ZSIDÓ KÖZMONDÁSOK
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

Ha csak két választásod van, válaszd a harmadikat.

Bűn, ha valaki ünnepnapon szomorú.

Többet ér egy tett száz sóhajnál.

Tolvaj fején ég a sapka.

Ha egy ember életét megmentetted, akkor az egész világot megmentetted vele.

A sólet mindig úgy sikerül, amilyen a kedves vendég.

Ha nem tehetjük, amit akarunk, akkor azt kell akarnunk, amit tehetünk.

A pék ne tanúskodjon az általa dagasztott tésztáról.

A kiengesztelődés titka az emlékezés.

Ha valamit nem akarsz megtenni, az egyik kifogás ugyanolyan jó mint a másik.

Ha Isten nem engedi, a lepke sem száll.

BÖLCS MONDÁSOK
Osztropoli Herschel ostora - Viccek, adomák és bölcs mondások a zsidó folklórból
Összeállította: Hajdu István
Budapest, 1985, 107-111. oldal

A boldogságtól a boldogtalanságig csak kis lépés - a boldogtalanságtól a boldogságig sok napi út.

Ha pénzzel nem tudsz barátodnak segíteni, segíts egy sóhajjal!

A szavaknak súlya legyen, ne száma!

Ha az embernek van egy furkósbotja, mindig akad kutya, amelyiket meg kell büntetni.

Idegen szakállon lehet jól megtanulni nyiratkozni.

Mit használ neked egy ezüst pohár, ha könnyel van tele?

Pénzzel nem lehet oly jói élni, mint amilyen rosszul pénz nélkül.

A halotti lepelnek nincs zsebe.

Ha egy vár romba dől, azért még vár marad - ha egy halom trágya a magasba emelkedik, azért még halom trágya marad!

Egy hallgatag tökfilkó olykor többet érhet a bölcsnél.

Valótlanságokat nem kell mondani, bizonyos igazságokat nem szabad mondani l!

Ha elmegy egy lány a rabbihoz, a rabbi rabbi, a lány egy lány. Ha a rabbi megy a lányhoz, a rabbi nem rabbi, a lány nem lány.

Aki kutyával fekszik le, bolhákkal kél fel.

A féligazság teljes hazugság.

Az igazságnak lába van, amivel elmenekül. A hazugságnak nincs lába, így megmarad.

Az egyiknek nincs étvágya az ételhez, a másiknak nincs étele az étvágyhoz.

Az ember féljen egy kostól felülről, egy lótól hátulról, a rossz embertől mindenfelől.

Ha éhes vagy, nyalj sót - akkor majd szomjas leszel.

Nincs rossz anya, és nincs jó halál.

A gyorsaság csak a bolhafogásnál jó.

Ha egy ostobaság sikeres, azért csak ostobaság marad.

A zsoltár elmondásától a has nem fáj, de jóllakott sem lesz.

Aki koránkelőnek számít, megteheti, hogy délben ágyban fekszik.

Ha az anyának hagymaszaga van, az apának meg fokhagymaszaga - a lányuk sem illatozhat rózsafelhőben.

Az esküvői oltárhoz úgy vezetik az embert - a váláshoz magától megy.

A barát látogatásával úgy vagyunk, mint az esővel: kérjük, hogy maradjon, és szidjuk, ha sokáig marad.

Ráesik a kő a cserépre: jaj a cserépnek! Ráesik a cserép a kőre: jaj a cserépnek! Minden esetben: jaj a cserépnek!

A halra és a vendégre ugyanaz a jellemző: a harmadik nap már büdös.

Amit az ember maga-magának megtesz, azt tíz ellensége neki nem teszi meg.

Ha egy leány csúf - ráfogja hibáját a tükörre.

Kérj az ellenségedtől tanácsot - s tedd az ellenkezőjét.

Igazáp csak az a szegény, akinek az értelme hiányos.

Hetven évig tanul az ember, és meghal tudatlanul.

Mit használ nekem a bölcsesség, ha az ostobaság uralkodik?

Én szerencsétlen flótás vagyok: ha gyertyákat vásárolnék, a nap nem menne le.

Egy bolond mondja, amit tud; egy bölcs tudja, amit mond.

Akinek az Isten sok szenvedést akar adni, annak ad sok értelmet is.

A hallgatás a bölcsesség jele, de egyedül a hallgatás még nem bölcsesség.

Jobb egy bölccsel a pokolban, mint egy bolonddal a paradicsomban.

Mióta a halál megszületett, az ember élete nem biztos.

A világ az enyém! - mondja az ember a születésénél, és az öklét összeszorítva tartja.

Nem viszek magammal semmit, mondja a haldokló, és mutatja a nyitott tenyerét.

