Terebess
szórólapok
«
szórólapok listája
TÁRA
A
buddhista mitológiában az egyik legnépszerűbb női alak a végtelen könyörületesség
megtestesítője, akinek kultusza különösen Tibetben, Mongóliában és Nepálban
elterjedt. Nem ismeretes, hogy személye mikor és hol tűnt fel először, de
valószínű, hogy az i.sz. 1. évezred első felében Indiában, erre utal óind
neve is, amelynek jelentése: csillag. Az első európai misszionáriusok Szűz
Máriával azonosították. Amikor kultusza a 11. században eljutott Tibetbe,
származásáról több mítoszt is lejegyeztek. Az egyik változat szerint Tára
Avalokitesvara (lásd Kuan-jin szórólapunkat), az egyik legfontosabb bodhiszattva
– megvilágosodásra törő, segítő lény – könnyéből született, amikor az a világ
szenvedéseit siratta. Más változat szerint élt valaha egy hercegnő, akibe
beköltözött a megvilágosodás szelleme. A szerzetesek úgy vélték, hogy az újjászületésűen
ezért férfiúnak kellett volna lennie. A hercegnő ezt visszautasította, mondván,
számára mindegy, hogy milyen alakban született meg, sőt örül női mivoltának.
Sokan akarják férfi alakban elérni a nirvánát, de kevesen tekintik a nőiséget
a megvilágosodás eszközének. Ő e kevesek közé kívánja magát sorolni. Ezután
hosszú meditációba merült, majd fogadalmat tett, hogy megszabadít minden élőlényt
a szenvedéstől, a létezés, a szanszára kínjaitól. A hercegnő így Tárává lényegült,
s azóta is naponta beváltja fogadalmát. Tára a tibeti nép eredetmondájában
is szerepel. A monda szerint a tibetiek egy (később Avalokitesvara megnyilvánulásának
tekintett) majomtól és egy buja hegyi démonnőtől származnak. Ezt a démonnőt
Tára inkarnációjának tartották.
A
legendák úgy tudják, hogy Brihaszpatinak, az istenek nevelőjének volt a felesége,
de szépsége miatt Szoma napisten elragadta férjétől. Az erőszakos cselekedet
háborút robbantott ki a Brihaszpati megsegítésére siető istenek és a Szoma
mellé álló aszurák (félistenek) között. Végül Brahma visszaadta Tárát hitvesének,
ám az addigra már fiat szült a napistennek.
A
buddhizmus – pontosabban a vadzsrajána – panteonjában különféle neveken 21
Tárát tartanak nyilván. Indiai királynői ruhában ábrázolják, kéz és lábtartásuk,
valamint színük szerint különböztetik meg őket. A legismertebbek: a Zöld Tára
(Szjamatára) és a Fehér Tára (Szitatára). Ők a kegyes, a többiek a haragvó
Tára megszemélyesítői.
Sok
történelmi személyiséget is e mitológiai alak megtestesülésének tartottak,
például a nepáli hercegnőket Zöld Táraként, a kínai hercegnőket Fehér Táraként
tisztelték. II. Katalint, „minden oroszok” cárnőjét lámahitű burját alattvalói
ugyancsak Fehér Tárának tartották.
Mivel
a végtelen könyörületesség Tára lényege, segítségében bízva, alakját gyakran
megmintázták, nemzedékekről nemzedékekre örökítve hagyományos megjelenési
formáját. A hagyományokat őrzik a nálunk kapható, eredeti tibeti kézműves
munkával készült, különböző nagyságú, kecses, vörös- és sárgaréz Tára szobrocskák
is, amelyek nemcsak szépségükkel bűvölik el mindazokat, akik megvásárolják
őket, de nyugalmat és biztonságot sugároznak otthonaikban. Hiszen Tibetben
úgy hiszik, hogy már Tára nevének említése is sok bajtól szabadít meg...