Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« török költők tára

NESZÍMÍ
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár

Igaza volt, ki azt mondta... (Vidor Miklós)

NESZÍMÍ (megh. 1417)
A költő életéről csupán ellentmondó adataink vannak. Bizonyos csak az, hogy élete derekán egy tiltott misztikus szektához csatlakozott és ezért kivégezték.


IGAZA VOLT, KI AZT MONDTA...
(Gercsek hadisz imis...)

Igaza volt, ki azt mondta, hogy a szép hű nem lehet,
Akadt-e, ki nem gyötrődött, hogyha szépet szeretett?
Azt hiszed, a szerelemnek nincsen gondja –csak vigyázz,
Mondta-é ezt valaki is, amikor már szeretett?
Ó, lélek! Ki nem jártad meg ezt a zarándokutat,
Mint a Mekkát nem járt hívő, nem is leled örömed.
Ördög az, ki nem borult le még előtted sohasem,
S nem ismeri a szörnyű kínt, mit nem enyhít csodacsepp.
Azt a lelket, amely rajtad kívül semmit sem akar,
Nem méltó, hogy a távollét örök lángja gyújtsa meg.
Ó, nagy isten, a holdarcú minő fáklya volt, íme,
Őmellette a verő nap sugara is elveszett.
Hej, kedves, a szerelemnek kórjára írt ajkad ad,
Csak hitetlen véli, hogy szép ajkadon nincs enyhület.
Jer ide, jer! Mert a böjtnek és imának gondja sok,
Ám mi gondja, kinek élte úgy pereg le, nélküled?
Kínai szép! célba talált, vérem ontja, ládd, szemed,
Kínai szép, fajtádra ütsz, hibátlan vagy, műremek.
Múló élet, múló világ, rájuk se nézz, hisz tudod,
Az életnek végeszakad, a világ is elpereg.
Neszímít is eléri a kedves kínzó lángja, de
Ne hidd, hogy nem nyújt a kedves néki olykor örömet.

Vidor Miklós fordítása