Az ember többet elviselhet, mint amit tíz ökör el tudna szállítani.

Egy jó kiáltás messzire jut, egy rosszabb még tovább.

A titok a te foglyod, ameddig megtartod; de te leszel a foglya, amint továbbmeséled.

Mindenkinek van egy maroknyi szemete az ajtajánál.

Az Isten haragszik ránk vétkeinkért, az emberek erényeinkért.

A hegyek nem szólalkoznak össze, de az emberek igen.

Jiddis közmondások
Halasi Zoltán fordításai

Jobb egy tyúk a kézben, mint egy sas az égben.

Aki a húst nem ismeri, annak a csont is megteszi.

Jóllakott ember nem hisz az éhesnek.

Nem szégyen a szegénység, de nem is nagy dicsőség.

A fürdőben mindenki egyenlő.

Fiatal fára minden kecske felkap.

Alacsony kerítést hamar átugorják.

Ha a szerencse hozzád szegődik, még az ökröd is megellik.

Isten azért teremtette az embert, mert szereti a mesét.

Saját púpját senki se látja.

Ki az igazi slemil? Aki hanyatt esik és az orrát horzsolja fel.

Isten becsületes adós, csak nagyon lassan törleszt.

Isten a szegényt szereti, a gazdagot segíti.

Ha a gazdag fel tudna fogadni valakit, aki meghal helyette, aranyélete lenne a szegénynek.

A szerelem vak, az irigység túl sokat lát.

A bolond mond, amit tud. A bölcs tudja, mit mond.

Az élet a legnagyobb üzlet. Ingyen kapjuk.

Jónak nem kell ajánlólevél, rossznak meg úgysem segít.

Ha csak a szakáll számítana, a kecske is prédikálhatna.

Ne köpj bele a kútba. Iszol még belőle.

Tórában a legtöbb haszon, nincs jobb áru a piacon.

Ami télen fűtésre megy, nyáron elmegy bolondságra.

Magyarázd a klezmert a süketnek, a vaknak a szivárványt.

Felborult a kocsi? Akkor is úton vagy.

Ha a rosszat túl nem éljük, a jót soha meg nem érjük.

Az evés a legjobb ima.

Mikor a vénember fiatal lányt vesz el, remeg a bőre.

Ahogy az ember öregszik, minden egyre hidegszik.

istennél az igazság, egy mákszemnyi nálam.

Az igazság a legnagyobb szélhámosság.

A „ne egyél disznót!” nem eskü, a „csókold meg a seggem!” nem káromkodás.

Ökörnek is hosszú a nyelve, mégse tudja fújni a sófárt.

Egy kocsi elé ökröt és lovat nem fogunk.

Nem szégyen a munka, főleg külföldön nem.

Kilopja a szeméből a fehérjét.

Minden házból vihetsz magaddal útravalót.

Aki sokat néz fölfelé, begyullad a szeme.

Úgy járkál, mint böjti napokon a metsző.

Ez nem enne, pedig van mit, az csak enne, pedig nincs mit.

Más szakállán jó a nyírást tanulni.

Szép szakálla van, pájesze, de egy tyúknak több az esze.

A badchen megnevetteti az egész házat, aztán otthon megeszi a bánat.

Akiben nincs bűntudat az emberekkel szemben, nincsen abban istenfélelem sem.

Tudós is, gazdag is: ritka egy személyben.

A pénz maga a fertő, de maga a fertő nem pénz.

A nyomor először az arcokra ül ki.

Úgy igaz ez, ahogy Hámánt fújják és a sófárt ütik.

Fiatal vér sokat fortyog.

Savanyú asszonynak ecetes a főztje.

Temetésen egy korty pálinka, körülmetélésen egy falat mézeskalács, esküvőn mind a kettő.

Ha a kenyér a vajas felével esik a földre, azt jelenti, hogy a menyasszony éhes.

Mikor a kenyeret már adják, nincs messze a halál.

Ha isten a földön lakna, ablakát bevernék.

Dr. Margalits Ede: MAGYAR KÖZMONDÁSOK ÉS KÖZMONDÁSSZERÜ SZÓLÁSOK
https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Szolasok-regi-magyar-szolasok-es-kozmondasok-1/dr-margalits-ede-magyar-kozmondasok-es-kozmondasszeru-szolasok-5222/zsido-6BBF/

