Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Az "effendi",ti. Durics azonban nem zavartatta magát, beköltözött előbb a Belleuve, később a türbéhez közel álló Esplanade Hotel lakosztályába, amit ingyen bocsátottak rendelkezésére, "amíg felépül a mecset"; itt tartották ünnepeiket, imáikat, illetve itt működött a titkársága is Duricsnak. Ám később az iszlám hazai pártfogói nem érték be Suppinger Ferenc ( 1931 )[44], és Lechner Lóránd ( 1935 )[45] cseppet sem kicsinyes mecsetterveivel, hanem eltökélték egy muszlim főiskola "Collegium Islamiticum" felépítését is, ugyancsak a türbe mellett. Durics már-már egy muszlim város emírjének képzelhette magát, az időközben fogalmazóvá előlépett  Medriczky pedig jómódú embernek. A tervezett vállalkozásnak semmiféle anyagi fedezete nem volt. Úgy tűnik Medriczky hiába próbálta elnyerni Ripka Ferenc főpolgármester támogatását[46], ezért 1935 július 5-én egy nyolcoldalas folyamodványban Gömbös Gyula miniszterelnökhöz fordult.[47] Ebben leírta, hogy "..a magyar mohamedánok autonóm egyházközségének a magyar hatóságok részéről való elismertetése ez idő szerint különböző okokból még nem történhetett meg", valamint felsorolta a Gül-Baba Egyházközség - már említett - grandiózus céljait. Végül felkérte Gömböst, hogy engedélyezze, hogy "Durics Huszein Hilmi budai mufti és Reszulovics Mehmed magyar katonatiszti sportoktató külföldi mohamedánok körében önkéntes adományokat gyűjthessen." Gömbös viszontválasza, ha ugyan volt, nem ismeretes, az azonban bizonyos, hogy jó viszonyban volt a "Turáni Bosnyákokkal" és a volt nyugat-magyarországi felkelőkkel. Az ismeretség az 1931 novemberi Vannay-Schill puccskísérletre vezethető vissza, amiben több bosnyák is aktív szerepet vállalt.[48] A puccskísérlet leleplezése során megállapítást nyert, hogy a szélsőjobbról induló szervezkedés egészen a kormány fajvédő szárnyához, az "erős kéz" áhított államférfiához, Gömbös Gyulához vezetett. A vádlottak közt szereplő Endrenics Abdullah cukorkaértékesítő tanúvallomásában előadta, hogy mikor 1927 végén Durics Huszén ( sic. ) mohamedán pap aláírásával meghívót kapott a Rökk Szilárd utcai iskola tornatermébe, kb. 300-400 ember előtt Gömbös tartott beszédet, majd a katonai eskümintát a jelenlevő 25 bosnyák is aláírta. A szintén vádlott Csatics Adid ügynök pedig a prónaysta bosnyákokat, mintegy 80-100 embert mozgósította a cél érdekében.

Később, Gömbös miniszterelnöksége idején ( 1932-1936 ) is megmaradt a bosnyák-magyar muszlimok szoros kapcsolata volt bajtársaikkal, akik az államgépezetben már magas pozíciókat foglaltak el. Azonban terveikhez külföldi mecénásokat is vártak, és Duricsot "magyaros főpapi ornátusban" kétszer is elküldték Keletre adományokat gyűjteni. A budapesti muszlimok legaktívabb külföldi pártfogója, a pániszlám és arab nacionalista mozgalom nagyhírű alakja, a Népszövetség mellett működött  "Comité syrio-palestinien" elnöke, Chekib Arslan volt, aki sokszor megfordult a magyar fővárosban.[49] A magyar iszlám ügyének nagy nyilvánosságot biztosított folyóiratában, a La Nation arabe-ban, közbenjárására Reszulovics Mehmed felszólalt az Európai Muzulmánok Kongresszusán ( 1935 október ), és kitűnő ajánlóleveleket írt Duricséknak különböző keleti hatalmasságokhoz címezve.

1934-ben Durics és Mehmedagics Iszmail megfordultak Egyiptomban, Szíriában és Palesztínában. Jeruzsálemben a Pániszlám Kongresszus zsidógyűlölő fejétől, Hadzs Amin al-Huseini nagymuftitól ( Hitler későbbi barátjától ) sokatmondó ígéreteket kaptak, hogy a Kongresszus majd miként támogatja a bosnyák-magyar muszlimok mozgalmát.[50] 1935-36-ban hatalmas utat járt be ismét Duricsék küldöttsége: Alexandria-Jeruzsálem-Damaszkusz-Bagdad-Bombay-és Haiderabad  volt az útvonal.[51] Durics társa ekkor a Ludovika Akadémián vívóedzőként dolgozó Reszulovics, ill. felvett nevén, Mohamed Ali Ahmed Bey volt. Ha adományokat nem is kaptak, nem lehettek egészen elégedetlenek: arisztokraták, vezető politikusok fogadták őket - Irakban a király, Haiderabadban a helyi uralkodó, a nizám -, és a sajtó is írt róluk. A hazai iszlámot propagáló előadásaiknak sikerük volt, és mindvégig "magyaroknak vallották magukat, akik Magyarországért dolgoznak."[52]

Duricsék bizakodva tértek haza 1936 nyarán, de a mecset és a muszlim internátus felépítésére nem gyűlt össze a pénz. A nagymufti "volt harcostársának" az időközben albán királlyá lett Zogu-nak segítségében is csak bízni lehetett. Pedig Durics számos alkalommal látogatott el Tiranába, még ajándékot is, egy a felépítendő mecsetet ábrázoló, márványlapra szerelt ezüst plakettet vitt a királynak, akit kikiáltott a magyar iszlám mozgalom védnökévé.[53] E kitüntető címet Benito Mussolini is megkapta, aki állítólag Durics személyes ismerőse volt.[54]A barátságos levelekkel Zogu sem fukarkodott, anyagi áldozatokra azonban nem vállalkozott, bár mennyegzőjét Apponyi Geraldine-nal a nagymuftinak kellett volna magáldania a Budai Napló szerint.[55] Nem sokkal később a magyar iszlám másik "nagy protektora", a Duce elűzte Zogut trónjáról, s ezzel szertefoszlottak a bosnyákok reményei.

Medriczky és Durics később eltávolodtak egymástó, ennek fő oka, hogy Durics belépett a Nemzeti Frontba, míg Medriczky világnézetéhez nem álltak közel a nyilas gondolatok. A seker- és a kurbán-bayramot a muszlimok - a bosnyákok és törökök külön-külön - továbbra is megünnepelték, és továbbra is sokakat foglalkoztatott a Gül Baba türbénél felépítendő mecset ügye.[56] 1936-ban elhunyt Viraág Béla, s utódja Lippay Gyula, ill. a Budai Napló örökébe lépett Budai Krónika kevésbé bizonyult lelkesnek, ami az iszlám ügyét illette, még ha közölt is róla néhány cikket.

1936-37 - kitekintve a bosnyák-magyarok köreiből - az "ahmadija éve" volt Budapesten.[57] 1936 februárjában érkezett meg Budapestre a Brit Indiákról a khadiani kalifa, Mahmud Ahmad Basir ud-Din misszionáriusa, az akkor huszonhat éves irodalmi és jogi doktor, Hadzs Ahmed Ajaz Kán, hogy a "True Islam" számára meghódítsa a magyar fővárost. Ez bizonyos értelemben sikerült is neki, jó sajtója volt, és híveinek létszáma hamar hetven és négyszáz közé duzzadt. Meg kell említeni Orbán ( Béla ) Musztafa és Avar Gyula dr. neveit, akik a nagyrészt értelmiségiekből állt gyülekezet vezetői voltak. Dr. Ajaz amint elhelyezkedett az Aréna és Thököly út sarkán bérelt lakásban - amelyet a misszió központjának szánt - rögvest hirdetni kezdte a "reformált iszlám" főbb tanait: a békét "Isten és ember, ember és ember, férfi és nő, nemzet és nemzet, vallás és értelem, tőke és munka, kormány és alattvaló között." Nem csupán mondandójának volt sikere, hanem személyes varázsának is.

"...Turbános, lengő-fátylas karcsú alakja már nemsokára annyira hozzátartozik majd a városképhez, mint mondjuk a Gül-Baba mecset."- írta róla a Magyar Hírlap. 1937 elején újabb térítő érkezett Khadianból a matematikus dr. Ibrahim Nászir személyében, aki csatlakozott Ajazhoz, és hamarosan felváltotta őt. Két magyar nyelvű ahmadita brossúrát is kiadtak[58], ám úgy tűnik fő feladatuk Sir Mohamed Zafrullah Kán, India közlekedési és kereskedelmi minisztere, az ahmadija mozgalom vezető egyénisége budapesti útjának az előkészítése volt.[59] Ő 1937 augusztus végén meg is érkezett, tolmácsolta a magyar kultuszminiszternek, Hóman Bálintnak a khadiani kalifa vágyát, hogy a magyar főváros legyen az "európai iszlám terjedésének a központja", s igyekezett meggyőzni őt, hogy járuljon hozzá egy mecset felépítéséhez a Gül-Baba türbénél. Ebből az ötletből sem valósult meg a későbbiekben semmi. Ahmed Ajaz Kán később Pakisztánban élénk magyarbarát tevékenységet fejtett ki, mint az általa létrehozott "Pak-Friends of Hungary Tisza-Magyar Corporation, Mahagujar-Magyar Union" elnöke.[60]

Visszatérve a magyar iszlám történetéhez, 1940 februárjában, a János Kórházban tüdőbetegségébe belehalt Durics Huszein Hilmi, a két világháború közti bosnyák-magyar muszlimok vezetője. Február 6-án temették el, s onnantól kezdve özvegye kegyelemkenyéren tengődött haláláig.[61] 1946 szeptemberében Abdul-Latif is örökre lehunyta szemét. A két ellenfél a Rákoskeresztúri Új Köztemető 124-es parcellájában nyugszik, alig néhány lépésnyire egymástól. 1944 végén Medriczky Andor városházi tisztviselő is örökre eltűnt a háború forgatagában, mielőtt azonban végleg elhagyta volna Budapestet 1944 november 30-án egy vaskos iratcsomót adott át dr. Kovács Lajos főlevéltárosnak, amiből rengeteg mindenre fény derül a bosnyák-magyarok történetével kapcsolatban.

III.  A MAGYAR ISZLÁM A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGÉTŐL NAPJAINKIG

"1949-ben hazánk és általában a népi demokráciák történetében olyan időszak kezdődik, amelyekben a körülmények nem kedveztek az egyházak fejlődéséhez, a vallásos élet kibontakozásához. A kisebb, tisztázatlan státusú gyülekezetekre nézve ez még inkább érvényes, mint a nagy egyházakra. Pedig a Magyar Köztársaság Törvényhozása 1947-ben eltörölte a különbséget bevett és elismert felekezetek között."[62] A Parlamentben ebből az alkalomból a szakminiszter, Ortutay Gyula beszélt:  

 "Meg kell említenem már csak mint kuriózumot is az 1916. XVII. törvénycikket, amely nyilván az első világháború politikai szükségességeivel összefüggően elismert felekezetté nyilvánította Magyarországon az iszlám vallást, amelynek akkoriban kb. 300 tagja volt, és ez az elismertség mind a mai napig nem tette sem szükségessé, sem lehetségessé, hogy itt , Magyarországon egy elismert vallásfelekezet az iszlám részéről megalakítható legyen. Ez a tény is mutatja, hogy az állam és egyház viszonyában sokszor az egyházakra nézve milyen megszégyenítően érvényesült az állammal való kapcsolatnak ez az államtól való függési jellege, amelyet az egyházak egy része olyan szívesen tett, sőt követelt is magának."[63] Akadnak, akik vitatják, hogy vajon a valóságban ez a "függési jelleg" mennyit csökkent az 1947. évi XXXIII. törvény puszta megszavazásával., egy bizonyos, 1947-től az iszlám hazai gyakorlása nem volt elfogadható, hazai hívei általában megkülönböztetésnek és bizonyos üldöztetésnek voltak kitéve.

A fővárosi bosnyák muszlimok az ötvenes években alkalmanként összejöttek titokban a Gül-Baba türbénél imádkozni. Mehmed Reszulovics András nevű fia úgy emlékszik, hogy 150-200 fős csoportokat is látott ekkoriban[64], de a gyermekek már nem követték  apáik hitét, és így lassan az emberi halandóság vetett véget az iszlám kontinuitásának Magyarországon. A bosnyák-magyar muszlimok egy része még 1948 előtt emigrált, többek az 1956-os forradalom leverése után kerültek külföldre, mint például Mehmed Reszulovics aki Bécsben és az NSZK-ban dolgozott vívóedzőként, egészen 1983-ban bekövetkezett haláláig.

A Magyarországon maradtak közül a legutolsó, Csátics Abid 1977 januárjában hunyta le örökre szemét egy újpesti szociális otthonban. Nem akadt senki, aki sírja felett elmondta volna a Fátihát, ahogyan ő adta meg a végtisztességet néhány évvel korábban eltávozott hittestvéreinek, Hajdics Hajdarnak, Szlatinovics Muharemnek, Zuko Szulejmánnak és a többieknek.[65]

Két esztendőre rá meghalt Germanus Gyula ( 1884-1979 ) a leghíresebb magyar muszlim, akinek példanélküli életpályáját csak sommázva lehet összefoglalni egy szakdolgozat kereteiben. Budapesten született 1884 november 6-án. Családja a magyar és német anyanyelvű iparos- kereskedő réteghez tartozott. Édesapja, Germanus Sándor        ( 1852-1940 ) bőrkereskedőként és cipőfelsőrész-készítőként kereste kenyerét, édesanyja, Czóbel Rozália, a sok tehetséget adott Czóbel családból származott. Germanus 1902-ben tett érettségi vizsgát, kitűnt az önképzőkörben, németül és franciául eredetiben olvasta a költőket és filozófusokat, Voltaire volt az eszményképe. De már korán felébredt az érdeklődése a Kelet iránt, a török világ Magyarországa ráirányította figyelmét  a Balkánra és a Török Birodalomra.

