Terebess fűszerkalauz
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Görögszéna
Trigonella foenum-graecum L.

Más néven: görög lepkeszeg, fenő grék (fenugreek).

A Földközi-tenger vidékén, Nyugat-Ázsiában honos egyéves növény, amelyet már az ókor óta termesztenek, elsősorban Indiában, Marokkóban, hazánkban nemcsak termesztik, de a termesztésből kivadulva is előfordul.
A növény 1 éves, 20-60 cm magas szárú. Levelei nyelesek, három levélke közül a középső a legnagyobb: 1,0-1,5 cm hosszú, tojásdad alakú, élénkzöld színű. Sárgásfehér színű virágai a lomblevelek hónaljában fejlődnek. Termése sokmagvú, hosszú, kissé ívesen hajlott hüvely. Magja: 4-5 mm hosszú, kemény, vízben erősen duzzadó (a magas nyálkatartalma miatt).
Magról szaporítják. Széltől védett, napos helyet igényel. Talajban nem válogatós. Tavasszal vetik 20-25 cm sortávolságra.
A növény magja képezi a drogot - a Magyar Gyógyszerkönyvben nem, de a svájci és az osztrák gyógyszerkönyvekben hivatalos drog -, amelynek szaga jellemző, az ánizsra emlékeztető ízű, aromás, keserű, összehúzó. Tartalmaz: 0,38% trigonellint (alkaloid), 0,18 nikotinsavat, 30-38% nyálkát (galaktomannán jellegű), szaponint, rutint, 6-10% zsírosolajat, 27% fehérjét, cserzőanyagot.
Egyiptomban kenyérkészítéshez ma is felhasználják, a görögök a nyers vagy főzött magvakat mézzel fogyasztják.
Elsősorban az állatgyógyászatban használják, főzete bélgörcsöt szüntető, szélhajtó és húgykőoldó hatású. Az őrleményéből készített pépet feldagadt testrészek borogatására is használják. Újabban a humán gyógyászatban vércukorszint-csökkentő hatása miatt használják.

Magyarországon kevésbé ismert gyógynövény. Államilag minősített ÓVÁRI-4 fajtáit szabadalmak védik. A most készülő Magyar Gyógyszerkönyvben (Ph. Hg. VIII) már hazánkban is hivatalos drogként fog szerepelni.
A görögszéna egyike azon gyógynövényeknek, amelyek a legrégibb korok óta (EBERS papiruszok i. sz. előtt 3000 év) szolgálják az ember egészségének megőrzését. Gyógyászati értékét az indiai, egyiptomi (arab), görög, kínai népi- és tudományos gyógyászatban kiemelkedőnek tartják, fogyasztása ezen országokban általános. Magja (Trigonellae foenugraeci semen) az Európai és más Gyógyszerkönyvekben •DAB 10, •ÖAB 9, Helv. VI. ,HAB. 34. , Ph. Eur. 4., Ind. P. C. 53. hivatalos drog. Közvetlen feldolgozásával számos szabadalmaztatott gyógyszer készül.
Minden gyógynövény - így a görögszénamag értékét is - kémiai összetétele, azoknak a szervezetben lejátszódó fiziológiai folyamatokra gyakorolt hatása határozza meg.
Értékes, biológiailag aktív hatóanyagait feltáró tudományos kutatások különösen az alábbi kémiai összetevőire, azok fiziológiai hatására hívjuk fel figyelmünket: 40-45% poliszaharid (galaktomannán), 30% fehérje, mely különösen gazdag lizin és triptofán aminósavakban; 8% olaj; trigonellin, kolin, gentianin, carpin alkaloidák; luteolin, orientin, quercetin, vitexin és isovitexin flavonoidok; ásványi anyagok (kalcium, magnézium, foszfor); mikroelemek (szerves vas, szelén, szilícium, melyek kiemelten fontosak); szteroid szapogeninek (diosgenin, yamogenin, tigogenin, neotigogenin)-természetes szteroidok; A, B, C és D vitaminok; pantoténsav, lecitin. (Ezek élettanilag, táplálkozás-élettanilag nagyon fontos vegyületek).

Kinek javasolható a fogyasztása?
A görögszénamag fogyasztása kedvezően hat a szoptató kismamák tejelválasztására. Természetes szteroidjai kedvezően befolyásolják a menstruációs ciklust. Jó hatású a menzesz előtt jelentkező tünetek (PMS) enyhítésére, csökkenti a változókori (menopausa) panaszokat, mérsékli a depresszió tüneteit. Hatásos a vérszegénység, az ásványianyag hiány kiegészítő gyógyítására. Az ásványi anyagok és egyéb összetevői jelentős szerepet játszanak a csontritkulás (osteoporosis) kialakulásának megelőzésében.

Csírájának vasban gazdag levelét sakátába keverik.

Nagyobb, zsenge leveleit apróra vágják és frissen, vagy párolva tálalják.

