Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Bagolyborsó
Cicer arietinum L. - Fabaceae

Esőben szegény területeken főzeléknövény, nálunk zöldtakarmány

A FAO adatai szerint a borsó termésterülete az utóbbi 20 év átlagában 10 millió ha körül volt. Ennek mintegy 5-10%-án, elsősorban a száraz éghajlatú területeken (Közép-Ázsiában, Etiópiában, Dél-Amerikában) a bagolyborsót termesztették. A pillangósvirágúak családjába tartozó borsó rendkívül fontos élelemnövény, mert a mag sok (60%) szénhidrátot és 20% fehérjét is tartalmaz, amelynek emészthetősége és biológiai értéke jobb, mint a babé és a lencséé.

Hosszú karógyökere 1-1,5 m mélyen hatol a talajba. A főgyökéren fejlődő oldalgyökerek hasonló hosszúságot érhetnek el. Nagy talajréteget behálózó gyökérzetének köszönheti, hogy szárazabb vidékeken is jól termeszthető. A sivatagos területeken termesztett egyik fő tápláléknövény.

Dudvás szára négyszögletes, amelyen a páratlanul szárnyasán összetett levelek szórt állásban helyezkednek el. Az egyes levélkék hosszúkás tojásdadok, az akácfa leveléhez hasonlóak, de a csúcsi rész felé csipkézett szélűek. A szár és a levél, sőt a levélnyél is sűrűn mirigyszőrös.

A virágok magánosán, hosszú kocsá-nyon állnak, ritka az ikervirág. A virágok csészelevelei félig összeforrtak, az egyes csészecimpák erősen kihegyezettek. A bab leveleihez hasonlóan a zöld csészelevelekre is átterjed a mirigyszőrözöttség. A párta színe kékes, ritkábban előfordul kékesfehér, piszkosfehér árnyalatú is; jellegzetes pillangós szerkezetű. A 10 porzóból 9 összenőtt, egy szabadon áll. Aportokok és a virágpor sárga színű. Önbeporzó növény, azonban idegen megporzás is előfordulhat. Hüvelytermése szintén mirigyszőrös, két hasitokkal nyílik fel. A mag alakja a bagolykoponyára emlékeztet, tápláló, de kevésbé ízletes, mint a nálunk hagyományos borsó (Pisum). A zsizsik nem pusztítja, így a közönséges borsó helyét elfoglalja ott, ahol a borsó termesztését a zsizsikesedés gátolja (Spanyolország, Olaszország stb.).

Környezeti igénye

Közepes hőigényű. Termesztéséhez nagyobb melegre van szükség, mint a nálunk általánosan ismert borsófajtáknak. A magok 4-5 °C-on csírázásnak indulnak, a kedvező csí-rázási hőmérséklete azonban 20-23 °C. A hajtások növekedéséhez 13-17 °C közötti hőmérséklet elegendő, de ennél lényegesen magasabb hőfokon is szépen virít. Virágai 0 °C-körül már elfagynak, vegetatív részei 1-2 °C-os fagyot is kibírnak, de ennél hidegebbet már nem. Hőigénye folytán késő tavasszal, nyáron érdemes inkább termeszteni.

Fényigényes. Erős fényben fejlődik csak kifogástalanul. Félárnyékban, gyenge megvilágításban hajtásai megnyúlnak, nem vagy kevés virágot hoz, termés alig kötődik. Hosszúnappalos viszonyok között az erős fény növeli a termést.

Más (Pisum) borsókkal összehasonlítva sokkal jobban tűri a szárazságot. Csírázásához és kezdeti fejlődéséhez ugyan több vizet kíván, de később akár öntözés nélkül is megmarad. Aszályos vagy hosszan tartó száraz melegben, különösen virágzás és terméskötés idején egy-két öntözés növeli a termést. A kálium kedvezően befolyásolja a növény vízháztartását: fokozza a vízfelvételt, gátolja a leadást. Ezt a műtrágyázási terv összeállításánál érdemes figyelembe venni. A túlságosan sok csapadék kedvezőtlenül hat a fejlődésére, mert meghosszabbítja a tenyészidőt és csökkenti a hozamot is. Rövid tenyészideje alatt a környezeti tényezők, főleg az időjárás (hőmérséklet, csapadék) döntő hatással vannak hozamára.