1902-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol a történelem és a latin szakot választotta. Az egyetemi évek alatt a görög, latin és történelmi tanulmányok mellett, és részben ezzel összefüggésben érdeklődése egyre inkább az orientalisztika felé fordult. Hamarosan birtokában volt a legfőbb világnyelveknek, és megtanult törökül, perzsául és arabul is. számtalan külföldi tanulmányutat tett már egyetemi évei alatt, előadásokat hallgatott a konstantinápolyi, bécsi és lipcsei egyetemeken. Abu Hamid önkényuralma idején ( 1903 ) joghallgatóként csatlakozik az "ifjútörök" mozgalomhoz, ezért le is tartóztatták. De a Monarchia konzulja kiszabadította, sőt lehetősége nyílott egy kisázsiai utazásra is. 1907-ben avatták bölcsészdoktorrá "summa cum laude" török nyelv és irodalomból ( Vámbéry Ármin ), arab nyelv és irodalomból ( Goldziher Ignác ), valamint ókori világtörténetből                 ( Kuzsinszky Bálint ). Az egyetem után a tehetséges ifjú elnyert egy 2000 koronás angliai ösztöndíjat keleti történeti kutatásokra, és 1908-1911 között három esztendőt töltött Angliában. Londonból a Kúnos Ignác hívására visszatérő Germanus a Magyar Királyi Keleti Akadémia nyelvtanítója ( lektor ) lett 1912-ben, majd 1915-ben a török és arab nyelv kinevezett "segédtanára". Közben a budapesti Református Teológiai Akadémián magántanárként keleti nyelveket és összehasonlító mohamedán vallástörténetet adott elő.

Az I. világháború kitörése után a Miniszterelnökség sajtóirodájára osztották be, "a külföldről érkezett sajtótermékek ellenőrzésére kiküldött megbízottként". 1915 júliusában a "Vörös Félhold" képviselőjeként Törökországban tevékenykedett, a Dardanelláknál vívott török-angol ütközetnek közvetlen részese volt, sebesülten angol fogságba is esett, de később szabadon engedték és visszatérhetett Magyarországra.1918-ban kinevezték a Keleti Akadémia rendes tanárává, majd a megszűnő Akadémiáról áthelyezték a Közgazdaságtudományi Karra , a Teleki Pál igazgatása alatt álló Keleti Intézetbe, a török, perzsa, arab nyelv és az iszlám művelődéstörténet előadójaként. Itt is folytatta sokirányú irodalmi tevékenységét, török nyelvkönyvet jelentetett meg, újabb utazásokat tett Európában és a Keleten, többek között a megújuló Törökországban is. A PEN Club egyik szervezője lett Magyarországon, 1926-ban a Magyar PEN Club titkárává választották. Később ő szervezte meg a PEN Clubot Bulgáriában ( 1928 ) és Egyiptomban ( 1934 ). Érdeklődése ugyan még mindig elsősorban a törökséghez vonzotta, de az évek során egyre nagyobb figyelemmel fordult az iszlamológia, valamint az arab világ felé: újabb törökországi látogatása ugyanis csalódást okozott számára, a Kemal Atatürk vezette országban a folytonosság megszakadását féltette a modernizálódást szolgáló intézkedésektől; egészében nem vonzotta Kemál politikája.

1929-től újabb kihívásokkal kellett szembenéznie, ugyanis meghívást kapott a híres indiai költőtől, Rabindranath Tagore-tól, hogy az elnöklete alatt álló szantiniketáni egyetemen ( Bengál ) szervezze meg az iszlamológiai tanszéket, és legyen annak első professzora. Felkészülten ment Indiába, számos egyetemen tanított, s bár megbízatása három évre szólt ( 1929-1932 ), a kalkuttai és daccai egyetem vizsgabizottságának 1936-ig tagja maradt. Indiában a delhi nagymecsetben tért át 1931-ben muszlim hitre, és került még közelebb a keleti lélekhez. Így írt erről "Allah Akbar !" c. könyvében:   

"Mohamedán lettem. Beléptem azok közé, akik Allah útján harcolnak. Erről az útról nincs visszatérés. Aki muszlim és hitét megtagadja, az kivonja magát az iszlám vallásjogának védelme alól, és szabad préda bárki számára. Agyonüthetik, elüldözhetik és meggyalázhatják, hiszen mindezt a testi és lelki halált saját maga hajtotta végre magán azáltal, hogy kilépett egy vallásjogi társadalmi rendszer életközösségéből. Hiába lép vissza más vallás kötelékébe, az a védelem, amelyben az iszlám azokat a felekezeteket részesíti, nem terjeszthető ki őrá. Az iszlám hatalmas tábor, amelynek ereje egyöntetű zárt szellemében van, és ezért nem tűrhet meg különvéleményt vagy engedékenyebb, szabadelvűbb felfogást egyedei számára. Ezzel nekem számolnom kellett, ezt a súlyos terhet magamra kellett vállalnom."[66] Mecsetbeli beszéde után ő is tagjává vált "ennek a fegyelmezett tábornak, amelyben mindenki testvér és mindenki egyforma." Muszlim neve Abdul-Karim, a "Kegyes Isten szolgája" lett.[67]

 Indiai tartózkodása alatt határozta el Germanus Gyula, hogy ellátogat a szent városokba, Mekkába és Medinába, s elvégzi a mekkai zarándoklatot. Nem sok európai vállalkozott előtte erre a feladatra. Germanus az iszlám világát belülről kívánta megismerni, át akarta élni azt teljes valóságában. Először Kairóba utazott, ahol az ezeresztendős Azhar mecsetiskola tanítványaként készült fel első mekkai zarándokútjára, amelyről a már említett "Allah Akbar !" c. könyvében számolt be.[68] 1939 június 1-től engedélyt kapott egy újabb egyesztendős arábiai útra, és újból útra kelt, mint a Magyar Kereskedelmi Tengerészet tengerjáró matróza. Megjárta Libanont, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát, Mekkában és Medinában elvégezte kutatómunkáját és zarándoklatát, és sok-sok új barátot szerzett. Ezt követően, mint az első európai, karavánnal áthatolt a Ghureirai-sivatagon, Rijádba. De a második világháború hosszú időre véget vetett Seikh Hadzsi Abdul-Karim Germanus utazásainak.

1941-ben Teleki Pál halála után a Kar megbízta a Keleti Intézet igazgatói teendőinek ellátásával. Az ostrom és a háború borzalmai közepette bátran viselkedett, ahol tudott, segített, de az átélt tragédiák, különösen feleségének, Hajnóczy Rózsának az öngyilkossága mélyen megrázták. A háború után, mint egyetem tanár folytatta tevékenységét a Közgazdaságtudományi Karon, s megbízást kapott az "Olasz műveltség és gazdaságpolitikai tanszék" igazgatói teendőinek az ellátására is. Azonban később Germanus nagyszabású tervei a Keleti Intézet átszervezéséről kudarcba fulladtak, s 1948-ban magát az Intézetet is megszüntették, és őt pedig beosztották a Németh Gyula vezetése alatt álló Török Filológiai Tanszékre.

1958 ismét fordulópont az életében. Tagja lett az Országgyűlésnek ( 1958-1966 ), mint egyetlen "hivatalos muszlim", valamint az ezévben felállított Arab Irodalmi és Művelődéstörténeti Tanszék vezetésével őt bízták meg. Hat esztendővel később, 1964-ben, nyolcvanéves korában vonult nyugalomba. A Bölcsészettudományi Karon kifejtett pár esztendős működése mégis maradandónak bizonyult; az ő érdeme, hogy az arab nyelv és iszlamológia végleg gyökeret vert az egyetemen. Ahogy tanítványa, Antall József írt róla:

"Élete maga is történelem volt, bőven mérhette hát anekdotáit, emlékeit. Elzárt esztendőkben, az ötvenes években nyitott ablakot a világra. Megláttatta tanítványaival Kelet feltámadó és szunnyadó népeit, plasztikus képet festett a megújuló iszlám világáról, történelmi és szellemi problémáiról. "Európa és a világ csak későn ismeri fel az iszlám mélyben feszülő erőit, és mint annyiszor és annyi módon megkésve és rosszul fog reagálni rájuk"- mondotta nemegyszer. Tudta és hirdette, hogy az iszlám megújhodást és szellemi erőforrást jelent ezeknek a népeknek, és közvetve és közvetlenül meghatározó szerepet fog játszani a világtörténelem következő évtizedeiben."[69] Mindig az volt a vágya, hogy a híd szerepét töltse be Kelet és Magyarország között.

1955-ben a kairói  és alexandriai egyetem, nem sokkal utána pedig a damaszkuszi egyetem hívta meg, hogy tartson előadást az arab irodalom köréből. Elismerésként a kairói Tudományos Akadémia levelező tagjává ( 1956 ) választotta. De nem vált hűtlenné Indiához sem, az általa személyesen ismert Gandhiról könyvet írt, Dzsavaharlal Nehru miniszterelnök jó barátja volt mindvégig. Sorra következtek a többi arab országok is, 1961-ben Marokkó, 1965 tavaszán a szaúdi király meghívására ellátogatott Arábiába, és harmadszor is elvégezte a mekkai zarándoklatot, most már muszlim hitre áttért feleségével, Kajári Katalinnal ( Aisha ) együtt. 1966-ban a damaszkuszi Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, ezután Irak következett, ahol a város évezredes alapítását ünneplő bagdadi Tudományos Akadémia is meghívta tagjai sorába ( 1967 ). A sort az ammani Tudományos Akadémia ( Jordánia ) zárja, amely 1978-ban választotta az agg professzort tiszteletbeli tagjává. Az arab akadémiákon kívül a római Accademia del Mediterraneo ( 1952 ), majd pedig az Accademia Leonardo da Vinci is rendes tagjai közé iktatta, akárcsak a londoni Institute for Cultural Research és a delhi Indian Institute of Islamic Studies. A külföldi elismerések nemcsak Germanus, hanem a magyar tudományosság tekintélyét is öregbítették. 

"Germanus azért tért át mohamedán hitre, s végezte el a a zarándoklatokat, mert keleti emberré kívánt válni, hogy belülről ismerhesse meg az iszlám világát. Belülről akarta látni az iszlám épületét, de ugyanakkor európai tudós is kívánt maradni, aki a racionalizmus, a tudományos objektivitás eszközeivel közelíti meg tárgyát. Közben pedig őrizte magyarságát - szinte gyermekien őszinte és lelkes érzésekkel vitte magával ki nemzetiszínű zászlaját minden útjára - és mindig visszatért, előnyös ajánlatokat hárítva el külföldön."- írta az életrajz szerzője.[70] A magyar szellemi élet e kimagasló egyénisége kilencvenöt éves korában, 1979 november 7-én hunyt el. "A mohamedánoknál szokásos, turbánt jelképező fejdísszel ellátott oszlopot " kívánt a Farkasréti temetőben lévő sírhelyére, s azt kérte, hogy "azon a Korán első fejezetét ( Fátiha ) arabul véssék be." Temetésén a magyar tudományos élet számos kiemelkedő alakja mellett az iszlám országok diplomáciai testületeinek képviselői is megjelentek, és muszlim szertartással bocsátották utolsó útjára Germanus Gyulát.

Abdul-Karim Germanus könyveivel, tanulmányaival, egész életművével sokat tett az iszlám hazai népszerűsítéséért, mind a mai napig ő a leghíresebb magyar muszlim. 

    Természetesen az emigrációban is akadtak magyar muszlimok. Páran Németországban török hatásra váltak iszlámhívővé, de a hatvanas évektől fogva Magyarországon is voltak lányok, akik muszlim, elsősorban arab férjet választottak maguknak. Például Iránban, Líbiában, Szíriában, Irakban tucatnyira tehető a magyar feleségek létszáma, de a többi muszlim országban is megtalálhatók az iszlamizált magyar nők.

Az emigráció leghíresebb magyar muszlimja Horthy István ( Sharif ), aki jelenleg Indonéziában él.[71] Ő Horthy Miklós unokájaként, és a tragikus balesetben (?) elhunyt Horthy István kormányzóhelyettes árvájaként került 1944-ben Nyugatra. Az estorili gyermekévek után Oxfordban tanult, itt csatlakozott a Szubud mozgalomhoz. A szervezet neve három szanszkrit szóból tevődik össze: Szusila civilizációt, Budi isteni hatalmat, Dharma megnyugvást, belenyugvást jelent. Dogmái nincsenek, tanai nagyon egyszerűek. A szubudisták attól kapják az életerőt, hogy teljesen alárendelik magukat Istennek. A szervezet nem vallás, tagjai keresztények, zsidók, buddhisták vagy muzulmánok egyaránt lehetnek. Tagsági díj nincs, de a szubudista üzletemberektől a profit számottevő részét, úgy 25%-át elvárja a szervezet. Az átutalásokat közvetlenül a mozgalom feje, a bapak kapja. Ennek a csoportnak lett Horthy 1957-ben a tagja, és hamar a bapak, egy bizonyos Muhamad Subuh Sumohadiwidjojo nevű öregember bizalmasává vált. A bapak Indonéziába hívta a tehetséges fizikus-építészmérnököt, aki a bapak cégének vezérigazgatója lett. Nyolc évvel azután, hogy a szubudba belépett, Horthy áttért az iszlám hitre, bár saját bevallása szerint az intézményes vallások sohasem vonzották. Az áttérés motivációjáról Horthy így nyilatkozott: "Hiányzott nekem a vallás fegyelme, a rendszeres élet. És úgy láttam, hogy minden vallás közül éppen az iszlám a legalkalmasabb erre: naponta ötször mosakodni, imádkozni kell, évente egy hónap a ramadán, és higgye el: akkor tartom is a böjtöt..."[72] fontos megemlíteni, hogy Sharif Horthy még Angliában, és nem a muszlim Indonéziában tért át, és nevét, mely arabul "Őrzőt" jelent az önfegyelem szellemisége miatt választotta.

