« vissza Terebess Gábor különlapjára
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

 

Terebess Gábor: KERÁMIÁK A VÁRBAN
(Művészet, XX. évfolyam, 8. szám, 1979. augusztus, 46.oldal)

Tóvölgyi Katalin első önálló bemutatkozását láthattuk májusban Budapesten, a Várklubban. Finom vonalú korongozott edényeket, szórópisztollyal felvitt mázak finom átmeneteit, finoman bordázott felületeket és finom hajlításokat - mindezt a porcelánba kívánkozó finomságot közönséges cserépből. Sajnos, ilyen kecses, vékony edényt nem célszerű fazekasagyagból formálni: a főzőfazék nem tűzálló, a váza átereszti a vizet, a legkisebb koccanásra is törik-reped. A leheletfinoman permetezett máz is olajfestékszerű ilyen alacsony hőfokon égetve. Kerámiáit így csak vázlatoknak tekinthetjük, amelyeket majdan porcelánból vagy kőagyagból valósíthatna meg, ha egyszer megoldódik hazai kerámikusaink évtizedek óta napirenden lévő nyersanyagellátása. Ez előkészület, bármily ígéretes is. Nem véletlen, hogy a fényképen bemutatott kerámiákat érezzük a legsikerültebbeknek, hiszen ott nem látszik, milyen anyagból készültek.

Tóvölgyi nem kísérletezik különleges technológiákkal: mindig korongoz, és mindig edényt. Korábbi darabjain a hajlítás dominál, sosem torzít, rombol, csak óvatosan hajlít a még lágy edény peremén, kiálló karimáin, hogy engedjen korongolt merevségéből – mindig párhuzamosan, kétoldalt egyszerre –, nyilvánvalóan egyensúlyra, arányosságra törekszik. Későbbi darabjait redők borítják, olyanok, mint valami biztos talpra állított és átformált, szabályosított és stilizált tengeri kagylók. Szép lenne e kétféle rutin egyesítése… Ezenkívül szívesen látnánk egy csöpp aszimmetriát, amelytől életre kelnének ezek a finom érzékenységgel, biztos kézzel készült, de talán túlságosan kitervelt edények.


 

 

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.
Enciklopédia Kiadó

TÓVÖLGYI, Katalin
keramikus, (Budapest, 1948. március 22. - )

Szakmai tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban kezdte, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán diplomázott 1973-ban, Csekovszky Árpád növendékeként. Művészi fejlődésére Pogány Frigyes, Jánossy György, Földes Imre voltak a legnagyobb hatással. 1974-76-ban a budapesti Angyalföldi József Attila Művelődési Központ kerámia szakkörét vezette, nyári hónapokban a gölöncsér tábort. 1993-tól a Kézműipari Szakközépiskolában kerámiát tanít, műtermében kerámia kurzusokat vezet. Részt vett a siklósi szimpózium munkájában (1977, 1981), 1981-ben és 1998-ban a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban, 1985-ben St. Margarethen-ben dolgozott. A Fiatal Iparművészek Stúdiója alapító tagja. 1980: Beton és Vasbeton Ipari Művek - "Faircréte" betonfelület pályázat, megosztott I. díj; Fiatal Iparművészek Stúdiója pályázatának díja; Fiatal Képzőművészek Stúdiója pályázatának díja; Keszthely, Helikon Galéria, Budapest kiállításán a Szövetség elnökségének elismerő oklevele. Munkáit a korongolással kifejlesztett egyéni formák jellemzik, melyek funkconális tárgyakban valósulnak meg.

Mesterei

Egyéni kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások

Köztéri művei

Művek közgyűjteményekben

Irodalom