A szélsőséges talajtípusok kivételével mindenütt termeszthető. Gyengébb minőségű talajokon is megterem. A jó vízgazdálkodású és levegős talajok a legjobbak. Meszes, enyhén lúgos kémhatású helyet válasszunk számára. Hideg, nyirkos, vízállásos területeken ne kísérletezzünk termesztésével, inkább a száraz, meleg fekvésű területeket kedveli.

Tápanyagigénye közepes, nem annyira szerény, mint ahogy azt régebben feltételezték. Nem szükséges közvetlenül szervestrágyázott területre vetni, inkább 2-3 évvel korábban istállótrágyázott talajba kerüljön. Sovány, rossz szerkezetű talajba friss szervestrágyázás után is vethetjük, sőt ilyen esetben általában elmarad a túltrágyázás okozta egyenlőtlen érés és terméseirúgás. A műtrágyák közül 10 m²-es területre 20-30 dkg pétisót, 25-35 dkg szuperfoszfátot, 20-25 dkg kálisót adjunk. Jelentős a mészigénye, ezért a mészben szegény savanyú talajokon rosszul terem. Ilyen helyeken meszezéssel elfogadható termésre számíthatunk. A meszet legalább 2 évvel a borsó előtt vigyük a talajba. A kálium- és foszfortartalmú műtrágyákat ősszel, míg a nitrogéntartalmút a vetéssel egy időben, ún. starterként adjuk. A sorok mellé kb. 5 cm-re szórjuk ki, onnan jól belemosódik a talajba, a gyökerekhez. Rövid (70-80 nap) tenyészideje miatt elő- és utónövénynek ültessük. Külön speciális trágyázásra ilyenkor nincs szükség, a főnövény tápanyag-utánpótlása általában megfelelő számára.

Termesztése

Szaporítása közvetlen, szabadföldi helyrevetéssel történik.

Talaj-előkészítésében az őszi mélyszántás vagy ásás a legfontosabb. Előtte szórjuk ki a szerves trágyát, valamint a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat. Korai vetése miatt a szántást, ásást ősszel munkáljuk el. Lényeges, különösen késő tavaszi, nyári vetésekor, hogy a talaj nedves legyen, mert száraz talajban elhúzódóan, egyenetlenül kel.

A magokat 30-50 cm sortávolságra, egymástól 2-3 cm-re szórjuk. Legalább 4-5 cm mélyre kerüljön le a mag, mert ekkor egyenletes a kelés. Mélyebb vetéssel csökkenthetjük a galambok kártételét, ellenük külön is érdemes takarással, pl. ágakkal védekezni.

Nem érdemes túl korán elvetni, mert 5 °C-os talajhőmérsékleten lassan kel. Sokkal helyesebb, ha megvárjuk, amíg a talaj kb. 10 °C-ra melegszik. Vetés után gereblye fokával vagy enyhe taposással tömörítsük a sorok felett a talajt. Rövid tenyészideje és viszonylagos igénytelensége miatt év közben többször is vethető, alkalmas egy-egy kisebb felszabaduló terület hasznosítására. Nyári vetésekor szükség van csírázásindító öntözésre. A cserepesedés megakadályozására gereblyével kissé ütögessük meg a sorokat.

Évközi munkája a gyomosodás mértékétől függő, könnyű, saraboló kapálásra korlátozódik. Szárazságban virágzás és hüvelykötés idején egyszer-kétszer megöntözhetjük.

A tavaszi vetésűt nyár elején szedhetjük. Akkor érett, amikor a magok elérik a kifejlett méretüket, de még zsengék. Zöldborsóként szedhetjük és fogyaszthatjuk. Egy-egy hüvelyben csupán egy-két szem mag van, de a töveken rengeteg (70-80) termés található. Teljesen érett, kemény termések szedésekor az egész növényt tövestől szedjük ki, hogy utána a területet hasznosíthassuk. A szár és a hüvelyek alkalmasak zöldtrágyának is. A mag a hüvelyekben könnyen penészedik, ezt szedéskor, feldolgozáskor feltétlenül vegyük figyelembe, s azokat a tételeket, amelyeknél a legkisebb penészedés gyanúja felmerül, dobjuk ki.

