Terebess
gyümölcskalauz
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
«
vissza a Kertek
és konyhák indexlapra
Ehető
gyertyafa
Parmentiera
aculeata (HBK.) Seem. (P. edulis DC.)
Család: Bignoniaceae (bignóniafélék)
A:
food candle tree;
S: cuajilote, pepo de árbol;
N: Kürbis-Kerzenbaum
A
száraz évszakokban lombhullató, terebélyes, alacsonyan elágazó, 3-8 m magas fa;
részben csüngő ágain rövid, széles tövisek ülnek. Levelei átellenes állásúak,
vagy csomókban rövid hajtásokon nőnek, hármasak, a szárnyas levélnyelek körülbelül
1-4 cm hosszúak. A levélkék lágy-bőrneműek, kopaszak, ép szélűek, visszás-tojásdadok
vagy kanál alakúak, fokozatosan a rövid nyelecskébe keskenyednek, színükön gyengén
fényesek, fonákjukon fénytelenek. A középső levélke nagysága legfeljebb 7,5 x
3 cm, a két oldalsó kisebb. A kb. 3 cm hosszú kocsányú virágok többnyire magánosan
fejlődnek kis hajtások végén; a csésze kb. 3 cm hosszú csövű, az egyik oldalán
a tövéig hasadt. A párta aszimmetrikusan gyengén görbe tölcsér vagy harang alakú,
4-5, nem egyenlő, széles, kerekded, hátrahajló cimpájú, legfeljebb 6 cm átmérőjű,
zöldessárga, vöröses erekkel, a cimpákon hosszirányú ormókkal.
Termése: ovális
vagy hengeres, egyenes vagy hajlott kabak, amely hosszirányban bordás, megérve
fényes világoszöld, legfeljebb 25 x 5 cm nagyságú, és rövid, vastag csőrben végződik;
a kocsány a termés ízesülési helyénél szélesen megduzzadt. A héj vékony, sima
és kopasz, a borsóízű terméshús fehéres, szilárd, bő levű, gyakran rostos és legfeljebb
12 mm vastag. A termés belsejében kb. 1 cm vastag, édes, húsos, orsószerű képződmény
helyezkedik el, amelyet mérsékelten száraz, üveges pulpa vesz körül, ebbe ágyazódnak
be a nagy mennyiségben képződő magok. A mag lapos, széles szív alakú, duzzadt
szélű, sárgás; 4 mm-nél nem nagyobb.
Felhasználása: a tápláló terméseket
nyersen salátákban vagy főzve zöldségként fogyasztják. A fát szép virágaiért,
édes illatáért dísznövényként is ültetik.
Elterjedése: a meleg és csapadékban
gazdag területeken Dél-Mexikóban és Guatemalában honos; ebben a térségben gyakran
termesztik, ritkábban Közép-Amerika más országaiban is ültetik.