«
vissza Terebess Gábor különlapjára
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
KÖNYVEKET
AD KI A ZEN BUDDHISTA SZERZETES
Körmendi Lajos interjúja Terebess Gáborral
Terebess Gábor az első tíz nyugati zen buddhista szerzetes egyike. Saját üzletlánca és könyvkiadója van, könyvet írt a kínai táplálkozástörténetről, zen buddhista anekdotagyűjteményt, haiku-fordításkötetet jelentetett meg, valamint Györffy István balkáni és törökországi írásait is kiadta.
– A nagy néprajztudós életműve ezzel a könyvvel lett teljes.
– Nagyon sokat segített a Györffy család. Györffy István unokája, Györffy János térképész számítógépen újraalkotta a tudós gyönyörű etnográfiai térképét Törökországról, amely kihajtható a kötet végén. A család fölkutatta Györffy István balkáni és törökországi expedíciói során készített régi fényképeit, s ezeket is rendelkezésünkre bocsátotta.
– A Terebess Kiadóról köztudott, hogy nagyon igényes kiadványai vannak.
– Sorozatunkra jellemző a keménykötés, cérnafűzés, famentes papír. A Györffy-könyvet is sikerült nagyon szép kivitelben megjelentetnünk.
– Hány könyvet jelentettek meg eddig?
– Hetvenötöt. A mi könyveink a kelet kultúrájával foglalkoznak. Kiadtunk már művelődéstörténeti, néprajzi, szépirodalmi és más műveket, de nem kifejezetten csak az orientalizmushoz kötődünk.
– Mivel lepik még meg az olvasókat?
– Most jelenik meg A tibeti műveltség kézikönyve, ami a tibetológia alapműve. Kiadunk egy könyvet László Károly 1848/1849-es magyar szabadságharc alatti tevékenységéről és törökországi emigrációjának a történetéről. Vay Péter 1906-ban járt Koreában, s ekkor született, Kelet császárai című könyvét adjuk ki angolul, csakúgy, mint külön a Koreáról szóló részt, ami nagyon különleges, mert alig járt akkor európai ember Koreában. Kara György mongol-magyar szótára tudományos munka, akárcsak az előkészületben lévő hatalmas magyar-török szótár Kakuk Zsuzsa főszerkesztésében.
– Honnan ez az erős keleti érdeklődés?
– Gyerekkorom óta érdekel a Kelet. Elhagytam az országot 1965-ben, éltem Franciaországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, és többek között Japánban is töltöttem fél évet egy zen buddhista kolostorban, ahol szerzetessé avattak. Hat év után jöttem haza.
– Most vállalkozó...
– A feleségemmel különböző vállalkozásokba kezdtünk, így próbáltuk összeszedni azt az alaptőkét, amivel aztán importálni tudtuk a keleti kultúra tárgyait Ázsiából, s lassan kiépült egy erre szakosodott üzlethálózat. A könyvkiadást 1996 végén kezdtük.
– Nyereséggel?
– Masszívan veszteséges a könyvkiadás, de ez egy misszió. Mindig erről álmodtam.
– Egyéb tervei?
– Nagy beruházásba kezdtünk. Kistarcsára kerültek a cég raktárai, nagykereskedése. Több mint egy hektáron nyolcezer négyzetméter épületünk van. Kulturális központot hozunk itt létre. Három helyiségben az én keleti magánkönyvtáram is helyet kapott, ami hamarosan látogatható lesz. Csak a keleti növényi gyógyászatról szóló könyvekből kétezer darabot számlál a könyvtáram. Oda került a könyvkiadó is. Tervezünk egy úgynevezett harmadikvilág-mozit, kiállításokat.
– Mit az a harmadikvilág-mozi?
– Sokan unják a sablonos amerikai filmeket. A sok kiváló alkotást produkáló japán, az óriási indiai filmiparon, a feljövőben lévő kínai filmeken kívül koreai és más ázsiai, de afrikai és latin-amerikai filmeket is szeretnénk bemutatni.
– S a kiállítások?
– Nem elsősorban festmények bemutatására kell gondolni. Szívesen megismertetnénk a közönséget különleges iparművészeti tárgyakkal vagy különböző ázsiai népek étkezési kultúrájával. Rengeteg ötletünk van a japán teaszertartástól a kerámiáig. Az épületek mellett szeretnénk japán-, arabkertet létesíteni, sőt egy jurtát is felállítanánk.
– Jurtát miért?
– Például azért, hogy jelezzük, a magyarságnak sokkal több köze van a Kelethez, mint azt manapság gondolják.
– A világháló fontos a keleti kultúra megismertetésében?
– Könyveinket az internetre is felraktuk. Összegyűjtöttük Omar Khajjám összes magyar fordítását, magyar költők és írók Kelettel kapcsolatos kéziratait, létrehoztunk egy haiku-adatbázist. Készítünk egy Ázsia-lexikont, már hatszáz címszónál tartunk. Az internet amolyan pótcselekvésnek indult, de mostanra számomra legalább olyan fontos lett, mint a könyvek megjelentetése.
(Szabad
Föld, 2001, szeptember 28, 4. oldal)