Visszatérvén Magyarországra, 1983-ban egyes magyarországi kormányzati tisztviselők óvatosan felvetették egy Iszlám Centrum létrehozásának ötletét Budapesten, de a projektet felsőbb szinten nagyon hamar elvetették, ideológiai okokra hivatkozva, bár a muszlim országok nagykövetségei élénk érdeklődést tanúsítottak az elvetélt kísérlet iránt. 1987 nyarán egy nemzetközi tábort szerveztek fiatal építészek számára a Rózsadombon, ahol egy brit-iraki építész, Basil Bayati ismét kidolgozta egy Germanus emlékének szánt Iszlám Központ terveit, de a későbbiekben nem történt semmi érdemleges; bár augusztusban komoly tárgyalások zajlottak a Szaúd-Arábia által szponzorált Muszlim Világliga és az Állami Egyházügyi Hivatal közt. A magyar fél azonban arcátlanul magas összeget követelt a beleegyezéséért cserébe. Nem kétséges, hogy a magyar vezetés nem szándékozott komolyan venni a szaúdi célokat.[73]

Ezeknek a tárgyalásoknak a leginkább érdekelt résztvevője dr. Mihálffy Balázs volt, aki a későbbiekben a Magyar Iszlám Közösség sejk-elnökévé, s ezáltal e szakdolgozat egyik "kulcsfigurájává" vált. Mihálffy Balázst (43) építész édesapja és tanítónő édesanyja erős római katolikus neveltetésben részesítették. Az iszlámmal és a Korán nyelvével először a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kollégiumában került kapcsolatba, szudáni szobatársai révén. Később az agrármérnöki tanulmányok mellett vendéghallgatóként az ELTE arab tanszékére is bejárt; "csiszolt arab nyelvtudásának most is Kairótól Rabatig csodálattal adóznak."[74] A növénytermesztői diploma megszerzése után Irak mezőgazdaságából doktorált. 1980-tól két éven át Líbiában képviselte az Agrobert, utána egy évig egy líbiai vállalat adó- és vámszakértője volt ugyanott. Később a kairói Azhar egyetem sejkje megtisztelő figyelmével tüntette ki, s lehetőséget biztosított számára, hogy napi munkája mellett iszlám teológiai képzésben részesüljön. Ekkoriban már a magyar Hidroexport vállalat vízügyi beruházásait készítette elő Egyiptomban. A sejkkel való éjszakába nyúló beszélgetés után pár héttel mondta ki 1985-ben: "nincs más Isten Allahon kívül, és Mohamed az ő prófétája." Ebben a pillanatban fejeződött be muszlimmá fejlődése.A sejk adta neki az Abdulrahmán nevet is, ami magyarul annyit tesz: "a könyörületes szolgája". 1986-ban kezdte meg a hazai iszlám szervezését. Erőfeszítései eredményeként 1988 augusztus 15-i hatállyal a Magyar Iszlám Közösséget, a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. tc., valamint az iszlám vallás elismeréséről szóló 1916. évi XVII. tc. alapján elismert felekezetté nyilvánította Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke.[75] Ugyanő hagyta jóvá a Magyar Iszlám Közösség Szervezeti és Működési Szabályzatát is. Ezt az "Ünnepélyes Nyilatkozatot"[76] áttekintve a vallásszociológia számára is sok mindenre fény derül:

Az első oldalon a Magyar Iszlám Közösség azt "vallja, hogy Allahtól rendelt feladata az ige hirdetése mellett az iszlám kultúra terjesztése, valamint minden olyan feladat ellátása, amely Magyarország népe és az emberiség javát szolgálja. Az Iszlám Közösség kifejezi együttműködési szándékát azokkal a szervezetekkel, vallásokkal, felekezetekkel, melyek célja az előbbiekkel megegyezik. Az Iszlám Közösség minden felfogáshoz barátilag közeledik, amely a szeretet, a béke és a törvényesség talaján nyilvánul meg, elítéli a faji, a vallási, és a nemzetek közti megkülönböztetést. Az Iszlám Közösség biztosítja a Magyar Népköztársaság kormányát, hogy hatályos törvényeit és egyéb jogszabályait betartja, működését azok keretei közt gyakorolja. Az Iszlám Közösség kijelenti, hogy kapcsolatai az állam vezető szerveivel, hatóságaival a kölcsönös bizalmon és  megbecsülésen alapulnak, bár megközelítéseik módjai különböznek, de céljaik közösek. A közös célok megvalósulása érdekében az Iszlám Közösség vallási és kulturális feladatául vállalja, hogy betölti a híd szerepét Magyarország és az iszlám országok között. Az Iszlám Közösség minden olyan kijelentéstől, cselekedettől elhatárolja magát, amely az Ünnepélyes Nyilatkozat gondolataival nem hangzik egybe.

A "Mindenható és Könyörületes Allah nevében" íródott 45 pontos Szervezeti és Működési Szabályzat pontjaiban megfogalmazódik, hogy a Magyar Iszlám Közösség a Magyarország területén élő magyar állampolgárságú muzulmán ( muszlim, moszlem, mohamedán ) hitvallásúak gyülekezete. Az igehirdetés a Korán és Szunna kinyilatkozásain alapszik, bár a Közösség minden muzulmán irányzatot valló hívőt befogad, ellenségeskedést hívei közt nem tűr meg és ezt nemzetközi iszlám fórumokon is hirdeti. A gyülekezeti tagság jogköre minden önálló muzulmán tagot megillet és magában foglalja a Közösség gyülekezetein való megjelenés, szólás, indítványozás és szavazás jogát. A Magyar Iszlám Közösség minden tagjának kötelessége a vallás elvei szerint élni, az elöljáróságnak engedelmeskedni, a vallás érdekeit és a Közösség javát előmozdítani. A Közösség önálló tagjainak továbbá kötelessége a Közösség terheiben résztvenni , a rájuk eső anyagi hozzájárulásokat teljesíteni, a rájuk kivetett vallási adókat viselni, valamint a Közösség döntéseiben és igazgatásában résztvenni.

A Magyar Iszlám Közösség kijelenti, hogy a magyarországi muzulmánokat a világon élő valamennyi muzulmánnal hit és szeretetközösség kapcsolja össze. Ennek szellemében az Iszlám Közösség maga is részét képezi a muszlim világnak. A kölcsönös megbecsülés és tisztelet jegyében az Iszlám Közösség kész kapcsolatokat tartani más hazai egyházakkal, így kész hazai ökomenikus kapcsolatok kiépítésére is. Az általános alapelvek további pontjaiban olvasható, hogy a Közösség jogosult saját hatáskörében kapcsolatot tartani különböző muzulmán és nem muzulmán egyházi szervezetekkel, nemzetközi kongresszusokon, találkozókon is be kívánja tölteni Allahtól rendelt küldetését, ill. kötelességének tekinti, hogy magyar állampolgár tagjai az Alkotmányban előírt kötelezettségnek tegyenek eleget, a külföldi hívők pedig az abban lefektetett téziseket tartsák tiszteletben, azokkal szemben ne lépjenek fel.

A szervezeti felépítés önmagáért beszél, rendkívül kidolgozott, precíz; ( bár a változtatás  jogát fenntartották és a későbbiekben alkalmazták is a fogalmazók ). Eszerint a muzulmán hitvallásúak Magyarországon belül három főbb körzetben gyakorolják hitüket: Budapesten, Pécsett és Szentendrén. A pécsi és szentendrei hívők a budapesti vezetés irányítása alatt állnak. A Magyar Iszlám Közösség vezetője a sejk volt.[77] A sejk vezetése alatt állott a gyülekezet, a Vének Tanácsa ( madzslisz al-sura ) és a vagyonkezelőség ( vakuf ).

A gyülekezet hatáskörébe tartozik az állami törvények, rendeletek és hatósági határozatok végrehajtásának elősegítése, a Közösség belügyeinek az igazgatása, a Közösség tisztségeinek betöltése, tisztviselőinek a sejknek, az imámnak, müezzinnek, segédlelkésznek, számvevő pénztárosnak, ellenőrnek, vallásbírónak ( shariya kádi ), valamint egyéb tisztviselőknek és alkalmazottaknak a választása, a költségvetésirányzat jóváhagyása, az évi számadások megbírálása, a vagyonkezelőségnek a felmentvény megadása, valamint a fegyelmi bíráskodás.

A Vének Tanácsa jogkörébe tartozik a Közösség szabályrendeleteinek alkotása, a helyi szabályok megváltoztatása, kiegészítése, módosítása; a fegyelmi bíróság szerepkörének ellátása, a választott bíró, a kádi irányítása mellett, a külföldi muzulmán szervezetekkel történő kapcsolattartás, az ökomenikus egyházi kapcsolatok ápolása, ill. a vallási tevékenységhez kapcsolódó kulturális koordináció és szolgáltatás ellátása.

A vagyonkezelőség jogkörébe pedig: a Közösség háztartása, vagyonkezelése, a Közösség vagyoni állagának megváltoztatása, ingatlanszerzés és elidegenítés; a Közösség költségelőirányzatának megállapítása; a Közösség tagjai által a vallásparancsok értelmében teljesítendő pénzbeli és egyéb szolgáltatások, a Közösség terheihez való hozzájárulások, valamint a Közösség adóinak kirovása, mértékének megállapítása, ill. ezek behajtása iránti intézkedés; ill. a pénzügyi segélyek kezelése tartozik.

A Szervezeti és Működési Szabályzat kimondja továbbá, hogy olyan hivatalok, tisztségek betöltésére, melyek vallási szertartások végzésének kötelezettségével egybekötve nincsenek, és ezekre megfelelő képességgel, képzettséggel rendelkező muzulmán vallású személyek nem állnak rendelkezésre, a Korán 5:82 szurájának[78] kinyilatkoztatása alapján az iszlám barátainak és pártfogóinak tekintendő, megfelelő képességű és képzettségű keresztény egyének is megválaszthatók. a Közösség - olvasható a következő pontban - azokat a nagy erkölcsi tekintélyű és magas társadalmi állású egyéneket, akik a vallásközösség léte, fenntartása és fejlesztése körül kiváló érdemeket szereznek, a Közösség védnöke; akik a Közösséget rendeltetésében és céljai megvalósításában akár anyagi, akár erkölcsi tekintetben támogatják, a Közösség pártoló, esetleg a Közösség dísztagja címmel tiszteli meg, az illető személy ideológiai hovatartozásától függetlenül. A Közösség védnökei, pártoló tagjai és dísztagjai a Közösség tiszteletbeli tagjai, abban őket megjelenési és szólási jog, valamint díszhely illeti meg, a gyülekezet szavazásaiban azonban nem vehetnek részt. A szabályzat kiköti, hogy a gyülekezet vezetői és a sejk csak magyar állampolgárságú személyek lehetnek.

A vallási tevékenységről szóló harmadik fejezetben megfogalmazódik, hogy a Magyar Iszlám Közösség lehetőséget ad minden tisztalelkű, békés célú, istenfélő muzulmán számára, hogy vallási szokásait, istentiszteleteit gyakorolja kortól, nemtől, nemzetiségtől, iszlám irányzattól függetlenül. Ezzel ki akarja fejezni azt az Allahtól jövő kinyilatkoztatást, miszerint a muzulmánok testvérek. Az Iszlám Közösség lehetőséget ad minden nem muzulmán számára is, hogy az iszlám vallással, rituális szokásokkal, megismerkedhessen kortól, nemtől, nemzetiségtől, fajtól, vallástól, ideológiai felfogástól függetlenül, számukra csak egyet köt ki, a békés célú közeledést. Továbbá az Iszlám Közösség lehetőséget ad új belépőknek az iszlám hit felvételére, feltéve, ha előbb megbizonyosodott az illető személy alkalmasságáról. Fontos megemlíteni, hogy az Iszlám közösség a házasulandók számára a szükséges eljárást megtartja, a házasságot megköti ( bár a magyar állampolgárok esetében az egyházi házasságot a polgári házasságkötést követően lehet megkötni )., ill. a váló felek felkérése alapján a válás folyamatát is lebonyolítja, és abban a felek javára Allah kinyilatkoztatásainak értelmében igazságot hirdet. ( Itt sem helyettesíti a magyar törvények szerinti válást ez a procedúra . ) Az Iszlám Közösség igény esetén különböző korcsoportoknak vallási oktatást és nevelést biztosít, az érdeklődőket ellátja szükséges könyvekkel, szakirodalommal. Például 1998 szeptemberében fogja megnyitni kapuit Budapesten, a XV. kerületben Közép-Európa első iszlám óvodája, és a Magyar Iszlám közösség távlati céljai közt muszlim általános iskola alapítása is szerepel. A szabályzatból még kitűnik, hogy a Közösség tagjai számára elhalálozásuk esetén iszlám temetést biztosít; alapítványt tesz, melyből az a személy részesülhet, aki az adott évben a legtöbbet tette az iszlám ügyéért; saját lehetőségeihez mérten részt vesz Magyarországon belül és annak határain kívül is mindazokban az erőfeszítésekben melyek az iszlám ügyét szolgálják, és nem mondanak ellent az Ünnepélyes Nyilatkozat eszméivel.

A Közösség kulturális tevékenységéről elmondható, hogy muzulmánok és nem muzulmánok számára módot nyújt az iszlám kultúra megismertetésére, ezért az Iszlám Közösség a következő kulturális tevékenységek végzésére kíván felkészülni: arab nyelvtanfolyamok indítása, előadások tartása, video és film vetítés, könyvtár felállítása, vallási kutatás megindítása, az iszlám kultúra és filozófia iránt érdeklődők számára nyitott klubélet megteremtése, fordítói megbízások adása az iszlám kultúra és bölcselet magyar nyelven történő népszerűsítése céljából, múzeum kialakítása a meglévő török kori emlékekből, a magyarországi  iszlám építészeti emlékek restaurálásában való részvétel, kiadványok, újság kiadása és magyar szakmai kiválóságok küldése azokba az iszlám országokba, ahol szaktudásukra szükség van. Megjegyzendő hogy az Iszlám Közösség által nyújtott vallási szolgáltatásokat elsősorban arab nyelven kell végezni, annak érdekében, hogy a legmesszebbmenőkig ápolni lehessen a Korán nyelvezetének eredetiségét, ill. amennyiben a helyi iszlám gyülekezetek száma megnövekszik, úgy azok vallási vezetőiről a magyar állampolgárok köréből kell gondoskodni. Erre a célra az Iszlám Közösség az igényeknek megfelelő számú ösztöndíjat ajánl fel annak érdekében, hogy a jövő vallási vezetőit a kairói Azhar egyetemen, vagy egyéb javasolt helyen kiképeztesse.

Egy egész fejezet szól a Zakat hozzájárulásról is. Ebből megtudható, hogy az Iszlám Közösség a hívők által befizetett Zakat hozzájárulást kétféle módon használhatja fel: az iszlám általában vett ügye érdekében, illetve a hívők anyagi megsegítése érdekében, tehát kényelmi célokra, emberi önös érdekek finanszírozására nem fordítható. A Zakat forrása lehet imatermek létesítésének országon belül vagy kívül, vallási tárgyú beruházások, intézmények, művészeti ágak  finanszírozásának.

Érdekes helyzetet teremt az iszlám bíráskodás, a "shariya" kérdésköre. Eszerint a gyülekezeten belül elintézhető fegyelmi vétséget az iszlám előírásai szerint kell elbírálni, feltéve, ha ez nem tartozik a magyar állam joghatósága alá, illetőleg a fegyelmi büntetés nem ütközik az állami jogszabályokba. A fegyelmi vétségek elbírálására a Vének Tanácsa által összehívott fegyelmi bíróság hivatott a bíró ( kádi ) mellett. Önmagáért beszél a következő kitétel is, hogy az Iszlám Közösség elhívatottnak érzi magát, hogy megbízás esetén az iszlám jogrendszer  államaiban élő magyar és nem magyar hittársait megfelelő díjazás fejében jogvédelemben részesítse. Ezekre az esetekre iszlám jogászt kér fel eseti megbízás alapján, de , ha az ügyek gyakorisága megkívánja, akkor az Iszlám Közösségen belül shariya részleg alakul.