Felhasználása

Esőszegény afrikai és ázsiai területeken általánosan elterjedt főzeléknövény. Éretlenül leszedett magjaiból levest, főzeléket készítenek, míg éretten jó köretalapanyag. Pörkölve is finom csemege, íze a dióéhoz hasonlít. Közép-Európában, így Magyarországon is csak helyenként termesztik zöldtakarmánynak, az emberi táplálkozásban nincs jelentősége. Az elszóródott magoktól könnyen elvadul és a gyomflórát gazdagítja.

Csicseriborsó fasírt (falafel)
Hozzávalók: 30 dkg csicseriborsó, 1 tojás, 1 nagyobb fej hagyma, 1 csokor petrezselyemzöld, 3-4 gerezd fokhagyma, 2-2 kávéskanál őrölt koriander és köménymag, só, 1 kávéskanál őrölt bors, 3 evőkanál zsemlemorzsa. Sütéshez bő olaj.
Elkészítés: A csicseriborsót átválogatjuk és megmossuk. Ezután kb. 4-5-szörös mennyiségű vízben néhány órára beáztatjuk. Célszerű ezt a műveletet az ételkészítést megelőző este végezni. Másnap átmossuk és enyhén sós vízben, lefedve kb. 1,5-2 óra alatt puhára főzzük. Leszűrjük, hűlni hagyjuk, végül ledaráljuk. A hagymát és petrezselyemzöldet finomra vágjuk, a fokhagymát péppé zúzzuk. Mindezeket a csicseriborsóhoz adjuk, befűszerezzük és zsemlemorzsával, valamint a tojással begyúrjuk. Hűtőben kb. fél óráig pihentetjük. Vízbe mártott kézzel harminc egyenlő kis gombócot formálunk belőle, és bő, forró olajban hirtelen kisütjük. Hidegen és melegen is finom.

II.
Csicseri borsó
Cicer arietinum L.

Rég elfeledett, mostoha növényünk. Kiskertben ma csupán szórványosan fordul elő. Bokrán fityegő felfújt kicsiny hüvelyei különleges, érdekes látványt nyújtanak. Magjai kosfej, bagolyfej alakúak. A mostoha vidékek jól termő növénye.

Származása, elterjedése. Őshazája Délnyugat-Ázsia. Elsősorban Indiában, de a volt Szovjetunióban, Kisázsiában, a Földközi-tenger melléki országokban is elterjedt. A száraz vidékeken és ott, ahol a nagymértékű zsizsikesedés veszélyezteti a borsótermést (Spanyol-, Olasz-, Görög-, Törökország), a borsó helyét foglalja el. Hazánkban csupán szórványosan lelhető fel.

Gazdasági és táplálkozási jelentősége. Szárazságtűrő növény. Étkezésre, tápszerek készítésére alkalmas, fehérjében, szénhidrátban gazdag, értékes abraktakarmány. 0,1-0,2 kg/m² érett magot terem. 21,3% fehérjét, 55,9% szénhidrátot, 4,5% nyerszsírt, 5,8% nyersrostot, 3,7% hamut tartalmaz. Nagy előnye, hogy nem pereg és nem zsizsikesedik.

Növénytani jellemzői. Egyéves, lágy szárú, hüvelyes növény. Gyökérzete a borsóénál fejlettebb, mélyre hatoló. Szára 35-50 cm magas, egyenesen felálló, elágazó. Levélzete páratlanul szárnyalt, összetett, levélkéi tojásdad alakúak és fűrészesek. Virágzata apró, egyesével álló, többnyire fehér, pillangós. Hüvelye csüngő, ovális, kicsi és felfújt. Hossza 2-3 cm, benne 1-3 mag található. A növény mirigyszőrös. Magja gömbölyű, ráncos, kis csőrben végződik és jellegzetesen a kos (bagoly) fejéhez hasonlít. Színe fehéres, sárgás vagy fekete. Ezermagtömege 160-320 g. Csírázóképessége 85-95%-os. 2-3 évig használható, a vetéstől számítva 7-10 nap múlva kel. Tenyészideje 80-120 nap.

