Terebess: vadon termő zöldség-gyümölcs
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Galagonya-nevek
Crataegus spp.

Crataegus aemula
Crataegus aestivalis
Crataegus altaica - altáji galagonya
Crataegus ambigua - Volga-menti galagonya
Crataegus ambitiosa
Crataegus anamesa
Crataegus ancisa
Crataegus annosa
Crataegus apiifolia
Crataegus apiomorpha
Crataegus aprica
Crataegus arborea
Crataegus arcana
Crataegus arkansana
Crataegus arnoldiana - kuszaágú galagonya, Arnold-galagonya
Crataegus arrogans
Crataegus ater
Crataegus austromontana
Crataegus azarolus - francia ~, azaról galagonya
Crataegus biltmoreana
Crataegus boyntonii
Crataegus brachyacantha
Crataegus calpodendron - körtelevelű galagonya
Crataegus calycina - hosszúcsészés galagonya
Crataegus canbyi
Crataegus champlainensis
Crataegus chlorosarca - mandzsu galagonya
Crataegus chrysocarpa
Crataegus coccinoides - fatermetű galagonya
Crataegus collina
Crataegus columbiana
Crataegus compta
Crataegus crus-galli - sarkantyús ~, egyenestövisű ~, bőrlevelű ~, kakas galagonya
Crataegus cuneata - japán galagonya
Crataegus cupulifera
Crataegus dahurica - amuri galagonya
Crataegus diffusa
Crataegus douglasii
Crataegus dsungarica
Crataegus dunbarii
Crataegus ellwangeriana
Crataegus erythropoda
Crataegus flabellata - legyezős galagonya
Crataegus flava - homoki galagonya
Crataegus fontanesiana
Crataegus heldreichii - Heldreich-galagonya
Crataegus henryi
Crataegus heterophylla
Crataegus holmesiana
Crataegus hupehensis
Crataegus intricata
Crataegus jackii
Crataegus jonesiae
Crataegus laciniata - keleti galagonya
Crataegus laevigata (syn. C. oxyacantha) - cseregalagonya, kétbibés galagonya
Crataegus lavallei (C. Carrierei) - fényeslevelű galagonya
Crataegus mackenzii
Crataegus macrocarpa - nagytermésű galagonya
Crataegus macrosperma
Crataegus marshalli
Crataegus maximowiczii
Crataegus X media - köztes galagonya (az egybibés és a cseregalagonya hibridje)
Crataegus mercerensis
Crataegus microphylla - aprólevelű galagonya
Crataegus missouriensis
Crataegus mollis - gyapjas ~, széleslevelű galagonya
Crataegus monogyna - egybibés ~, egymagvú galagonya
Crataegus nigra - fekete ~, magyar galagonya
Crataegus oliveriana
Crataegus orientalis (syn. C. laciniata)
Crataegus pedicellata - vékonygallyú galagonya
Crataegus pentagyna - ötbibés ~, ötmagvú galagonya
Crataegus peregrina
Crataegus phaenopyrum (syn. C. cordata) - nyárfalevelű galagonya
Crataegus pinnatifida - szárnyaltlevelű galagonya
Crataegus pruinosa
Crataegus X prunifolia - szilvalevelű galagonya
Crataegus pubescens (syn. C. stipulacea)
Crataegus punctata
Crataegus puntamiana
Crataegus rhipidophylla (syn. C. rodiformis or C. curvisepala)
Crataegus rivularis
Crataegus rotundifolia - skarlátpiros ~, kereklevelű galagonya
Crataegus saligna
Crataegus sanguinea - szibériai ~, vérpiros galagonya
Crataegus schraderiana - görög galagonya
Crataegus spathulata
Crataegus submollis - pelyheslevelű galagonya
Crataegus succulenta - soktövisű galagonya
Crataegus succulenta var. macracantha - nagytövisű galagonya
Crataegus tanacetifolia
Crataegus taurica - krími galagonya
Crataegus triflora
Crataegus ucrainica - ukrán galagonya
Crataegus uniflora
Crataegus viridis
Crataegus wattiana
Crataegus wilsonii - beludzsisztáni galagonya, Wilson-galagonya

PDF: Surányi Dezső: A Crataegus genus fajai és ökonómiai-botanikai értékelésük, 2017, pp. 75-88.

II.
Görög galagonya
Crataegus schraderiana

http://vandusen.plantexplorers.com/product_info.php/cPath/25/products_id/607

Hazája Görögország és a Krím félsziget. Lombhullató, gömbölyded koronájú fa, 6 m magasra és ugyanolyan szélesre nő. Levelei 5 cm hosszúak, 5-9 mélyen fogazott karéjjal, sötétzöldek, szürkén molyhosak. Sátorban álló fehér virágai 12 mm szélesek. Termései szilvakék színűek, másfél centisek. Egyes vélemények szerint csodálatos, különleges aromájának köszönhetően a mérsékelt öv egyik legfinomabb galagonyája, melynek húsa szinte elolvad a szánkban! Zóna: 6-9.

III.
Galagonya, egybibés galagonya
Crataegus monogyna Jacq. (C. oxyacantha)

Megterem erdős, fás térségekben, legelők szélén, cserjésekben, elhanyagolt tarvágásokon. Cserjeszerű növény, laza koronaképződéssel. Az egész ország területén szinte mindenütt előfordul. Májusban és júniusban virágzik, ez a virág érése, a gyűjtés időszaka. Amikor a virág leveles hajtásait szedjük, ügyeljünk arra, hogy 3-4 levéllel együtt a virágot is szakítsuk le.