A Magyar Iszlám Közösség részvételéről a nemzetközi életben elmondható, hogy a Közösség részét képezi a muzulmán világnak, ezért állandó külföldi kapcsolatokat tart fenn, és nemzetközi fórumokon is hangot kíván adni azoknak az elveknek, melyek vallási meggyőződésen alapulnak, és nem mondanak ellent az Ünnepélyes Nyilatkozat gondolataival. Az Iszlám Közösség vezetősége küldetésnek tekinti a nemzetközi eszmecseréket.

Végül a Magyar Iszlám Közösség pénzügyeiről, költségeinek viseléséről megállapítható, hogy az Iszlám Közösség létesítésének, fenntartásának, szervezetének, berendezéseinek, fejlesztéseinek valamennyi költségét a hívők adói, közadakozásai, a Közösség szolgáltatásaiból származó bevételek és a nemzetközi muzulmán segélyek kell fedezzék. Az Iszlám Közösség közreműködésével létrejött üzletkötésekből a hívő külföldi partner a "FOB szerződés érték" egy százalékát dzsihád adó címen az Közösségnek a Pénzintézetnél  vezetett számlájára átutalja; ill. a Iszlám Közösség a Magyar Nemzeti Banknál számlát nyit, amelyre bármilyen hazai és külföldi muzulmán és nem muzulmán szervezet devizában, vagy forintban segélyeket és egyéb pénzügyi kifizetéseket is utalhat, amelyet a Közösség az Ünnepélye Nyilatkozatban lefektetett célokra használhat fel.

1988 nyarán, mintegy negyven évnyi szünet után újra megalakult a Magyar Iszlám Közösség "nagy elánnal, hatalmas nagy lelkesedéssel."[79] húsz ember aláírása kellett a bejegyeztetéshez, és eleinte ez a húsz név is csak nehezen jött össze, mintegy a fele lehetett tényleges muszlim az alapítóknak, a többi pedig az iszlám hitet a későbbiekben felvenni szándékozó családtag, szimpatizáns. Kezdetben volt egy hátsó politikai motiváció is a Magyar Iszlám Közösség létrejöttében, ugyanis az akkori kormányzat úgy gondolta, hogy ez jó alap lesz a Szaúd-Arábiával és a többi Öböl-menti sejkséggel meginduló diplomáciai tárgyalásokon, gazdasági előnyökhöz, esetleges segélyekhez juttatván Magyarországot. Ezek a célok meghiúsultak, de a magyar muzulmánság - az elnök elmondása szerint - "szépen gyarapodott. Természetesen térítéssel." Jelenleg 500-600 főnyire tehető az olyan magyar származású, magyar állampolgárságú muzulmán, akik felvették az iszlám hitet.

1992-ig tartott ez a felívelő szakasz. Mihálffy Balázs ( Abdulrahmán ) sejk-elnök a Külügyminisztériumban a közel-keleti országok szakértője lett, iszlám szempontból értékelte a követségek jelentéseit. Többször kísért el külügyminisztériumi delegációkat keleti útra , Katona Tamás államtitkárral ( volt Germanus tanítvány )  egy szaúdi útjukon tisztelgő látogatást tettek a Kuvaitból elmenekült emírnél is. Szóba került Mihálffy kinevezése az újonnan létrejövő szaúd-arábiai nagyköveti posztra is. Sőt Teheránban, ahol Jeszenszky Gézával együtt járt, Ali Hamenei vallási vezetőnek - Khomeini imám utódjának - egyenrangú partnereként "nagy tisztelettel" fogadták.[80] 1991-ben az Öböl-válsággal kapcsolatban a sejk-elnök többször szerepelt a médiában. Egy interjúból megtudható. hogy nagy hatást gyakorolt rá Ali Dzsádd al-Hakk, az Azhar sejkje valamint Tripoli város muftija; illetve a politikusok közül nagyra becsüli Rafszandzsanit, az "iráni Gorbacsovot", aki nyugalmas, dolgos országot teremt, ipart fejleszt, privatizál. Szaddam Husszeinről viszont azt tartja, hogy nem igazi muszlim. Iránnal kapcsolatban kijelentette: "Az Amnesty International jelentése figyelmen kívül hagyja a kultúrák különbözőségét, beavatkozik Irán belügyeibe. Én - iszlám szempontból nézve - nem tudok eget verő igazságtalanságról, s arról sem, hogy Iránban ok nélkül végeztek volna ki embereket."[81] Az ideális ország számára Japán, ahol a munka és a család harmonikus egységet alkot; és az általa vezetett gyülekezet a valódi iszlám országok közül minddel jó kapcsolatban áll, még azokkal is, amelyek ellenségesek egymással. Mihálffy elismerte, hogy híre a muszlim világban valóban nagyobb, mint itthon, s ebben Korán-fordítói munkássága és teológiai előadásai játszottak szerepet. Ennek köszönhető, hogy 1990-ben II. Hasszán marokkói király is meghívta udvarába, hogy legyen a királyi ünnepségeken teológiai művek bírája. A sejk-elnök kifejtette, hogy leginkább arra büszke, hogy közösségét sikerült a "nemzetközi el nem kötelezettség és semlegesség medrében" tartania. A misztikusan csengő sejki címről így nyilatkozott:

"Amikor valakit sejknek mondanak, az a tudásának az elismerése. Nem tévesztendő össze az olajsejkkel, őt azért nevezik így az emberek, mert gazdag. Itt csupán arról van szó, ki milyen mértékben ismeri a Koránt. Aki jobban ismeri, mint a többi halandó, kivívja azt a jogot, hogy magyarázhatja. Ő a sejk címet kapja. A hitbéli tudását ismerik el, és nem Isten és ember között lévő közvetítői hatalmát. Szó sincs arról, hogy feloldozhat, ítéletet mondhat. Egyáltalán nem fedi a keresztényi papság fogalmát. Itt nincs közvetítő ember és Isten között, mindenki saját maga papja. Nincs ebben misztikum... Iszlám értelemben az istenhit akár zsidó, akár keresztényi értelemben haladt tovább, mindig bálványimádássá fajult. Visszakanyarodtak az aranyborjúhoz, vagy keresztényi vonalon olyan kinyilatkoztatások születtek, hogy Jézus Isten fia, tehát tőle származottá teszik, isteni eredetet tulajdonítva egy embernek. Ez az iszlám szempontjából elfogadhatatlan. Istennek csak szolgája lehet, fia nem. Prófétaként elismeri Jézust is, Mózest is. Hiszem és vallom: ha mindenki betartja azt, amit saját vallása követel tőle, az eredmény ugyanaz lesz. Ez egy 1400 éves felismerés, és ez is iszlám! Nekem, mint sejknek az a dolgom, hogy ne azokat a rémképeket tápláljam az iszlámról, amit most a napi események kialakítanak az emberekben. A valóságos kép kialakítása a feladatom. Ennyi az egész."[82] Szaddam Husszein kuvaiti agressziójával kapcsolatban kijelentette:

"Ma a közel-keleti válság az iszlám köntösében jelenik meg. Ez már rég nem vallási, nem ideológiai probléma. Megszámlálhatatlan népcsoport a történelem során, akik gyarmatosítóként léptek fel, mind kizsákmányolta ezt a területet anyagilag, egyben megsemmisítette a filozófiai múltat, amiben éltek. Az iszlám a salám, a béke szóból származik, és valahol azt jelenti, hogy akkor találja meg az ember a saját békességét, ha teljes lelki kapcsolatot tud kialakítani önmaga, és egy olyan dolog között, amiben hisz, nevezzük ezt Allahnak, de lehet bármi, lehet a családja. a tudomány. Lényeg, hogy higgyen valamiben, és ha megtalálja belső nyugalmát, ez feltételezi az egymás közötti békességet is. Ez az iszlám. (...) Szaddámnak nincs joga az iszlám nevében harcra buzdítani. Buzdítson, mint politikai vezető, de nem mint muszlim, az iszlám nevében."[83]

A Magyar Iszlám Közösség Mihálffy vezetése alatt mintegy kétszáz főből állott. Tagjai kizárólag magyar állampolgárok, 17-től 75 éves korig, akik a kétkezi munkástól az orvosig szinte minden rétegből reprezentálták a magyar társadalmat.[84] Az átlagéletkor 35 év körüli, tehát fiatalok, és mintegy hetven százalékuk nő - "noha az külvilág szerint az iszlám háttérbe szorítja az asszonyokat. De valójában a vallás ilyet soha nem hirdetett, előírásait nem szabad összetéveszteni a törzsi-népi hagyományokkal."[85] A magyarázat a nők magas arányára a sejk-elnök szerint az lehet, "hogy az ilyen, az embert erősen megviselő időszakban, amikor családok sokasága esik szét, a gondok többsége, a gyerekek iránti felelősség főként az asszonyokat terheli. Az elveszett erőt számos ember nem egy anyagiasult lényben, hanem egy eszmében, vallásban keresi, amiben nem csalódhat."[86] Célként megfogalmazta, hogy nem kívánnak hatalmas tömegeket mozgatni. A támaszfeladat mellett egy vágyuk van csak, egy reális iszlámkép kialakítása, egyetemes vallásként való bemutatása. És ehhez nem kapnak, pontosabban nem fogadnak el semmiféle külföldi segítséget, hisz azt mindig valamilyen feltételhez kötik.[87] Nincs különösebb  kapcsolatuk az itt élő arabokkal sem. "Mi nem arabok kívánunk lenni, hanem ezt a vallást kívánjuk követni. Ez két teljesen külön dolog."[88] "Ekként Európa közepén az egyik legfüggetlenebb kis közösséget alkotjuk, de a legszegényebbet is"[89] - mondotta. Még egy iszlámról szóló gondolata is említésre méltó, szerinte nem az iszlám tilalmi részét kell megfogni, hanem az elvi és filozófiai részét, az alapgondolatát. "Ars poetica"- jaként is felfogható a következő önjellemzés:

"Az iszlám nálam több, mint orientalisztika. Az orientalisták kívülről, a hívők belülről vizsgálják ugyanezt a gondolatot. Én hívőnek tartom magam."[90]

A Közösség, a magyar muszlimok minden igyekezete ellenére éveken keresztül különböző bérelt lakásokban húzta meg magát, egy időre egy volt légópincét használtak ( Budapest I. ker. Mikó u. 1. ), majd az Arrahma Magyar Iszlám Jótékonysági Alapítványnál talált befogadásra.[91] 1992-re a Magyar Iszlám Közösség kitűzött céljai közül jóformán semmi sem valósult meg. A mecset felépítésének a terve a Gül Baba türbénél ismét köddé vált. A másik probléma Mihálffy Balázs személyében keresendő. Utóda elmondása szerint "ő nagyon jó, vallásilag képzett ember, tökéletesen beszél arabul és ismeri az iszlámot. Csak sajnos nem volt szervezőkészsége, ő inkább tanító sejknek, inkább vallási vezetőnek vált volna be, és nem világi vezetőnek, akinek a mindennapi problémákkal meg kell küzdenie, lobbiznia kell, jönni-menni, dolgozni.... A Közösségben nem úgy működtek a dolgok, ahogy kellet volna. Végül is mindenki hibás volt az emberi gyengeség miatt" - szólt az önkritikus magyarázat.[92] Volt egy problémás időszak 1992-93 között, egy "belső revolúció", mikor az egyik akkori titkár, Szilárd József összehívott egy gyűlést. A gyűlésre az ország minden részéről, például Debrecenből, Miskolcról, a Tiszántúlról érkeztek muzulmánok. A találkozó a nők kizárásával zajlott. A Mikó utcában lezajlott összejövetelen  az akkor súlyos beteg  Mihálffy Balázs egyszemélyi vezetési stílusát érték komoly kritikák, és a közös irányítás gondolatát is felvetették páran, továbbá új közgyűlés összehívásáról is határoztak a megjelentek.

Az új közgyűlésen, melyen minden magyar iszlám hívő ( tehát a nők is ) résztvehetett, már jelen volt a sejk-elnök, aki az összes felvetett probléma ( iszlám óvoda, iskola létesítése, vallásoktatás beindítása )  megoldására komoly ígéreteket tett, így ismét bizalmat szavaztak neki. Azonban a körülmények nem kedveztek a terveknek és a Magyar Iszlám Közösség elkezdett sorvadni, az iszlám (hit)életet az ellehetetlenülés veszélye fenyegette. Egyetlen támasza volt akkoriban az iszlámnak Magyarországon, az Arrahma Magyar Iszlám Jótékonysági Alapítvány, amelyet dr. Abdollah Shedat pszichiáter, kuratóriumi elnök vezetett.[93] A posztján megerősített Mihálffy Balázs irányításával nem sok változás történt a Magyar Iszlám Közösség életében az elmúlt évekhez képest. Elvették tőlük a Mikó utcai imaházat, a Közösség továbbra is visszafejlődött. Ezzel szemben akkoriban különböző iszlám alapítványok alakultak Magyarországon: Miskolcon az Aluakf Iszlám Alapítvány, a budapesti Kiba Alapítvány, és a legrégebbi, befolyásos Arrahma Magyar Iszlám Jótékonysági Alapítvány; zömében arab, illetve szudáni tagsággal és irányítással. Bolek Zoltán elmondása szerint nagyon zűrzavaros volt a helyzet 1996-ig.[94]

Ekkor Mihálffy Balázs a lemondás mellett döntött, elküldte levelét minden ismert tagnak, és Boszniába távozott az "iszlám ügyét szolgálni". 1996 április 11-ére lett egy közgyűlés meghirdetve, 181 ember lett meghívva rá,és tizenheten meg is jelentek. Jellemző az elmúlt évekre, hogy ez a 17 ember sem ismerte egymást, két-három fős klikkek alakultak, de végül, is megszavazták a sejki cím eltörlését, és a kollektív vezetés mellett döntöttek. A közgyűlés megválasztott öt főt ideiglenes intézőbizottság címén, hogy képviseljék a Magyar Iszlám Közösséget a következő közgyűlésig, melyet 1996 október 23-ára hívtak össze. Az intézőbizottság tagjai Vámosi András, Karácsonyi Erzsébet, a magyar állampolgárságú, de szíriai születésű Tarek al-Shami, Lettner Imán és Bolek Zoltán voltak. Három tag volt aktív - Bolek, Karácsonyi és Vámosi - ők kezdték el a Magyar Iszlám Közösség újjászervezését, az állami szervekkel a tárgyalásokat.        1996 október 23-ra harmincöt ember gyűlt össze az Arrahma Alapítványnál, ugyanis a Közösségnek akkoriban se helyisége, se vagyona nem volt, leszámítva egy ülőgarnitúrát és könyveket. A közgyűlés úgy határozott, hogy csak férfiak legyenek az új vezetőségben, a nők egy külön bizottságban tevékenykednek mind a mai napig. Az új, szintén ötfős vezetőség tagjaivá Bolek Zoltánt, Iski Csabát, Vámosi Andrást, a marokkói-magyar vegyes családból származó Goeszousz Zakariát és a tiszavasvári Szűcs Istvánt választották. A későbbiekben felmerült egy jogi probléma, a közgyűlésen ugyanis nem szavaztak meg jegyzőkönyvi hitelesítőket, ezért 1997 május 17-én egy újabb közgyűlést hívtak össze, amin már 59-en jelentek meg. További nehézségeket támasztott, hogy Szűcs István, miután rendbe tette a Kozma utcai iszlám temetőt egy másik magyar muszlimmal együtt, bejelentette, hogy munkája miatt, és mivel 220 km-re lakik Budapesttől nem tudja vállalni a további irányítást, s ezért lemondott; valamint Zakaria is csak szűkebb pátriájában, Debrecenben tudta magát aktivizálni; ennélfogva aktuálissá vált a májusi összejövetel.