Élettényezők iránti igénye. Fényigénye: napfényigényes, hosszúnappalos növény. Hőigénye: hidegtűrő, 5-7 °C-on már csírázik és 8 °C-on kikel. A késő tavaszi fagyokat jól elviseli (kevésbé azonban, mint a borsó). Egyébként melegigényes. A 30 °C feletti nagy meleget és a szárazságot is jól tűri. A legkisebb vízigényű hüvelyeseink egyike. Csapadékos időjárásban magkötése rossz. Talajigénye: a szélsőségesen hideg, kötött, vizes vagy laza talajok kivételével csaknem minden területen sikerrel termeszthető. A gyengén szikes talajokat is elviseli. Sűrű sorú vetés esetén a gyomokat is leküzdi. Tápanyagigénye közepes. Friss istállótrágyát nem igényel.

Változékonysága, fajtái. Minősített és forgalmazott fajtái, fajtatípusai hazánkban nincsenek. Egyes kertekben még fellelni fekete változatát.

Külföldön, főként Nyugat-Európában és a balkáni országokban inkább gömbölyű (gépi vetésre alkalmas), sárgásfehér fajtái szerepelnek. Törökországban nagy szemű, fehér magvú alakját széles körben termesztik.

A Szentesi Kutató Állomás rendelkezik egy 'Fekete kosfejű' típussal és szaporítja a 'Gömbölyű fehér' kultúrvonalat is.

Termesztése. Főnövényként termeszthetjük, március 15. és július 31. között foglalja el a területet. Elő-, utónövényei egyeznek a szegletes lednekével. Talaj-előkészítése az őszi ásás, szikesen az altalaj lazítás. Helyrevetése március 15. és 31. között, talajállapottól függően 4-7 cm mélyen. Tenyészterülete 24-30 cm sor- és 6 cm szemtávolság. Fészkesen 30-40 x 30-40 cm-re vetjük (5-7 maggal). Vetőmagszükséglete 10-15 g, ill. 20-25 g/m². Ápolása: egy-két kapáláson kívül más gondozást nem kíván. Magja július 15. és 31. között érett, amikor a magvak a hüvelyben zörögnek. Úgy nyűjük és aratjuk, mint a ledneket.

Feldolgozása, hasznosítása. Száraz helyek szerény, üde kerti színfoltjának, díszágyásokba, előnövénynek, utcakertekbe ültethető. Házi-, haszon-, iskola-, bemutató-, hobbi- stb. kertekben kiváló előtérnövény. Erkélyekre és egyéb napsütötte, száraz, igénytelen helyekre vethetjük. Szárazkötészetben is használható.

Levesnek, főzeléknek, pürének és egyéb, tartalmas, jól roboráló ételnek készíthetjük. A gömbölyű fehér fajta pörkölt magja különleges csemege, földimogyoró helyett fogyasztják. Pótkávénak is alkalmas.

Zöldségnövényeink kiváló előnövénye.

Elkészítése

Levesnek, főzeléknek, pürének, salátának és egyéb ételnek a szegletes lednekhez hasonlóan készítjük el. Fémszitán vagy tepsiben folytonos keveréssel csemegének kávébarnára, pótkávénak sötétbarnára pörköljük.

III.
Csicseriborsó
Cicer arietinum L.

Szárazságtűrő fehérjenövény: csicseriborsó
A csicseriborsó (Cicer arietinum L.) származási helye nagy valószínűséggel a Közel-Kelet, vagy a mediterrán régió. Ezeken a területeken, továbbá Indiában étkezési célra és abraknak termesztett, közkedvelt növény. Európában az olaszok, spanyolok, portugálok, franciák és a törökök termesztik jelentősebb terület- és hozamviszonyok mellett.
Felhasználási területe megegyezik a borsóéval mind takarmánynak mind emberi fogyasztásra. Antinutritív anyagokat nem tartalmaz, hőkezelés nélkül is felhasználható. Konyhakerti növényként is vetélytársa a borsónak. A folytonos növekedésű csicseriborsó zöldborsóként tovább fogyasztható, elhúzódó virágzása miatt akár egy hónapig is frissen szedhető. Száraz borsóként viszont hosszú áztatásra van szüksége, hogy megpuhuljon.