Magjainak áztatóvize lágyítja a bőrt.

Magjai hormonszerű anyagokat tartalmaznak. Fogamzásgátló és nemi vágyat felkeltő hatásuk mellett, férfiakban serkenti a haj növekedését, nőkben erősíti a méhet.

II.
India: Methi
Trigonella foenum-graecum L.

methi patta = görögszéna-levél,
kastoori methi = szárított levél, fenugreek leaves dried

Indiában, a Közel-Keleten népszerű fűszer. Összetört levelét és magját pirítva karis ételek ízesítésére és besűrítésére használják.

Nagyon kemény mag, amelyet nehéz megőrölni, ezért ha először áthevítjük, az megkönnyíti ezt a feladatot. Magas a protein tartalma, egy kissé kesernyés ízű, és szinte minden esetben megtalálható a curry-kben.
http://www.nandyala.org/mahanandi/archives/category/indian-vegetables/menthi-kurafenugreek/

 

A rómaiak siligua, silicula vagy silicia, a görögök thliz vagy boukeraz néven ismerték.

Egyiptomban kenyérkészítéshez napjainkban is használják.

A törökök çemen otu-nak hívják, náluk salátafűszer, pörkölt-őrölt magját néha a török kávéhoz keverik.

A Trigonella suavissima Miq.-t Új-Zélandban főzeléknek termesztik.

Nálunk rokona a Bakszarvú lepkeszeg (Trigonella gladiata STEV.), amely védett növény!

 

 

III.
Görögszéna
Trigonella foenum-graecum L.

A görögszéna egyike azon gyógynövényeknek, amely a legrégibb korok óta szolgálja az ember egészségének megőrzését. Gyógyászati értékét az indiai, egyiptomi, görög, kínai népi- és tudományos gyógyászatban kiemelkedőnek tartják, fogyasztása ezen országokban általános.

A világ fejlett országaiban, az utóbbi években kiemelkedő figyelem övezi. Sajnos Magyarországon eddig kevés információ jutott el a fogyasztókhoz; gyógy- és táplálkozásbiológiai hatását nem ismerik.

A Földközi-tenger vidékén, Nyugat-Ázsiában honos egyéves növény, amelyet már az ókor óta termesztenek. Magról szaporítják. Széltől védett, napos helyet igényel. Talajban nem válogatós. Tavasszal vetik 20-25 cm sortávolságra. Magja: 4-5 mm hosszú, kemény, vízben erősen duzzadó (a magas nyálkatartalma miatt).

A növény magja képezi a drogot - a magyar gyógyszerkönyvben nem, de a legtöbb európai, mint például a svájci és az osztrák gyógyszerkönyvekben hivatalos drog -, amelynek szaga jellegzetes, az ánizsra emlékeztető ízű, aromás, keserű.

A görögszénamagot elsősorban állatgyógyászatban használják, de újabban elterjedt a humán gyógyászatban is. A magnak rendkívül sok gyógyító hatása van.
Értékes, biológiailag aktív hatóanyagait feltáró tudományos kutatások különösen az alábbi kémiai összetevőire, azok fiziológiai hatására hívják fel figyelmünket: 45-50% carbohydrátot, 30% fehérjét, mely különösen gazdag aminósavakban; 8% olajat; ásványi anyagokat (kalcium, magnézium, foszfor); mikroelemeket (szerves vas, szelén, szilícium kiemelten fontos), természetes szteroidokat; A, B, C és D vitamint tartalmaz.

A görögszénamag fogyasztása kedvezően hat a szoptató kismamák tejelválasztására. Természetes szteroidjai kedvezően befolyásolják a menstruációs ciklust. Jó hatású a menstruáció előtt jelentkező tünetek (PMS) enyhítésére, csökkenti a változókori panaszokat (menopauza), mérsékli a depresszió tüneteit. Hatásos lehet a vérszegénység, az ásványi anyag hiány kiegészítő gyógyítására.

Étvágyjavító, emésztést elősegítő, gyulladáscsökkentő hatása alkalmassá teszi a betegség következtében legyengült szervezet erősítésére. Antidiabetikus, koleszterinszint csökkentő hatását klinikai vizsgálatok igazolják. Magjából készített főzet enyhíti a torokfájást, csökkenti a vércukorszintet.

Az utóbbi években hajnövesztő szerként is használják. A kísérletek eredményei rendkívül biztatóak. Főleg a kopasz foltok gyógyítására alkalmas.

Egyiptomban kenyérkészítéshez ma is felhasználják, a görögök a nyers vagy főzött magvakat mézzel elkeverve fogyasztják. A mag őrlete ánizsra jellemző illatú. Az őrleményéből készített pépet feldagadt sebek és gyulladások borogatására is használják.

A görögszénamagot terhes nők ne használják méhösszehúzó hatása miatt!

Tavaszi Noémi