Terebess szórólapok
« szórólapok listája

 

AZ EVŐPÁLCA

 

Kezdetben vala az ujj ... azután lőn az evőpálca.

Az evőpálca eredete
Kelet-Ázsiában a húst és a zöldséget már a konyhában, általában főzés előtt bárddal apró darabokra vágják egy deszkán, az asztalnál pedig két pálca segítségével esznek; kést, villát nem használnak, de ismerik a – rendszerint porcelánból készült – kanalat. A halat legtöbbször egészben szolgálják fel, de olyan porhanyósra sütik-főzik (ld. ismertetőnket a bambuszgőzölőről), hogy evőpálcával is könnyedén falatokra szedhető. Kínában közel háromezer éve ismerik az evőpálcát. Első írásos említését a Szertartások feljegyzéseiben találjuk. Ez a gyűjtemény ugyan Han-kori összeállítás, de adatainak jó részét korábbi időkből vették.

Az evőpálca használata
Az evőpálca vastagabbik harmadát fogjuk kézbe. Az egyik pálcát szorítsuk hüvelykujjunk tövével a gyűrűsujjunk első ujjpercéhez és a hüvelykujjunk hajlatához. Ez az első pálca többé-kevésbé mozdulatlan, a felsőt vele párhuzamosan, ahogy a ceruzát szoktuk tartani, a mutató-, a középső és a hüvelykujj végével csiptetőként mozgatjuk. A legfontosabb, hogy a két pálca hegye egy vonalban legyen egymással – ezt úgy érjük el, hogy odakocogtatjuk a pálcákat hegyükkel merőlegesen a tányérunk aljához, amíg kiegyenlítődnek. Középső ujjunk kirúgásával választjuk szét és a mutatóujj begörbítésével csippentjük össze őket.

A terítés
Kínai terítésnél az evőpálcákat a rizses csésze és a tányér mellé fektetik jobb oldalra. A japánok mindig evőpálca tartóra helyezik a pálcikák hegyét, párhuzamosan, az asztal széléhez, vastagabbik végük jobb kéz felé néz.

Mérete és fajtái
A kínaiaknál a szabvány evőpálca hossza 25 cm. A japánoknál a derékszögben tartott hüvelyk- és mutatóujj hegyének távolsága adja a helyes hossz kétharmadát. Ha ez a távolság például 14 cm, az eszményi evőpálca méret: 21 cm. A japán pálca (hashi) általában rövidebb és hegyesebb a kínainál, leggyakrabban lakkozott fából csinálják. Az éttermekben egyszer használatos natúr fapálcával esznek (waribashi). A koreaiak leginkább rozsdamentes acélból, a kínaiak bambuszból készítik evőpálcáikat. Luxuscikként előállítják aranyból, ezüstből, jádekőből, elfántcsontból. Másik végletként ma már előfordul műanyag pálca is. Főzésnél jóval hosszabb fa- vagy bambuszpálcával kevergetik a fogásokat (saibashi). Terítésnél a japánok a közös tálak mellé külön nagy méretű szervírozó pálcát helyeznek.

Kézügyesség és egészség

A kínaiak boszorkányos, művészi kézügyességüket részben annak tulajdonítják, hogy kezüket állandóan edzik az evőpálcákkal. Különösen a kalligráfiánál fontos a váll, a kar, a csukló és az ujjak mozgásának összehangolása – az ecsetet pedig hasonlóan tartják, mint az evőpálcát. Az ujjak gyakorlása segít az egészség megőrzésében is (vö.: ismertetőnket a Kínai gyógygolyókról). A pálcák ingerlik a kézen az akupunktúrás pontokat, ami élénkítően hat az agy működésére.

 

Szokások és babonák

Kínában ha valaki nem elvágólag találja evőpálcáit a terített asztalon, biztos lehet, hogy lekésik valamilyen járműről: vonatról, hajóról, repülőről. Leejtett evőpálca balszerencsét hoz, mint a keresztbetett két pálca is. Bár Dél-Kínában a pincér ez utóbbi módon jelzi: a számla rendezve van. Japánban a leveshez sem használnak kanalat, a levét megisszák a csészéből, az úszó zöldségdarabokat pedig evőpálcával szedegetik ki vagy egyszerűen belekotorják a szájukba. Ha a közös tálhoz nincs szervírozó pálca, saját evőpálcájuk vastagabbik, tiszta felével szolgálják ki magukat. Étkezés végeztével az evőpálcát ugyanúgy visszateszik a tartójára, ahogy a terítéskor feküdt vagy visszadugják éttermi papírzacskójába és gondosan ráhajtják a zacskó végét. Nem illik az evőpálcával mutogatni, a levegőbe rajzolgatni, az ételt kevergetni, közelebb húzni segítségével a csészéket. Nem illik nyalogatni, a szájunkban felejteni, nem illik piszkálgatni a feltálalt fogásokat vagy tétován hadonászni vele, keresve, melyik tálból vegyünk. Nem illik beledöfni a falatokba, nem illik marokra fogni, mint egy fegyvert, különösen óvakodjunk attól, hogy a rizzsel teli evőcsészébe szúrjuk, mert ilyet csak halotti szertartás alkalmával tesznek. Nem illik ugyanazzal a kézzel egyszerre pálcát is, csészét is tartani.

 

 

Chopstick Manners
Manners pertaining to chopsticks. Some have superstitious and/or bad connotations, so please try to avoid these when using your chopsticks.
http://www.anasuper.com/timeout/HashiManners.asp

Neburi-bashi
Licking the pieces of food on the tip of chopsticks.

Komi-bashi
Filling the mouth with food, and further shoving food in with chopsticks.

Watashi-bashi
Laying chopsticks across the bowl.

Kawari-bashi
Placing chopsticks on a dish, but changing mind and moving to a different dish.

Tsukitate-bashi
Sticking chopsticks upright in bowl of rice. (Symbolizes death.)

Mayoi-bashi
Wandering chopsticks over foods wondering what to eat.

Seseri-bashi
Using chopsticks as toothpick.

Kuitsuki-bashi
Putting the empty tip of chopsticks in mouth.

Hashi-utsushi
Moving things (foods) with chopsticks between two people.
(Traditionally used in cremation ceremonies.)

Yose-bashi
Drawing forward or pushing away a dish with chopsticks.

Saguri-bashi
Digging chopsticks into a dish to pick out something you like.

Sashi-bashi
Stabbing food with chopsticks.

Sora-bashi
Going to pick up food but stopping in mid-air.

Furiage-bashi
Using chopsticks to point at or beckon people.

Kuwae-bashi
Holding chopsticks with mouth.