Magyarországon három elismert fajta van; az iregszemcsei nemesítésű Dónia és a kompolti nemesítésű Pax, illetve Kompolti bordó nevű fajták (nemesítette Szalai György). Mivel termesztési tapasztalataink biogazdálkodásban leginkább a Pax fajtával vannak, ezért a következőkben említett adatok, eredmények, tapasztalatok is főképp erre vonatkoznak.

A növény elágazó szárú, tág térállásban bokrosodó, 50-90 cm magas, mirigyszőrökkel sűrűn fedett, páratlanul szárnyalt levélzetű, mélyen gyökerező, hüvelyében 1-2 magvat nevelő tetszetős pillangós növény. Egyéves, öntermékenyülő növény, virágzása elhúzódó. Ezermag tömege 200-300 g. A mag jellegzetes csőrnyúlvánnyal rendelkezik, színe beérve bézs. A Pax fajta folytonos növekedésű fehér virágú fajta.

Átlagos kémiai összetétele szárazanyagra vonatkoztatva: 40-45% szénhidrát, 22-25% fehérje (0,214 g metionin, 0,944 lizin 100 g szárzanyagban), 5% olaj, 3% hamu, 0,2% Ca, 0,3% P. Emészthetősége jó, 76-78%-s. Gyógyászati szempontból is érdekes növény; diabetikus hatású, emésztési zavarok, hurut kezelésére használható. A koleszterinszint szabályozására is alkalmazzák.

Nagy hőigényű növény és mindemellett a legkisebb vízigényű hüvelyes, csak a kelesztő és a kezdeti fejlődését biztosító csapadékra igényesebb. Amennyiben a május-június csapadékos nagy termésre számíthatunk. Ha egy júliusi nagyobb mennyiségű eső az érett csicseriborsót áztatja meg, akkor nagy károkat tud okozni, a hüvelyek száradás után felnyílhatnak, megnő az egyébként minimális pergési veszteség, csökken a csírázó képesség a felületi gombás fertőzések miatt, bár ez csak vetőmagtermesztésnél jelent gondot. A növény szárazságtűrésére jellemző, hogy aszályos időben is nedves lesz az ember keze, ha végigsimítja, mert a levélkék mirigyszőrös fonákja apró folyadékcseppecskékkel fedett, mintha állandóan „izzadna” a növény. Ez a folyadék sok alma és oxálsavat tartalmaz, ami a felhevült bőrre jutva csípi, irritálja azt. Ezen tulajdonsága miatt szalmáját az állatok nem fogyasztják.

A középkötött és lazább csernozjom és barna erdőtalajok, valamint a humuszos homoktalajok növénye. Legjobb termést kalászos után adja, közepes tenyészidejű pillangós révén pedig kiváló elővetemény. Vetési ideje április első fele. Kompolton kapás sortávolságra vetjük (75 cm), folyóméterenként 30-35 maggal. A növény magja alkalmasnak bizonyult SPC szemenként vető­géppel való vetésre. Széles sortávnál a sorok záródásáig, ami teljes virágzáskor következik be sorközművelő kultivátorral gyommentesen tartható. Gyomosodásra fejlődése kezdeti időszakában érzékeny, lombzáródás után jól árnyékolja a talajt. A borsónál jobb gyomelnyomó. Gyomfésűvel még nem próbálkoztunk a csicseriborsónál, ezért a sorokat kézzel kapáltattuk. 250 g ezermag tömeggel számolva így a hektáronkénti vetőmagnorma 100-120 kg. A betakarítható termés kedvezőtlenebb évjáratban 1 t/ha, jó évjáratban 2,5-3 t/ha körül mozog. 2005-ben Kompolton a vetőmagtermesztő területeink termésátlaga 2,3 t/ha volt.

