Terebess gyümölcskalauz
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Tupa, kapundung
Baccaurea dulcis (Jacq.) Muell. Arg.
Család: Euphorbiaceae (kutyatejfélék)

A: ketupa;
S: chupa;
N: Tupa, Kapundung

A tupa örökzöld, legfeljebb 15 m magas, egylaki fa. Levelei szórt állásúak. A levéllemez elliptikus vagy visszás-tojásdad, ép szélű, tompa csúcsú, bőrnemű, fényes, kopasz, 18 x 13 cm nagyságú; a levélnyél 1-5 cm hosszú. Szirom nélküli, sárgás virágai fürtös, többnyire a törzsön elhelyezkedő, legfeljebb 14 cm hosszú virágzatokban fejlődnek.
Termése: a fürtökbe tömörült termések gömbölyded formájúak és 3,5-4 cm átmérőjűek; vastag kocsányuk legfeljebb 1,5 cm hosszú. A bőrnemű-húsos, nedvdús terméshéj kívül sima, fénytelen, sárgásbarna vagy gyengén narancsszínű. A termés belseje hártyás válaszfalakkal 3 üregre tagolt, amelyekben egy-egy, kb. 2,5 x 1,3 x 0,4 cm nagyságú, bíborvörös héjú mag helyezkedik el. Mindegyik magot körülbelül 5 mm vastag, fehér, nedvdús-kocsonyás magköpeny övezi, amely kissé kesernyés és édeskésen savanyú ízű. Az arillust vékony, átlátszó hártya zárja körül.
Felhasználása: a termés ehető részei a magköpenyek, amelyeket éppúgy használnak fel, mint a rambait.
Elterjedése: a faj Szumátra déli részén honos, Indonéziában és Malajziában termesztik.
Rokon fajok: a 2 leírt faj mellett a Baccaurea nemzetség 80, nehezen megkülönböztethető képviselője közül a B. ramiflora Lour. (= B. sapida [Roxb.] Muell. Arg.) és a B. racemosa (Reinw. ex Blume) Muell. fajokat Délkelet-Ázsiában (Burmától Borneóig) gyümölcsfaként termesztik.