Terebess: vadon termő zöldség-gyümölcs
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Salátaboglárka
Ranunculus ficaria
http://sandor-laszlo.hu/salataboglarka (képek)

Népies nevei. Aranyka, aranysaláta, búzaeső, fügegyökér, fügelevelűfű, fügezöld, galambbegy, galambbegysaláta, olyvasztófű, Isten búzája, kakukksaláta, kakukkvirág, kisfecskefű, mennyei árpa, papsaláta, potrasaláta, rigótök, szentgyörgysaláta, tavaszi saláta, trencsénimanna, varjúmogyoró, versengősaláta, zsibavirág.

Leírása. Évelő, 5-30 cm magas, rövid gyökértörzses, bojtos gyökerű növény, melynek gyökerei részben hosszúkásán, gumószerűen megvastagodók. Levelei hosszú nyelűek, fényesek, a nyéllel együtt húsosak, szív- vagy vesealakúak. Virágai aranyló sárgák, 2-3 cm átmérőjűek. A levelek hónaljában áprilisban virágzik.

Összetéveszthetősége. A mocsári gólyahírrel téveszthető össze. Azzal sokszor közös a lelőhelye. Vigyázat, a mocsári gólyahír mérgező alkaloidát tartalmaz! A gólyahír levelei hasonló alakúak, de nagyobbak, ugyancsak nagyobb a virága is. Gyökere bojtosán álló, sűrű gyökérzet, de nem találunk rajta gumószerű megvastagodásokat. A salátaboglárkát szárazabb termőhelyen ajánlatos gyűjteni, ahol a mocsári gólyahír már nem él meg.

Előfordulása. Gyakori az egész országban ligetekben, erdőkben, cserjékben, parkokban, humuszos, nyirkos vagy üde agyag- vagy homoktalajon. Erdeink egyik legkorábbi tavaszi növénye. A csapadékos nyugati és hegyvidéki tájak kertjeinek állandó lakója.

Felhasználása. A leveleket salátának, a gumószerűen megvastagodott gyökereket és a levélhónaljban lévő sarjhagymákat körítésnek, a virágbimbókat kapribogyó módjára lehet elkészíteni. Régebben a növény a tavaszi vitaminhiány és a skorbut ellenszere volt magas C-vitamin-tartalma miatt.

Gyűjtési ideje. A fiatal leveleket a virágzás előtt gyűjthetjük. A gyökér­koloncokat és a sarjhagymákat a virágzás után célszerű gyűjteni, mert előtte élvezhetetlenül erős ízűek. A virágbimbókat értelemszerűen közvetlenül a virágzás előtt szüretelhetjük le.

Receptek

Egyvelegleves. Ízlés szerinti növényeket gyűjtünk (a választási lehetőséget lásd alább) a salátaboglárkához. Megmosva, összevágva a növényeket kevés, sós vízben puhára főzzük, szitán áttörjük. Húslével felöntjük, liszttel és tejfellel besűrítjük. A levesnek érdekes változata lehet, amikor a salátaboglárkát fehér libaparéjjal, kerti labodával, salátagalambbeggyel, elegyítjük, megfőzzük, de nem törjük keresztül a szitán. Komlóspárgával és szagos mügével adhatunk egyéni ízt és illatot levesünknek.

Salátaboglárka-főzelék. A megmosott, megtisztított leveleket nagy darabokra vágjuk, kevés zsírban megpároljuk, fűszerezzük, némi vizet adunk hozzá. 20 percig lassú tűzön főzzük. Fogyasztás előtt búzapehellyel és tejföllel dúsítjuk.

Boglárkasaláta. A salátának csak egészen fiatal leveleket szedjünk. Mosás után vékony szeletekre vágjuk. Salátaöntetet készítünk hozzá ecet, mustár, olaj felhasználásával, amit sóval, borssal, fokhagymával, vagy metélőhagymával, csipetnyi cukorral ízesítünk, joghurttal szaporítunk. Ha van még korai fejes salátánk, azt is adhatunk hozzá.

Boglárkakörítés. A gyökérkoloncokat vagy a levélhónaljban növő hagymácskákat megmossuk, megtisztítjuk. Sós vízben puhára főzzük, ízlés szerint ecetben áztatjuk. Húsok mellé, mártások készítéséhez vagy köretek díszítéséhez használjuk.

