásolja. Bór- és molibdénigénye nagy. Ha nincs számára elegendő bór a talajban, akkor a virágok gyorsan megbarnulnak, a molibdénhiány következtéoen pedig a levélerek közti részek elhalványulnak, elsárgulnak. Taiajigénye azonos a karfioléval. Mély rétegű, jó vízellátottságú területeken ad jó termést.

Növényváltás, talaj-előkészítés. Különösebben nem érzékeny a többszöri egymás utáni ún. monokultúrás termesztésre sem, ha meszes talajokon termesztjük, mert itt a gyökérgolyva nem tud elterjedni. Rövid tenyészideje következtében kettős termesztésre is alkalmas. A korán lekerülő zöldségnövények után termeszthető, mivel ősszel értékesítjük. A korai burgonya, a saláta, a spenót, a retek, a borsó után egyaránt termeszthető. Jól előkészített, középmélyen szántott talajt kiván.

Fajtái. Green Comet. Korai, kissé lisztharmat-ellenálló. Vetése márciustól júniusig, betakarítása júniustól szeptemberig tart.

Southern Comet. Nyári brokkoli, nagyon jó termőképességű. Márciustól júliusig vethető és júniustól novemberig szedhető.

Bornick F1. Félmagas, nagy termőképességű, őszi hibrid, finom levélzettel, jól záródó lombozattal. Június első felében vethető, betakarítása októbertől decemberig tart.

Termesztése. A brokkoli termesztése hasonló a másodterményű karfiol termesztéséhez.

Magját szabadföldi ágyba vagy hidegágyba vetjük fajtától függően eltérő időben. A kiültetés június végétől július közepéig tart. A palánta felnevelése átlagosan 5 hetet vesz igénybe. Ennek megfelelően kell a magvetést időzíteni. Négyzetméterenként, tűzdelés nélkül, 5-6 g magot vetünk, ebből 800-1000 db palánta nevelhető. Tűzdeléses palántanevelést nem érdemes végezni, hiszen az csak felesleges kiadás lenne.

Tenyészterülete Thompson és Kelly szerint 90 x 45-60 cm, ikersorban 108-32 cm sor- és 20-50 cm tőtávolság a fajtától függően. Szerinte sűrűbb ültetésben a középső virágkezdemény kisebb lesz, és csökken az oldalelágazások száma. A túlságosan nagy tenyészterület hátránya viszont az, hogy a szár gyakran üvegessé válik, és a termés mennyisége is csökken.

Ápolása elsősorban gyomtalanításból áll, de a rendszeres öntözésről is gondoskodni kell. A tenyészidő során legalább háromszor-négyszer kell öntözni. A fejtrágyázást augusztus végétől lehet kezdeni, s főleg nitrogénműtrágyát kell adagolni számára. Szedését akkor kezdjük, amikor a hajtásrészek a 20-25 cm hosszúságot már elérték, s a rajtuk levő virágkezdemények még nem nyíltak ki. A középső részek eltávolítása után fejlődő 2,5-10 cm átmérőjű oldalhajtások végén képződő virágrészek folyamatosan szedhetők.

Egyes fajták nem túl zord teleken a szabadban is képesek áttelelni. Ez azonban a mi klímánkon kb. 80%-os biztonsággal várható.

Ezért nagyüzemben nem követhető módszer, legfeljebb házikertben.

A szaporítóanyag beszerzése. A karfiolhoz hasonlóan, a magyar klíma nem kedvező a magtermesztéshez. Import holland vagy dán magról szaporítják.

Elkészítésének módja
A brokkoli küllemre, ízre nagyon közel áll a karfiolhoz, így elkészítésének lehetősége is nagyon hasonló. Vigyázzunk az előfőzésével, mert a karfiollal ellentétben hajlamos a túlfövésre, tehát széteshet.