Szerkesztőség Terjesztés Könyvlista Index Előkészületben Szórólapok

Terebess szórólapok
« szórólapok listája

 

JÁDEKŐ

 

A jáde név spanyol eredetű, a piedra de ijada, azaz „ágyékkő” jelentésű szóból származik, mivel vesebántalmak, derékfájás és kólika elleni védőszernek tartották, amuletteket készítettek belőle. A magyar jáde alak Weöres Sándor kínai műfordításainak köszönhetően terjedt el, mindaddig az angol eredetű jade volt használatos nyelvünkben.

 

Jáde névvel igen sok ásványt illetnek tévesen. Könnyen összekeverhető más, megjelenésében hasonlatos ásvánnyal – pl. a nefrittel, melyet szintén vesebetegségeket gyógyító amulettként alkalmaztak, neve is a nephros „vese” jelentésű görög szóból származik –, talán éppen ezért terjedt el a jáde szó a két ásvány összefoglaló neveként, s lett a valódi jádéből jadeit.

A jáde, illetve jadeit nátrium- és alumínium-szilikát, de szerkezetébe beépülhetnek más elemek is, s ez biztosítja a változatosabbnál változatosabb színeit. Selymes, gyöngyházfényű ásvány, különböző zöld és zöldesfehér árnyalattal. Nem ismeretlen azonban a fehér, sárga, narancs, rózsaszín, vörös, ibolya és fekete színváltozat sem. Szerkezetének köszönhetően karosodás nélkül viseli a rá nehezedő nyomást, rugalmassága pedig az acélét is meghaladja.

Legfőbb lelőhelye: Kína, Burma, Tibet, Mexikó, Dél-Amerika és Közép-Ázsia. Az eddig ismert legnagyobb példányt Északkelet-Kínában, Liaoning tartományban találták, 7 m hosszú, 6 m széles és 260 tonna súlyú volt. A jádénak nagy a kultúrtörténeti jelentősége. A kőkorszak emberének fontos használati tárgya lehetett, éppen szívóssága miatt szerszámokat, fegyvereket és szertartási eszközöket készítettek belőle. A dél-amerikai ásatások pedig igazolták, hogy az ősi indián kultúrák szívesen alkalmazták az építészetben is. Kínában a jáde, kínai nevén jü, a legnemesebb, legértékesebb ásvány ősidők óta. Rengeteg hiedelem fűződik hozzá. Ahogyan nálunk az alabástrom, úgy Kínában a jáde a női szépség jelképe. Gyakran hasonlítják hölgyeik bőrének hamvasságát a jádéhoz.

A kínai mitológia szerint a holdon lakik az örök élet elixírjét mozsárban törő Jádenyúl. Talán éppen ezért vált a jáde a hosszú élet szimbólumává, s ennek a hiedelemnek tisztelegve ajándékoznak előszeretettel jádefigurákat öregembereknek. A taoisták, illetve a népi hiedelem legtiszteletreméltóbb, leghatalmasabb uralkodója a Jáde-császár, a világmindenség ura, a legfelsőbb mennyek lakója. A szexuális szimbolikában is fontos szerepe van: a jáderúd a kínai erotikus irodalomban a férfi nemiszerv gyakori megnevezése. Kínában a mai napig rendkívül közkedvelt ékszer, kézműipari alapanyag. A körömnyi, apró amulettektől kezdve akár embermagas, hatalmas szobrokat is faraghatnak belőle, többnyire lenyűgöző aprólékossággal.

Európában elsősorban ékszerként kedvelik.

 

A jádekőnél sohasem a látvány a legfontosabb, ez nem vizuális, hanem elsősorban taktilis művészet, kézbe kell fogni, érezni a hűvösségét, a simaságát, a keménységét, a súlyát igazi műélvezetéhez.