Betegségei közül említésre méltó a Fusariumos hervadás, és az Ascohyta fajok által okozott szár-, levél- és hüvely foltosság, de ezek jelentős kárt eddigi tapasztalataink szerint nem okoznak, csapadékos időjárás esetén egy-két permetezéssel réz tartalmú szerekkel az Ascohyta betegségek kártételi küszöb alatt tarthatók. Az idei csapadékos évben (2005) Kompolton 3,5 ha szuper elit bio vetőmag szaporítás egy rezes permetezéssel tünetmentes volt. Jelentősebb kártevői a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa amigera) és a borsómoly (Cydia nigricana) , melyek szexferomon csapdás előrejelzésre alapozva BT készítményekkel hatékonyan ritkíthatók.

Rendkívül fontos tulajdonsága, hogy a zsizsik nem támadja meg. Ez már önmagában alkalmassá teszi biotermesztésre. További előnyös tulajdonsága a már említett szárazságtűrésen és zsizsik-mentességen kívül, hogy sok borsófajtával ellentétben betakarításig nem dől meg az állomány. Átlagos időjárás és április elején történt vetés esetén, augusztus első dekádjában kombájnnal aratható.

Szaktanácsért vagy bio vetőmagért forduljon bizalommal a kutatóintézet munkatársaihoz! Károly Róbert Főiskola Fleischmann Rudolf Kutatóintézet, Kompolt, 3356 Fleischmann út 4. Tel.: 06-36/489-082.

Blaskó Dávid
Dr. Geczki István

IV.
Az „agyserkentő” csicseriborsó világhódítása

Képes volt-e megváltoztatni a szerény csicseriborsó a történelem folyását? Mint az ókori Mezopotámia termékeny földjén elsőként termesztett növények egyike, a csicseriborsó táplálkozási előnyeit szokták fölhozni az itteni civilizáció kialakulásának egyik okaként.

Most a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója, Zohar Kerem úgy véli, hogy bizonyítékokat talált az iménti nézőpont alátámasztására.

Kerem és munkatársai vad csicseriborsót (Cicer reticulatum) gyűjtöttek be, és összehasonlították a tápértékét a termesztett változatokéival. A vad csicseriborsó ritka és nehéz termeszteni, ezért őseinknek minden bizonnyal jó okuk volt arra, miért tartottak ki a termesztése mellett 11000 évvel ez előtt.

Kerem szerint ez az ok a triptofán aminosav, a szerotonin nevű idegingerület-átvivő anyag előanyaga. A triptofán megnövekedett mennyisége az étrendben valószínűleg javítja a stresszhatás alatt mutatott agyteljesítményt. A triptofán serkenti a peteérést is, ami szintén előny volt az emberi terjeszkedés idején. A termesztett csicseriborsó háromszor annyi triptofánt tartalmaz, mint a vad rokonai.

Kerem úgy okoskodik, hogy a történelem előtti emberek tisztában voltak a csicseriborsó tápláló voltával. „Valószínűleg jól érezték magukat a fogyasztása következtében” – mondja.

National Geographic Online

V.
Csicseriborsó

A csicseriborsót a görögök és a rómaiak már az ókorban ismerték és kedvelték. Az egyiptomiak és az arabok a kereszténység elterjedése után kezdték el termeszteni. Ez a növény a régmúltban sok embert mentett meg az éhhaláltól. Elő- és Közép-Ázsiában a mai napig fontos élelmiszer maradt. Európában, így Magyarországon sincs túl nagy hagyománya. Napjainkban azonban a többi "elfeledett" növénnyel együtt újra felfedezik. Ezért érdemes jobban megismerni és fogyasztani.

A csicseriborsó, vagy más néven bagolyborsó, egynyári növény. Szára négyszögletes, többé-kevésbé elágazó. Levelei páratlanul szárnyaltak. Az étkezésre használt változat virágai fehérek, túlnyomóan önbeporzóak és egyedülállóak. A terméshüvelyek világos-vörösessárgák, ellipszis alakúak, szőrösek. A hüvelyekben 1-3 mag található, melyek gömbölyűek, sárgás színűek. A termés íze kellemes, dióra emlékeztető.