Az új közgyűlésen jogilag teljesen hiteles, a bíróság által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadtak el. Az új vezetésnek hamar nehézségei támadtak, mivel "... semmiféle érdeket nem voltak hajlandók kiszolgálni. Se egyiptomi érdeket, se marokkóit, se szír, se szudáni, se török, se maláj érdekeket."[95] Ahogy Bolek Zoltán kifejtette: "Mi itt Magyarországon a magyar muszlimok érdekeit képviseljük, ill. az itt élő muszlimokét, mint egyház. Mi magyar muzulmánok vagyunk. Mi büszkék vagyunk arra, hogy az iszlámmal tudunk szövetkezni, ez a hitünk, és büszkék vagyunk arra is, hogy magyarok vagyunk. Tehát van egy integritásunk, mint muzulmán, és van egy, mint magyar. Örülünk neki, és arra is büszkék vagyunk, hogy van múltunk. (...) Egy a cél: az iszlám Magyarországon. (...) Mi mindenkit szívesen látunk itt, aki nem bánt minket, vagy barátságban van velünk, és az iszlámot jött megismerni. Itt mindenkinek, ha ezen a kapun belép, el kell felejtenie nemzetiségét, bármilyen problémát, gyűlölködést. (...) Egy a cél, hogy Magyarországon az iszlám erősödjék és jobb legyen, az emberek ismerjék az iszlámot, és még több magyar muzulmán legyen. (...) Itt Magyarországon nem akkor lesz erős az iszlám, ha bejön száz palesztin vagy tízezer török, hanem akkor, ha egymillió magyar muzulmán lesz, egymillió magyar veszi fel az iszlámot. Akkor lesz erős a Magyar Iszlám Közösség."[96] 

Bolek Zoltán életútja sok említésre méltó momentumot tartalmaz. A tiszalöki illetőségű, harmincnyolc éves rendkívül aktív vezető gyerekkorában hallott először az iszlámról. Nagy hatással volt rá az olasz "Az iszlám" c. dokumentumfilm sorozat, és természetesen Germanus Gyula művei. Bár nagyanyja "kemény katolikus" neveltetésben részesítette, nem fogta meg a kereszténység rituáléja, egyedül a szentbeszéd, a prédikáció gyakorolt rá mélyebb hatást, ill. a családjában is volt egy kis "török beütés", ugyanis dédnagyanyjának török neve volt. Csakúgy, mint a gyerek Germanusnál, a tizenéves Bolek szemében is a törökség egyet jelentett az iszlámmal. Később Budapestre került egy egyetemi előkészítő táborba, ahol megismerkedett egy szudáni és egy jemeni diákkal, akik nagyon komolyan foglalkoztak vele a későbbiekben, tanították imádkozni, arabul olvasni, az iszlám alapjaira. 1978-ban, tizennyolc évesen hozta meg végleges döntését, s tért át a muszlim hitre. Mivel akkoriban nem volt magyar iszlám közösség, a maroknyi hívő nem talált  egymásra[97], így Bolek is iszlám országba vágyott. "Ifjúkori vágyálmában" - elmondása szerint - mudzsahid szeretett volna lenni, a "Hit harcosa" és Eritreába vágyott, ahol a kommunista etiópiai rezsim elnyomta a muszlim hitet. Iszlám hitét az akkori államhatalom sem nézte jó szemmel. 1980-ban "egy jókedvű társasággal - miután sűrűn hangoztatták, hogy nem kedvelik a kommunizmust - leszedtek és elégettek egy vörös zászlót."[98] Rendőrségi ügy lett belőle, bevitték őket a rendőrségre, Boleknél házkutatást is tartottak, vádiratot szerkesztettek. Végül is meghurcolták őt és egy másik magyar muszlim barátját, bevonták útlevelüket, és öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A katonaságnál is, 1981-ben végigkísérte a diszkrimináció, politikailag megbízhatatlan volt, munkásszázadba került. Később a nyolcvanas években elvégezte az Államigazgatási Főiskolát, a XV. kerületi Tanácson dolgozott, majd villanyszerelőként kereste kenyerét. 1996 óta a Magyar Iszlám Közösség elnökeként tevékenykedik.

Többször járt iszlám környezetben. Boszniában 1993-tól több éven keresztül dolgozott, mint az Alafati Alapítvány vezetője. Az alapítvány a bosnyák muzulmánoknak szállított gyógyszert, injekciókat, élelmiszert, kötszert, valamint ruhaneműt. Bár a Közösség tagjai térítést is végeztek Boszniában, a hangsúly a karitatív célokon volt. Később a sarikai emír meghívására az Egyesült Arab Emirátusokban járt, majd a török Refah ( Jólét ) Párttal való jó kapcsolatoknak köszönhetően Törökországban Necmettin Erbakan pártelnök-miniszterelnök fogadta őt, akivel közösen imádkoztak, kapcsolatuk azóta is baráti. Tunéziában is megfordult magánúton, ahol ima közben megismerkedett egy hithű muszlim fiatallal  egy mecsetben, s ennek következtében a rendőrség vendégszeretetét élvezhette jó pár óráig, míg kiderült, hogy nem akar iszlám forradalmat kirobbantani az országban,s nem idegen ügynök.

                                                                       

A Magyar Iszlám Közösség külföldi kapcsolatai szerteágazóak. Európában tagjai az Európai Iszlám Kooperációs Ligának, mely Brüsszelben, az Európai Unió mellett székel, ill. a Milli Görüsnek ( török szervezet ). Jó kapcsolatokat ápolnak az európai törökség sok szervezetével, az európai iszlám centrumokkal, a török Refah párttal, de a török állammal is. Magyarországon belül az iráni, a maláj, az indonéz, a pakisztáni, a jemeni, az egyiptomi, a marokkói és a tunéziai nagykövetségekkel létesítettek kontaktust.

 A Magyar Iszlám Közösség országos egyház, a tagság egyaránt verbuválódik vidékiekből és városiakból. Szabolcs megyében, Tiborszálláson egy anya és fia képviselik az iszlámot, Tiszavasváriban a már említett Szűcs István, Tiszalökön Bolek családjából laknak muszlimok, Tokajban is van iszlám hívő, Miskolcon tekintélyes létszámú gyülekezet van, főleg fiatalokból áll. Pécsett, Szegeden és Debrecenben van még nagyobb muszlim csoport, Keszthelyen pár fő, Szombathelyen két fő, Szentendrén egy fő képviseli az iszlámot. "A magyar muszlimok diaszpórában élnek hazánkban."[99] A legtöbb muszlim Budapesten található, de a többségük nő, és ők nem nagyon járnak a gyülekezetbe, bár vannak, akik elváltak, vagy függetlenek, vagy a férjükkel együtt rendszeresen részt vesznek a Magyar Iszlám Közösség rendezvényein.                

A magyar muszlimok szerint feltétlenül összeegyeztethető a magyar kultúrával az iszlám hit. Ahogy az elnök kifejtette:"...mi nem vagyunk hajlandók kidobni, azért mert felvesszük az iszlámot se Petőfi Sándort, se Arany Jánost, se a magyar történelmet. Mi csak többek leszünk. A magyar kultúra mellé felveszünk egy másik kultúrát. És ez összeegyeztethető."[100] Nincs probléma az alkoholivás és a disznóhús evés tilalmával sem. Hiszen, "bár finom a disznóhús, például a gyulai kolbász, de lehet pótolni baromfival, marhával. A tokaji bor is finom lehet, de nem szabad alkoholt inni, mert tilos és káros az egészségre. Az alkohol tönkreteszi az embert, és a koleszterintartalom miatt a disznóhús  is káros hatással van az emberi szervezetre."[101] 

Az országban több helyen tartanak pénteki imát, ún. "dzsumah"-t: Budapesten a Magyar Iszlám Közösség központjában, a Róbert Károly körút 104 szám alatti Iszlám Centrumban, a "dzsámiban"; az Iszlám Diák Szövetségben a Zsombolyi úton; a Szalam Alapítványnál; egy arab étterem pincéjében a Keleti pályaudvarnál; az iráni nagykövetségen, a Gábor Áron utcában; a líbiai nagykövetségen a Stefánia úton; egy-két egyéb iszlám ország követségén. Pécsett a Jakováli Hasszán dzsámiban, ill. Szegeden, Debrecenben és Miskolcon. A többi helységben olyan kevés a muszlimok lélekszáma, hogy ezt lehetetlen egyelőre megoldani. Bár fölmerült ötletként, hogy akik vállalják muszlimságukat, egy településen több lakást megvéve összeköltözhetnének, hogy egységben legyenek. Ezáltal önellátó farmergazdálkodást is ki lehetne alakítani, hogy ne függjenek hús tekintetében a piactól. Nyugat -Európában már megvalósították az iszlám húspiacokat, ahol természetesen csirke- és pulykahús kapható, s Magyarországon is lehetne a magyaros ízek szerinti, fűszeres pulyka- vagy libakolbászt készíteni.[102] 

Mekkai zarándoklaton ( haddzson ) összesen - az elnök szerint - heten jártak. Germanus Gyula volt az első magyar, aki teljesítette a zarándoklatot , majd Borbély Károly, egy másik magyar férfi (?), egy Hadidzsa nevű idős asszony,                      Vámosi András ( Ibn Juszuf ), Bolek Zoltán ( Szultán ) és a Közösség ex-imámja, Erdélyi Péter ( Moszab ). Közülük ketten, Bolek és Erdélyi Medinába is elzarándokoltak, hogy a prófétai mecsetben is imádkozzanak.

A Magyar Iszlám Közösség tevékenységéről elmondható, hogy 1996-tól kezdve sikerült a fővárosban élő muszlim hívőket egy közösségbe kovácsolni.[103] A múlt évben a legnagyobb eredmény a Róbert károly körúti épület pincéjének kitatarozása, közművesítése volt, ahol könyvtárat, kiállítást, ifjúsági klubot rendezett be a Közösség. Sőt 1998 szeptemberében megnyitja kapuit a már említett iszlám óvoda is a XV. kerületben, ahol a kicsiket majd az iszlám hit alapjaira, arab írásra-olvasásra, ill. a Korán értelmezésére  is oktatják majd. Mivel egyes becslések szerint huszonöt-harminc ezerre tehető az országban élő iszlám hívők száma, jelentkező szülőkben nem lesz hiány.[104] A távlati célok közt szerepel iszlám általános iskola, egyházi közgyűjtemény, múzeum létesítése is. Jelenleg a közös imákon kívül iszlám hit- és arab nyelvoktatás, szombatonként közös családi hétvégék, filmvetítések, előadások képezik a Közösség tevékenységének gerincét. A Közösség készít kis prospektusokat, kiadványokat is, amelyekkel az iszlám hit népszerűsítését szeretnék elérni az érdeklődők köreiben.

Tallózva a régebbi kiadványok között a legjelentősebbek. a Mihálffy Balázs által fordított Korán[105] és Nahdzs ul-Balága[106]; az International Islamic Federation of Student Organizations ( I.I.F.S.O. ) magyarnyelvű kiadványai, mint például  a "Fókuszban az iszlám"[107], "A Negyven Hagyomány"[108], "Az iszlám és a kereszténység"[109], "A hit útja"[110], "Az Egyistenhit Könyve mellyel a hívők tartoznak Allahnak"[111]; az Iráni Iszlám Köztársaság Nagykövetsége által kiadott Korán 30. fejezet; az International Islamic Publishing House füzetei, például "A nő helyzete a nyugati civilizációban"[112], a "Kultúra-műveltség-civilizáció"[113]; az Aluakf Alapítvány két könyvecskéje: "A hit alapjainak a magyarázata az iszlámban"[114], és "Az iszlám rombolóinak a helyes értelmezése"[115]; ill. az Arrahma kiadásában: "Az iszlám alapelvei 1-2."[116]; valamint  az Arrahma és az Iszlám Diák Egyesület "Az imádkozás" c. füzete, melynek címe önmagáért beszél.

A Magyar Iszlám Közösség 1997-től saját maga is megjelentet kiadványokat, ilyenek például, "Az út a boldogsághoz: iszlám"[117], "Az iszlám Magyarországon gyökerektől napjainkig"[118], ill. a legfrissebb a még nyomdában lévő "25 kérdés az iszlámról"[119].


Az idei Ramadánt, 1998 januárjában végre méltóképp ünnepelhették a magyar muszlimok. Minden este közös imák, többfogásos vacsora, pezsgő élet jellemezte a Közösség házatáját. A magyar muszlimok szerint a többi egyházhoz képest óriási mínusszal startoltak 1988-ban. A török hódoltság százötven évével mindenki tisztában van, és a sajtó is állandóan összemossa az iszlámot a terrorizmussal.[120] Ennek ellenére szeretnének erős, nagy egyházzá fejlődni, bár az bizonyos, hogy a közeljövőben nem válnak a katolikus vagy református egyházhoz hasonlatossá, de céluk utolérni a többi kisegyházat, a Krsna-tudatú hívőket és a Hit Gyülekezetét.

