Terebess gyümölcskalauz
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Karib-akác, kurbaril
Hymenaea courbaril L.
Család: Fabaceae (pillangóvirágúak)

A: West-Indian locust;
F: courbaril;
S: guapinol, algarrobo de las Antillas, nazareno;
P: jatobá
N: Courbaril, Antillen-Johannisbrot

A Karib-akác legfeljebb 40 m magas fa, széles, ernyő formájú koronával. Fiatal ágai barnán szőrösek. Levelei szárnyaltak, szórt állásúak, mintegy 2 cm hosszú nyelűek, és mindenkor 2, nagyon rövid nyelecskéjű, széles sarló alakú, kihegyezett levélkéből állnak. A levélkék lemeze ép szélű, vastag-bőrnemű, kopasz, színén erősen fényes, fonákján fénytelen (7,5 x 4 cm-ig). A virágok hajtásvégi, 10-15 cm hosszú bugákban fejlődnek; a virágtakarót 5 homorú, szürkészöld, vaskos, szőrös, kb. 1,5 cm hosszú, fehér, mirigyes szirom alkotja.
Termése: csüngő, nagyméretű, vastag hüvelyei enyhén ív alakúak, kissé lapítottak és a magok körül némileg megduzzadtak; nagyságuk elérheti akár a 16 x 6,5 cm-t. Héjuk fás, legfeljebb 1 cm vastag, megérve kívül sötétbarna és finoman hasadozottan erezett. Mindegyik hüvely 1-6 széles bab alakú vagy elliptikus, kb. 2 cm-es magot tartalmaz, amelynek durván kemény, sima, vörösesbarna héja van; a magbél fehéres. A magok lisztes, száraz, sárgászöld vagy világossárga pulpába ágyazottak, amely éretten nagyon édes ízű és kellemetlen szagú.
Felhasználása: a hüvelyek pulpája gazdagon tartalmaz keményítőt és fehérjét, ezért nagyon tápláló élelmiszer, amelyet nyersen fogyasztanak, vagy megszárítva süteménybe, különféle ételbe és levesbe tesznek. Vízzel keverve a pulpából levet készítenek, amelyet frissen isznak vagy alkoholos itallá (atole) erjesztenek.
Elterjedése: a karib-tengeri szigetektől és Dél-Mexikótól Amazóniáig.
Termesztése és betakarítása: a forrótrópusi síkságok viszonylag szárazságtűrő növénye. Ültetett és vad fákról egyaránt takarítanak be termést. Évente akár 1000 hüvelyt is teremhet egy-egy fa, amelyből 10-12 kg ehető pulpa nyerhető.