Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Tóth-Vásárhelyi Réka
Egy tiszta gyermeki mosoly: Won Sung su-nim
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

Szöulban barangolva egy kiállításra lettem figyelmes.
A képekről egy gyermeki ártatlansággal átitatott arc nézett le rám. Hihetetlen finoman és érzékenyen kidolgozott festmények mindegyikén megjelent ez a tiszta, égi mosoly.
Egyből felvetődött bennem a kérdés, hogy ki festhette ezeket a nem mindennapi képeket, és ki lehet a képek alanya, ez a misztikus kisfiú.
Koreai nyelvtudás hiányában kalandos úton bár, de eljutottam a rejtélyek kulcsához.
A kisfiú a festményeken és a festő egy és ugyanaz. Won Sung egy fiatal koreai buddhista szerzetes, aki jelenleg a huszas évei közepén jár. Soong Ka Daeltak buddhista iskolájában tanul és fest.
Hírnevét már kisgyerekként megszerezte, amikor 1987-ben a szöuli Nagy Művészeti Kiállításon aranydíjat nyert. A rákövetkező évben a Nemzetközi UNESCO Művészeti Fesztiváljáról a legjobbnak járó díjat hozta el.
Karrierjének ez csak a kezdete volt, hiszen azóta is folyamatosak a kiállításai világszerte.
1997-ben a PungKyung Galériában, Szöulban saját, önálló kiállítása nyilt.
A kis szerzetes festészete szimbolizálja a buddhizmus lényegét: az égi tisztaságot.
A képei másolatát tartalmazó kiadvány borítóján olvasható tőle néhány sor, amely így szól:
"Szeretek gondolkodni mikor keverem a színeket. Ez nekem a teljes tisztaság ideje... Ezekben a pillanatokban a papír foglyul ejt és részévé vállok."
Éppen ezért képein úgy jelenik meg, mint egy tökéletes gyermek szerzetes, az arca nyugodt és nyitott, a szemei, mint a mély víz, csintalanul tündökölnek a napfényben. A mosolya teli van meghitt boldogsággal.
"Valaki mikor rajzol, nem csupán meditál, inkább egyszerűen vágyaival tölti meg a lapot. Néha mikor belemerülök egy festménybe, végnélkül képes volnék nézni. Természetesen ez nem feltétlenül a meditáció helyes útja, de biztos, hogy sok más lehetőség is van a meditálásra, mint ülni és az általános gyakorlatokat végrehajtani. A meditáció nem más, mint lelkünk megtisztítása a gondolatainkon keresztül."-vallja ő.
Azt hiszem, bátran állíthatom, hogy ifjú kora ellenére, olyan életbölcsességgel beszél és tölti meg képeit, amelyekből mindenkinek bátran merítenie kellene a mai "rohanó világban, hiszen képei szerte a világon mosolyt csalnak az emberek arcára...


First Hair Cut/to become a Buddhist Monk


Under the Fish-shaped Gong




Meditation Room


Devotion

2003. április