Az 1988-1996 közti pangásért egyrészt a  történelmi előzmények, másrészt a sajtó, harmadrészt pedig a vezetés tehetetlensége okolható. Mint az köztudott, az előző magyar kormányzat MDF-es vezetői között egy volt Germanus-tanítványokból álló "arab lobby" működött, többek közt Katona Tamás, Kelemen András, Fehérvári Géza irányításával, de a Mihálffy-éra nem használta ki a kínálkozó kedvező lehetőségeket, kapcsolatokat, s így az 1994-es kormányváltással elszálltak a Magyar Iszlám Közösség reményei.[121] A Magyar Iszlám Közösség a szerző véleménye szerint ( ennyi szubjektivitás, úgy gondolom megengedhető ) felszálló ágba került az elmúlt egy évben, s ahogy az elnök fogalmazott: "Istenben az ember bízik, Hozzá imádkozik, itt probléma nem lesz."

Visszatérve a Magyar Iszlám Közösség magyar tagjaira, akik felvették a hitet az első kérdés, ami megfogalmazódott velük kapcsolatban az érdeklődő szociológushallgatóban, hogy mitől válik ma Magyarországon valaki iszlám hívővé, mi lehetett a fő motivációs tényező. A nők között általában kétféle ok figyelhető meg, egyrészük - mivel a férjük muszlim - a házasságkötés után vette fel az iszlám hitet, s a már magyar állampolgárságot szerzett, esetenként több évtizede itt élő, magyarul tökéletesen beszélő férjével lettek tagjai a Közösségnek. Kisebb részük több-kevesebb időt töltött Keleten, iszlám környezetben, s az ottani élet, a muszlim nem-európai kultúra tett rájuk olyan mély benyomást, hogy hazatérve az áttérést választották. A férfiaknál szintén az egyik fő indok a keleti, "egzotikus" környezet, több tagja a Közösségnek hosszas, arab országbeli kiküldetés után választott új hitet magának. A fiatalabbaknál az olvasmányélmények, "az elfogulatlan könyvek, útleírások"[122], és főként Germanus Gyula könyvei domináltak.[123] Legalább hat olyan tagja van a Magyar Iszlám Közösségnek, akik Germanus könyveinek hatására, egy lassú folyamat betetőzéseként döntöttek úgy, hogy felveszik a hitet.[124]

Nem elhanyagolható tényező a Közösség vezetőihez, főként az elnökhöz, és az alelnökökhöz való személyes kötődés sem. A férfiak-nők aránya a Magyar Iszlám Közösségben mára 30%: 70%-ra módosult, bár a nők kevésbé aktívak a Közösség szervezésében. A Közösség szervezeti felépítéséről, funkciómegosztásáról megállapítható, hogy az elnökség öt tagú, ebből két fő csak póttag, gyakorlatilag semmilyen funkciójuk sincs, az irányítás az elnökre és két alelnökre hárul. Vámosi András ( Ibn Juszuf ) alelnök a nyugat-európai és török kapcsolatok referense, míg a másik, jelenleg már lemondott alelnök, Iski Csaba ( Musztafa ) a tiszántúli, Borsod megyei, miskolci, debreceni, nyíregyházi, ill a budapesti térségekért volt felelős, és részben a gazdasági tevékenységekben is illetékes volt. Bolek Zoltán ( Szultán ) elnökre hárul az alelnökök és egyéb tagok tevékenységének koordinálása, a szervezés, az általános gazdasági-politikai-kulturális- és hitéleti ügyek irányítása.

A muszlimság sajátos életmódot is jelent Magyarországon. Közös normaként minden magyar muzulmán elfogadja az étkezési és alkoholivási tilalmakat. A disznóhúst, mely Magyarországon a legfontosabb húsféle, igyekeznek szárnyassal, hallal, birkával pótolni, bár a Közösség tagjai nem tudnak mindig rituálisan levágott ( halala ) állatokat szerezni. A napi ötszöri imát, az elsőt reggel ( Szubh ), a másodikat délben ( Zuhr ), a harmadikat a délután közepén ( Aszr ), a negyediket napnyugtakor ( Magrib ) és az ötödiket este ( Isa' ) próbálják pontosan elvégezni, de az iszlám lehetőséget ad az imák pótlására is. A pénteki közös imán, a "Dzsumah istentiszteleten" mindig megtelik a Róbert Károly körúti dzsámi, a hívők az ima előtt és után közösségi életet élnek, ügyes-bajos dolgaikat intézik a Közösségen belül, a tagok véleményét is ilyenkor kéri ki az Elnökség a közelebbi és távlati célok megtervezéséhez.

A nők nem mindegyike visel kendőt, és a Közösség nem is teszi ezt kötelezővé, de a muszlim nőkkel szemben elvárás a "hosszú erkölcsös ruha".[125] Aki nem tartja be az előírásokat, azzal szemben kifejezett szankciókat nem alkalmaznak. Az elnök elmondása szerint "próbálnak vele elbeszélgetni, jó hatással lenni rá, de ha mindezek ellenére, például családi okok miatt alkoholt iszik, próbálnak konkrétan segíteni neki, hogy ne az alkoholba meneküljön. De ha kifejezetten az élvezetért iszik, és kiderül róla, hogy nem jó muszlim, akkor megszakítják vele a kapcsolatot."[126] 

A Magyar Iszlám Közösség nem alkalmazza a shariát, az iszlám törvénykezést. "Nem szoktunk senkit megbotozni , mert iszik, vagy megkövezni, mert paráználkodik. Úgy kell viselkedni, hogy ne legyen szükség még annak a felvetésére sem, hogy szankcionáljunk. Próbáljuk a jó embereket összehozni. Isten minden embert bűnösnek teremtett, bűntelen ember nincs. Próbáljuk a bűnöket visszaszorítani, hogy jobbak lehessünk."- nyilatkozta az elnök.[127]

 A többnejűség marginális jelenség a magyarországi muszlimok közt. Egy török ember két magyar feleséget is választott, akik közül az egyik iszlám hívő, a másik viszont nem tért át; ill. egy magyar fiatalembernek is van két felesége, az egyik Budapesten, a mási Miskolcon. A Magyar Iszlám Közösség álláspontja szerint a többnejűség engedett dolog, bizonyos nagyon szigorú feltételekkel, de természetesen nem kötelező. Szerintük Magyarországon nem érettek meg a feltételek arra, egyetlen magyar muszlimnak sem, hogy két-három, vagy akár négy felesége is legyen. "Először is gazdagabbnak kell lennie, másrészt meg lelkileg is érettebbnek kell lennie a férjnek, hogy egyformán szeresse mindkét feleségét. Nagyon kevés férfi és nő él a világon, akik erre képesek. Magyarországon biztosan nincsenek ilyenek"- összegezte Bolek a muszlimok véleményét erről a bonyolult kérdéskörről.[128]    

Érdeklődésre tarthat számot a magyar muszlimok hozzáállása az "iszlám fundamentalizmushoz": nem beszélhetünk csak iszlám fundamentalizmusról- mondották, hiszen ilyen alapokhoz való visszatérés van a kereszténységben is. Addig, amíg ez a jelenség a gyökeret akarja, mikor meg akarja tisztítani az iszlámot mindenféle sallangoktól, akár nemzeti szokásoktól is,addig nagyon jó, pozitív dolog. Mikor már politikát akarnak belevinni a vallásba, mikor ennek alapján ölnek-gyilkolnak, az már nem iszlám politika, hanem a terrorista politikai iszlám, akik szélsőséges pártokat hoznak létre, de ennek nincs helye sem a Magyar Iszlám Közösségben, sem a nagyvilágban.[129] Értékrendjük szerint, aki "iszlámul gondolkodik", az nem nyúlhat ilyen eszközökhöz.[130] 

A vallási előírások és az ( európai ) társadalmi elvárások, normák közti különbséget nem látják áthidalhatatlannak. Úgy vélekednek, hogy a mai Magyarországon eléggé elterjedtek bizonyos "negatív társadalmi normák": alkoholizmus, kocsmázás, káromkodás,tettlegességig fajuló viták, veszekedések a házastársak között, szexuális szabadosság, sűrű partnercsere stb. Náluk azonban ez "nem működik". Viszont vannak olyan pozitív társadalmi normák, például a család összetartása, gyerekekkel, idősekkel való törődés ( "a nagypapát ne tegyük be a nyugdíjas otthonba, a gyereket ne zavarjuk ki az utcára, hogy nyakában kulccsal rohangáljon egész nap"[131] ), amit a muszlim családok betartanak.

A Magyar Iszlám Közösségnek nincs különösképpen kapcsolata  más társadalmi szervezetekkel, viszont az állammal, a Miniszterelnöki Hivatal Egyházügyi Államtitkárságával nagyon jó viszony alakult ki. Sokat segített a Fővárosi Önkormányzat Vallásügyi Bizottsága is az ingatlanszerzésekben, és a XV. kerületi Önkormányzat óvoda-ügyben, ellenben nem ilyen gyümölcsöző az együttműködés a XIII. kerületi polgármesterrel. A debreceni Önkormányzattal is tárgyaltak, helyiséget kértek a Közösség helyi gyülekezetének, és az Önkormányzat nem zárkózott el teljesen az ígéret teljesítésétől. Más vallások képviselőihez baráti szálak is fűzik a magyar muszlimokat, a Krsna-tudatú hívők például megkeresték őket és gratuláltak az óvoda tervéhez, de jó a kapcsolat a katolikus egyházzal, a zsidó hitközségek képviselőivel és a buddhistákkal is. Tökéletes egyetértés van közöttük, és a magyar muszlimok fennállásuk óta először részt vettek az Egerben rendezett vallási héten is.

A Magyar Iszlám Közösségben a magyarországi külföldi muszlimoknak is van befolyása. Bár nem döntő és nem meghatározó, de meghallgatják tanácsaikat, nem zárnak ki senkit azért, mert nem magyar állampolgár, vagy nem magyar származású. Ugyanis egy arab hívő, aki igaz muszlim, folyékonyan olvassa, jobban tudja a Koránt, és ha segít nekik akár tanáccsal, akár pénzzel azt szivesen veszik. Nem fogadják meg minden esetben a tanácsát, de "örülnek neki". Ellenben a külföldről jövő támogatás         ( Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia, Malajzia, Törökország stb. ) döntő. "Ha külföldről nem jönne támogatás, Magyarországon az iszlám bezárhatná a kapuját, tönkre is menne, nem lenne Magyarországon muzulmán."[132] A külföldi támogatásból tudják fenntartani önmagukat, finanszírozni a rezsi és egyéb kiadásaikat. Az elnök szerint - aki konzultált etéren más egyházi vezetőkkel is - az összes egyháznál fennáll ez a helyzet. Magyarországon nem tudnak a hívek adományaiból, vagy az állam "nagylelkű gesztusából" megélni, mert ez nagyon kevés.

Régebben voltak próbálkozások arra nézőleg, hogy különböző külföldi iszlám szervezetek az ígért támogatást, mely dollármilliókra rúgott volna bizonyos feltételekhez kötötték, de a Magyar Iszlám Közösség vezetősége elutasította a "nagylelkű" adományozókat, ugyanis fenn akarta, és továbbra is fenn akarja tartani mindennemű függetlenségét:".. ha valaki muszlim és adni akar, adjon, de mindenféle feltételek nélkül. Ő adja, Isten neki ezt jóváírja, és mi ezzel a pénzzel, Isten segedelmével jól fogunk sáfárkodni."[133] 

Sajátos választ adtak a magyar muszlimok az arab alvilág jelenlétét firtató kérdésre: Magyarországon jelen van az orosz ( ortodox ) maffia és ukrán maffia is, akik jóval többen vannak, mint az arab, muzulmán vallású maffia. Az elnök nem hiszi, hogy az ortodox egyházat zavarja, ha egy orosz, román vagy ukrán bűnöző bemegy imádkozni a görögkeleti templomba. Összességében a keresztény vallású maffia ötször-tízszer erősebb is lehet, mint a muzulmán vallású. Ha egy arab "seftelő", "valutázó"elmegy imádkozni a magyar közösség dzsámijába, akkor ő az imaházból nem zárható ki. Ha lemegy imádkozni teheti, ha mást is akar nem engedik be. Úgy vélik, ugyanúgy vannak a keresztény templomokban is, de ott nem tudják kiszűrni a bűnözőket, mint ők, mert az iszlám az kisebb egyház Magyarországon.[134]

A boszniai háború érzékenyen érintette a magyar muszlimokat. Határozottan kiállnak amellett, hogy ez nem vallásháború volt, hanem tisztán politikai. Sajnos sokáig elhúzódott, ez az amerikai kormányzat hibája is, mert ha találtak volna ott annyi aranyat, mint Kuvaitban, régen megszűnt volna a háború. "Itt a muzulmánok húzták a rövidebbet."[135] A szerbek tömegmészárlásokat követtek el, több ezer ártatlan embert gyilkoltak meg.

Békésebb témát érintvén az Eötvös Loránd Tudományegyetem Arab és Sémi Filológiai Tanszékével ( volt Germanus-tanszék ) nincs különösképpen kapcsolata a Közösségnek. Arab szakos diákok megfordulnak ugyan a Közösségnél, pár orientalisztika szakos hallgató muzulmán lett, de a hivatalos kapcsolatfelvétel még nem történt meg a hazai iszlamológusokkal.

Allporti értelemben a vallás egyfelől lehet kulturális minta, eszköz, másrészt lehet öncél is mikor önmagában a vallásban találja meg a hívő a boldogságot. A Magyar Iszlám Közösségben a "hívők magáért a vallásért veszik fel a hitet". Mindenki önként jelentkezik, nincs toborzás, utcai térítés. Az persze előfordul, mivel a magyar muszlimok többsége, 99%-a szegény, és nem igazán tudják a Közösséget sem támogatni, hogy egyes hívők Zakátot ( adományt ) kapnak. "A fő motivációs tényező belsőleg jön." Először vagy iszlám területen jártak a megtértek, vagy iszlám témájú könyvek kerültek a kezükbe, majd telefonon, vagy levél útján vették fel a kapcsolatot a Közösséggel. Elmélyedtek a vallásban, további - a már említett - kiadványokat olvastak, és egyszer csak így jutottak el arra a pontra, ez egyeseknél több évig is eltartott, míg végül muszlimmá lettek.

Az áttérés az egyén személyiségét is megváltoztathatja. "Becsületesebb és erkölcsösebb lehet, mint régi éne. Elképzelhető, hogy új baráti köre lesz, szakíthat régebbi iszákos, kábítószeres, erkölcstelen társaságával."[136] De ha valaki jó keresztény és úgy lesz muzulmán, akkor az ő élete kevésbé változik, mint a nem vallásos háttérrel érkezőké. Előfordult, hogy az iszlám hitre áttért fiatal nem csak korábbi barátaival szakított, hanem a szülei is kitagadták. A szülők féltik gyerekeiket az új környezettől, tévhitek éltetik őket. Nemegyszer előfordul, hogy maguk a szülők is elmennek a Közösségbe megnézni, hogy "hová került a kisfiúk".[137] Az édesanyák, nagymamák kellemesen csalódnak általában ekkor, mivel magyar muszlimokat találnak itt és szó sincs "terrorizmusról", erőszakos térítésről, "agymosásról". Bolek szerint kb. ugyanez játszódik le, mint pár éve a krisnásoknál, mikor az aggódó szülők sorra jelentették fel az egyházat, bár az ő Krsna-hitre tért gyermekeik 16-17 évesek voltak, míg a muszlim fiatalság zömmel huszonéves, s mindegyikük nagykorú.