Boglárka kapribogyó módra. A bimbóit kapripótlóként használhatjuk fel, a következőképpen elkészítve. A ki nem nyílt bimbókat ecetbe rakjuk, felfőzzük, majd legalább egy hétig érni hagyjuk.

Tojásos salátaboglárka. 50 g zöldbabot, 1 szál sárgarépát, 1/4 zellert, 1 szál petrezselymet, 1 db karalábét, 1 kis darab karfiolt sós vízben puhára főzünk. Ha megfőtt, leszűrjük és a levét félretesszük. 6 tojást keményre főzünk, megtisztítjuk, hosszában kettévágjuk, a sárgáját kivesszük, és szitán áttörjük. Elkeverjük csipetnyi aprított petrezselyemmel, 1 citrom levével, 2 dl tejföllel, késhegynyi sóval. Ezzel megtöltjük a tojásokat. A megfőtt zöldségeket összevágjuk, összekeverjük 200 g összeaprított salátaboglárka-levéllel, mély tál közepére tesszük, és leöntjük a maradék tojássárgás lével, melyet előbb a zöldséglével kissé felhígítunk. A töltött tojásokat körülrakjuk.

Salátaboglárka parmezános mártással. 6-8 dkg vajat felolvasztunk, elkeverünk benne 3 evőkanál lisztet, megsózzuk, hideg tejjel feleresztjük (1/2 l), levéve a tűzről, simára keverjük. A tűzre visszatéve állandó keverés mellett felforraljuk, a tűzről levesszük. Ezután belekeverünk 1 evőkanál Dijoni mustárt, 4 evőkanál reszelt parmezán sajtot, és annyi tejfölt (kb. 2 dl) öntünk hozzá, hogy kellően sűrű és jó ízű legyen.

Kubai márvány süti. 1/4 kg liszt, 1 csomag sütőpor, 125 g cukor, 1,5 dl tej, 2 db tojás felhasználásával tésztát gyúrunk. Megfelezzük a tésztát. Az egyik felébe 200 g olyan főtt, áttört salátaboglárka levelet keverünk, amit előzőleg liszttel és 1 evőkanál cukorral elegyítettünk. A zöld és a fehér tésztát váltakozva előre kikent tepsibe töltjük, és kb. 1 óra hosszat sütjük.

Salátaboglárka
Ficaria verna (!!!), Ranunculus ficaria L.

Élőhelye: nedves, árnyékos erdők, réten, patakpartok.

Nyirkos erdőkben, ligetekben, száraz tölgyesekben élő, olykor tömegesen megjelenő, évelő növény.
Gyökérágai koloncosan megvastagodott gyökérágakból, gumókból, állnak. Kb. 15 cm magasságú, elágazó szárú faj. A szára fekvő, néha legyökeresedik vagy felemelkedik. A levelek hónaljában hosszúkás fehér sarjgumók nőhetnek. A levél hosszú levélnyele széles levélhüvelyből nő ki. A levelek húsosak, fényesek, csupaszak. Alakjuk szíves-kerekded, ép vagy csipkés szélű. Hosszú kocsányú fényes, sárga virágai magányosak, csúcsállóak.
A csészekörben (örvben cicklikusan) rendszerint 3 tagú, de előfordulhat több csésze is. A csészelevelek zöldek, tojásdadok. A pártakörben (örvben) 8-12 sziromlevélből áll, az egyes sziromlevelek kb. kétszer olyan hosszúak, mint a csészelevelek. A sziromlevelek tövében, hosszú pikkelyszerű mézfejtő található. A porzók száma nagy. A serteszőrös virágtengelyen fejlődik a szőrös, csónakszerűen élelt aszmagokból álló terméscsoport.

Felhasználása: zsenge leveleit levesként, salátaként (csak a virágzás előtt használható, később mérgezővé válik), bimbói ecetben eltéve; gyökérkoloncok, sarjgumók a virágzás után, zöldségként megfőzve.

A levele tavaszi saláták és könnyű levesek készítésére alkalmas, kiváló méregtelenítő. Salátának fiatal leveleit alkalmasak, az idős, sárguló levelek mérgezést okozhatnak.