ÉLETTANI HATÁSA, ÖSSZETÉTELE

A csicseriborsó jelentős élelmirosttartalma miatt alkalmas a székrekedés megelőzésére vagy kezelésére. Rendszeres fogyasztása hozzájárul továbbá a vér koleszterinszintjének a csökkentéséhez, és ezzel mérsékli a szív-, érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Pektintartalma miatt lassítja az étkezés utáni gyors vércukorszint-emelkedést, majd az utána kialakuló túlzott vércukorszint- ingadozást, ezért cukorbetegek számára is javasolt élelmiszer.
Jelentős fehérjetartalma miatt kisgyermekek, várandós anyukák, sportolók és idősek, valamint vegetáriánusok étrendjébe illeszthető.
Alacsony zsír- és magas rosttartalmának köszönhetően a fogyókúrázóknak sem kell lemondaniuk erről a növényről.
Kedvező szénhidrát-összetétele (keményítő és élelmirost) indokolja, hogy a korszerű, egészségmegőrző táplálkozásban is szerepet kapjon.
Közepes mennyiségben tartalmaz antioxidáns hatású karotint és E-vitamint, melyek a rosszindulatú daganatok, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, továbbá az öregedés késleltetésében játszanak szerepet. Folsavtartalma hozzájárul a normális vérképzéshez, valamint a terhesség alatt a velőcsőzáródási rendellenességek mérsékléséhez.
100 g csicseriborsó energiatartalma: 1292/314 kJ/kcal; fontosabb tápanyagai: 19,8 g fehérje, 3,4 g zsír, 48,6 g szénhidrát, 9,5 g rost.

FELHASZNÁLÁSA

Felhasználás előtt a csicseriborsót meg kell mosni, és 10-12 órára be kell áztatni. Az így előkészített magvak főzési ideje 60-90 perc.
Indiában megfőzve curry-s ételekhez használják, vagy lisztté őrlik és nemzeti ételeket (pakorát, bádzsit) készítenek belőle.
A (beáztatott) csicseriborsó jól csírázik. A csíráztatáskor szénhidrát bomlik le, csökken a zsírtartalom, nő a fehérjetartalom, valamint a C- és a B-vitaminok aránya.
A csírája nem használható fel nyersen, mert emészthetetlen fehérjét (phasint) tartalmaz. Fogyasztás előtt le kell öblíteni, majd 5 percig előfőzni (blansírozni), vagy kevés zsiradékon meg kell párolni.
A csicseriborsó csíráztatása házilag 18 oC-on történhet és naponta 2-3- szor hideg vízzel meg kell öntözni. 3- 4 nap után "szüretelhetünk". 3 evőkanál magból kb. 9 evőkanál csíra lesz.

CSICSERIBORSÓS EGYTÁL

Hozzávalók 10 személyre:
csicseriborsó 700 g
burgonya 1500 g
vöröshagyma (apró) 500 g
fokhagyma 5 gerezd
olívaolaj 100 ml
paradicsom 1000 g
konyhasó, kakukkfű, őrölt bors

Elkészítési módja:
A csicseriborsó negyedét egy éjszakára áztassuk be, majd három napig csíráztassuk. A maradék átválogatott, megmosott csicseriborsót áztassuk 4- 5-szörös mennyiségű hideg vízbe egy éjszakán (12 órán) át. Másnap öblítsük le, és enyhén sós vízben kb. 1,5 óra alatt puhára főzzük. Adjuk hozzá a megtisztított, kockára vágott burgonyát, és további 10 percig főzzük, míg a burgonya is megpuhul. Közben a megtisztított, négybe vágott vöröshagymát, és a finomra vágott fokhagymát az olaj bő felén futtassuk át, adjuk hozzá a szeletekre vágott paradicsomot, majd sóval, kakukkfűvel, őrölt borssal ízesítsük. A hagymát és a paradicsomot még további 15 percig együtt pároljuk, majd adjuk a csicseriborsóhoz, és az egészet forraljuk át. A csicseriborsó-csírát alaposan öblítsük és csepegtessük le, majd a maradék olajon állandóan kevergetve pároljuk 5 percig. Szórjuk az elkészült ételre és azonnal tálaljuk.