Ha valaki megtagadja a vallását, szabadon elengedik, bármikor ki lehet lépni a Magyar Iszlám Közösségből, bár a muszlim hit felvétele egy életre szól. Egyetlen magyar muszlim volt eddig tíz év alatt, egy miskolci illetőségű férfi, aki kilépett közülük, de őt túlságosan keményvonalas külföldiek ismertették meg a hittel, és sok olyan dolgot is tanult, ami nem az iszlámhoz méltó.[138] Ha valaki sokáig nem mutatkozik a Közösségben, próbálják felkutatni, érdeklődnek, hogy mi az oka a távolmaradásának. Ha az illető végérvényesen úgy döntött, felhagy muszlimságával, akkor hagyják kilépni.

Végezetül szeretném röviden felsorolni a Magyar Iszlám Közösség vezető személyiségeit, jellemezni tagságát. Az elnök Bolek Zoltán ( Szultán ), akiről már esett szó, az egyik alelnök Vámosi András ( Ibn Juszuf ), külkereskedő, sokáig dolgozott arab országokban, a másik alelnök ( ő azóta lemondott ) Iski Csaba ( Musztafa ) vállalkozóként egy számítógépekkel foglalkozó Bt. alapítója. A siíták vezéregyénisége Szejfeddin István börtönőr főtörzsőrmester, aki a maroknyi magyar siítát képviseli. A siíták mellett az ahmadijja irányzat is újjáalakult Magyarországon, a hívők az Iszlám Közösség tagjai közt is megtalálhatók páran. A magyar muszlimok volt imámja Erdélyi Péter ( Moszab ), aki két és fél évig Szaúd-Arábiában, Medinában tanult egy mecsetiskolában. A vezetőség által kinevezett új imám Mihálffy Balázs ( Abdulrahmán ), a Magyar Iszlám Közösség megalapítója, ex-sejk-elnöke, aki Horvátországból tér vissza    ismét a magyar iszlám ügyét szolgálni.     

Az tagságról elmondható, hogy a 70%-os női többség mellett főként fiatalemberekből áll a gyülekezet ( 18-30 év között ). "Vagy érettségizettek, vagy szakmával rendelkezők, vagy pedig abbahagyták az iskolát. Legalább a felük a periférián sodródik. Nem gazdaságilag, hanem inkább lelkileg, hogy nem sikerült az iskola, vagy, ha sikerült is, nem tudnak elhelyezkedni." A Magyar Iszlám Közösség értelmes célokat tud nekik kínálni, ezért napról-napra többen veszik fel a fiatalok közül a hitet.[139]


UTÓSZÓ

A hatvanas évek elején Fukuyama, Glock és Stark dolgozta ki az empirikus valláskutatás máig legkomplexebb eljárását. Fukuyama 1961-ben "The Major Dimensions of Church Membership" c. tanulmányában fektette le az alapokat[140], amit a Glock és Stark amerikai szerzőpáros bővített teljes rendszerré 1965-ben.[141] Elgondolásuk szerint öt olyan faktor ( tényező ) van, amelyben a vallásosság különböző összetevői mérhetők: a hit, a vallásgyakorlat, a vallásos érzés és élmény, a vallási jellegű ismeretek és a vallásosságnak az életvitelre gyakorolt hatása.

 A hitről elmondható, hogy van "erőssége": feltétlen, magabiztos hit; bizonytalan, hívő vélekedés; a hittényekkel való formális közösségvállalás és gyenge, óvatos hitgyanú. A magyar muszlimoknál, akik felvették az iszlámot többnyire a feltétlen, magabiztos hit dominál, de az itt élő külföldi muszlimokról már nem mondható el ugyanez.

 A vallási ismeret faktora az iszlám hívőknél könnyen mérhető. A magyar muszlimokról megállapítható, hogy mindegyikük tisztában van a vallás alapjaival, tudnak imádkozni, tanulnak, tanulgatnak arabul, olvassák a Koránt, de mélyebb ismereteket csak néhányuk sajátított el. Páran vannak, akik az iszlám tanításaival, hittételeivel, történetével kapcsolatosan teljes mértékben felkészültek, akik az iszlámról fajsúlyosabb szakirodalmat olvastak, a többség ( főként a fiatalok ) a tanulás elején tart.

 A vallásgyakorlat faktora is könnyen csoportosítható a "mindig", a "néha" és a "soha" lehetőségei mentén. A Magyar Iszlám Közösségben a rendszeres és alkalmi hitgyakorlók egyaránt megtalálhatók. Sokukkal volt alkalmam rendszeresen találkozni, voltak, akik fél év alatt egyszer-kétszer bukkantak fel a rendezvényeken, főként a Ramadán hónap alatt, sokukról, főleg a vidékiekről csak mások elmondásaiból szereztem információkat. Természetesen itt is előfordulnak olyan hívők, akiknél a divat, a szerepelvárásoknak való megfelelés, a környezet irányítja a cselekvéseket, de zömük betartja a vallási előírásokat, tiszteletben tartja az iszlám öt pillérét.  

A vallásos élmény és érzés dimenziója már nehezebben vizsgálható. A magyar muszlimok szerint vallásuk erőssége a puritánság és a lélekközeliség. Sokan nem is a tanok miatt választják az iszlámot, hanem mert ebben a környezetben lehet a legkönnyebben elérni a lelki békét.[142]

Az utolsó faktor, mely a vallásosságnak az életvitelre gyakorolt hatását vizsgálja a muszlimoknál jelentős tényező. Az iszlámnak több, az életvitelre is kiható előírása, tiltása van. A magyar muszlimok nem fogyasztanak alkoholt, tartózkodnak a disznóhús evésétől, törekszenek az imák pontos, időbeni elvégzésére, a Ramadán böjtöt 1998-ban először méltó módon teljesítették, és szerveződik egy nagyobb, mintegy tízfős mekkai zarándoklat is ez év áprilisában. A tehetősebb muszlimok, magyarok és külföldiek egyaránt a Zakátot, az ún. "Ínség- vagy Szegényadót" is befizetik a Közösségnek. Az életvitel., az életszemlélet sok más szférájában is meghatározó a muszlimság a hívőknél, például elutasítják a drogokat, a szexuális szabadosságot és pártolják a család összetartását, a főhivatású anyaságot.

Munkám úttörő volta miatt, a leíró adatok hiányában nem vállalkozhattam mélyebb elemzésekre, a szakdolgozat kereteiben leíró szociológiai esettanulmányokat közlök a magyar iszlám történetéről, főként a Magyar Iszlám Közösségre koncentrálván, mint a vallásszociológia számára ezeddig feltáratlan területre. Legelőször is arra kerestem a választ, hogy milyen sajátos szerepet tölt be az iszlám a hívők életében, mit jelent számukra az új hit. Az iszlám, akárcsak a Krisna-vallás egyszerre jelent ismeretet, hitet, érzéseket, szertartásokat, életmódot és közösséget. A vallás lehet egyfelől közösségi igény, az összetartozás érzetét nyújthatja a csatlakozás, s ezzel szorosan összefüggésben a személyes védettség dimenziója sem hagyható ki a számításból. A Közösség oltalmat nyújt tagjainak, a magyar muszlimok például jogsegélyben, vallásoktatásban, arab nyelvoktatásban részesülhetnek, és a Ramadán idején az ingyenes étkeztetést is megoldotta  a Közösség. Másrészt az iszlám, a keresztény kultúrkörtől eltérve egy kulturális alternatívát jelent, gyökeresen eltérő rituáléval, életmóddal, szokásokkal. A neoprotestáns egyházaktól különbözve a muzulmánság egy sajátos kitekintést nyújt híveinek az európai láthatáron kívülre, zömmel ázsiai és afrikai területek irányába. Kétségkívül vonzó lehet a fásult európai számára az egzotikum: a mekkai zarándoklat, a Korán nyelvezetének a rejtélyessége, a keleti ízek, az arab zene és a vallási rituálé. A muszlim diaszpórák létrejötte főként Nyugat-, de nem elhanyagolható mértékben Kelet-Európában, a keresztény többség melletti évtizedes együttélés, egy globalizációs hatást eredményezhetnek, amely előrevetíti a jövőt, hiszen már most, az egységesülő Európai Unió tagországaiban az iszlám a második legnagyobb vallás. Sorra épülnek a mecsetek Angliától Olaszországig, Spanyolországban egyre többen fedezik fel muszlim gyökereiket, Németország pedig a már harmadik generációs, több milliós törökséggel együtt fog átlépni a jövő évezredbe.

Egy másik kérdéskört feszegetve kíváncsi voltam, hogy  milyen mélyen van jelen az iszlám-tudat a Közösség tagjaiban. Természetesen itt is, mint az összes kisegyháznál megfigyelhető a divatjelenség, a "kalandvágy", az anyagi előnyök keresése, de  emellett életalakító szerepe is van a hívők tekintélyes részénél. Az iszlám nem teológikus, hanem jogi és rituális vallás. Megadja a vallásérzetet, de nem követel a híveitől olyan nagy odaadást, aktív részvételt, és - bár vannak szabályai és rituáléja - nem sulykolja követőit aprólékos részletekkel, hossza és bonyolult hittannal. Az iszlám olyan emberek számára is vonzást jelent, akik nem vágynak érzelmi telítettségre, mint például a Hit Gyülekezetének tagjai, és nincs igényük teologizálásra sem, mint a krisnásoknak. A muszlimság úgy képes egy közösséget adni, hogy nincs túlhangsúlyozva sem az érzelmi, sem az intellektuális dimenzió. Az iszlám "öt pillére": a hitvallás, a napi ötszöri ima, a mekkai zarándoklat, a Ramadán böjt és az "ínségadó"; valamint az egyéb előírásai, például a disznóhús evés és alkoholivás tilalma viszonylag könnyen teljesíthető szabályok. Az iszlám egy egyszerű, könnyen felvehető, nem túl kemény követelményeket támasztó hit, amely a huszadik század végén reneszánszát éli a világon, és Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerül.

Szakdolgozatomban megpróbáltam felvázolni az iszlám  magyarországi történetét és vallásszociológiáját, a magyar őstörténet és az Árpád-kor iszlám vonatkozásait, a török hódoltság sajátos muszlim világát, a két világháború közti, zömmel bosnyákokból álló közösséget, és az 1988-ban alakult Magyar Iszlám Közösséget. Remélem kitűzött céljaimat a szakdolgozat keretei közt teljesíteni tudtam, és úgy gondolom e téma további elemzéseket is lehetővé tesz.


                       

IRODALOMJEGYZÉK

1.Levéltári források:

   A Medriczky-hagyaték.

   Budapest Fővárosi Önkormányzat Levéltára XIV.: 24.

      

2.Sajtótermékek:

   Budai Napló 1931-1937.

   Budai Krónika 1938.

   Budapesti Hírlap 1931.

   Heti Világgazdaság 1991.

   Magyar Hírlap 1997.

   Magyar Kultúra 1931.

   Magyarság 1931.

   Népszabadság 1966, 1991,1998.

   Ring 1991.

   Református Élet 1935.

   Új Tükör 1985.

3.Dokumentumok:

   Állami Egyházügyi Hivatal  9-9/a/1988. sz. határozata. 1988 augusztus 15.

   Fővárosi Bíróság 6. Pk. 63 352/1. sz. határozata. 1990. julius 3.

   Képviselőházi Napló XXVIII. 1916.

   Országgyűlési Napló II. 1947-51.

   Magyar Törvénytár 1000-1526.

   Magyar Törvénytár 1916.

   Ünnepélyes Nyilatkozat. Szervezeti és Működési Szabályzat. 1988. június 20.

4.Könyvek:

   Ayaz Khan, H. A.: Az iszlám újjászületése.

   Budapest. 1936.

   Bellah, Robert N.: Beyond Belief. Essays in Religion in a Post-Traditional World.

   New York, Hagerstown, San Francisco, London. Harper and Row, 1976.

   Durics Huszein Hilmi: Iszlám hittan.

   Budapest. 1931.

   Durics Huszein Hilmi: Iszlám vallástörténeti tükör.

   Budapest. 1935.

   Geertz, Clifford: Old Societies and New States. The Quest for Modernity in Asia and  

   Africa. New York. The Free Press, 1963.

   Gellner, Ernest: Muslim Society. Cambridge Studies in Social Anthropology 32.

   Cambridge. Cambridge University Press, 1985.

   Germanus Gyula: Allah Akbar!

   Budapest. Szépirodalmi, 1984.

  

   Germanus Gyula: Gondolatok Gül Baba sírjánál.

   Budapest. Gondolat, 1984.

   Germanus Gyula: Kelet varázsa.

   Budapest. Magvető, 1975.

      

   Gibb, H. A. R.: Modern Trends in Islam.

   Chicago. University of Chicago Press, 1945.

 

   Glock, C. Y.- Stark, R.: Religion and Society in Tension.

   Chicago. Rand McNally, 1965.   

   Goldziher Ignác: Az iszlám. Tanulmányok a mohammedán vallás köréből.

   Budapest. Magvető, 1980.

   Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája I-II.

   Budapest. Gondolat, 1981.

   Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I.

   Budapest. Akadémiai, 1966.

   Györffy György: Besenyők és magyarok.

   Budapest. Kőrösi Csoma Archívum, 1939.

   Györffy György: A magyarság keleti elemei.

   Budapest. Gondolat, 1990.

   Horváth Zsuzsa: Hitek és emberek.

   Budapest. ELTE Szociológiai-Szociálpolitikai Intézet, 1995.

   Horváth Pál: Vallásismeret.

   Budapest. Calibra, 1995.

   Hóman Bálint: Magyar Pénztörténet 1000-1325.

   Budapest. MTA, 1916.

   Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe. ( al-Muqaddima )

   Budapest. Osiris, 1995.

   Jerney János: A magyarországi izmaelitákról.

   Budapest. Kőrösi Csoma Társaság, 1971.

   Kardos László- Szigeti Jenő: Boldog emberek közössége. A magyarországi

   nazarénusok. Budapest. Magvető, 1988.


