Terebess
gyümölcskalauz
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
«
vissza a Kertek
és konyhák indexlapra
Pompás
fejesakác
Parkia
speciosa Hassk.
Család: Fabaceae (pillangósvirágúak)
A:
pete bean;
F, S: peté, petai;
N: Petebohne
A
pompás fejesakác nagy termetű, terebélyes, legfeljebb 30 m magas fa, koronája
ernyő alakú, kérge vörösesbarna, fiatal ágai pelyhes szőrűek. Szórt állású levelei
2-6 cm hosszú nyelűek, kétszeresen szárnyaltak és általában 30 cm hosszúak. A
levélen 14-18 pár másodrendű gerinc található, mindegyiken körülbelül 60-70 szálas-hosszúkás,
5-9 x 1,5-2,2 mm nagyságú levélke helyezkedik el. A hajtások végén 20-45 cm-es,
csüngő tengelyeken körte vagy bunkó alakú, kb. 4 cm átmérőjű fejecskevirágzatok
fejlődnek. A virágzatok soktagúak és világos barnássárga színűek, alapjukon porzós
és meddő, csúcsukon hímnős virágokkal. A nagyon kis virágok csészéje és pártája
cső alakú, 5 cimpájú, 10 porzójuk a tövén csőszerűen összenőtt.
Termése:
a csüngő fejecskevirágzatból egy csomó nagy, éréskor barnászöld, fényes hüvely
fejlődik, 12-18 maggal. A vaskos hüvelyek ék alakban hosszú kocsányba keskenyednek,
35-45 cm hosszúak és 3-5 cm szélesek, laposak, többé-kevésbé csavarodottak, érés
idején a magok körül erősen duzzadtak. A széles tojás alakú vagy kerekded magok
(2,5 x 2 cm) vékony, fehér héjúak és lisztes, narancsszínű vagy sárga pulpába
ágyazottak, kellemetlen szagúak.
Felhasználása: szaga ellenére, amely szerencsére
hevítéskor elvész, a fejesakácmag Délkelet-Ázsiában a legkedveltebb zöldségfélék
közé tartozik; íze a fokhagymához hasonló, és fűszeres körítésként ételekhez adják.
A friss, fiatal és érett magok nyersen is ízletesek, de főzve vagy párolva is
tálalják. A megszárított magokból fűszeres liszt őrölhető. Héj nélkül a magokat
olajban sütik, vagy hosszabb áztatás után megfőzik. A hüvelyek terméshúsa savanykásan
édes ízű, és mint a tamarinduszt, mártások és levesek fűszerezésére használják.
A fiatal levelek és virágzatok nyersen vagy áztatás után zöldségként fogyaszthatók.
A magokat a gyógyászat máj- és vesefájdalmak kezelésére, duzzanatok ellen és féregűzőként
alkalmazza. A pompás fejesakác kedvelt árnyékot adó fa településeken, kávéültetvények
és más növénykultúrák számára.
Elterjedése: Délkelet-Ázsiában honos, ahol
gyakran termesztik. Ázsián kívül ritkán találkozunk vele.
Termesztése és
betakarítása: a trópusi klímában tenyészik, a síkságoktól 1500 m magasságig. A
lassan fejlődő növényt magról szaporítják. A kifejlett fák 200-5000 hüvelyt hoznak
évente; betakarításkor a terméságazatokat egészben vágják le, éretlen vagy érett
állapotban.
Rokon fajok: más Parkia fajok is szolgáltatnak ehető hüvelyeket,
amelyeket éppúgy használnak fel, de csekélyebb a gazdasági jelentőségük: Délkelet-Ázsiában
a P. timoriana (DC.) Merill, a P. sumatrana Miquel, valamint több, kevésbé elterjedt
faj; a trópusi Afrikában a P. biglobosa (Jacq.) Benth. és a P. filicoides Welw.
ex Oliver tartozik ebbe a csoportba.