Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« török költők tára

MEHEMMED EMÎN
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár


MILYEN DAL KELL NEKÜNK?

Kis-Ázsia bércei közt szerte szórott falvakban,
Szegény, rongyos faviskókban, sárral mázolt házakban
Kör-ôlunak* híres könyvét mindenfelé ismerik:
Érte bárki egyetlenegy kecskéjét is odadná,
Csak hallhassa a meséit, gyermekét is ott hagyná,
Olyan bájos, elhallgatnák napestétől reggelig.

Isztambolnak bástyái közt és a bástya-ormokon,
A Boszporus váraiban és a tengerpartokon
Nincs olyan hely, ahol Fâtih** énekét ne szeressék:
Mily dal is ez...? Harcban elfolyt piros vérrel van írva,
Mintha kard vón, éles pallos minden oldal papírba...
Csodálatos aranyszobor, szerájbéli ékesség.

Olyan dal kell, oly éneket daloljatok minékünk,
Szántó-vető apák, anyák, a mi népünk, mi vérünk
Hogyha hallják tűzhelytűznél, hullatgassák könnyüket,
Fejük némán, hallgatásban kebelükre hajoljon,
Csupasz mellük, erős szívük forró lázban dobogjon,
Ébresszétek öntudatra lángadozó szívüket.

* Kör-ôlu híres kis-ázsiai rabló volt, a hőstetteiről szóló népkönyv nagyon el van terjedve a nép közt.
** Fâtih (a hódító) II. Muhammed szultán, Isztambol elfoglalója. Szintén számos népies ének tárgyát képezi
.

Dr. Mészáros Gyula fordítása


HARCRA INDULÓBAN

Török vagyok, nagy a hitem, nemzetem,
Büszke szívvel a halált is megvetem,
A hazámat bántani nem engedem,
Török ember mind ahány van csatára!

Szent könyvünket el nem veszik, fogadom,
Oszmán szultán* lobogóját nem adom,
Ne taposson ránk az ellen szabadon,
Ne pusztítsa templomunkat csatára!

Ez a föld volt ősapáim tűzhelye,
Itt borúl rám kicsi házam fedele,
Ez a hazám, Istenemnek kebele,
Más hazánk már nincs ekívül csatára!

Mit Alláhra megfogadtam, megteszem,
Így sugalja a szívem meg az eszem,
A hazámon senki erőt nem veszen,
Nőink ágyát ne bántsa más csatára!

Fehér ingem újján törlöm a szemem,
Fekete kőn kifent kardom felveszem,
Kívánj hazám akármit is, megteszem,
Ha mindnyájan ott veszünk is csatára!

* Oszmán gâzî a Török-birodalom megalapítója.

Dr. Mészáros Gyula fordítása