Terebess: vadon termő zöldség-gyümölcs
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Vasfű
Verbena officinalis

Parlagos területeken, árokszéleken, mezei utak mellett vadon termő 50-80 cm magas évelő növény, hosszan elágazó szárral, és apró ötszirmú kékeslila vagy fehér virágokkal. A római korban kedvelt fűszernövény, vallási szerepe is volt, amulettként hordták, mára szinte teljesen elfeledett.

Levesek, köretek, káposztából vagy tökből készült ételek és saláták ízesítője.

Savanyúságoknak kellemes aromát ad, a szárított majd elporított gyökerével fűszerezett savanyú uborka kemény marad, ezért uborkafűnek is hívták.

Különösen alkalmas a sószegény diétás ételek fűszerezésére.

Friss, fiatal hajtásaiból ízletes salátát lehet készíteni.

Gyógynövényként erősítő, máj- és epegyógyító teákba teszik.

http://www.kertpont.hu/index.php3?menu=cikk&cikkid=369

II.
Vasfű
Verbena officinalis
http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/le/0/11678/vasfu.html

A középkorban magára valamit is adó boszorkánykonyha nem volt meg vasfű nélkül, mert úgy tartották, hogy aki vasfüvet hord magánál, az vastól nem sérülhet meg, de ha a vasból készült fegyverek mégis sebet ejtettek, akkor ez rá a legjobb gyógyszer. Az olasz, délszláv és székely babonák szerint, amelyik házba egyszer belevágott a villám, ott a vasfű (a tenyér bőre alá helyezve) képes minden zárat és lakatot kinyitni, ezért a növény a tolvajtörténetek nélkülözhetetlen szereplője is lett. Egyes mondákban pedig még arra is képes, hogy hordozóját láthatatlanná tegye. A nép ezért nevezi zárnyitónak, vasfűnek. De nevezik ecetfűnek, galambócfűnek, szaporafűnek is, uborkafűnek pedig azért hívjak, mert gyökerét savanyúság eltevéshez szokták használni. A rómaiak és a görögök azonban vérszegénység és idegkimerültség esetén alkalmazták. A Földközi-tenger mellékén évelő honos, nálunk egynyári gyomnövény, mi magról vethető, jól tűri a szárazságot, a környezettel szemben pedig igénytelen.

Magassága 30-80 cm magas, érdes szára átellenesen elágazó. Alsó levelei nyelesek, 4-6 cm közöttiek, a felsők kisebbek, ülők általában ép szélűek. A levéllemez szárnyasan szeldelt vagy háromhasábú, bevagdalt, csipkés szélű szeletekkel, hosszabb csúcskaréjjal. Július-augusztusban virágzó lilás színű, apró virágai (3-5 mm-es) füzérben nyílnak, hengeresek, mik makkos termést hoznak.

Felhasznált részei:

Virágos hajtását már az ókorban gyógynövényként ismerték, a középkorban pedig fűszernövényként és saláták készítésére is felhasználták. Szárított majd porrá tört gyökerével savanyúságot lehetett tartósítani, friss, fiatal hajtásaiból pedig ízletes saláta készíthető.

Alkalmazásai:

A vasfűből készült kivonatokat belsőleg idegi kimerültségben, légutak hurutos állapotaiban, fájdalmas, rendszertelen és fejfájással kísért menstruáció esetén, továbbá sárgaság, epehólyag-gyulladás és epekőbántalom esetén javasolják. A vasfűből készült főzeteket, kivonatokat bőrfertőzések, sebek, aranyér, valamint zúzódások okozta fájdalmak enyhítésére használják. Remek gyulladáscsökkentő izületi gyulladások és bőrgyulladás esetén, jól csillapítja a fájdalmat migrén, fogfájás, izületi gyulladás fennállásakor, nyugtató hatással is rendelkezik, ezért használják idegkimerültség, elesettség esetén, de kifejti hatását gyomor- epe- és májbántalmak ellen is. A vasfű a gennyes sebek, körömágygyulladás kiváló ellenszere, de a magas vérnyomás ellen, és sópótló fűszerként is hatásos.
Háziasszonyok használhatják levesek, köretek, káposztából vagy tökből készült ételek és saláták ízesítőjeként is. A savanyúságoknak kellemes aromát ad, a szárított majd elporított gyökerével fűszerezett savanyú uborka kemény marad. Különösen alkalmas a sószegény diétás ételek fűszerezésére. Friss, fiatal hajtásaiból ízletes salátát lehet készíteni.

Ajánlott napi adag:

4-6 gramm, valamint az azzal egyenértékű kivonat ajánlatos.

Figyelmeztetés:

Mivel méhtonizáló és szülést elősegítő hatással rendelkezik, alkalmazása a várandósság ideje alatt nem javasolt. A vasfű túladagolása idegbénulást okozhat.