Zsidó.
A ki a zsidónak nem köszön, átesik a küszöbön. Np. – A zsidó is megveri a fiát, ha először nyer. Ny. 3. – Alkuszik mint zsidó a gyapjúra. E. – Annyi a pénze, mint zsidónak a disznó. Ny. 5. – Annyit ér, mint pokolba egy zsidó. Ny. 2. – Asszonyok (L. ezt) zsidaja. E. – Ájtatos mint a koldus zsidó. S. – Becsületes ember, ha zsidó nem volna. Ny. 4. – Benne van, mint zsidó a lóba. Ny. 8. – Benne van, mint zsidóban az ördög. Ny. 5. – Cigány kéz, zsidó kéz, utolsó kéz. (Vagy kész. Nehéz munkára nem valók.) Ny. 6. – Cigány, zsidó, meg a pap, hogy megcsaljon azon kap. Ny. 16. – Csal mint a zsidó. D. – Eb a zsidó kereskedés nélkül. D. – Egy zsidó nélkül megeshetik a vásár. S. – Élelmes mint a zsidó. S. – Fel és alá jár, mint zsidóban a savó. Ny. 22. – Fel sem veszi, mint a vadászó ember a zsidót. Ny. 21. – Fél mint nagypénteken a zsidó. E. – Fél mint zsidó a kereszttől. D. – Félre zsidó, paraszt jön. B. – Ha te vered az én zsidómat, én is verem a te zsidódat. E. – Hamis mint a zsidó fontja. S. – Három görög, három török, három zsidó, kilenc pogány. D. – Házaló zsidó. ME. – Hét országra szól, mint a zsidó kalendárium. Ny. 1. – Igaz vagy te is, akár a zsidó font. Ny. 5. – Ingyen a zsidó sem ád. Ny. 10. – Illik neki, mint a zsidónak a puska. S. – Jaj, kinek török, zsidó a szomszédja. E. – Ki a feje bótbol, mint a móri zsidónak a lóbol. S. – Kipakkolt, mint az egy gombu zsidó. Ny. 19. – Kinéz a boltból, mint a móri zsidó. D. – Köpköd mint a zsidó. S. – Közévág, mint a zsidó az egy lónak. Ny. 6. – Krimi zsidó. (Kegyetlen.) D. – Lót-fut, mint a bőrszedő zsidó. Ny. 19. – Mászkál, mint zsidóban a fájás. (Szegezés.) Ny. 22. – Megjárta, mint a mádi (L. ezt) zsidó. Ny. 7. – Megszokta mint Ábrahám zsidó a csalást. D. – Megtanitlak zsidó miatyánkra. E. – Megvagyunk, mint a zsidó fontja: félig meddig. Ny. 21. – Még a zsidónak is kitér. D. 765– Ne higy a zsidónak, mig meleg. Ny. 17. – Nem láttál vak zsidót papucsban szaladni? S. – Nincs nyugta, mint a bolygó zsidónak. ME. – Nincs rosszabb a szegény zsidónál. S. – Nincs zsidónak mennyben jussa. S. – Ott leszek, hol a mádi (L. ezt.) zsidó. E. – Pörös tehén tölgyét a prókátor feji, tejfölét a biró nyeli, bőrét a zsidó lesi. S. – Ravasz mint a görög zsidó. D. – Remeg mint zsidó az akasztófa alatt. Ny. 23. – Ritka vásár zsidó nélkül. B. – Ritka zsidó csalás nélkül. D. – Se kint, se bent, mint zsidó a lóban. Cz. – Sok zsidó gyereket felnevelt már. (Kamatot fizetett.) Ny. 6. – Szereti, mint zsidó a keresztet. D. – Ugy jár, ki a zsidónak nem köszön. S. – Ugy lármáznak, mint a zsidó vecsernyén. Ny. 8. – Van annak esze (L. ezt) elég, csak hogy a zsidó kereskedik vele. Ny. 10. – Van, mint a zsidónak szalonnája. E. – Vásár előtt van esze, mint a zsidónak. (Nem kárán okul.) Ny. 6. – Voltért a zsidó nem ád semmit, de még a leszért se sokat. Ny. 10. – Zsidó, ördög fúrója. S. – Zsidó asszonyon mindig fityeg valami. D. – Zsidó is megverte fiát, mikor először nyert. E. – Zsidó is szereti Máriát, körmöci aranyon. K. – Zsidó jobbágy, tár kincs; tót jobbágy, zsiros konyha; magyar jobbágy, pörlő társ. K. – Zsidó kézre került. E. – Zsidó nem ád a multra, voltra. KV. – Zsidó szagu a kendőd hugom. (Hitelbe vetted.) Ny. 1. – Zsidó van a házban. E. – Zsidó vecsernye. D. – Zsidóban bizik. ME. – Zsidók közt is legöregebb hajtja a lovat. E. – Zsidónak bizony mondása. D. – Zsidóval találkozott. (Szerencse.) ME. – Egy faluban zsidóskodnak. D.

Pais István: Bibliai érdekességek, történetek, aforizmák