Terebess gyümölcskalauz
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a
Kertek és konyhák indexlapra

 

Morinda
Morinda citrifolia L.
Család: Rubiaceae (buzérfélék)

M: citromlevelű buzérszeder;
A, F, S: morinda;
N: Morinda

A morinda kis termetű, alacsonyan elágazó, örökzöld, legfeljebb 6 m magas fa vagy cserje. Ágai négyszögletűek. Levelei átellenes állásúak, lágy szövetűek. A levéllemez visszás-tojásdad, ép szélű, színén sötétzöld és fényes, fonákján világosabb és az oldalérzugokban gyengén szőrös, legfeljebb 30 x 15 cm nagyságú. A levélnyél kb. 1,2 cm hosszú. A virágok hajtásvégi fejecskékben tömörülnek. A virágtengely felső, kiszélesedett részei egymással összenőnek, és egymás után gyorsan húsos terméságazattá duzzadnak, mikor az éretlen termések a csúcsi részükön még bimbókat és virágokat hordoznak. A virágok csészéje rövid gyűrűvé redukálódott, a fehér, kb. 1,5 cm-es párta keskeny-csöves, és 4-6 hátratört, mintegy 6 mm hosszú cimpában végződik.
Termése: elliptikus vagy tojás alakú, többnyire részarányosan fejlődik, 15 cm-nél nem nagyobb. Vékony, megérve halványzöld vagy üveges fehér héja szabálytalan mezőkre tagolt; mindegyik mező egy korábbi virágra utal (terméságazat), és nagy, barnás köldök gyanánt a csésze megnagyobbodott gyűrűjét hordozza. A terméságazat belsejében is felismerhető a sok összenőtt egyes termés, amelynek mindegyike egy fényes barna, kemény, lapított tojás alakú, mintegy 8 x 4 mm-es magot képez. A magokat vékony, üveges hártya veszi körül. Vizenyősen lágy, üvegszerűen fehér, érett állapotban kellemetlen sajtszagú pulpába vannak ágyazódva.
Felhasználása: a fiatal terméseket Ázsiában nyersen fogyasztják, de nem nagyon jó ízűek. A morindát főleg festő-, gyógy- és dísznövényként ültetik; kérge vörös színanyagot tartalmaz, a hevített vagy fonnyadt levelek hatásos, külsőleg alkalmazandó fájdalomcsillapítóként szolgálnak.
Elterjedése: Dél-, Délkelet-Ázsiából származik, trópusi területeken világszerte termesztik, és gyakran elvadul. A morinda nedves-forró síkvidéki klímában, legjobban tengerpartok közelében tenyészik.


http://www.edenkert.hu/index.php?menu=cikk&rovatid=&cikkid=950