Napon történő szárítása nem ajánlatos. Árnyékban is kedvezően szárad és megőrzi hatóanyagát, illatát és aromáját. A galagonya hajtásából főzött tea az érelmeszesedésben szenvedő idősebb szervezet erősítésére ajánlott. A galagonya gyümölcse többféle vitamint tartalmaz.

A galagonya tartósítása
A nem dércsípett állapotú, de kellően megérett gyümölcsöt leszedjük, megtisztítjuk, és nagyon vékony rétegre terítve megszárítjuk. Üvegekben vagy vászonzacskóban hűvös, száraz helyen tároljuk. Télen forrázva, teaként használjuk. Magas vitamintartalma és gyógyhatása jól érvényesül.

Galagonya
A népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike a galagonya. A növényt évszázadok óta ismerjük, a cserje többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő, vadon vagy telepített formában. A kilenc méteresre is megnövő bokor, formára nyesve fehér virágaival, piros bogyóival gyakorta szolgál dekoratív kerítésként is.
Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, s szerzője még köszvény ellen ajánlotta, ám egyes források szerint a népi orvoslás szívpanaszok enyhítésére is használta.
Ez utóbbi alkalmazásmódot igazolták később a 19-20 századi vizsgálatok, melyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény. E kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy jóformán semmilyen mellékhatása nincs, s ezért tartós kezelés is végezhető vele.
A galagonya levelében, termésében és virágzó ágvégében egyaránt sokféle vegyület fordul elő: flavonoidok, aminok, triterpénszármazékok, kolin, acetil-kolin, purinszármazékok, amigdalin, pektinek, antocianidinek és proantocianidinek.
Régóta ismeretes, hogy a galagonya hatóanyagai csökkentik a vérnyomást (ha nem is közvetlenül) és a vér koleszterinszintjét, megakadályozzák, hogy koleszterin rakódjon az érfalra, s ritkítják a szívtáji szorító fájdalommal járó (angina pektoriszos) rohamokat is. Jótét hatásuk annak tulajdonítható, hogy a szívkoszorúerek tágításával javítják a szívizomzat vérellátását, elősegítik azokat az anyagcsere-folyamatokat, amelyeknek következtében nő a szívösszehúzódások ereje, s az úgynevezett angiotenzin-átalakító enzim gátlásával fékezik a vérnyomás-növekedést. Az értágítás egyrészt annak tulajdonítható, hogy bizonyos flavonoidok elernyesztik a szívkoszorúerek simaizomzatát, másrészt jó néhány anyagot megakadályoznak abban, hogy a szívbeli erek simaizmát összehúzzák.
Hatóanyagai infarktus után a szívizomzat vérellátását, az ér újraképződését segítik elő, a vérnyomást és pulzusszámot csökkentik, s ezzel együtt fokozzák a szervek és az izmok vérellátását. A 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stresszhatásoknak kitett menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea.

További ehető galagonyák:
http://www.pfaf.org/leaflets/crataegs.php

Crataegus arnoldiana grows up to 20ft tall, though I have yet to see specimens more than 15ft tall. This is one of my favourite fruits, it is almost an inch in diameter and has a sweet flavour with a soft juicy but mealy flesh.

Crataegus azarolus. The azarole grows about 20ft tall and is sometimes cultivated in the Mediterranean for its fruit. This is about an inch in diameter and is said to have a pleasant acid taste though this is one of the species that I have yet to try. In warm temperate areas the fruit develops more fruit sugars and has a fragrant sugary pulp with a slightly acid flavour. In cooler zones, however, the fruit does not develop so well and is best cooked or used in preserves.

Crataegus baroussana. I do not know much about this species since it is not mentioned in any of the literature I have read so far. Nevertheless, I have seen the plant growing in a few places and have eaten the fruits. These are up to inch in diameter and are pleasantly sweet. The plants that I have seen were less than 5ft tall but were fruiting heavily and looked as though they are not going to get much taller. This species, therefore, seems to have excellent potential for small gardens or other sites where space is limited. The plant is native to Mexico so it might not be hardy in the colder areas of the country. All the plants I have seen have been in S. England and all looked very healthy.

Crataegus durobrivensis. This species is not known in a truly wild situation and is possibly a hybrid, so don't expect it to come true from seed. It grows about 15ft tall and the fruit, which is about 3/4 inch in diameter ,is sweet and fairly juicy when fully ripe with a hint of apple in its flavour.

Crataegus ellwangeriana. This species is probably another hybrid. It grows about 20ft tall and the fruit, which is juicy and acid, makes very pleasant eating. The fruit is about 3/4 inch in diameter.

Crataegus illinoensis. The fruit of this species is very similar in taste and size to C. arnoldiana, mentioned earlier. I'm not sure how tall the tree will grow, possibly 20ft.

Crataegus missouriensis. This tree grows about 20ft tall. The fruit is about the size of a large cherry with a sweet, soft and fairly juicy flesh.

Crataegus submollis. This species grows about 25ft tall. The fruit is sub-acid, dry and mealy according to the books, but our experience has been that the fruit, which can be almost an inch in diameter, is sweet and somewhat juicy with a nice flavour.

Crataegus succulenta. Growing about 20 ft tall this species has some of the largest fruits in the genus with specimens up to 1 3/4 inches in diameter. This fruit has a sweet, juicy and pulpy flesh that is excellent raw or for making jellies.

Crataegus tanacetifolia. This is a larger tree that can reach 30ft tall. The fruit is quite different from those species mentioned above, it is juicy and much firmer with a distinct apple-like flavour. The fruit is up to 1 inch in diameter.