   Korán. ( The Holy Quran ) ford.: Mihálffy Balázs ( Abdulrahman  )

   Karachi. Rehbar Publishers, é. n.

   Korán. ford.: Simon Róbert

   Budapest. Helikon, 1987.

   Levy, Reuben: The Social Structure of Islam.

   Cambridge. University Press, 1957.

  

   Mahmud Ahmad Bashir ud Din: Isten királysága, az iszlám hívó szava.

   Budapest. 1937.

   Márkus László: A Károlyi Gyula-kormány bel-és külpolitikája.

   Budapest. Akadémiai, 1968.

    Medriczky Andor: A budapesti magyar mohamedán egyházközség megalakulásának 

    jogi előzményei. Különlenyomat. Budapest. 1937.

    

    Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai.

    Budapest. Akadémiai, 1984.

    Réthy László: A magyar pénzverő izmaeliták.

    Arad. 1880.

    Simon Róbert: A Korán világa.

    Budapest. Helikon, 1987.

    Simon Róbert: Orientalista Kelet-Közép-Európában. Válogatott tanulmányok.

    Szombathely. Savaria University Press, 1996.

    Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon.

    Budapest. Akadémiai, 1966.

    Szöllősy Ferencz: Kossuth és a magyar emigratió török földön.

    Lipcse. 1870.

    Tomka Miklós: Vallásszociológia. Szöveggyűjtemény.

    Budapest. Tankönyvkiadó, 1984.

    Turner, Bryan S.: Weber and Islam. A critical study.

    London and Boston. Routledge and Kegan Paul, 1974.

    Weber, Max: Gazdaság és társadalom. 2/1.; 2/3.

    Budapest. Közgazdasági és Jogi, 1992., 1996.

    

5.Tanulmányok:

   Czeglédy Károly: Az Árpád-kori mohamedánokról és neveikről.

   in.: Névtudományi előadások: Nyelvtudományi Értekezések. 70. sz.

   Budapest. 1970. 254-259. old.

   Fallers, Lloyd: Equality, Modernity and Democracy in the New States.

   in.: Geertz. i. m. 199-202. old.

   Fukuyama, Yoshio: The Major Dimensions of Church Membership.

   in.: Review of Religious Research. 1961. 4. 154-161. old.

   Goytisolo, Juan: A mai iszlám és a régi spanyolok.

   in.: Magyar Lettre Internationale. 1996/97. tél.  22-26. old.

   Hegyi Klára: Muszlimok Magyarországon.

   in.: História. 1983. 5-6. 60-62. old.

   Hegyi Klára: A török terület élete.

   in.: Magyarország története 3/2. 1526-1686. főszerk.: Pach Zsigmond Pál

   Budapest. Akadémiai, 1976. 1028. old.

       

   Huntington, Samuel P.: A civilizációk harcáról.

   in.: Magyar Napló. 1993. 24-25. 30-33.; 26-29. old.

   Kamarás István: Krisna-tudat Magyarországon.

   in.: Replika. 1996. 21-22. 209-222. old.

   Lederer György: Ahmadiyya mozgalom az iszlámban.

   in.: Keletkutatás. 1990. tavasz.  87-100. old.

 

   Lederer György: A magyarországi iszlám újabb kori történetéhez I-II.

   in.: Keletkutatás. 1988 ősz- 1989 tavasz. 24-49., 53-72. old.

   Lederer György: Islam in Hungary.

   in.: Central Asian Survey. 1992. 1. (11.) 1-23. old.

   Lederer György: Sur l ' Islam á Budapest

   in.: CNRS. Jeune Equipe N 420004. ( La transmission du savoir dans le monde

   musulman périphérique ) Lettre d ' information. 1986. 6.  23-37. old.

   Németh Pál: Az iszlám- társadalmi rendszer?

   in.: Theológiai Szemle. 1981. 4. 230-232. old.

   Popovic, Alexandre: Les Musulmans de Hongrie Dans La Période Post Ottomane.

   in.: Studia Islamica. Fasc. LV. Paris. 1982. 171-186. old.

   Tomka Miklós: A vallásszociológia új útjai.

   in.: Replika. 1996. 21-22.  163-171. old.

   Tomka Miklós: Világvallás-világhatalom. Iszlám.

   in.: Vigilia. 1984. 10.  742-748. old.

   Vass Előd: Goldziher Ignác és az iszlamológia Magyarországon.

   in.: Goldziher Ignác: Az iszlám. Utószó. Budapest. Magvető, 1980. 509-539. old.


Jegyzetek

[44] Magyarság 1931. 8, 9, 8.; Budai Napló 1931. 9, 1, 4.

[45] Budai Napló 1935. 12, 12, 2.

[46] Medriczky-dosszié 52., 55. old.

[47] Medriczky-dosszié 67-74. old.

[48] Márkus László: A Károlyi Gyula-kormány bel-és külpolitikája.

     Budapest. Akadémiai, 1968. 190-191. old.                    

[49] Chekib Arslan ( 1869- 1946 ) a libanoni Swifában született. Kairóban tanult, majd a 1920-as évektől fogva Genfben arabul és franciául termékeny közírói tevékenységet kifejtett, nagy tekintéjű drúz arab politikus, esztéta és író volt. Ihsan Djabrival együtt két évtizeden át a La Nation arabe szerkesztője és kiadója Genfben.

[50] Budai Napló 1934. 1, 13, 1.

[51] Medriczky-dosszié 78., 83-92., 104-109. old.

[52] Medriczky-dosszié 94-97. old.

[53] Budai Napló 1932. 1, 1, 1.; 1932. 3, 24, 3.; 1932. 4, 5, 11.; 1933. 1, 7, 3.; 1937. 6, 10, 2.; 1937. 10, 21, 3.

[54] Budai Napló 1937. 4, 15, 3.; 1937. 6, 10, 2.

[55] Budai Napló 1938. 2, 10, 1.

[56] Budai Napló 1937. 4, 22, 3.; 1937. 5, 6, 2.; 1937. 5, 13, 2.; 1937. 6, 3, 2.; 1937. 6, 10, 2.; 1937. 6, 24, 4.

[57] Az Ahmadiyya mozgalomról bővebben:

     Lederer György: Ahmadiyya mozgalom az iszlámban.

     In.: Keletkutatás 1990. tavasz. 87-100. old.

[58] H. A. Ayaz Khan: Az iszlám újjászületése. Budapest. 1936.

     Mahmud Ahmad Bashir ud Din: Isten királysága, az iszlám hívó szava. Budapest. 1937.

[59] Medriczky-dosszié 119-124 old.

[60] Népszabadság 1966. 1, 1, 11.

[61] Medriczky-dosszié 241-254., 257-261. old.

[62] Lederer: i. m. 67. old.

[63] Országgyűlési Napló 1947-51. 24-25. II. 31. 1947. december 4.

[64] Alexandre Popovic: Les Musulmans de Hongrie Dans La Période Post Ottomane.

     In.: Studia Islamica. Fasc. LV. Paris. 1982. 185. old.; illetve Dávid Géza szóbeli közlése alapján.

[65] Lederer: i. m. 29. old.

[66] Germanus Gyula: Allah Akbar !

     Budapest. Szépirodalmi, 1984. 36. old.

[67] Germanus: i. m. 38. old.

[68] Germanus. i. m. 335-537. old.

[69] Antall József: Germanus Gyula ( 1884-1979 ).

     In.: Germanus Gyula: Gondolatok Gül Baba sírjánál. Művelődéstörténeti tanulmányok.

     Budapest. Gondolat, 1984. 315. old.

[70] Antall József: i. m. 319. old.

[71] Új Tükör 1985. 24.  június 16. 18-19. old.

[72] Új Tükör 19. old.

[73] Lederer György: Islam in Hungary.

     In.: Central Asian Survey Vol. 11. No. 1. 1992. 17. old.

[74] HVG 1991. július 13. 95. old.

[75] A dokumentumot mellékelem a szakdolgozathoz

[76] Ünnepélyes Nyilatkozat. 1988 június 20. ( Mihálffy Balázs aláírásával )

[77] Ezt a címet az új Szervezeti és Működési Szabályzat eltörölte.

[78] "Úgy fogod találni, hogy az emberek legszilárdabbjai

       ellenségei azoknak, kik hisznek ( hogy legyenek )

       Zsidók, s bálványimádók. Úgy fogod találni ők

       ( állnak ) legközelebb szeretetben azokhoz, kik

       hisznek, ( hogy legyenek olyanok ), kik mondják:

       Keresztények vagyunk. ez miáltal közöttünk lelkészek

       és szerzetesek, s ők nem fellengzenek."

       In.: Korán 5:82. szura . fordította: Mihálffy Balázs

       The Holy Quran: Karachi, Pakistan. Tahrek Ishatul and Rehbar Publishers, é. n.

[79] A továbbiakban nem áll rendelkezésre írásbeli forrás a MIK történetével kapcsolatban- leszámítva mintegy 3-4 újságcikket. Ezért sűrűn fogok hivatkozni a Bolek Zoltán elnökkel készített interjúimra:

Interjú Bolek Zoltánnal, a Magyar Iszlám Közösség elnökével. I. 1997 szeptember 5.

Interjú Bolek Zoltánnal, a Magyar Iszlám Közösség elnökével. II. 1998 február 23.

[80] HVG 1991 július 13. 95. old.

[81] ugyanott

[82] Ring 1991 február 26. 14. old.

[83] ugyanott

[84] Népszabadság 1991 július 27. 16. old.

[85] ugyanott

[86] ugyanott

[87] ugyanott

[88] Ring 1991 február 26. 14. old.

[89] Népszabadság 1991 július 27. 16. old.

[90] Ring 1991 február 26. 14. old.

[91] Az iszlám Magyarországon gyökerektől-napjainkig.

     A Magyar Iszlám Közösség kiadványa. Budapest. 1997.

[92] Bolek- interjú I. 1997. szeptember 5.

[93] Dr. Abdollah mind a mai napig rengeteget tesz a MIK létéért.

[94] Bolek-interjú I. 1997. szeptember 5.

[95] ugyanott

[96] ugyanott

[97] Fodor István szóbeli közlése alapján elmondható, hogy tudomása szerint egy Juszuf nevű turkológus (?), ill. egy Taufik nevű, szintén az ELTE-hez tartozó oktató (?) is képviselte az iszlám hitet Magyrországon, Germanuson és feleségén kívül.

[98] Bolek-interjú I. 1997 szeptember 5.

[99] ugyanott

[100] ugyanott

[101] ugyanott

[102] ugyanott

[103] Magyar Hírlap 1997 november 3. 6. old.

[104] Magyar Hírlap 1997 szeptember 30. 18. old.

[105] The Holy Quran.

       ford.: Mihálffy Balázs

       Karachi. Rehbar Publishers, é. n. 

[106] Nahdzs ul-Balága. Ali ibn Abi Tálib imám szónoklatai, levelei, mondásai.

       ford.: Mihálffy Balázs

       Budapest. Palantir és Nautilus Bt., é. n.

[107] Fókuszban az iszlám.

       szerző: Hammudad Abdulati

       ford.: Umm Ibrahim Kalloufi Virág

       Riyadh. I.I.F.S.O., 1995.

[108] A Negyven Hagyomány.

       Budapest. Iszlám Diák Egyesület, é. n.

[109] Az iszlám és a kereszténység.

       szerző: Ulfat Aziz Al-Samad

       ford.: Rais Smadi

       Riyadh. I.I.F.S.O., é. n.

[110] A hit útja.

       szerző: Abdulmajid Al-Zindani

       Riyadh. I.I.F.S.O., é. n.

[111] Az Egyistenhít Könyve mellyel a hívők tartoznak Allahnak.

       szerző: Imam Mohammad bin Abdulwahhab

       ford.: Ahmed Abdulrahman Okváth Csaba

       Riyadh. I.I.F.S.O., é. n.

[112] A nő helyzete a nyugati civilizációban.

       szerző: Muhsin Abdulhamid

       ford.: Abu Abdulrahman Raid Smadi

       Riyadh. I.I.P.H., 1995.

[113] Kultúra-műveltség-civilizáció. Szakkifejezés történeti tanulmány és a fogalom tartalmi vizsgálata.

       szerző: Nasr Muhammad Arif

       ford.: Ahmed Abdulrahman Okváth Csaba

       Harridon, Virginia. The International Institut of Islamic Thought, 1995.

      

[114] A hit alapjainak magyarázata az iszlámban.

       szerző: Muhammad bin Salih al Uthaymin

       ford.: Ahmed Abdulrahman Okváth Csaba

       Miskolc. Aluakf Iszlám Alapítvány, 1993.

[115] Az iszlám rombolóinak helyes értelmezése.

       szerző: Mohammad bin Ibrahim al-Saybani

       ford.: Ahmed Abdulrahman Okváth Csaba

       Miskolc. Aluakf Iszlám Alapítvány, é. n.

[116] Az iszlám alapelvei. 1-2.

       szerző: Szayyid Abu-L-A' Lá Mawdudi

       ford.: Fodor Ná ' má

       Budapest. Arrahma, é. n.

[117] Út a boldogsághoz: iszlám.

       szerzők: Bolek Zoltán, Iski Csaba, Vámosi András

       Budapest. Magyar Iszlám Közösség, 1997.

[118] Az iszlám Magyarországon. gyökerektől napjainkig.

       szerzők: Bolek Zoltán, Iski Csaba

[119] 25 kérdés az iszlámról.

       szerzők Bolek Zoltán, Iski Csaba

       Budapest. MIK, 1998.

[120] Bolek-interjú I.

[121] Mihálffy Balázs, Bolek Zoltán szóbeli közlései alapján, ill.:

       Lederer György: Islam in Hungary.

       in.: Central Asian Survey. Vol. 11. No. 1. 1992. 19. old.

[122] Bolek-interjú II. 1998 február 23.

[123] Például: Allah Akbar! Budapest. Szépirodalmi, 1984.

                      Kelet varázsa. Budapest. Magvető, 1975.

      

[124] Bolek-interjú II.

[125] ugyanott

[126] ugyanott

[127] ugyanott

[128] ugyanott

[129] ugyanott

[130] Magyar Hírlap 1997 november 3. 6. old.

[131] Bolek -interjú II.

[132] Bolek-interjú II.

[133] ugyanott

[134] ugyanott

[135] ugyanott

[136] ugyanott

[137] ugyanott

[138] ugyanott

[139] ugyanott

[140] Fukuyama, Yoshio: The Major Dimensions of Church Membership.

       In.: Review of Religious Research 1961.4.  154-161. old.

[141] Glock. C. Y.- Stark, R.: Religion and Society in Tension.

       Chicago. Rand McNally, 1965.

[142] Magyar Hírlap 1997 november 3.  6. old.