 

CSICSERIBORSÓ-PÜRÉ

Hozzávalók 10 személyre:
csicseriborsó 400 g
citrom 2 db
tahini 5 ek. (100 g) (ízesített szezámmártás, bioboltban kapható)
fokhagyma 5 gerezd
olívaolaj 5 ek. (100 ml)
barna kenyér 600 g
olajbogyó 100 g

Elkészítési módja:
Az átválogatott, megmosott csicseriborsót áztassuk és főzzük az előzőekben leírt módon. Hagyjuk kihűlni a saját levében, majd szűrjük le, és turmixgéppel pürésítsük, vagy daráljuk le. Keverjünk hozzá 5 evőkanálnyi főzőlét, majd a szűrt citromlével, a tahinivel és a zúzott fokhagymával ízesítsük. Locsoljuk a tetejére az olívaolajat, és jól lefedve rakjuk a hűtőszekrénybe. Barna kenyérből készült pirítóssal és olajbogyóval tálaljuk. Roston sült húsok, vagy zöldségek mellé is finom.

 

CSICSERIBORSÓ-GOLYÓK

Hozzávalók 30 darabhoz:
csicseriborsó 300 g
vöröshagyma 50 g
petrezselyemzöld 1 cs.
fokhagyma 3 gerezd
őrölt koriander 2 kk.
őrölt kömény 2 kk.
őrölt bors 1 kk.
zsemlemorzsa 60 g
tojás 1 db
étolaj (sütéshez) 1000 ml
konyhasó

Elkészítési módja:
Az átválogatott, megmosott csicseriborsót áztassuk és főzzük az előzőekben leírt módon, majd szűrjük le, hagyjuk kihűlni, és daráljuk le. Ízesítsük az apróra vágott vöröshagymával, a finomra vágott petrezselyem zölddel, a zúzott fokhagymával, valamint a korianderrel, köménnyel, sóval és borssal. Dolgozzuk el a zsemlemorzsával és a tojással, majd a masszát kb. fél óráig pihentessük a hűtőszekrényben. Ezután vizes kézzel formázzunk belőle gombócokat, és bő, forró olajban süssük ki. Szedjük ki szalvétára, hogy a felesleges zsiradék lecsöpögjön róla. Tálalhatjuk hidegen vagy melegen, különféle zöldségekkel és mártásokkal, esetleg pitába is tehetjük.

 

JOGHURTOS CSICSERIBORSÓ-SALÁTA

Hozzávalók 10 személyre:
csicseriborsó 700 g
joghurt 1500 ml
petrezselyemzöld 1 cs.
metélőhagyma (friss) 2 ek.
mustár 1 ek.
őrölt bors 1 kk.
Konyhasó

Elkészítési módja:
Az átválogatott, megmosott csicseriborsót áztassuk és főzzük az előzőekben leírt módon, hagyjuk kihűlni a saját levében, majd szűrjük le. Közben a joghurthoz adjuk hozzá a finomra vágott petrezselyem zöldet és a snidlinget, valamint a mustárt, őrölt borsot és a sót, majd ezt az ízes mártást öntsük a csicseriborsóra. Alaposan keverjük össze, és tálalás előtt legalább 1 órát pihentessük a hűtőszekrényben, hogy az ízek jól összeérjenek.

 

Felhasznált irodalom:
- Egyedi Péter: A vegetáriánus főzés örömei, International House Budapest Kiadó Iroda
- Hargitai György: Az étel a legjobb orvosság 2., Magyar Könyvklub, Budapest
- Christine Ingram: Zöldségek enciklopédiája, Glória Kiadó,Budapest, 2002
- Teljes tápértékű reformkonyha, Burda könyvek 4

Veresné Bálint Márta